Egészségügyi reform  

Winner!
A fennmaradó részek privijére én nem fogadnék. (tiszteségtelen olyan fogadást ajánlani, aminek tudod a végeredményét).
Ehhez tv. módosítás kell. Ezt viszont már nem lehet sehogysem megmagyarázni senkinek!
(az optimizmusod viszin tetszik: "ha a szocik néhány cikluson belül hatalomra kerülnek..."
még benne vannak!!)

Megint sikerült beletenyerelni valamibe!
A hír igaz, de csak az igazság egyik fele:
-a másik fele, "valamiért" 28%-al ugrásszerűen megnőtt a szállítási igény.(az elmúlt 3 hónap esetazámaihoz képest)
A dolognak legalább 2 oka lehet:
1 kitolásból ennyi embernek kértek szállítást
2 ezeket az "eseteket" idáig az OMSZ szállította, magasabb OEP finanszírozást felhasználva.
Sumákoltak a mentősök? Mik ki nem derülnek?

Azért találták ki az 50-50%-os pénztárakat, hogy az állampolgárokat megnyugtassák, hogy az állam résztulajdonos marad, tehát lesz aki érdekeiket védelmezi. Ne félj, ha a szocik néhány cikluson belül hatalomra kerülnek a maradék 50%-ok is privatizálva lesznek.
Fejemet teszem rá!!

kanyisz,

...és a szocik miért nem akarták? Mert meg voltak arról győződve, hogy csak az állami egészségügy az egyedül üdvözítő?

Dehogyis. Nekik meg aztán pláne fogalmuk nincs arról, hogy miként kellene összehangolni az eü-ben az állami szerepvállalást és a magánszolgáltatókat. Nem Ők találták ki az 50-50%-os pénztárakat?

Komoly zavarok vannak a betegszállításban. Január 1-jétől ugyanis már nem csak az Országos Mentőszolgálat látja el ezt a feladatot. A háziorvosok többsége még nem kapott megfelelő tájékoztatást arról, hogy kik is végzik ezt a munkát, de van olyan megye is, ahol nincs elegendő betegszállító kocsi.



Három szervezet összesen tizenegy kocsija végzi a betegszállítást január elsejétől Békés megyében. Akihez a túlterheltség miatt nem ér el az ingyenes szolgáltatás, az pénzért próbálkozhat magáncégeknél. Az OEP által kijelölt cégek nem képesek ellátni minden feladatot. Korábban ugyanis a megyében futó negyvenegy mentőautó közül közel harminc vett részt ebben a munkában.

Több orvos — akik hivatalosan még nem kaptak tájékoztatást a működő, új rendszerről — egybehangzó véleménye alapján ez a törvény is a korábbiakhoz hasonló módon volt előkészítve, így nagy a bizonytalanság, és fennakadások várhatók.

Akinek nem jut ingyenes autó, annak fizetnie kell. Az üzleti alapú betegszállítási piacon jelen vannak olyan magáncégek is, melyek szolgáltatásait pénzért lehet igénybe venni.

Nincs központi telefonszám sem

Nem csak a rendelkezésre álló szűkös, vagy éppen elégtelen kapacitás okoz problémákat. Országosan jellemző, hogy a háziorvosok nem tudják, kit is kell felhívni, ha beteget akarnak szállíttatni. Nincs ugyanis központi telefonszám erre a célra, de az adott térség OEP által finanszírozott betegszállítóinak listája sem érkezett még meg a háziorvosokhoz.

Úgy látom ez a kérdésed népszerű.....:)

" Azt meg pláne nem tudom, hogy ez miért nem volt egy lehetséges modell a kormányzat számára? "

Szerintem azért mert nagyon jól tudják, hogy nincs vásárlóerő és rengetegen maradnának az állami rendszerben. Kényszert akarnak alkalmazni és a piac ellen ez nem megy. Lásd M5-ös autópálya. A lényeges különbség az, hogy ha nem tudtam megfizetni akkor nem használtam.....az egészség és az oktatás viszont egy társadalom alapja. Ebben a kettőben nem lehet megszűntetni az állami lehetőséget, mert az idővel nagyon komoly problémákhoz vezet. Engem pedig a "boldog békeidők" és a múlt kiszépítése nem érdekel.2008-at írunk és az internet révén már a mediának sincs akkora hatalma.....minden kiderül. Már most is látszik, hogy mennyire más jön a hivatalos mediából és mennyire másról beszélgetünk a neten. Nem a társadalom szakadt ketté, hanem az információáramlás. És még mindíg nem értik ott fenn. Ovisok. Ez van.

"Azt meg pláne nem tudom, hogy ez miért nem volt egy lehetséges modell a kormányzat számára?"

A szocik többsége az egészet nem akarta, a szadeszosok meg nem értik mit is kellene csinálni, csak magánt akartak. Ezért aztán kötöttek egy kompromisszumot, amellyel bekerülhetnek a
Guiness rekorderek közé, mint első sikeres fából vaskarika gyártók.

Az egész új rendszerben egy a jó momentum van, hogy talán tovább lehet fejleszteni, habár nagy a kockázata a visszának.

Én a helyükben felvenném a kesztyüt, ha már Sólyom visszadobta csinálhatnának egy igazi rendszert is. (politikailag úgyis tök mindegy már nekik, ezért igazán csinálhatnának valami maradandót is)

Phylaxa,

"Na pont ezt kellene már kideríteni......ki kell engedni azokat akik magánúton szeretnének eü biztosítást kötni. A többieknek pedig meg kell hagyni az állami lehetőséget. Ez lenne a korrekt."

Kiegészítve természetesen azzal, hogy az állami szolidáris rendszer szintén főként azok befizetéseiből lesz fenntartva, akik egyébként a valódi magán-biztosítási rendszerbe szeretnének átlépni. A szolidáris rendszer fenntartása (források begyűjtése, szolgáltatási színvonal, stb.) pedig ugyanúgy állami feladat maradna, mint ahogy most is. Nem látom be, hogy miért fájna ez a modell az ellenzéknek? Azt meg pláne nem tudom, hogy ez miért nem volt egy lehetséges modell a kormányzat számára?

...

Másfél évvel ezelőtt egy konferencián beszélgettem egy - a reform előkészítésében résztvevő - vezető szakemberrel. Érdeklődésére az alábbi mailt küldtem Neki:

"Köszönöm szíves érdeklődését. Előzetes írásos anyagom több is készült, részletes információkkal egy személyes konzultációt követően szívesen szolgálok.

Addig is néhány vázlatos gondolat:
OEP valódi átalakítása: a sokszor hangsúlyozott biztosítási elv megteremtése a jelenlegi OEP két - szolidáris és biztosító - funkcióinak elkülönítésével, a forrásainak egyértelművé tételével valósíthatjuk meg: a jövedelemtulajdonos eltartók (aktívak) kötelező járulékot fizetnek a SZOLIDÁRIS, KÖZÖSSÉGI PÉNZTÁRBA az inaktívak (gyerekek, nyugdíjasok, rászorultak) ellátásának, és néhány alapfeladat (pl. sürgősség, járványügy, stb.) fedezetére; és biztosítási díjat fizetnek a VALÓDI BIZTOSÍTÓNAK a saját ellátásuk fedezetére. (Jelenleg ez a két rész (szolidáris járulék és biztosítási díj) összemosódik, sőt, a hiányt a ktgvetés az adókból is kiegészíti.) Az OEP Zrt-vé alakítása csak formai, de nem tartalmi kérdés.
Szolgáltatások hiányosságai: Az utóbbi években az OEP egyre több egészségügyi szolgáltatás finanszírozásából kivonult, és egyre lassabban kerülnek be a finanszírozott körbe az új, korszerűbb és hatékonyabb kezelések, gyógyszerek. Ez a folyamat egyre nagyobb kockázatot jelent az állampolgárok számára az elérhető egészségügyi szolgáltatások tekintetében, amely lehetőséget teremt a kiegészítő magán-egészségbiztosítások (supplementary insurance) fokozatos térnyerésére.
Jogi lehetőségek: A fejlett országok egészségügy-finanszírozási rendszerében mindenütt fellelhetőek a magánbiztosítási rendszerek, bár tény, hogy ezek a rendszerek merőben eltérnek egymástól. Az utolsó fejlett régió, amely bevezette a magán-egészségbiztosítás rendszerét, Kanada Quebec tartománya volt, ahol alkotmányossági vitát gerjesztett, hogy az állam évtizedekig ragaszkodott az egészségügyi szolgáltatások és finanszírozásuk monopóliumához. A kanadai legfelsőbb bíróság kimondta, hogy nem lehet megtiltani a magánszolgáltatásokat és a magánbiztosítókon keresztül történő, ill. vegyes finanszírozást. (Kanadában egyébként az vezetett idáig, hogy az állami ellátás színvonala látványosan csökkenni kezdett az elmúlt években: 12 év alatt a duplájára nőtt az ellátáshoz jutás várakozási ideje.)
Jelenlegi teendők: OEP kettős funkció és járulékok szétválasztása - a valódi biztosítási elv kialakítása a co-payment rendszerével együtt; a vegyes finanszírozás jogi akadályainak elhárítása; a szolgáltatás-finanszírozó magán-egészségbiztosítások elterjedését elősegítő kedvező adózási környezetének megteremtése; párbeszéd az üzleti biztosításokban járatos, de nem a biztosítók, hanem a biztosítottak érdekében tevékenykedő szakemberekkel; kormányzati marketing az elterjedés elősegítése érdekében.
Távlati változások lehetősége: a valódi biztosítási elvek szerint működtetett OEP Zrt. és a kiegészítő magán-biztosítók működési tapasztalatai alapján az aktív biztosítottak később azt is elérhetik, hogy a szolidáris kasszába befizetett kötelező járulékaikon túli biztosítási díjaikat választott magán-biztosítónak fizessék, szabadon dönthessenek arról, hogy kivel, milyen szolgáltatásokra, milyen mértékű önrésszel kössenek egészségbiztosítást. (Pótló ill. helyettesítő magánegészségbiztosítás - complementary insurance.)
Az ideális egészségügyi szolgáltatás-finanszírozási modell elemei, pillérei:
Szolidáris, közösségi egészségpénztár (eltartók fizetik az eltartottak ellátására és az alapszolgáltatások fedezetére, a szolgáltatások tartalmát kizárólag az egészségpolitika határozza meg)
Valódi biztosító(k) (először kötelezően, később választhatóan, állami tulajdonban és magántulajdonban is)
Kiegészítő magán-egészségbiztosítás (az állami ellátásból kimaradó szolgáltatások fedezetére)
Co-payment
Magán-egészségpénztári számla (megelőzés és co-payment fedezetére) ez az egyetlen, már meglévő, és az ideálishoz hasonlóan működő elem, mely a többi elem kialakulásával még erősebb funkciót fog ellátni, ld USA Health Savings Account

Meglátásom szerint az egészségpolitika felelőssége, hogy fölismerje: nem érdemes összehasonlítgatni azt, hogy a szolidáris „egybiztosítós” vagy a versengő több-biztosítós rendszer a jobb, mert ezek a pillérek együttesen képesek megfelelni a szociális piacgazdaság elvárásainak: legyen kötelező befizetni a szolidáris kasszába, de maradjon meg az egyének választási lehetősége a biztosítási rendszerhez való csatlakozáskor. Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási rendszerének igazságosságát, hatékonyságát és fenntarthatóságát azzal lehet biztosítani, ha megtaláljuk az egyensúlyt az egyes pillérek között - azaz megfelelő elvek szerint határozzuk meg a szolidáris kassza szolgáltatásait, elegendő – de nem eltúlzott – teret engedünk a magán-biztosítások piaci elterjedésének és célszerűen, de igazságos szinten tartjuk, vagy választhatóvá tesszük.a co-payment fizetés határait.

Várom szíves visszajelzését"

...

Most, hogy már nagyjából ismerjük a kormányzat által kidolgozott modell kereteit, komolyan érdeklődöm, hogy szerintetek melyik modell az életképesebb?

Pampa!
Úgy gondolom, hogy egy rendelőintézet (és a környékbeli többi) alapján kijelenteni, hogy az eü. rendszer jó, ez finoman szólva is durva.
Nem azért áll jól a rendelő, mert mondják, hanem jól áll, ezért mondják.
Mehetünk egy másik gondolatmenet mentén:
miszerint, a vezsteséges intézetek maradjanak csak állami kézben, majd állambácsi szépen beteszi a hiányzó pénzeket.
Mivel ezt csak a beszedett adókból lehet, ez is egy "szép" perspektíva!

csendes

Akkor menjünk az általad velvázolt logika mentén.
Tehát azt mondja két szocialista politikus,hogy nyereséges és így az.
Az EÜ átalakítását elutasítja az Ország több mint 50 %-a,tehát nem szabad bevezetni mert rossz.

Szerintem ilyenbe ne menjün kele mert butaság.
Konkrét tények,adatok ismerete nélkül valós esetről ne vitázzunk.

Szia Pampa!
A link, ahol kiderül, a kórház és az rendelőintézet anyagi helyzete és a privatizáció "indoka":
link

Már többször leírtam, aki példá hoz az csak pontosan tegye.
USA 47 millió nincs biztosítva
ebből 11 nem usa állampolgár
15 az amerikai átlagnál magasabb jövedelmű (ebből 8 az amerikai átlagot 1,5-szeresen meghaladóan), ha akarna tudna biztosítani (benne van Gates és Buffet is)
11 jogosult lenne állami ellátásra csak nem veszi igénybe.
kb 10 millió aki tényleg kiesik a rendszerből (lakosság 3%-a)
magyarra fordítva kb 300 000 ember miatt megszivatunk 10 milliót a mi k@rva jó rendszerünkkel. Találjanak ki egy rendszert annak a 300 000-nek és engem hagyjanak békén.

Ami meg a 39-ik helyezést és Kuba 37-ik helyezését illeti. Nem csoda. Elvégre abban a kutatásban pluszként számították ha valahol az egész társadalomra kiterjedő állami rendszer van. Kommuista országok előnyben. Szuper jó ilyenekre hivatkozni: melyik társadalmi rendszer jobb? Hát a szocializmus? Miért? Mert bá szarab az élet, de fejlettebb a társadalom, mivel nemzet kockázatközösségben vagyunk éhhalál tekintetében.

Maximálisan egyetértek. Megmaradt az állami fogászat.....és lehet választani.

szia akira, hosszan írtam, lekéstelek :)

Az elméletben helytálló előadásnak a gyakorlathoz azért nincs mindenben köze:

"Az OEP az egyén helyett vásárol egészségügyi szolgáltatást. Akkor van igazán verseny, ha az OEP versenyeztetheti a szolgáltatókat, hogy a lehető legjobbat a legjobb áron szolgáltassanak. "

Ennek a magyar egészségügyhöz a gyakorlatban az égvilágon semmi köze... amúgy szép gondolatok. (Sajnos helyettem vásárol, merthogy nincs verseny, nem a legjobbat, és nem a legjobb áron veszi nekem, de azért köszönöm)

"Óriási érték a nemzeti szintű kockázatközösség"

Hány ember is tartja el ezt a nemzeti szintű óriási értéket? (Óriási érték természetesen, főleg a 1,5 millió munkaképes felnőttnek, aki hozzájut ingyér, vagy áron alul - nekik mondjuk tényleg ingyenes, vagy legalábbis olcsó, nekem viszont ennyivel is drágább a GDP arányosan tényleg olcsónak, vagy inkább csórónak nevezhető egészségügyünk)

Azért hozzátartozna egy színvonalas előadáshoz, hogy a kiindulási helyzetet is normálisan elemezzük, ha a változtatások nem is nyerik el a tetszésünket.

"Ha bevisznek az USA-ban egy sérültet a kórházba, az orvos első kérdése, hogy van-e és milyen biztosítása van, és ennek alapján dönt az orvos: élet, vagy halál…"

Ez meg igazán mesze van a professzori színvonaltól...

Én meg mit foglalkozom ilyesmivel, nem értem?

Egy kis anekdota: USÁ-ban a pakisztáni származású, alacsony, nem túl megnyerő fogorvosnak az első kérdése nem a biztosítás volt, hanem hogy:
Mygod, hol a rákban használnak még ilyen anyagokat?
(Errefelé a lehető legjobb, és legolcsóbb megoldásnak számított - a pakisztáni szerint nem ez a betegek számára a lehető legjobb pozíció)

Azóta privatizálták a fogászati ellátást M.o.-n, és a szőke, kedves, alapjában véve megnyerő doktornő (bár előre félek a számlától) több alternatívát vázolt. A pakisztánival egy véleményen, lebeszélt a legolcsóbb megoldásról, és az esztétikailag szebb, de persze drágább megoldások közül is ismertetett néhányat. Én meg választottam.
Azóta sokkal bátrabban mosolygok.

Nem a legolcsóbbat választottam, és meg kell mondjam, elégedett vagyok. És örülök, hogy én választhattam magamnak, bár nem volt egyszerű az értékét előteremtenem.

A kockázatközösséghez pedig hozzátartozik, hogy a legolcsóbb megoldás ingyenes, és mindenki számára elérhető volt (akkor még). Ha nem privatizálták volna a fogászati ellátást, kötelezően azt kaptam volna. Így választhattam, hogy ingyér azt kérem, vagy ha akarom, fizethetek egy másik lehetőségért.

"Hiszen az állami biztosítót is jórészt a gazdagok befizetéseiből (adóiból és járulékaibal) tartja fönn az állam..."

Na pont ezt kellene már kideríteni......ki kell engedni azokat akik magánúton szeretnének eü biztosítást kötni. A többieknek pedig meg kell hagyni az állami lehetőséget. Ez lenne a korrekt.

"Az egészségügynél ez fordítva van, az OEP vásárló. Részünkre, potenciális páciensek részére vásárol a szolgáltatóktól. Az OEP az egyén helyett vásárol egészségügyi szolgáltatást."

Nem értek egyet Bogár professzorral, nagyon nem. Sőt, azt állítom (mindig is ezen a véleményen voltam, vissza lehet keresni), hogy a jelenlegi állami rendszernek éppen az a legnagyobb hibája, hogy "Az OEP az egyén helyett vásárol egészségügyi szolgáltatást."

Ez az elv a rászorulók számára a legtöbb esetben elfogadható, de semmiképpen sem elégséges azok számára - közéjük tartozom én is -, akik nem szeretik, ha mások (pl. az állam) mondja meg, hogy milyen szolgáltatásokat vegyek igénybe. Szeretem ezt magam eldönteni. Hadd válasszak, még ha rosszul is döntök!

Szerintem ez a demokrácia egyik alappillére.

Létezik olyan rendszer is, ahol az állam határozza meg, hogy kinek mi jár, egységesen, mindenkinek egyenlő mértékben. A szorgalmasnak is és a lustának is. Ez a kommunizmus. Ezt akarja a professzor úr? Akkor miért nem mondja ki? Vagy mégsem ezt akarja?

"A ... többségnek létre kellene hozni, akkor már óriási költségekkel a szegények egészségügyi rendszerét, aminek nagyobb költségei lennének, mint a jelenlegi rendszernek. "

Azt azért nem szabadna elfelejteni, hogy a "szegények biztosítója" a többiztosítós rendszerben legtöbbször az állami biztosító, míg a magánbiztosítók a "gazdagok biztosítói".

Csak tudnám, hogy mi tartja vissza ezeket az állami "szegénybiztosítókat" attól, hogy fölemeljék szolgáltatásatásaikat a "gazdagbiztosítók" szintjére? Hiszen az állami biztosítót is jórészt a gazdagok befizetéseiből (adóiból és járulékaibal) tartja fönn az állam...

Az egy állami biztosítós modell nem más, mint a "mindenki szegénybiztosítója", ahol legtöbbször csak a bennfenntesek és a korruptak kapnak magas színvonalú ellátást. Valóban ilyen egészségügyet akartok?

Feljegyzés prof. Bogár László előadásából:

Valóban azért hozzuk létre a több biztosítós rendszert, hogy az fokozza az egészséges versenyt???

Tárgyi tévedés rejlik a kormányzati propaganda mögött!
Helytelenül használják az OEP-pel kapcsolatban a monopólium kifejezést…
Monopóliumnak azt szokás nevezni, amikor az eladó van abban a helyzetben, amelyben a vásárlók a kiszolgáltatottak. Az egészségügynél ez fordítva van, az OEP vásárló. Részünkre, potenciális páciensek részére vásárol a szolgáltatóktól. Az OEP az egyén helyett vásárol egészségügyi szolgáltatást. A betegek szempontjából az a lehető legjobb pozíció, amikor a vásárló az ő érdekükben vásárol kapacitásokat, ellátásokat, és a vásárló van úgymond, monopolhelyzetben.
Akkor van igazán verseny, ha az OEP versenyeztetheti a szolgáltatókat, hogy a lehető legjobbat a legjobb áron szolgáltassanak.
Óriási érték a nemzeti szintű kockázatközösség, az egységes OEP, ugyani, minél nagyobb a kockázatközösség, az annál jobb az egyén számára.
Ha feldaraboljuk a rendszert, akkor nem csak az a probléma, hogy „megzökken” a kockázatközösség, hanem akkor „egymással” kezdenek el versenyezni ezek a biztosítók…
A magánbiztosítók profitot akarnak termelni… a magánbiztosító kíméletlenül kiveszi a profitját, amelyet nekünk, a magyar társadalomnak kell létrehozni, a verseny miatt óriási marketing és reklámköltségekre lesz szükségük, fényűző székházak, hatalmas fizetések…

(Összehasonlítás: A magán nyugdíjpénztárak tizenkétszeres fajlagos költséggel dolgoznak, mint az állami rendszer- az óriási székházak, a hatalmas fizetéssel dolgozó munkatársak, a reklámköltségek és egyebek miatt.)

A több biztosítós rendszer szétveri a nemzeti kockázatközösséget, és ugyanannak a teljesítménynek az elérése sokkal költségesebb.
Mire az kiderül, ehhez eltelik néhány év, a többség kiesik ebből a rendszerből. A vesztes többségnek létre kellene hozni, akkor már óriási költségekkel a szegények egészségügyi rendszerét, aminek nagyobb költségei lennének, mint a jelenlegi rendszernek.

USA-ban a versenyre épülő amerikai gondolkodásmód következménye, hogy 40 millió embernek semmilyen egészségbiztosítása nincs.
Az USA az egy főre jutó jövedelem terén dobogós helyen áll, míg az amerikai nép átlagos egészségi mutatója a világ országai között a 39-ik helyen áll. (Kuba a 37-ik helyen áll!!!)
Ha bevisznek az USA-ban egy sérültet a kórházba, az orvos első kérdése, hogy van-e és milyen biztosítása van, és ennek alapján dönt az orvos: élet, vagy halál…
Onnan vesszük a mintát, ahol nem az élet a legfontosabb szempont???!!!

link

A hozzászólásokból ez jött ki.

"A Fidesz a nyereséges rendelőintézetet veszi ki"

Azt is írhatnám,hogy csendes kissé csúsztatott.

Demszky behirdette 12 h.ra az ételosztást,és csúszva 12.45-kor érkezett meg.
Az emberek fáztak és zúgológtak mert az étel ott gőzölgött csak még nem jön meg az osztó addig nem lehet kiadni.

Az egyik csatornán az ment le ami a tény volt, a másikon egy ember aki lelkesen megszólal,de vártuk már Demszky úr!
És jön a következő kocka merőkanállal ételt tölt egy tányérba. A késésről egy sor sem,meg a hőzöngésről.

Ennyit a médiáról....