Egészségügyi reform  

"A te állításod szerint nyereséges az a rendelő intézet amit a hevesi önkormányzat kiad."

nem állítottam ilyet.

"Mert ezekszerint amit a "Fidesz-esek" vesznek ki az nyereséges amit az MSZP-sek az meg veszteséges?"

ilyet sem állítottam.

"Ha valaki tagja egy KFT-nek és az indul egy pályázaton és nyer,ha Fidesz-es tagja is van akkor korrupció,ha MSZP-s akkor egy teljesen normális ügylet."

hasonlót se írtam.

"Láttad Demszky karácsonyi ételosztását a két ellentétes média bemutatásában?
Nagyon tanulságos volt.
Ott nagyon kijött a manipuláció."

Nem láttam, nem is érdekel.
Ki volt a manipulátor?
Biztos, hogy nem a másik?

Tömör gyönyör pampa, nyugi sima kettős mérce.

kanyisz

Nincs kettős mérce. A vita tárgya ez volt:

"karvaly tőkének"
Ha FIDESZ vezető privizik kórházat, az nem "karvaly tőke"?

A te állításod szerint nyereséges az a rendelő intézet amit a hevesi önkormányzat kiad.

Mert ezekszerint amit a "Fidesz-esek" vesznek ki az nyereséges amit az MSZP-sek az meg veszteséges?
Ha valaki tagja egy KFT-nek és az indul egy pályázaton és nyer,ha Fidesz-es tagja is van akkor korrupció,ha MSZP-s akkor egy teljesen normális ügylet.
Láttad Demszky karácsonyi ételosztását a két ellentétes média bemutatásában?
Nagyon tanulságos volt.
Ott nagyon kijött a manipuláció.

Na jó, befejeztem, vitatkozni csak bizonyos IQ felett érdemes. Nem te vagy rapista, aki ugyan ilyen elszántsággal hangoztatta nevetséges szemellenzős nézeteit, majd kisírta magát itt a portfólión, hogyan átverték a biztosítók?

Csendes, azt hiszed jobb lesz a több biztosítós eü.
Remélem, majd te is úgy jársz vele, mint rapista, remélem néhány év múlva nem itt csépeled a biztosítókat, hogy a hasnyálmirigy-műtéted költségét csak részben fedezték, mert nincsen kiegészítő biztosításod.
link

Winner!
Ne sértegess!
Ha visszaolvasol, láthatod, én pontosan azt nem értem, hogy hogyan lehet az, hogy éveken keresztül a TB vezetők jutalmakat kapnak, végkielégítéssel mehetnek abból az állami poziból, mejekben nem látták el feladatukat!!
Csak sajna erre a kérdésre még soha, senki, sehol nem felelt!

pampa, beírásod egy látlelet a magyar kettős mércéjű közállapotokról.
Ne hasonlítsd össze, elvégre hasonlót csinálnak hasonló intézményekkel, de az egyik az én kutyám kölyke.

Pampa!
Igazad van!
Nem a veszteséges kórházat, hanem a nyereséges alapellátást privizte!
Tényleg nagy külömbség, elismerem!

Csendes!

1. Gondoltam, hogy egyike vagy a tv. kiötlőinek. :-)

2. Úgy lehet rávenni a TB vezetőit, hogy jól gazdálkodjanak, hogy rájuk kell dörrenni, hogy vagy jól gazdálkodnak a következő 6-12 hónapban, vagy ki vannak rúgva. Azért nem működnek jól az állami cégek, mert a tulajdonos állam vagy önkormányzat nem eléggé határozott a TB és az állami érdekeltségű (MÁV, Volán, MTV, közművek) cégek gazdaságos működésének megkövetelésében.

Példát kell venni nyugati vállalatokról, ha nem működnek minél inkább gazdaságosan, akkor a főnökök repülnek (nem csak a vezérig.)

Itt Mo.-n csak akkor rúgnak ki valakit, ha már tucatszor hibázik. pl. a Posta 230 ezres bicajrendelésével kapcsolatban Angliában már ki lenne írva a pályázat a vezérigazgatói cím betöltésére.

csendes

még mindíg nem lelem a kórház meghatározást.
Addig talán a két esetet ne hasonlítsuk össze.
A másik az egri kórházat átvenné a város.
Tehát nem indokolt a privatizáció.
A hevesi rendelőintézetet pedig a város adná üzemeltetésre ki egy csoportnak akiknek tagja a Fideszes.
A te beírásodból úgy jött le mintha ő egyedül "lenyúlna egy kórházat" ,végül is a hír igaz csak éppen nem úgy.

Winner!
Csak csendesen jegyzem meg, én talán az eü.-ből a háziorvos receptjénél többet látok......
Azt áruld el kérlek: miért nem lehetett a TB rávenni, hogy ne csak "kifizető" legyen, hanem "biztosító"?

Pampa!
"Az egri kórház esetében a módszerrel nem értettünk egyet"
Hogyis van ez?
Nem bele a kútba, csak a szélére?
Nem a privivel, csak a módszerrel nem értünk egyet?

konki
a sok felseleges szócséplés előtt
egy bocsánatkéréssel tartozolol a Morvai Krisztina felé
azért amiket róla írtál

"társadalom erkölcsi kötelessége-"
hogy tudtál ilyeneket leírni?
"a lámavasozás,... után? "

ne izgulj
a "diplomád" nem kell senkinek

Esetleg a kezeléshez nem szükséges,de javasolt gyógyszereket,beavatkozásokat fizetőssé teszi.

Tudod csendes a probléma az, hogy amíg a háziorvosnál betegenként a költség a papír ára, amire a beutalót írják, addig a magasabb szintű (kórházi) ellátásnál a költség már eléggé kézzelfogható a költség (beavatkozásonként sok ezer forinttól a több millióig).

A háziorvos nem fog spórolni a papír pár forintos költségével, addig a betegbiztosító bizony spórolni fog, ahogy csak tud. És a spórolás alatt azt értem, hogy leginkább úgy tudja megtenni, hogy ahogyan csak lehet, próbálja visszafogni a kezelések számát illetve a legolcsóbb kezeléseket engedélyezi, ha egyáltalán engedélyezi.

csendes

Nem lelem benne a "kórház" megnevezést.

Egy kis mazsola a habos tortán!
link

nos conqui egyedül maradtál ezzel a EÜ gyel! :)))

Csak a miheztartrás végett tessenek szíves elolvasni:
70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.
A lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog
1. Más alkotmányokban: egészségvédelemhez, vagy egészségügyi ellátáshoz való jogként szerepel. Az egészséghez való jog mai formájában való megfogalmazása történelmi előzményeként a felvilágosult abszolutizmus államát lehet említeni, ahol a pusztító járványok megelőzése jegyében a közegészségügy állami feladattá válásának folyamata elkezdődött. A rászorultság esetén történő gondoskodás a rendi társadalom viszonyai között részben a földesúrra hárult. Az ellátás másik forrása az egyházak karitatív tevékenysége volt. Az úrbéri viszonyok megszűntével a rászorultakról való gondoskodás a társadalom nyakába szakadt. A kapitalizálódó társadalomban, miközben a közegészségügy állami feladatai bővültek, a rohamosan szerveződő biztosító társaságok az érintettek hozzájárulása alapján (is) egyre szélesebb körű egészségügyi ellátás fedezetéről gondoskodtak.
Az alkotmányjog szempontjából jelentős kérdés az egészségügyi ellátás vonatkozásában az, hogy ennek biztosítása a társadalom erkölcsi kötelessége-e, vagy az államé? Ha az államé: az egészségügyi ellátásról szóló gondoskodás mennyire, milyen mértékben terjed túl a kötelezettség erkölcsi jellegén, illetve válik az jogi természetűvé? A másik oldalról az a kérdés merül fel, hogy az államnak a szóban forgó kötelezettsége megfogalmazható-e az állampolgárok alanyi jogaként?
Az alkotmányok többsége az említett kérdéseket annak alapján válaszolja meg, hogy az egészségügyi ellátásban a megelőzés, azaz a társadalom egészének védelme teljes egészében állami feladatnak számít, a gyógyítás fedezete ellenben - különböző arányokban és elvek mentén - meg van osztva az érintett, illetve az állam között. (Garancsy Mihályné-Lőrincz Lajos- Trócsányi László: Az egészségvédelemhez és anyagi ellátáshoz való jog. In: Az állampolgárok alapjogai és kötelességei. Budapest, 1965. 328. o.) Az egészségügyi ellátás költségeinek megosztásában döntő szerepet játszik a társadalombiztosítás, amelynek megszervezése állampolgári követeléssé válik.
A szocializmus viszonyai között az egészségügyi ellátás a társadalmi elosztás részeként működött.
Nemzetközi dokumentumok a mindenkire kiterjedő egészségügyi ellátás követelményéből indulnak ki, abból tehát, hogy mindenki a testi és lelki egészség elérhető legmagasabb szintjét élvezze (GSZKE 12. cikk); vagy: a Szerződő Felek biztosítják, hogy mindenki, aki nem rendelkezik megfelelő erőforrásokkal és aki nem képes ezeket az erőforrásokat megteremteni ... megfelelő segítségnyújtásban legyen része és betegsége esetén az e helyzetnek megfelelő ellátást kapjon (EUSZCH 13. cikk).
2. Az egészségügyi ellátáshoz való jogról számos jogszabály rendelkezik, a legátfogóbban az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.). A törvény - az Alkotmánytól eltérően - az egészségügyi ellátásról szól. Az egészséghez való jog fogalmilag szélesebb, mint az egészségügyi ellátáshoz való jog. Más oldalról az egészségügyi ellátáshoz való jog az egészséghez való jognak csupán egyik részjogosítványa.
Az egészségügyi ellátáshoz való jog - a törvény szerint - lényegében négy elemet foglal magában, úgymint:
Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos, vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez (Eütv. 6. §).
Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátáshoz ...
A betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt egészségügyi szolgáltató és - ha a jogszabály kivételt nem tesz - a választott orvos egyetértésével az ellátást végző orvos megválasztásához ... (Eütv. 8. §).
Amennyiben a beteg az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az egészségi állapota által indokolt szükséges ellátásban, joga van a legrövidebb időn belül a megfelelő intézetbe való átirányításra, illetve várólistára való helyezésre (Eütv. 9. §).
A betegek jogai és kötelességei, ezen belül az egészségügyi ellátáshoz való jog nem foglalja magában az orvoslás tárgyi feltételeivel kapcsolatban megfogalmazható jogokat. Enélkül (például az egy szobában elhelyezhető betegek számának meghatározása nélkül) az egyes betegek ellátásának színvonalában lényeges különbségek adódhatnak, továbbá a szorosan értelmezett betegjogok - például a kapcsolattartás joga - érvényesülése viszonylagossá válhat.
Az egészségügyi ellátáshoz való jog leglényegesebb kérdése - ahogyan ez az előzőekből is kitűnik - a szolgáltatás ingyenes vagy térítésköteles jellege. Más oldalról tehát, hogy az egészségügyi ellátáshoz való jog az Alkotmány alapján alanyi jogként illet-e meg minden magyar állampolgárt, vagy ehhez más, sajátos jogviszony létesítése is szükséges. S a kérdésre adható válasz: ma az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele térítésen alapul. A térítés vagy ellenszolgáltatás történhet - s ez a jellemző - a társadalombiztosítás keretében; itt a munkaadó, illetve a munkavállaló társadalombiztosítási járulék megfizetésére köteles. Munkaviszonyon kívül, rászorultság esetén az egészségügyi szolgáltatás társadalombiztosítási ellenértékét a helyi önkormányzat fizeti meg. Végül az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére szerződés is köthető, amelyben az anyagi terhek megfizetését a rászoruló vállalja.
3. Az egészségügyi ellátáshoz való jog a társadalombiztosítás ernyője alatt érvényesül. Megítélése ennek következtében a társadalombiztosítással összefüggő egyéb szociális jogok sorsát osztja. Az Alkotmány idézett szövegéhez a továbbiakban csak azokat a magyarázatokat fűzzük, amelyek speciálisan az egészségügyi ellátáshoz való joghoz köthetők. Más összefüggésekre az alkotmány 70/E. §-ának tárgyalása során hívjuk fel a figyelmet.
Az Alkotmánybíróság 54/1996. (XI. 30.) AB határozatában - egyébként a szociális jogok megítélésében kifejtett általános elveknek az egészségügyi ellátáshoz való jogra való kivetítéseként - mondja: az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996. évi LXIII. törvény alkotmányossága, illetőleg alkotmányellenessége egyedül az Alkotmány 70/D. §-ában foglaltak szerint nem bírálható el. Az Alkotmány 70/D. §-ában foglalt lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog biztosítása olyan alkotmányos állami feladatot jelent, amelyet az állam központi szervei és a helyi önkormányzati - továbbá egyéb - szervek rendszere révén valósít meg. Ennek keretében az állam - egyebek között - egészségügyi intézményhálózat működtetésére és az orvosi ellátás megszervezésére köteles.
A kötelező társadalombiztosítás körébe tartozó ellátási jogosultság viszont már valóságos alanyi jog, amelynek alkotmányos alapja azonban nem az Alkotmány 70/D. §-a, hanem az Alkotmány 70/E. §-ában foglalt rendelkezés, illetőleg az alkotmányos tulajdonvédelem. (ABH 1996, 173., 186-187.)
A legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog jogosultságként meghatározott alkotmányi követelmény az államnak azt a kötelezettségét jelenti, hogy a nemzetgazdaság teherbíróképességéhez, az állam és a társadalom lehetőségeihez igazodva olyan gazdasági és jogi környezetet teremtsen, amely a legkedvezőbb feltételeket biztosítja a polgárok egészséges életmódjához és életviteléhez. A legmagasabb szint viszonyítási alapja tehát a nemzetgazdaság mindenkori teherbíró képessége, s nem az orvostudomány mindenkori fejlettsége. [56/1995. (IX. 15.) AB határozat, ABH 1995, 260.]
4. Az egészséghez való jog az egészségügyi ellátásnál szélesebb tartalmat hordoz. Az előbbibe az egészséges környezethez való jog (e kérdéssel más helyen foglalkozunk), s az egészséges életmód, a sport állami támogatása is beletartozik."

Alkotmány

Kedves joghoz értő emberek tessenek szíves lenni megmutatni az alkotmányos rendelkezés azon részét, amellyel a jelenlegi elfogadásra váró jogszabály ütközik.
Ha van ilyen, bizisten visszaadom a diplomámat.

Nem írom le mégegyszer!
Olvasd vissza karácsony előtt már kitárgyaltuk.
Nem árt néha a híreket (pl.: HÍR TV) nézni, hallgatni.

Csendes

Írj be egy nevet is hozzá,hogy tudjuk mi is, ki ő?

Melyik ellenzéki politikus privizte a kórházat? Kihagy a memóriám...