Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Amig Tolcsyék 0,000000% okat emelnek ,kb 5% alapkamat köllene 6% körüli inflára. Továbbá nyomják ki ezerrel az ingyen hiteleket,támogatásokat. Ez csak gyengít.
Ez is magáért beszél. 2020.01.01 óta kinek mennyit gyengült a fizetőeszköze, a Lengyelek csak idén tavasszal kezdték amit Orvbán Malopcsy már 2018 óta, de még így is lemaradásban vannak. Vagy csak nem akarják kifosztani teljesen a népet. Eur/zsákFO$$rint: +9,04% Eur /cseh korona +0,71% Eur/lengyel zlotyi: +8,04% Eur/horvát kuna +0,68% https://imgur.com/fkngq00
Ismét kellhet egy magánrepülő valakinek, vagy csak tankolni a meglévőt: Eur/zsákFO$$rint: +0,35%Eur /cseh korona -0,11% Eur/lengyel zlotyi: +0,18% Eur/horvát kuna +0,04% https://imgur.com/s5IcvU7 Az a jó hír, hogy nhemzethhy vhaluthánkat majd 100%al jobban rontják, mint a lengyelek a sajátjukat, a Kunához képest nincs is 10szeres romlás ott alig 900% napon belül. A csehek, na ...
Annyira szép:) Jó lenne olyan millhuf, trill huf:) Lassan odaérünk:) Nem 36% legyen inkább 3600%:) "ha lúd legyen kövér". 1 euró legyen 36000 huf. Eltolcsy bá ezt is meg tudja lépni:)
A gazdaság állapotának első számú fokmérője fizetőeszközének ereje. 2010.04.hó óta: Eur/FOSrint: 36,36% Eur /cseh korona 1,79% Eur/lengyel zlotyi: 17,89% Eur/horvát kuna 3,25% mindenki ennyit gyengült, vannak mértékbeli különbségek https://imgur.com/a/b1tA1Ie
Én kevésbé örülök annak, hogy a forint rohasztásából kitermelt profitjukat értékálló képek formájában akasztják nertársak falaira.
Törölt felhasználó2021. 07. 14. 16:09
#7481
"Elmúlt az az idő, amikor az euró méltó kihívója lehet az amerikai
dollárnak - véli rövid cikkében Matolcsy György, az MNB elnöke." Ez a szegény flótás látja, hogy 350-es euró árfolyamnál elindultak a devizaváltások, nem tetszik neki, hogy egy kis forint erősödés esetén, azonnal megindulnak a magyarok és váltják a forintot devizára. Arra mindenképpen fel kell készülni, hogy amennyiben marad ez a kormány, úgy a következő ciklus alatt újra odavágnak a forintnak. A kamatok az infláció miatt mindenhol emelkedni fognak, ezzel az MNB vezetése is lépést fog tartani, de csak a választások megnyeréséig, ha nyernek akkor ismét az unortodox monetáris politika fog életbe lépni, azaz újra lemaradóban lesznek a magyar kamatok, ezzel kieszközölik a forint folyamatos elértéktelenedését. Jelenleg brutális hiányok árán sikerül növekedési számokat produkálni a gazdaságnak, ezt a hiányt már csak a forint elinflálásával lehet egyensúlyba hozni. 2022-választások után azonnal odavágnak a forintnak, mint, ahogy tették ezt 2018-ban közvetlenül a megnyert választások után is.
A műkincset tekintheted úgy, mitn a jegybanki tartalék egyik befektetési formája. Mint az arany, vagy a Bund. Az értéke valószínűleg nem fog csökkeni, sőt jó esetben hard currencyben mérve is folyamatosan emelkedik. A műtárgy még mindig sokkal jobb, mint az MNB alapítvánaiban ülő kurátorok és FB tagok milliós havi fizetése, ami tényleg elfolyik.
Annyi azért nincs, de pár akad. Lehet kisvasutazni, golyókat áztatni nerhotel wellnessrészlegében, Balatonon lángost enni, labanc által felrobbantott, dombon álló várfalakat nézni, skanzenezni meg még 6-8 dolgot - de oda is begyűrűzik a gyenge Ft hatása, akármit is mond a bőrfeldolgozó mihály.
Ha semmit nem csinál Juli néni a végeken, csak elzárja a propagandatévét és a rádiót, és USD-t vesz, majd beteszi a befőttesüvegbe, így teszi a legjobbat.
Hahó ez egy gazdasági fórum,itt szoktak néha az emberek néha pénzt is keresni,de látom te igen sok turul sza..t ettél,ajánlom neked inkább a kurucinfot az a tuti.
Az a minimum lenne. Már akkor kimutatta, hogy milyen aljas egy ember, hatalmi céljai elérésére már akkor, abban a nehéz helyzetben, saját érdekeit tartotta fontosabbnak hazája érdekeinél... A furcsa az, hogy ezek után is a hívek még mindig Gyurcsány esik le," hazudtunk reggel délben és este"
ja utánam a vízözön ! Te is egy igazi hazafi vagy aki elvárja honfitársaitól a társadalmi áldozatvállalást de a hasznot zsebre vágni és utána sza..ni bele elvet vallani.
amikor meg baj van ,jön az árszabályozás mint a régi szép szociálista időben. abból perek, újabb költség az államnak, majd újabb pongyolázás és a spirál csak megy és megy nem lehet a lakásárakat büntetlenül állami beavatkozással triplázni mert utána megy minden.
a vezér túl sok lóvét osztott ki az ország kis hányadának akik vásároltak is az ingyen pénzekből orrba szájba. Ehhez jöttek eme kis ország állami giga beruházásai, ami meglökte az inflát. ezután jöttek a dokik, építőipari palik és a többi. Infla spirál. Mindez a vezér propaganda osztogatásai miatt
Félnek az inflációtól ez tény. Viszont ennek nyomos oka van, hogy mire ez a pánik. Moratóriumot nem merik megszüntetni mert látják, hogy a megemelkedett árak miatt rohamosan emelkedik azoknak a száma akik képtelenek törleszteni. Ebből is még baj lesz és nem kicsi. Azzal is tisztában vannak baj lehet abból, hogy a lakosság kezében sok az állampapír és ha a forint értékvesztése miatt elkezdik visszaváltani őket az beláthatatlan következményekkel járhat a forintra nézve. Szerintem próbálják nyugtatni a helyzetet, de itt hatalmas pénzügyi problémák élesednek a lepel alatt.
Az aranytartalék a devizatartalékban van lekönyvelve... (MNB-mérleg) Ez a devizatartalék 2010-ben 35.6 milliárd euró volt... jelenleg mintegy 20%-al kevesebb... tehát az állami buxában még a megemelt aranykészlettel együtt is, lényegesen kevesebb pénz van.1990-ben 42-tonna aranya volt az akkori MNB-nek (aki más számot állít az hazudik...) és a likvid tőkéje meg fél milliárd, ami egy heti készletre sem volt elegendő, ugyanis vásárolunk a világpiacokról olajat, gázt, stb. Ez miatt volt az a kényszer helyzet, hogy eladták a költségvetési szempontból amúgy is jelentéktelen értéket képviselő aranytartalékot, 3-tonna maradt. Persze lehetett volna tartalékolni is és hitelt venni föl helyette, kamatostól. Amúgy meg költségvetési szempontból akkor is, és most is jelentéktelen értéket képvisel ez az aranytartalék igaz lehet hencegni vele, de ennél több sajnos nincs benne. https://www.youtube.com/watch?v=SAQtQSWbHa4&t=1725s
Nem kell nekem sehol se megfelelni. csak nem kell baromságokat mondani hogy 11 havi kiadásunkra elegendő Arany miatt lesz értékálló a forint. . Mellesleg én sehol se panaszkodtam hogy kevés volt a régi aranytartalékunk vagy hogy a mostani sok.
Ha kevés az arany az is baj, ha sok az is baj. Nehéz nektek megfelelni. Szerencsére nem is kell. Arra azért felhívnám a mélyen tisztelt avokádó bagázs figyelmét, hogy a fiat forint mindössze 13 éve lebeg szabadon. Nem lesz tartós ez a világ, úgy sejtem.
Arra spekulálnak, hogy felmegy az arany ára, az árfolyamváltozást átvezetik, a képződő "nyereség" pedig mehet műkincsekbe, ingatlanokba vagy alapítványokba, ahol elveszíti közpénz jellegét. (Egyébként pedig van rá példa, hogy menekülő diktátorok szeretik megterhelni a repülőgépüket ...)
Az arany tartalékunk pontosan 1 hónap kiadást tudna fedezni az államháztartás költségvetésében ( 1600 milliárd forint ) a teljes MNB tartalék talán 15%-a. zért megnézem ki alapozza ERRE a forint vagy bármi stabilitását. nem mondom jó hogy van de a kijelentés kb olyan mintha azt mondanám otthon 2 db 200 ezer forintos arany nyakláncra hogy na kérem ez biztosítja az anyagi stabilitásunkat.
Mégcsakhogy, de a főni képes volt ilyet mondani :) A miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a pénz értékét pedig három dolog garantálja: az arany, a jegybank és a kormány. Hogy mennyi értéke van a Magyar Királyi HUF-nak, azt pontosan látjuk. De az első gondolatom az volt a hír hallatán, hogy elment megnézni, hogy miképp tudja majd Hatvanpusztára átszállítani :))))
Egyik választó tököset akar, a másik komolyat, a harmadik olyat, aki elszámoltat mindenáron, a negyedik karizmatikusat. Én tisztességeset. Nem lehet mindenkinek megfelelni, de szerintem a tettekből, illetve a szavak és tettek viszonyából kiolvashatók a szándékok.
Nekem sem tetszik ami most megy,csupàn egy tökös ellenzéket hiányolok.A forint az szerintem is elveszett,főleg hosszú távon.Aki ráérzett hogy 330 körül leváltotta a forintját az nagyot legalábbis ezen nem bukhat.
Orbánnak a rengeteg eu.-támogatás lehetőséget adott volna egy erős lábakon álló, magyar vállalkozásokra épülő gazdaság létrehozására. Ehhez képest a rengeteg milliárdot elszórta látványberuházásokra és olyan vállalkozások támogatására amelyek a jövőben támogatások nélkül nem tudnak értéket teremteni és létezni. A nyugdíjrendszer, oktatás tönkre téve az egészségügyi rendszer szintén /ezt a halálozási adatok is alátámasztják. Mindent összevetve mnyp. -is hozzácsapva brutálisan növelte az államadósságot és ezzel párhuzamosan olyan rogyadozó lábakon álló intézményeket hozott össze, melyeknek a jövőben hatalmas költségei lesznek. Az ellenzéknek szerintem sem szabad most nyerni, oldja meg Orbán a fenntarthatatlan nyugdíjrendszer, elvándorlás, államadósság, költségvetés drasztikus hiánya és lezüllesztett infrastrutúrák problémáit. Készülhettek a megszorításokra és sajnos nem is kicsikre, természetesen brutális inflációval fűszerezve.
Dehogy érted. Nálad is hatott a Gyurcsányféle agymosás, akkor inkább a zorbán.. itt kezdődnek a bajok.. Gyurcsány- kormányzásával mi volt a bajod? "Hazudtunk reggel-délben-este" a fideszre jobban rápasszol, lopások is, eladósodás is, forint tönkretétele is...
Értem mit írsz.De már a 90 években el lett baszarintva a dolog,a "privatizációval",svájc 2 lehettünk volna,nézz körül mi van...Nekünk ezt szánták.Nem gondolnám hogy a felcsúti bohócnak és bármelyik "ellenzékinek" bármibe is beleszólása lenne.
A változáshoz még fel kell nőni nektek, nem hiszem már én sem, hogy megérdemelnétek egy jobb vezetőt egy tolvajnál. A Bandi meg csak a tolvaj fizetett ellenzéke volt, egészen addig ameddig szükségesnek tartotta.
Jobban tiszteli az Alaptörvényt, a jogállamot, a demokráciát, modernebb oktatást szeretne, harc helyett békére törekedne. Szóval így átgondolva inkább ezek közül bármelyik, mint Orbán még tovább.
Lehet hogy elfoglak keseríteni,de jobb ma egy zorbàn mint holnap egy gyurcsány.Aki normális volt ellenzékben pl schiffer bandi,ellehetetlenítették,"maradt"a jelenlegi garnitura.Ha belőlük kéne választanom...jajjj.
Infláció valóban van, viszont válságról nem beszélnék. Még. Ha viszont úgy folytatják az államkaszza kifosztását és eladósítását, mint az elmúlt 1,5 évben, akkor hamar lehet. Hosszútávra viszont tényleg elintézték, hogy jelentős relatív fejlődés ne valósuljon meg. Elhanyagolták az oktatás fejlesztését, és tovább erősítették a versenyképtelen, mutyira hangolt vállalkozói kultúrát.
az miért is szükséges, hogy az MNB hirdetést adjon fel magáról a fészbunkón? Egy képpel: Mo Jegybankja felirattal. mert ha nem adná fel még azt hinnék nincs? túl sok a lové? égetni kell? esetleg előírta Biden?
az nem azt jelenti, hogy nagyon sikeres, hogy alatta gurult legjobban a kerékpár, mert épp egy hosszú egyenes lejtős szakaszon volt szerencséje rajta ülni, most jön a kanyar és nem hogy előzni nem fog, bevenni is képtelen a nyomorult. https://coub.com/view/1cj2ce
"A jegybank előrejelzése szerint a bruttó hazai termék (GDP) 2020-ban szerény ütemben, 0,3-2,0 százalék között növekedhet, a GDP-bővülés jövőre 3,8-5,1 százalék, míg 2022-ben 3,5-3,7 százalék lehet, írja az MTI." . 2020 junius 25. Es igen ekkor mar Varga Mihaly is 5% csokkenessel szamolt.
Abban viszont negon jók voltak, hogy kreatív új eszközökkel ott tartották a kamatokat és ez EUR/HUF árfolyamot, ahol akarták. Ami viszont érdekes egybeesés, hogy hosszú évek után valószínűleg idén újra veszteséges lesz a Jegybank, és így nem tud majd befizetni a költségvetésbe jövőre. Hogy-hogy nem akkor, amikor éppen van esélye egy kormányváltásnak...
Matolcsy egy kókler. Még 2020. nyarán is GDP növekedést prognosztizált 2020-ra.
Az inflációval meg keményen trükköznek, a valós valahol évi 10-15% között alakult az elmúlt 6-7 évben, ki mertek belőle mutatni évi 2-3%-ot. Így akik állampapírban tartották a pénzüket, azok reálértékben közel a felét elvesztették.
Én meg úgy tudom, hogy egy jegybank akkor végzi jól a dolgát ha devizája stabil és minél szűkebb csatornában mozog. A gazdaságnak és a társadalomnak is erre van szüksége a tervezhetőség miatt. A forint Matolcsy alatt gyengült közel 40%-ot, persze tudom, hogy ez miatt is Gyurcsány Ferenc mondjon le...
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.