Lázár János: mindenkinek jó a fix árfolyamon való végtörlesztés  

józan ész szerint soha, de az baj, hogy nem józan eszűek kezében van a döntés/szavazás sorsa.

Az AB a szavazás után fog valszinű csak dönteni, az eu bíróság döntése pedig elég hosszadalmas szokott lenni.
Valószínű, hogy már az AB rostán fennakad, de ha vmi "csoda" folytán mégsem, akkor EUB kötelezheti az államot a kártérítésre a bankok felé. Ami esetleg már a köv. kormány reszortja lehet(ne).
Azért is érdekesek a kormány részéről ezek a már rendszeressé váló jogállamiságot földbe döngölő intézkedések, mivel kormányban (köztük ov is) a 70%-uk jogi diplomával rendelkezik :-)

Sziasztok
Szerintetek mikor lehet biztos a végtörlesztés.Parlament megszavazta?
AB-nek jóvá kell hagyni.

ebben igazad van. de mégis.

Nem biztos.A politikusok nagyon egyformán tudnak gondolkodni ha a saját zsebükről van szó.Lásd francia hamburger adó bevezetése.

igazán bevonulhatna végre a Wehrmacht. szívesebben élnék merkelék fennhatósága alatt

KÉRDÉS PAMPÁHOZ!

"Az Index birtokába került előterjesztésből kiderül az is, hogy megtévesztés volt az a kormányzati kommunikáció, miszerint a javaslat egy új, a kormánypárti frakcióban megfogalmazódott ötlet lett volna, amit a kormány "befogadott" és támogat.

Szeptember kilencedikén pénteken már készen állt az a jogi szakvélemény, amit a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a kormány számára készített az egyösszegű végtörlesztéssel kapcsolatos kérdések megítéléséről. A javaslatot lényegében jogellenesnek minősítő anyag tehát már aznap a kormány rendelkezésére állt, amikor a közvélemény felé irányuló kommunikáció azt sulykolta: egy új, a kormánypárti frakcióban megfogalmazott javaslatról van szó, melyet annak bejelentése után vizsgál majd meg a kormány."

Na ezt minek hívják, hazugságnak?

fogolydilemma.

kíváncsi leszek a takszövök szerepére

Biztos bukást vállalt fel a kormány

- dg -
2011. szeptember 13., kedd 12:16

Annak tudatában jelentették be végtörlesztési lehetőséget, hogy az borítékolhatóan jogellenes. A következmények is egyértelműek, ha az Európai Bíróság az eddigi gyakorlatának és a magyar igazságügyi minisztérium szakértőinek véleményének megfelelően jár el, a mostani lépés első körben a bankokat terhelő akár több százmilliárdos költségét a magyar államnak kell majd megfizetnie. A számla akár még ebben a ciklusban megérkezhet. Az Index birtokába került előterjesztésből kiderül az is, hogy megtévesztés volt az a kormányzati kommunikáció, miszerint a javaslat egy új, a kormánypárti frakcióban megfogalmazódott ötlet lett volna, amit a kormány "befogadott" és támogat.

Szeptember kilencedikén pénteken már készen állt az a jogi szakvélemény, amit a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a kormány számára készített az egyösszegű végtörlesztéssel kapcsolatos kérdések megítéléséről. A javaslatot lényegében jogellenesnek minősítő anyag tehát már aznap a kormány rendelkezésére állt, amikor a közvélemény felé irányuló kommunikáció azt sulykolta: egy új, a kormánypárti frakcióban megfogalmazott javaslatról van szó, melyet annak bejelentése után vizsgál majd meg a kormány.

Orbán Viktor hétfői parlamenti beszédében be is jelentette, hogy a végtörlesztésre irányuló (és elsősorban a hiteltörlesztéssel most is boldoguló, jó adósnak minősülő réteg terheit enyhítő) javaslatot a kormány támogatja és az ezzel kapcsolatos törvényeket hamarosan be is nyújtja az Országgyűlésnek.

Tette ezt a szakvélemény alapján annak tudatában, hogy a kormány szakértőinek véleménye, az igazságügyi tárca jelentése alapján is teljesen egyértelmű: olyan mértékű beavatkozásról van szó visszamenőleges hatállyal a polgári szerződésekbe, amit akár a magyar Alkotmánybíróság – még korlátozott jogkörével is –, akár az Európai Bíróság szinte biztosan elfogadhatatlannak minősít majd.

A jelentés

Az anyag megállapítja: a magyar jog alapján valóban van lehetőség arra, hogy a parlament, akár visszamenőleges hatállyal beavatkozzon már élő, polgári jogi szerződésekbe. Új törvény azonban csak kivételesen írhat felül szerződéseket, a kivételesen kitétel pedig a bírósági gyakorlat alapján jól körvonalazható tartalommal bír. Eszerint egyebek között olyan változásnak kell beállnia a szerződéskötés után a körülményekben, aminek köszönhetően a vállalt kötelezettség teljesítése valamelyik fél jogos érdekét sértené. A változásnak a társadalom széles rétegét kell érinteni, és biztosítani kell azt is, hogy a beavatkozás a cél elérése érdekében szükséges, a megvalósításával korlátozott más alapjogok sérelme arányos.

Bár a széles körű társadalmi érdek, érintettség megállapítható a devizahitelek problémája ügyében, a többi ponttal kapcsolatban már a szakértők komoly fenntartásai olvashatóak ki az anyagból. Az árfolyamváltozás a szakértők szerint bár megváltozott külső körülmény, magának az árfolyamváltozásnak a tényét, lehetőségét minden adós ismerte és vállalta a hitelszerződés aláírásakor. Erre egyébként az adósok döntő többsége által nyilván el nem olvasott, esetenként több tíz oldalas banki szerződési feltételek külön kitértek, egyes bankoknál külön is aláírattak kockázatvállalási nyilatkozatot az ügyfelekkel.

Itt azonban még mindig lehet azzal érvelni a szakértők szerint, hogy az árfolyamváltozás mértéke azonban meghaladta a várható szinteket, erre a készülő törvény indoklásában nyilván ki is térnek majd.

További pozitívumnak értékelhető még a kormány szempontjából a szakvéleményből, hogy a módosítás szándéka a jövőbeni törlesztőrészletekre vonatkozik, nem varr tehát a bankok nyakába ilyen értelemben is visszamenőleges terhet.

Nagyjából ennyiben összegezhető is azonban, milyen jogi érvekkel vértezheti fel a magát a kormány a szinte biztosra vehető alkotmánybírósági és nemzetközi bírósági eljárásokra.

A bankok tulajdonát vennék el

A gondok már a hazai jogi fórumokon, akár rendes, akár az Alkotmánybíróság előtt elkezdődhetnek. Az úgynevezett kivételesség sem jelentheti ugyanis a tulajdonjog sérelmét. Márpedig a jog szerint a bankoknak a kölcsöntőkére vonatkozóan tulajdonjogi védelme van: ez egyszerűsítve azt jelenti, hogy miközben a bank keres a hitelen, és a futamidő végén természetesen sokkal több pénzt szed be a kamatokkal együtt az adóstól, mint a felvett hitelösszeg, annak erejéig viszont különös védelmet élvez. A szakértők szerint az AB könnyen kártérítést ítélhet meg az állam terhére a bankoknak abban az esetben, ha az adós által a kedvezményesen visszafizetett végtörlesztés nem éri el a fennálló tőketartozást.

Ez pedig nyilvánvalóan így lenne: ha valaki végtörleszt, azt a bankok általában azért nem szeretik, mert kiesik a hátralevő futamidőre tervezett nyereség, de ilyen esetben a még fennálló tőketartozást maradéktalanul rendezni kell. A kieső nyereség ellensúlyozására szoktak a pénzintézetek különböző végtörlesztési díjakat, feltételeket megállapítani. Most azonban a bejelentés szerint nemhogy ezekkel nem élhetnek, hanem a tőketartozást, amit frankban vagy más devizában tartanak nyilván, nem a tényleges piaci árfolyamon, hanem a rögzített árfolyamon követelhetik csak a lehetőséggel élő adósoktól. A különbség a japán esetében a legnagyobb, ott a 2,7-es árfolyamhoz képest 2 forint a rögzített árfolyam, az eurónál 250, a franknál 180 forint – utóbbi már csak 20 százalék körüli eltérést jelent, de magasan a legnagyobb tömeget érinti.

Azaz, ha most a még fennálló tőketartozást a rögzített árfolyamon fizethetik be az adósok, a banknak a tőkekövetelésén is 15-35 százalék közötti vesztesége keletkezik. (A számla végösszegét szakértők 200 ezer ügyféllel számolva 260 milliárd forintra becsülték, ennyi lenne a bankszektor azonnal tőkevesztesége.)

Amennyiben az állam a tőkeveszteség vonatkozásában nem kártalanítja a bankokat, az a szabályozás alkotmányellenességének kockázatát rejti magában, írja a jelentés, ami külön kitér arra is: a kockázatot még az Alkotmány esetleges módosításával sem lehet kikerülni, így az alaptörvény módosítása nem indokolt. ("Jelen esetben az alkotmányossági megítélés alapját olyan alkotmányos alapelvek (a jogbiztonság követelménye és a tulajdonhoz való jog) szolgáltatják, amelyek az alkotmányos rendszer egészét áthatják, azok magából az Alaptörvényből következnek, ezért az Alaptörvény módosítás nem indokolt." – áll a szövegben. Magyarul: sajnos olyan alapvető jogelvekről van szó, melyek lerombolásához még a kétharmad is kevés.)

Ha az AB véletlenül nem, az Európai Bíróság biztosan marasztal

Ausztria is támad
A bankok közvetlenül is fordulhatnak az Európai Bírósághoz a szabályozás elfogadása esetén, és mint a Bankszövetség tegnapi közleményében jelezte, ezt bizonyosan meg is teszik. A kormány azonban Ausztriával is hadba lépett a szabályozás tervének bejelentésével, a magyar hírekre a bécsi tőzsdén zuhanó Erste és Raiffeisen részvényeket is látva az osztrák kormány is jelezte: a lépés "veszélyezteti Kelet- és Közép-Európa egészének pénzügyi stabilitását", de jogi aggályaikról is tájékoztatták Magyarországot.
A kivételes helyzet elismerésének további, fent már említett feltétele volt az a körülmény, hogy a megvalósított cél más eszközökkel ne legyen elérhető. E feltétel vizsgálata ugyan az AB előtt az arányossági vizsgálatban is előjöhet, de a szakértői anyag elsősorban nemzetközi vonatkozásban tárgyalja. Az Európai Bíróság ugyanis számos ügyben pont ezen vizsgálat alapján ítélt el tagállami szabályozásokat. Példákat ugyan hoznak a szakértők, azok valójában sokkal enyhébb ügynek, ha úgy tetszik, jogilag a tagállam szempontjából védhetőbbnek tűntek, de mégis elbukták: a tervezett végtörlesztési szabályokkal kapcsolatban egy apróbetűs megjegyzés azzal magyarázza, hogy még csak hasonló ügy sem merült fel eddig a nemzetközi jogi praxisban, "hogy ha bevezetésre is kerülne hasonló jogszabály egy tagállamban, annak elsődleges vizsgálatára az adott tagállam alkotmányossági szabályai alapján kerülne sor, szükségtelenné téve az uniós jog alapján indított eljárásokat". Értsd: a tervezett szabályozás az EU-ban mindenütt alkotmányellenesnek minősülne. A szakértők úgy fogalmaznak, "tekintettel ugyanakkor a meglevő szerződéses viszonyokba való beavatkozás jelentős mértékére és az ezáltal a hitelintézeteket érintő hátrányos következmények nagyságrendjére, erősen kétséges, hogy ez az intézkedés arányosnak minősülne-e, azaz uniós jogi szempontból védhető volna".

Az uniós jogot azonban más pontokon is sértheti a szabályozás: a jogbiztonság elvének és a jogos várakozások védelmének sérelmét is felveti a tervezett törvény. Levezethető az is, hogy a tőke szabad mozgását, a külföldi vállalkozások letelepedését korlátozza a jogszabály, az uniós joggyakorlatban ugyanis az, ha egy vállalkozás a körülmények előre nem látható komoly változásával szembesül állami oldalról, önmagában elég lehet az elmarasztaló ítélethez.

Az ár

Orbán is tudja
A jogi helyzet annyira egyértelműnek tűnik az ügyben, hogy feltehetőleg emiatt Orbán Viktor sem kerülhette meg, hogy beszédében utaljon rá: a szabályozást megtámadhatják az Európai Bíróságon. A magyar miniszterelnök ezzel kapcsolatban azonban csak annyit mondott, meg vannak a válaszaik az ügyben.
Ha az Európai Bíróság elmarasztalja, várhatóan kártérítésre is kötelezi a magyar államot, erre legutóbb az áfaperben volt példa – éppen most ősszel kell a GDP egy százalékához közelítő 250 milliárd forint körüli összeget [1] visszafizetnie a költségvetésnek.

Az első szakértői becslések szerint nagyjából éppen ugyanennyire tehető az a veszteség, amit a bankok a törvény elfogadása esetén kénytelenek lennének elkönyvelni: ha most a teljes lakáscélú devizahitelállományt visszafizethetővé tennék a rögzített árfolyamon, az több mint ezer milliárd forintot tenne ki, mint azonban arra már pénteken, az első bejelentés nyomán, majd Orbán Viktor beszéde után is rámutattunk [2], a csomag az adósoknak csak egy szűkebb rétegét érinti. Azokat, akiknek a pillanatnyi tőketartozásukhoz szükséges összeg megtakarításaikból rendelkezésére áll, azaz képesek "zsebből" visszafizetni a tartozást, esetleg képesek annak kiváltására egy új forinthitelt felvenni – ennek folyósítására viszont a miniszterelnök szavai szerint nem kötelezik a bankokat, azaz csak egy adósminősítésen megfelelni képes réteg nyúlhat ehhez az eszközhöz. (A javaslat nemhogy nem segít a legnehezebb helyzetben levő adósokon, hanem ront helyzetükön, a tömeges visszaváltások ugyanis a forint gyengülésével járhatnak, így aki devizában törleszt tovább, magasabb részletekkel számolhat [3].) A javaslatot először ismertető Lázár János szavai szerint 200-300 ezer emberen segíthetnek a végtörlesztési lehetőséggel, 200 ezer emberrel számolva nagyjából 260 milliárd forint vesztesége lenne a bankoknak.

Ez az az összeg, amit – akár kamatostul – a magyar államnak a saját szakértői szerint is borítékolható uniós eljárás után ki kéne fizetnie, a kérdés politikai szempontból nyilván csak az, hogy még ebben a ciklusban, esetleg éppen a választások előtt megszületik-e az ítélet, és ezzel megérkezik-e a számla.

link

De a fogadó banknak ez megéri nem ? Az eredeti banknak tartozok 20mill, majd odamegyek egy fogadóhoz kérni 16 mill ft ért váltsa ki. Az eredeti köteles 180-on elfogadni a törlesztést / ami neki 4mill bukó/ a fogadónak meg lessz egy új 16 millos ft hitele.

Mivel O.V meglépte ezt, valószínűleg sárosak a bankok.Egy biztos a forintot helyére kell tenni.Ez a kettős pénzrendszer
euro/forint stb.nem járható mert valaki mindig spekulálni fog pl.az exportőrök, a bankok...Egy német nem rajong azért hogy forintban fizess neki,viszont elvárja hogy te elfogadd az ő pénzét.Minden normális állam a saját pénzében szereti intézni a pénzügyeit és ez igy van jól.A csehek nem is erőltetik az eurót.

1) könnyű bedönteni egy tőkeáttétellel működő üzemet; 2) illetve nem feltétlnől mentik majd meg az anyabankok; 3) hazai bankrendszert nem a magyar állam, hanem a német, osztrák adófizetők mentették meg, így vitya erkölcsi érvelése sántít; 4) a nemzetközi közvélemény, tekintve vitya ámokfutását, a nálunk működő leányok kezének elengedését nem az anyabank gyengeségének tudná be (más a helyzet, mint 2008 őszén.

taknyán fog csúszni viktor.

Most is ki lehet váltani forint hitellel egy CHF hitelt.

230 helyett viszont bolond lesz egy bank 180-as átváltási árfolyamot alkalmazni.
Ezt csak akkor teszik meg szerintem ha a különbözetet valahogyan kompenzálja a kormány.

Elméletileg az alkotmány és az új alaptörvény is garantálja hogy erre nem kényszeríthetőek rá jogszerűen a bankok.

Kiváncsian várjuk a zsarolás kikristályosodó formáját.

Azzal, hogy a bankok felé nagyobb szigor van, semmi bajom nincs, sőt, szerintem is szükséges.

A 180-as végtörlesztési lehetőséggel van bajom, mert az nagyon nem piac- és jogállam barát. És minden hatását tekintve mégcsak nem is biztos, hogy jól jár vele az, aki azt hiszi, hogy ezzel nyer 20%-ot. Nagyon veszélyes dolog. És nem azért, mert sajnálom a bankokat. (mert egyébként nekem is van hitelem és rövid távon örülnék a 180-as kiszállónak, de nem biztos, hogy hosszútávon jól járunk vele).

Nem lennék meglepve, de ez is kifog derülni.A bankok számára is egyértelművé vált a jelenlegi helyzet tarthatatlansága.Most megteszik a saját javaslatukat és abból már ki lehet hámozni valamit.Az a szép hogy most elkezdik egymást zsarolni.

Longolo:

1. Nem vagyok banki treasurys, mint már írtam párszor.
2. Egy banknak van X 10000 ügyfele, nyilván nem mindenegyes törlesztő befizetése után nyitogat, meg zárogat swapokat (ezért vannak fix törlesztési napok bankoknál), hanem egyszerre nagy mennyiségekben, amik meg nyilván piaci helyzet függőek is.

Ez nem csak úgy lehetséges ha felveszek 100e chf hitelt a bank azonnal nyit egy 100e chf-es swap pozit ? Az eddigiekből úgy tűnt hogy csak a törlesztőkből halmozgatva nyit folyamatosan kisebb swap pozikat. Vagy odatolt a bank 150-en 15millió ft hitelt és plusszban rányitott egy 100e chf-es swap pozit ? Ez szerintem nagyon sok pénzbe és kockázatba került volna a bank részéről. Még mielőtt megjegyeznéd, hozzászólásom nem tudományos /közgazdasági ?/ jellegű.

Akkor majd Viktor "kipaterolja "őket.Végül is ezt mondta.Mehetnek ahova akarnak, meg lesz a megfelelő válasz.

Értékben biztosan ugyanannyi áll möfötte, különben nem lenne a banknak semleges a pozija, hanem spekulálna.

Ez azt jelenti csak szabad felhasználású ft hitellel lehetne kiváltani aminek jóval magasabb a kamata?

"Bokaly, senki nem mondta, hogy a CHF hitelek mögött CHF készpénz áll. Sokszor leírtam, hogy devizaswapok állnak mögötte. De attól, mert valami virtuálisan létezik, attól az még van."

Én a nyilvántartott hitel állomány/nincs mögötte chf/ és a nyitott swap állomány / van mögötte chf/ közötti külömbségre gondolom hogy virtuális. Ezt jól gondolom ? Vagy a 6900milliárd hitel állomány mögött ugyanakkora nyitott swap poziciók vannak ?

Ez aazért megdől ott ha a bank azt mondja hogy nem hajlandó 180-on elfogadni a CHF hitel kiváltást, márpedig egy józan bank ezt nem fogadja el azért mert Viktorunk pofazacskóit egy kis fing meglebegtette ;)

Olvassátok el.Akasztják a hóhért.
link

"Pontosan, de nem a teljes összegre."
Akkor a bankok vesztesége sem a 6900milliárd nyilvántartott hitel lezárásából keletkezik csak egy " kisebb" méretű swap pozició lezárásából ?

A fő probléma az hogy papíron valószínűleg jogos a követelés,viszont ahogy a "carry traderekhez" hozzá jutottak a bankok annak a tisztessége jogilag meg kérdőjelezhető.Mindig is úgy gondoltam hogy ez jogi és nem pénzügyi probléma.

leegyszerűsítve egy eklatáns példán keresztül megismered a chf alapú hitelezés lényegét.
Pl. létrehozol egy HUF alapú demó szlát az equilornál és ott nyitsz egy chfhuf short poziciót.(a tőkeáttéttől tekintsünk el)
Ez kb. megfelel a chf alapú hitelnek.
A bank tolja be mőgé (mely lehet bármely deviza, pl. huf is) a fedezetett az esetleges árfolyamvesztességekbekövetkeztére.
Természetesen ezen a fedezeten keletkező veszteséget/nyereséget + swap (kamatkülönbözet) + banki költségek áthárítja rád a hitelező bankod. Ez a huf erősödése esetén hozamot adhat, mely csökkenti a törlesztőrészletedet, ellenkező mozgás chf erősödés) esetén pedig veszteséget eredményez.

így van. a devizahiteleseink tipikus carry traderek. alacsony kamatozású devizahitelt vettek fel és (nem magasabb kamatozású forintbetétbe, hanem) ingatlanba fektették.

Várjuk meg a vizsgálat eredményét hogy tényleg volt-e CHF a hitelek mögött, mert addig ez csak feltevés.Az a gond hogy a hitelem felvételekor maximalizálták a kifizethető forint mennyiségét függetlenűl az árfolyamtól, viszont CHF-ben határozták meg,tehát forint gyengülés esetén sem akartak több forintot adni ugyan arra a CHF alapra.Kicsit olyan mintha csak adott mennyiségű forint állt volna rendelkezésre. Ha viszont volt mögötte chf, akkor meg carry trade gyanús az ügylet.

az ügylet másik oldalán alapvetően a német adófizetők állnak

Nem kritérium a chfhuf fedezetére chf-et választani, lehet az akár huf is. Tehát forinttal is lehet fedezni bármely devizapár árfolyamváltozásból adódó eltérést.

Pontosan, de nem a teljes összegre.

S valyon ki áll az ügylet másik oldalán.... az említett értékek és a hitelösszeg különbségéig ugyanaz a bank, akitől felvették a hitelt. Vagyis, többnyire saját magával fedezte le az összeg nagy részét, a kockázatra kötött swap-ot a bankközi piacon.

Nem más ez, mint pl az irodapiac. Ott is EUR alapú(!!!) az elszámolás. De persze forintban fizetsz és kapsz érte irodát. A CHF hitelnél CHF alapú az elszámolás, forintban fizetsz és kaptál érte forintot.

:):):):)

de hisz akkor meg is találtad a megoldást a gyenge forintra!!! Ügyes vagy!!!

Föl kell venni egy csomó hitelt .... jól adósodjon el mindeki, s ettől -szerinted- erősebb lesz a forint!!

Hogy ez mennyire logikus!!!!

Bokaly, senki nem mondta, hogy a CHF hitelek mögött CHF készpénz áll. Sokszor leírtam, hogy devizaswapok állnak mögötte. De attól, mert valami virtuálisan létezik, attól az még van.

Ha te tőzsdézel, akkor is csak egy virtuális részvényed van. Mégis nyersz, vagy buksz vele, mehetsz közgyűlésre és kapsz osztalékot.

pl ez ilyen félrevezető állításokkal lehet megtéveszteni sokakat.

Senki -leggalábbis én nem- állította, hogy "semmi" CHF pozíció nincs a CHF hitelek mögött. A tény viszont az, hogy a legtöbb bank a pl. 1000CHF összegű CHF alapú(!!!) hitel mögé nem tolt be 1000 valódi CHF-et, hanem eleinte 5-600CHF-et.... aztán később, a hitel "virágkorában" kb. 65CHF-et(!!!)

Ezen kár vitatkoznod, nem sokára nyilvános lesz ez is, és a mögé tolt CHF arányában lehet majd Xft-os árfolyamon előtörleszteni, egy "méltányos" nyereséget hagyva a banknál.

lázárék esetében nem vagyok arról meggyőződve, hogy banki hitelről van szó. szokás saját offshore cégtől "kölcsönt" felvenni, ha nincs elég adózott jövedelem

Mindenkinek jó, de legjobb Lázárnak...

Azért én lekorlátoznám a dolgot, hogy kósa, lázár, rogán stb. 50-60 milliós hitelét már csak ne lehessen végtörleszteni....aki 50+ millás hiteles kéróban lakik, nem szorul rá...ha meg igen cserélje le egy 20-30 millásra.....

alapvetően ez a fidesz frakció illetve a rózsadombiak saját mentőcsomagja. nem is értem, miért nem név szerint lehet igénybe venni:)))

az aktuális árfolyamhatásnál sokkal izgalmasabb kérdés, hogy a manyup ellopásához hasonlóan ez az intézkedés is rombolja a bizalmat. aztán csak néz buta fejével matolcsy és az egzaltált focista, hogy hova a csudába tűnt a növekedés és miért nem ruház be senki Magyarországon.

nem tudni. köszönöm

még nincs semmi infó, hogy mire, mikor, mennyi. Gondolom pár napon belül megemésztik a reakciókat, s eldöntik mit küldenek majd a szavazásra.

kb 15%-al magasabb nagyobb tőke kellene az eur-hoz, mint a huf-hoz, de ez megtérülne pár év alatt.
Persze ez csak egy elmélet, mert gyakorlatilag esélytelen lenne az átváltás, mert valszinü nem engednék...

Jó estét mindenkinek! Bocsánat az újbóli off-ért de esetleg akkor tisztázódott, tudja valaki hogy csak az ingatlanalapú, lakáshitelekre vonatkozik a végtörlesztés lehetősége vagy mindenféle devizaalapú kölcsönre lásd autóhitel is? köszönöm

Viszont ha az egész összeg nem áll a rendelkezésére az egyénnek akkor jobban jár a forintra váltással .

eur hiteleseknek nem biztos, hogy érdemes váltani huf-ra, sőt talán a chf-et is érdemesebb lenne talán eur hitelre váltani, mint huf-ra. Az eur kamata rosszabb, ugyan, mint a chf-é, de jóval kedvezőbb, mint a huf-é. Valami oknál fogva ha elszállna (gyengülne) a huf az eur-hoz képest, akkor az mnb kamatemeléssel közbelépne, azt követően pedig evidens, hogy a huf hitelkamata is növekedő pályára kerülne. A másik ok, hogy az eu-val vagyunk partneri kapcsolatba, exportunk tőlük függ leginkább, és nem utolsósorban eur övezet felé tartunk, ha minden igaz...
Talán egy inflációs felpörgésének is nálunk nagyobb az esélye, mint az euró zónában, melynek következménye szintén kamatemelést eredményezhet.

Azért remélem hamarossan bövebben és pontossan megtudjuk hogyis fog ez a végtörlesztés és vagy forinthitel átváltás lezajlani!

"ki az az agyament, aki ez után ide tőkét hoz?"

nem agyament az, csak tudja, hogy kiket kell megkenni...
a franciáknál is vannak durva dolgok, pl. amikor a CEO-t túszul ejtették szakszervezetisek, no meg azzal is zsaroltak, hogy felrobbantják a gáztartályokat. ezt is az állam "engedi" meg nekik, hiszen ha 2-5 év börtön járna érte, akkor biztos nem tennék meg
egész sok komcsi állam van az EU-ban (francik, olaszok, stb.) de pl. a németeknél is durva a munkanélküli juttatás mértéke (Sarrazinnak nagyon igaza van egy sereg dologban)

Szerintem maximált lesz az ár, olcsóbb lehet.

Persze, ha már lesz egy hatósági ér, miért ne kérhetne annyit a vízért bárki :-).

apám kertjében fúrt kút van, amiből ivóvíz minőségű víz jön. persze mérőórával, azért is fizetnie kell.
nem tudom milyen mélyre fúrtak, de nem hiszem, hogy pár 10m-rél többre volt szükség.

ilyen vízből vízszolgáltatást csinálni lényegesen olcsóbb, mint ahol víztisztító üzemet kell felállítani, km-ekre a településtől, mert csak ott van megfelelő vízbázis.

egyszerűen nem tudom, hogy hogyan lesz ebből hatósági ár. bár azt se tudom, hogy a lázárista 180Ft-osból hogyan lesz jogilag megtámadhatatlan törvény. kilépünk az unióból? visszamenőlegesen?

Meglátjuk, hogy mi lesz belőle, nyilván lehetnek problémák, mint ahogy az is probléma, hogy nincs verseny...

Én néha ledöbbenek, hogy mi pénzt elkérnek a vízért, más városokban ennek töredéke, pl. ahol apám lakik, pedig az kisebb város, kisebb piac, nem jobb a víz, és nem egyszerűbb a csatornázás sem...

pénznyelő,

"2. Maximált rezsi kérdése. Azt javaslom, hogy a központi ármegállapítást vezessük be a szemétszállítás, csatorna és vízellátást esetében is - mondta."

Lehet, hogy én voltam figyelmetlen, de úgy értettem, hogy itt az idézetről volt szó.

Háromszor olvastam el, de banknak nem leltem benne nyomát.

Ha tévedtem, akkor elnézést.

királyunk mindent tud, szeme mindent lát, füle mindent hall, nyelve mindent... izé, na azt azért mégsem :)
vitya polihisztor, nem tudtad? na, usgyi a szent orbán könyvtárba, vedd ki a bölcs vezérünk életéről szóló sok mű egyikét, és pótold a lemaradást, mert így bizony el kell, hogy vigyen az ávo :)

"Ebben alapvetően nincs igazad. Ha jól nézem, olyan esetekben akarnak hatósági árat, ahol nincs verseny, területi monopóliumok vannak."

A 180-as CHF előírása a bankoknak és a piaci és a 180 közötti különbözet bukójának lenyeletése DE FACTO hatósági ár.

És a bankrendszerre egyik fenti se igaz. Nos?

na de egységes szemetes ár? annak is annyi, aki 15km-re viszi a szemeted, annak is, aki 30cm mély sárrétegben kell elevickéljen a falusi földutakon, és annak is, aki rendezett körülmények között 80 lakásos társasházak között gyűjt szemetet (egy utca, egy fuvar)?

van, ahol a vizet fúrt kútból, olcsón szerzik, máshol agyon kell tisztítani.

viktor fogja személyesen megállapítani a díjakat. legalább is mintha valahol ezt láttam volna. szóval izgalmas lesz. kérdés, hogy mit kezd az a vízszolgáltató, akinél a tisztítás díját se fedezné a hatósági ár? irány a szocializmus, és töménytelen veszteséges üzemet fogunk újra fenntartani?

Ebben alapvetően nincs igazad. Ha jól nézem, olyan esetekben akarnak hatósági árat, ahol nincs verseny, területi monopóliumok vannak.

1 db. kukás cég van nálunk, 1 db vízszolgáltató, annyira vastagon fog a ceruzájuk, amennyire vastag bőr van a pofájukon, nálunk egy rinocérosz harmatosbőrű hableány mondjuk a vízszolgáltatóhoz képest.

nincs jogbiztonság, utólag bármi felrúgható

most épp a devizahitel szerződések. következő hónapban mi kerül sorra? drága a kenyér? baxa meg, akkor legyen az is hatósági áras. a kedves vezető által megálmodott árazás a kommunizmus alatt se vált be.

lehet lesz itt még jegyrendszer (gyk: a kenyér fejadag kiosztása végett), nem is olyan sokára.

Részemről tökéletes egyet értek veled. Az a baj, hogy itt már most is minden áll és gyakorlatilag nincsenek is új beruházások. Ezek után nem is lesznek. Vityesz megint meg akarja mondani a tutit de sajnos csúnya pofára esés lesz. Addig is a tőke jobb egy normális devizában és a határunkon túl.

na meg azt se értem, hogy matolcsy ezek után miért számol még mindig GDP növekedéssel?

össze fog itt dőlni minden, csak ki kell várni

ki az az agyament, aki ez után ide tőkét hoz? miből fognak itt hitelezni? orbán nyit egy új bankot az állami tartalékokból? és mikor fogják letámadni az országot a spekik? ha már nem lesz pénz a megvédésére?

én is csak a legszükségesebb esetben fogok hazautalni pénzt, és csak annyit, ami feltétlen kell, az utolsó pillanatig minden marad a német céges számlámon. valahogy éreztem, hogy nem lesz ez így 100, a magyar számlán már alig van pénzem.

a lényeg, hogy éveken keresztül folyamatosan nőtt a kereslet a forintra. mindeközben 6-7e milliárd Ft-os devizahitel pozíció épült ki. ez egyértelműen forinterősítő tétel. persze, voltak más forintot erősítő tételek is (állampapírpiac, stb.), ahogy gyengítők is (negatív külkermérleg, stb.), de a hitelfelvételből származó erősítő pozíciónak semmi ellenpólusa nem volt, totálisan egy irányba mutatott.

"valójában érdeketekben áll az edukáció"

ezt írtam én is. racionális érvekkel is alá tudnám támasztani a zombizáson túl :) (stabilizálja a gazdaságot, növeli a fogyasztóvédelem erejét stb.), de nem erőlködök, úgyis mindenki, aki tudja, hogy mekkora lemaradásban van az ország, ismeri ezeket az érveket...
az egyetlen igazi ellenérv is csak az lehet, hogy ez egy szélmalomharc, mert a zombie-k "osztódással szaporodnak"
viszont bizonyos küzdelmeket nem azért vív meg a férfiember (na jó, és a hölgyek sem, hogy ne legyek szexista), mert tudja, hogy nyer, hanem azért, mert jó móka a "túlerővel szemben" is küzdeni :)
(főleg, ha a túlerő ostoba, mint pl. a kurmány vagy a Szíriusz Kibernetikai Társaság Marketing Divíziója) :)

minden esik mint a kő, kivétel a Biomedical

lassan 1.5 otp-t adnának érte

már ha lenne a bennfentes mutyisokon kívül másoknak is

meddig megy még a piramisépítő szemfényvesztéses parasztvakítás?

bezzeg a tolvajrv-ek élnek és virulnak