Amennyiben tudnánk előre, hogy egyes politikusok és adminisztrációik a jövőben mit tesznek, akkor kb. prognosztizálhatnánk, hogy erre mi történhet a világban és erre a pénzpiacok hogyan reagálhatnak. Ezt követően megjósolható lenne, hogy a jegybankok milyen magatartást tanusítanak, milyen gyorsan döntenek, azonban a döntésük következményeiknek időbeli kifutását, valamint az egyes folyamatok erre való ráépülését már megjósolni sem lehetne. Lásd a FED milyen kamatemelési politikát folytat, amely inflációt gerjeszt. A FED diktálja a kamatokat, de azt a FED elnök sem tudja, hogy 1 év múlva milyen kamatokat fog diktálni, tehát mi sem tudhatjuk. Még viszonylag alacsony infláció van, a gazdasági növekedés bőven hibahatáron felüli (1,5%-nál nagyobb), azonban nem vágtató, a külker. hiány nagy és fenntarthatatlan, a kereskedelmi és költségvetési deficit, az államadósság magas, a munkanélküliségi ráta alacsony, tehát nincs olyan kényszer, amiért a FED-nek bármiért is valamit jelen helyzetben kényszerből kellene csinálnia. Szerintem a kamatokat szép lassan tovább fogják emelni, de azt nem tudjuk, hogy a piac egyes időszakban mennyire válik kamatérzékennyé. Én arra számítok, hogy ameddig a rövid ráta 3-3,5%-ot nem éri el, addig összeomlás nem lesz. A részvény/kötvény rövid és középtávú hozam lehetősége kb. ezen a szinten kezd egymással fuzionálni. Ha az ingatlan nem ad elég fedezetet, akkor több lehetőség adott a hitelt nyújtó és a hitel felvevő részére is. Egyik sem szívmelengető megoldás. Ha a tartozás nagyobb, mint az ingatlan értéke, akkor gyakran előfordul, hogy a hitel nyújtója pótfedezet benyújtására szólítja fel a hiteles adóst. Persze olyan is van, hogy felmondja a hitelt. A hiteles is bedobhatja a törülközőt és nem fizeti a részletet, vagy hagyja az egész ingatlant bedőlni és eltűnik, de ennek van több 10 verziója is, hogy mi történhet. Pént nyomtatni bármikor lehet. Az USA adósságplafonja is csak egy látszólagos gát, mert gyakorlatilag nem tehetnek mást, mint nyomtatnak, a kérdés mindig az, hogy milyen ütemben teszik. USA-nak több szerencséje is van. A világ dolláradóssága kb. paritásban van az USA teljes adósságával, valamikor a világ dolláradóssága többszörösen meghaladta az USA-ét. A kereskedelemben való tartalékvaluta és elszámolási jellege miatt folyamatos és magas a kereslet iránta és ez folyamatosan negligálja az eladósodottság okozta negatív tényezőket. Oroszország, Kína és a csipet-csapat ezt a tényezőt mindig benézi, mert azt hiszik, hogy ez egy elenyésző tényező, pedig nem az. Röviden ennyi.
a nagy központi bankok által megvalósított adósság monetizálás 2008 óta "egyenes adásban" bizonyítja azt, hogy ily módon - átmenetileg - jelentősen lehet csökkenteni a piaci kamatrátát... hogy hogyan? hát nagyon egyszerűen: a jegybankár elvtársak szépen kimennek a kötvény piacra és a semmiből összeálmodott jegybankpénzzel nyakló nélkül állampapírt vesznek mondjuk a Mario Draghi féle "Whatever it takes" pillanatra tessék itt gondolni, de a FED által összegründolt QE akcióik is csak erről szóltak... a "művelt nyugaton" ez már 10 éve - nemzetközi szinten koordinálva - folyik... persze abban egyetértünk, hogy nem mehet ez a végtelenségig... pontosan ezért értek egyet veled azon a ponton, hogy az USA QE újraindítása valószínűleg katasztrofális hatásokkal járna... különösen ha ez egyoldalúan történne a többi nagy jegybank támogatása nélkül... mivel ez a piacgyalázó játék csak akkor tud ideig óráig előremenni ha az összes nagy jegybank aktívan együttműködik benne...
De már kezdem sejteni. Valószínű mindenki csak egy másik banknál vezetett számláján tud üzletelni, ahova előzőleg megbízható forrásból helyezett el értéket.
Hogyan akadályozza meg pl. a FED, hogy az orosz v. kínai bankrendszerben - mert biztosan nem lát bele teljesen - nem jöhessen létre a "semmiből" dollár?
A bond piac, ami nyilvantartja es kezeli az allam tartozasait, az megkovetel egy kamatszintet. Annal keveseebbert nem ad kolcson. A kozp. bank keptelen ala menni annak a kamatszintnek...mert par napon belul senki nem ad tobbe az allamnak penzt, es az allam lesz fizeteskeptelen. Lasd Torok pelda: ha megis ala megy a piaci kamatszintnek, mint Erdogan, akkor a penz erteke lezuhan. Normalis bank eddig soha nem megy el, mert a tozsde bezuhanasa sokkal kisebb baj, mint az allam fizeteskeptelensege vagy a penzenek elertektelenedese.
felesleges volt engem külön kiemelned, mivel a téma kapcsán - pl. rám reagálva - már mindenki több alkalommal is kifejtette ennek kapcsán a véleményét:) és sok ponton egybe is vágnak ezek az enyémmel pl. pomperj szerint azért nem lehet újabb QE mert azon a ponton kb. dollár krizis gyün és én is csak ennyit írok... no erre varrj gombot:)
koszi hogy megosztottad a cikket. En egyebkent csak az ingatlan ill. lakashitelekkel foglalkoztam magan es ceges szinten; azonban nem foglalkoztam a 4 bank egyeb hiteleivel (szemelyi hitelek,auto hitelek,hitelkartyak, befektetesi hitelek es mas kolcsonokkel).Bar ha a 65%-ot veszed figyelembe ill. 130%-a a GDP-nek akkor ugye a teljes hitel allomanyra kozel 200%-a GDP jon ki.Az en adataim ill. amikbol en dolgoztam azok majusi adatok. Tovabba azt is megjegyeznem mi elott sokan azt gondolnak, hogy mindenfele hitel es bank ellen vagyok. A velemenyem ezzel kapcsolatban, hogy 1 jo mukodo egeszseges gazdasagban igenis szukseg van jol mukodo bankokra es penzintezetekre, amelyek kepesek ellatni hitelekkel a gazdasagi szereploket. Sajnos napjainkban azonban nem ez folyik, ill. az esetek tobbsegeben nem ez tortenik. Egyebkent en nem kivanok senkinek semmi rosszat; azonban ha a piacon felfedezek ill. evekig figyelem hogy bizonyos gazdasagi szereplok, bankok milyen modon szegik meg a szabalyokat es milyen eszetlen viselkedest folytatnak es a rv arfolyamuk mozgasabol profitalhatok akkor igenis azt megteszem. Velemenyem szerint az ausztral bankok shortja, foleg a CBA es WBC shortja aranylag kis kockazatu kereskedes ha megfelelo pozicio meretet eszkozol valaki.A kockazat egyik resze az osztalek ami elore lathatolag ha valaki 2 eves idotavban gondolkozik akkor 2-szer 4-5%; bar valoszinuleg az osztalek csokkeni fog szoval en max.8%-nak veszem.Tovabba ott van az arfolyam emelkedes lehetosege ezt lehet venni 5-10%-ra; konzervativabbak vehetik 20-25%-ra.Szoval kb. 15-30%-os kockazat elkepzelheto amig a masik oldalon konyen lehet akar 50-80%-os arfolyam veszteseg ill. profit lehetoseg.Ebbol jol latszik hogy akar 2-5-szoros hozam/kockazat lehetoseg adodik. Nem tartom valoszinunek hogy hagynak a CBA vagy WBC-t bedolni es velemenyem szerint jelenleg nincsenek is ilyen helyzetbe,de konyeden nehez helyzetben talalhatjak magukat, akkor pedig a rv-eik komoly arfolyam zuhanas ele nezhet.En korabban neztem ill. megvizsgaltuk ceges szinten hogy a kotvenyeiket erdemes-e shortolni,de sajnos sokkal korulmenyesebb mint az usaban.Igy en ezt csak sajat szemelyes szamlaimon, broker es cfd szolgaltatoknal teszem; a bank reszvenyek shortjaval.(cfd szolgaltatoknal meg jelentkezhet extra koltseg a short tartasa bar az eleg minimalis). egyebkent en erre a kereskedesekre a szemelyes befektetesi tokem 20-25%-at teszem. Ujbol szeretnem felhivni a figyelmet hogy ez nem kereskedesi es befektetesi tanacsadas volt csak a szemelyes velemenyem.Az ido pedig eldonti hogy a velemenyem helyes volt-e.
A kovetkezo kerdes Pomperjnek, Boolenak es
Vuknak szol, mert azt hiszem, ok itt a leginkabb „beavatottak“ a temaban.
Elkepzelhetonek tartjatok e, hogy csupan nehany evvel az elozo QE utan az
amcsik egy ujabb nagy programot inditsanak majd? Persze elotte ujabb
kamatvagas, es aztan a penznyomda. Mennyire fenntarthato ez igazabol hosszu
tavon? Hiszen itt olyan merteku folyamatos piaci beavatkozasrol beszelunk, ami
nem egeszseges, a piaci viszonyok egyaltalan nem ervenyesulnek. Eleg, ha azt
nezzuk, hogy micsoda buborekban van mar az ingatlanpiac - es minden mas is. Amugy amit Vuk leirt
az Ausztral rendszerrol, nos, az bizony a devizahiteles idoszakban
Magyarorszagon is nagyon ment es latjuk, hogy hova vezetett. Sokan „hazudtak“
egy olyan fizetest, amivel nem rendelkeztek es a vegen csunya beragadas lett
belole. Mi lesz, ha az ingatlan nem ad elegendo fedezetet mar a hitelre stb stb
stb….Szoval a kerdes, mi lehet ennek a vege? Tudom, nehez kerdes, nem is
jovobelatast kerek, csak velemenyeket, hogy megis TI hogyan latjatok ezt? Ha netan
jonne tenyleg egy ujabb QE program, akkor szerintem hiaba fog itt barki varni
10 evig tarto tozsdei oldalazasra, vagy nagy medve piacra, mert ugyanugy tovabb
fogjak fujni azt a buborekot, ami most is van, csak kozben kiengednek egy kis
levegot majd belole….
Pitcairnnak nem szukseges erre irnia, tudom
mar, mint mindenki mas is, hogy mi a velemenye errol, a kerdes sem neki szolt!
Koszonom valaszotok!
Van egy bankos kérdésem. Vegyünk egy olyan rezsimet, amelyik képes manipulálni a saját pénzügyi dolgait, és meg is tenné, mondjuk: irán, észak-korea, stb. Mi akadályozza meg őket abban, hogy a saját belföldi számláikon ne keletkezzen több dollár és euró, mint amit a piacról beszereznek?
Ez az oszi szezon sok bajt hozhat az invesztornak. . 1)Van egy vilagmeretu migracios folyamat. Egyre tobb orszag nem, vagy kevesbe elheto. Az emberek fogjak a borondjuket, es menekulnek biztonsagosabb es mukodo orszagokba. A menekules skalaja igen szeles: a kemeny Venezuelatol a felkemeny Nigerian at a puha Magyarig, mindenhol szazezrek fogjak a borondot es mennek el. Ez feszultseget es ideges reakciokat okoz a szomszedoknal. Veluk szemben egyre no az ellenerzes. Nemcsak a lengyel, magyar, osztrak, olasz valaszto hozott migrans-ellenes kormanyt, mar ez fenyeget Svedorszagtol Spanyolorszagig. A hangulat savanyodik. . 2)Az USA elnokenek kampany menedzseret mar bunosnek talaltak adocsalas, penzugyi torvenyek megserteseert. A szemelyes ugyvedje vallomast tett csalasrol, 2 nonek az elnok utasitasara elhallgattatasert penz kifizetesrol, es vilagos teny lett hogy az elnok hazudik es csal. A Mueller-vizsgalat eredmenye meg ott van a lepel mogott, de nincs sok ketseg hogy joreszt igazak a vadak abban is. Az idokozi valasztasok 2 honap mulva jonnek. Ha a republikanusok nagyot veszitenek, akkor azok a rep. politikusok is at fognak allni Trump ellen, akik megmaradnak, mert sajat jovojuk a tet. Es tamogatni fognak az elnok ellen egy impeachment eljarast. (A Nixon impeachment elejetol a vegeig, 1973, egy ev alatt a DOW 45%-ot esett) . 3)Europaban a Brexit puha megvalosulasa majdnem eselytelen. Masfel honap mulva kell az EU-nak donteni hogy idoben ratifikalhato legyen a megallapodas. Ez szinte biztosan oszi zurzavart, bizonytalansagot hoz. A legnagyobb kockazat azonban Italia. Ahonnan a penz menekul kifele havi 40Mrd EUR tempoban, az IT10Y allamkotveny kamata maris 3% folott van (a nemet 0.3%). Ha az ECB leall az easing-el ev vegere, es az EUR kamat visszaemelkedik 2%-ra, akkor az olasz allam csodbe kerul, mert keptelenseg lenne a kamatok fizetese. Az olasz kormany azonban raadasul kolteni akar, az infrastruktura omlik ossze (Genovai hid), a deficit iden felfuthat 6-7%ra, es vegkepp nincs mibol finanszirozni. Italia a vilag 4. legnagyobb adosa, ezt a meretet nem lehet segelyakciokkal megmenteni. Erik egy EUR-Venezuela? , 4)A trade-war folyamata romlik. A Kinaiak visszavagnak, es ugyanezt beigerte Canada es Mexico is. Ha atterjed EU ellen is, vagy az autokra, akkor mindenutt egyre tobb duhot es bosszuaallast fog kivaltani. Az uj embargok Russia ellen ma eletbe lepnek. Az Iran elleniek egy honap mulva 1-1.5m hordo olajjal csokkentik a kinalatot. Kozben a Venez termeles maris a felere esett vissza. SzaudArabiaban egyre tobb az elegedetlenseg, kemenyen lepcsapnak minden mozgalomra. Lassitjak a reformokat, visszavontak az Aramco tozsdere vitelet. Rengeteg mas problema var megoldasra a vilagban (Kina recesszios riziko, az Afrikai orszagok fele fizeteskeptelen, stb), mikozben a helyzet nehezebbe valik barmilyen reformok atvitelere. . Indul az oszi szezon. Szeptember szokasosan a legnehezebb honap a tozsdeken. A statisztika szerint -1.3%. Van miert ovatosnak lenni.
Financial Forecasts
cimu topic folytatasa. Minden fenti temaba vago hozzaszolast szivesen latunk.