Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Ezt jan 30.-án írtam: Szerintem MGY nem tudna arcvesztés nélkül kamatot emelni. Ezért inkább megvárja, hogy egy nagyobb spekuláció bedöntse a forintot. Én símán el tudok képzelni, ebben az esetben , egy török szintű árfolyamugrást. Ekkor meglenne az új ellenségkép és erre hívatkozva jöhetne a kamatemelés. Persze előtte aki tudja a story-t, már poziciót nyitna. Így meglenne a dupla haszon. Politikai és pénzügyi is. Az hogy az országnak ez mibe kerül......
Szóval (szép magyar szóval élve), az, hogy van egy folyamatos leértékelődés, azt tudjuk, látjuk, de azért ennek az üteme nem mindegy. Eddig nem érte el soha az éves 5 százalékot (mármint kivéve 2008-as válság), szóval más az, ha a pénzromlás üteme kompenzálható állampapírokkal, de ez már jelentős esés , nem játék. A másik kérdés, hogy meddig esik, mert ezek már olyan szintek, amik az árakban is intenzívebben meg fognak jelenni. Másik kérdés: ez már zavarja a jegybankot, vagy van valami mutyi a háttérben, amivel és ami miatt tudatosan tovább le akarják értékelni a forintot?
Igy már az egész MÁP Plusz sztori egy kalap... nem ér. Erre én már az EUR HUF fórumban felhívtam tavaly a figyelmet, feltéve a kérdés, hogy vajon öt éves távon mi éri meg? EUR/USD-ben tartani a pénzt (még lekötés nélkül is), vagy MÁP Plusz? Az, hogy most több mint 6 százalék volt a gyengülés az általad leírt időtávban, az egy kérdés, de ilyen ütemű csak nem maradhat a zuhanás, mert akkor már elszállna az infláció!? Kell lennie egy pontnak, ahol megáll, nem? mert alapvetően túladott a forint. Ettől függetlenül éN tudatosan a megtakarításaim felét mindig átváltottam deviza megtakarításba, nem véletlenül, de mivel "sajnos" forintban van jövedelmem, nem lehet teljesen kizárni .
Ez teljesen elvesztette a maradék kapcsolatát a realitással. Hogy a picsába akar gyorsabban bemenni a kanyarba és előbb kijönni, amikor jelenleg lassabban megyünk, nem húz a kocsi és a versenytársak zsugorodó hátulját látjuk. Odaérünk a füstölgő romunkkal és fék nélkül kiszállunk a szalagkorláton? Vagy mi az elképzelés? Ha nem velünk történne ez a faszkalap, lehetne rajta röhögni na de így...
"Miért is ne sajátíthatnánk el mi magyarok a kanyartan és az előzés tudományának készségeit, mint tették azt már előttünk mások is?" - tette fel a kérdést a Magyar Nemzeti Bank elnök a Növekedés.hu-n megjelent publicisztikájában. Matolcsy György szerint "a következő években azonban újból szakadékos hegyi utakon visz az út felfelé, viharos időkben. Elég egy rossz mozdulat és jön a baj. De a sok kanyar ellenére is sokat lehet előre lépni a versenyben, ha valaki tisztában van a kanyartan és az előzés tudományának néhány szabályával."Hozzátette: "időben fel kell készülni az előzésre, tehát arra, hogy a versenytársaknál gyorsabban vesszük be a kanyart és elsőként jövünk ki belőle. Ehhez jó előzési helyzetet kell felvenni, még időben, még messze a hajtűkanyar előtt. 2020-ban sok versenytárs lassul, egyesek szinte leállnak majd, így van lehetőség felvenni az előzéshez szükséges jó helyzetet." Matolcsy szerint erősíteni kell a magyar gazdaság gyenge pontjait, a versenyképességet, az egészségügyet, a felsőfokú oktatás nagy részét és a lakáspolitikát, "mert előzés közben nem jön jól egy gyenge láncszem.""Így lehet, sőt érdemes kanyarban előzni, ahogy mások már megtették nehezebb időkben," zárta.
Jó sok készpénzen ülnek egyes képviselők . Köztük neves fideszes politikusok – Kocsis Máté, Kubatov Gábor, Lázár János – is tízmilliós összegeket tartanak a párnacihában, noha a kormány programot is hirdetett a rekordokat döntögető készpénzállomány csökkentése érdekében.. . Újabb csúcsot döntött 2019 végén a hazai készpénzállomány, annak mértéke a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint elérte a 6627 milliárd forintot. Ennek négyötöde, azaz mintegy 5300 milliárdnyi a lakosságnál van. Sokan váratlan helyzetre gyűjtik és tartják otthon pénzüket, például, ha leállna a fűtési rendszer és szerelőt kellene hívni, de nem kevesen vannak, akik úgy gondolják, a félretett pénzük túl kevés ahhoz, hogy azt bankba vigyék, vagy befektessék, ráadásul az ezzel kapcsolatos macera is elrettenti őket – ad lehetséges magyarázatokat az OTP Öngondoskodási Index friss kutatása. . Valószínűleg e szempontok nem játszanak közre a parlamenti képviselőknél, mégis több mint a negyedük töltötte ki a múlt szombat éjfélig kötelezően leadott 2019-es vagyonnyilatkozatának azon rubrikáját, amely a mindenkori képviselői alapdíj féléves összegét meghaladó készpénz feltüntetésére szolgál. . Ezek szerint messze a legtöbb cash-t, 60 millió forintot a német nemzetiségi képviselő, Ritter Imre tartotta „befőttesüvegben”, s ami az igazán érdekes, hogy ez pont a duplája a 2018-as állományának. E lista második helyén a KDNP-s Seszták Miklós szerepel, 22 millió forinttal, ami meg azért lehet meglepő, mert ő volt a harmadik Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere. Márpedig a kabinet hadat üzent a magas, az országnak szerinte mintegy 400-450 milliárd forintos többletkiadást okozó készpénzállomány ellen. Seszták egykori kormányzati „padtársa”, Varga Mihály 6 pontból álló javaslatát tavaly novemberben fogadta el a Versenyképességi Tanács, ami a pénzügyminiszter szerint 150 milliárdos csökkenést idézhetne elő. . (A tranzakciós illeték eltörlése valószínűleg még ennél is többet, ám ez most nem szerepel a kormány napirendjén). https://mfor.hu/cikkek/makro/jo-sok-keszpenzen-ulnek-egyes-kepviselok.html
Ideje lenne bevezetni az 50 ezres bankjegyet? . Rohamosan növekszik a készpénz állománya a gazdaságban, illetve ezen belül a húszezres bankjegyek aránya is. Ez alapján akár fel is merülhet egy új bankjegy, praktikusan az 50 ezer forintos bevezetése. A Magyar Nemzeti Bank nem tervezi nagy címlet kibocsátását, de azért érdemes elgondolkodni, vajon mennyire is állunk ehhez közel? . Az egyre nagyobb készpénzigényt értelemszerűen egyre több bankjeggyel lehet kielégíteni. Ezzel párhuzamosan jellemzően a készpénz egyre nagyobb hányada jelenik meg a legmagasabb címlet formájában. Ennek egyik nyilvánvaló oka az infláció, ami az árszintet egyre magasabbra tolva növeli a 20 ezer forintos iránti igényt. Nem csak a nominális, hanem a reáljövedelem emelkedése is növeli a keresletet Deák Ferenc "arcképe" iránt, hiszen a drágább termékek iránti fogyasztás növekszik, illetve a készpénzben tartani kívánt megtakarítás is emelkedik. . Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a 20 ezer forintos bevezetését alapul véve egyáltalán nem tűnik ördögtől való ötletnek az 50 ezer forintos bevezetése.. . Ha a jelenlegi folyamatok a következő 1-3 évben kitartanak, akkor ne lenne racionális elgondolkodni a kérdésről. Egy másik érdekes kérdés, hogy a pénzforgalom növekedése nem tolja-e el az érme és a papírpénz közötti ideális határt. Ha a pénz forgási sebessége gyorsul, akár fém ötszázassal is találkozhatunk egyszer. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20140514/ideje-lenne-bevezetni-az-50-ezres-bankjegyet-198812 2014-es cikk... aktuális lesz e???
közben a Propeller azt fejtegeti, hogy: "2010-hez képest 52 százalékkal, azaz mintegy 6 ezer milliárd forinttal nőtt az állami vagyon nyilvántartási értéke, amely így megközelíti a 18 ezer milliárdot – közölte a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter pénteken az MTI-vel...Ezáltal egy olyan erős hátterű nemzeti szolgáltató jött létre, amely képes egy sikeres regionális stratégia megvalósítására...." 😂
Vicc, lassan 310 forint lesz az usd. Arra mennek,hogy minél többen menjenek ki külföldre dolgozni. Aztán a megkeresett valutát meg utalják haza, ez is a műsor része.
Örömhírt közölt Matolcsy György . Az MNB elnökének vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy tavalyhoz képest új taggal bővült a családja. . Matolcsy György jegybankelnöknek eggyel több gyermeke van a friss vagyonbevallása szerint. Az már tavalyi nyilatkozatából is kiderült, hogy oktatási anyagokat lektorál, tanfolyamokat vezet, ezekért pedig havi bruttó 750 ezer forintot kapott, a havi fizetése pedig 5 millió forint volt 2019-ben. . Matolcsy Györgynek nincs autója, az ingatlanoknál pedig csak egy balatonakarattyai házat tüntetett fel. . A 24.hu elsőként írta meg, hogy a jegybankelnök és új felesége, Matolcsy Zita egy 400 millió forintos budai villába költöztek. A konstrukció rendkívül érdekes: az ingatlant Matolcsy György fiának cége vette meg, Matolcsy György unokatestvérének bankja hitelezte, Matolcsy Györgyék pedig bérlik. http://www.atv.hu/belfold/20200201-oromhirt-kozolt-matolcsy-gyorgy/hirkereso
Eddig nem jött be a papírjuk, de nyomják rendesen a postán is. . Egy év alatt 1558 milliárd forinttal emelkedett a lakossági állampapírok állománya tavaly, év végén már több mint 9200 milliárd forintnyi megtakarítás volt bennük. Ennek harmadát a szuperállampapír adja – derül ki az ÁKK közleményéből. . https://www.portfolio.hu/befektetes/20200124/kijottek-a-friss-szamok-tarol-a-szuperallampapir-413577 . Milyen lesz a nyugdíjkötvény? . Hosszú lejáratú lenne, Nyugdíjba vonuláskor egy összegben vagy járadék formában lenne felhasználható. . Egy 20-30 évesnek nagy buli lesz nyugdíjkötvényt venni, majd felveheti 40 év múlva...Részletekben meg pláne..Mire fizetni kellene addigra meg jól felemelik 75-re a korhatárt.
A chf meg 340.. Hazug kétszínű banda és arra mennek,hogy minél többen menjenek külföldre dolgozni. Ez a nagy nemzeti kormány. . Akinek van munkája külföldön az nem fog aprópénzért hazajönni, az egyik rokon Németországban 1700 eurót keres. Itthon meg 130-at kapott... --- A másik rokon meg Angliában van,ő 1600 fontot keres havonta...Itthon meg kiadja a lakását...szvsz. --- Meg lehet élni 28 500 Ft-ból? Megkérdeztük Rétvári Bencét . https://www.youtube.com/watch?v=XswW1w866W8
Szerintem MGY nem tudna arcvesztés nélkül kamatot emelni. Ezért inkább megvárja, hogy egy nagyobb spekuláció bedöntse a forintot. Én símán el tudok képzelni, ebben az esetben , egy török szintű árfolyamugrást. Ekkor meglenne az új ellenségkép és erre hívatkozva jöhetne a kamatemelés. Persze előtte aki tudja a story-t, már poziciót nyitna. Így meglenne a dupla haszon. Politikai és pénzügyi is. Az hogy az országnak ez mibe kerül......
Rövid időn belül 10 százalék alá csökkenhet az államadósság devizahányada . Dollárkötvény-visszavásárlás . Varga Mihály pénzügyminiszter a napokban bejelentette, hogy egymilliárd dollár értékben vásárolt vissza a magyar állam 2021 és 2024 között lejáró magyar dollárkötvényeket. Emellett január 29-én lejárt közel egymilliárd dollár értékű kötvény és február 24-én is lejár közel 800 millió dollárnyi. Ez közel 3 milliárd dollár, avagy 900 milliárd forint: ezt bőségesen fedezi a MÁP Plusz értékesítéséből befolyó pénz, ezt azonban devizára is kell váltani. Megkérdeztük, hogy ennek lehet-e hatása a forintárfolyamra, a miniszter azt válaszolta, hogy érdemben nem, a váltásokat igyekeznek kedvező árfolyamok mellett megvalósítani. . További devizaadósság csökkentés . A miniszter elmondta még, hogy az elsődleges cél a devizaadósság arányának csökkentése az államadósságon belül, és ez most nagy ütemben zajlik (számításaink szerint a februári lejárat után kb. 15 százalék lehet), véges időn belül 10 százalék alá is kerülhet. Kiszámoltuk, hogy a jelenlegi visszavásárlás után 2024-ig még nagyjából 7,5 milliárd dollár értékű kötvény jár le: ez már önmagában bőven 10 százalék alá viszi az arányt. https://novekedes.hu/hirek/rovid-idon-belul-10-szazalek-ala-csokkenhet-az-allamadossag-devizahanyada
Irány a 360? Ha válság lesz, a lovak közé dobhatják a forint gyeplőjét . Magyarországon az intézményi befektetők számára rekordnagyságú, mínusz négy százalékos reálkamat van érvényben. Így egyáltalán nem meglepő a forint gyengülése, és ha nem túl gyorsan történik, az MNB is tovább engedheti ezt. Nem lenne meglepő 2-3 éven belül egy 360 forint körüli euró – mondja az Axiom Alapkezelő. . Annál is inkább, mert az MNB-nek a jelek szerint nincsen semmi késztetése arra, hogy ezen a tendencián változtasson. Ha két-három év múlva lesz 360 forint az euró, az vélhetően elfogadható lehet a jegybank számára. https://privatbankar.hu/reszveny/irany-a-360-ha-valsag-lesz-a-lovak-koze-dobhatjak-a-forint-gyeplojet-330714
Régiónk egyik vonzereje a beruházást tervező nemzetközi vállalatok számára pont a Nyugat-Európához képest alacsonyabb béreknek köszönhető olcsó munkaerő. Ebből a csapdából azonban rajtunk kívül minden ország igyekszik kikerülni, és a vállalati, gazdasági érdekek helyett a dolgozók jövedelmi lehetőségeit helyezi fókuszba. . EURHUF 338 már ennek is örülni kell...
csak azt nem értem, hogy a mi transzparencia bajnokaink miért nem firtatják ezeket a szeánszokat... igaz egy büdös szót se mondanának róluk, mivel a jegybanki entyempentyem úgymond "hiperbizalmas":)
nem a debit card-ommal volt baj, hanem a RENFE jegyautomatájával, ami lenyeli a pénzt ha nem követed elég gyorsan az instrukciókat, utána meg gyütt a "panaszkezelés", ahol angolul beszélő kolléga hiányában végül vmi gugli translator applikációval bűvészkedtek bár ez is leginkább abban merült ki, hogy bízzunk a rendszerben, hogy majd visszautalja a pénzt a "nem teljesült tranzakció" okán és mindezt a Costa Blanca fővárosában, ahol valószínűleg több tízezres angol kolónia (is) él...
Barcelonában, Madridban úgy rémlik, hogy ez nem jött ennyire elő, Malagában már talán, de ott nem bántott, Alicantében azonban vhogy szembeötlő volt bár azért a többi helyen is rendkívül büszkén sugározták magukról, hogy világnyelvet beszélnek (bizonyos tekintetben igazuk is van)
hát Alicantében mást tapasztaltam, persze lehet, hogy ez a holtszezon számlájára is írható, a pálmát a RENFE (spanyol államvasutak) panaszkezelése vitte el, ahol kategorikusan kijelentették, hogy nem beszélnek angolul (utána azért a gugli translator-ral bűvészkedett)
Jártam pár spanyol helyen beleértve a szigeteket, nem volt az angollal probléma. A spanyol meg állati könnyű és szimpatikus nyelv úgyhogy seperc meg lehet tanulni az alap kommunikációt. De mondom, ez szorgalmi lehetőség mert angollal elvagy.
a 2008 óta tartó globális "válságkezelést" elnézve még ebben sem vagyok biztos... persze Alicante alapjáraton gyönyörű, de ott létszükséglet a spanyol nyelvtudás az angolok még elvannak a saját kis etnikai "gettójukban", de magyarok erre nem építhetnek
visszafelé meg két építőipari szaki állt mögöttem beszálláskor, az vhogy nagyon megragadt bennem, hogy szerintük Budapesten jobban lehet keresni mint kint a Costa Blancán, de itt legalább süt a nap... persze a fene se tudja, hogy milyen hiányszakmát űztek
azért Matkó buborékfújó kurzusa rendkívül érdekes következményekkel jár: minap Alicante felé repülve botlottam bele egy csapa magyar nyuggerbe akik a budapesti paneljükből jobb ingatlant tudtak venni maguknak a Costa Blancán az egyikkel hosszasabban beszélgettem, vhol pikáns volt ahogy azt a "rendszert" gyalázta vég nélkül, ami a csillagokba röpítette a paneljának az árát...
"Londonba csak a szegénylegények mennek szerencsét próbálni mert kirabolta őket a rendszerváltás meg a ballib elit." A rendszervaltas idejen ezen emberek meg se szulettek vagy par evesek voltak. A legtobbjuk 20on eves. Ok az elmult 10 evben leptek a munkapiacra vam hogy egybol nyugaton. Oket aztan biztos se nem a ballib se nem a rendszervaltas rabolta ki. Orbanek elvileg megmentettek a devizahoteleseket nem? Akkor miert menekulnenek ki meg most is? Munka meg annyi van hogy nem gyozik hozni az ukranokat meg vietnamiakat ( csak tavaly 20.000 ukran es 9000 nem kinai de azsiai jott pluszba az orszagba ). Akkor biztos hogy a szegenylegenyek mennek csak ki? Mind a 400.000 csak az angol nemet osztrak trio tekinteteben? Oroszprszagban is akkor csak a gazdagoknak kedveznek? Nem az elobb irtad hogy Putyin atyatok a draga nepen segit ahol tudd a gazdagokkal szemben?
megmondták csak akkor emelnek bért ha gyenge lesz a ft mint a szar és visszaszerzik ezt a bértömeget VAGY elmegy a merci az audi az opel a suzuki a hankook és csődbe megy az ország :o)) ennyi
A forintot a nyugat gyengiti,nem tetszik nekik az Orbán féle kifektetési politika.Olcsó hitel,euróváltás,magashozamú osztlék papirok vétele,profit hazautalás.Ők azt szeretik ha ezt a játékot kizárolag ők játszák.
Azért mert oda csak a milliárdosok mennek,nagyon kedvező az adórendszer.Londonba csak a szegénylegények mennek szerencsét próbálni mert kirabolta őket a rendszerváltás meg a ballib elit.
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.