Kulcsszavakban: backtest, indikátorok, adatok, algoritmusok, programozás, matematika és persze a kapott eredmények…, valamint minden más, ami érdekli az erre járókat.
Ok, elfogadom, hogy valamekkora valószínűséggel jelez előre, de akkor én azt mondom, hogy ez a valószínűség nagyon alacsony. Kb. olyan, mint a szerencsejátékos tévedése, aki tíz fekete után azt mondja, hogy nagyobb az esélye a pirosnak.
Miért, mi alapján gondolod, hogy nagyobb valószínűséggel lesz jobb? Főleg, ha egyre többször hallani olyan hangokat, hogy minden változik, sőt minden megváltozott? Szerintem csak reménykedhetünk a szerencsében, hogy a jövőben is hasonló eredményeket ér el az, ami a múltban akár tökéletesen működött.
Másként kérdezem: ha megalkotod azt a stratégiát, ami az általad említett időtávon és eszközökkel számodra kielégítő eredményt ér volna el, akkor mondhatod, hogy célba értél?
A koráltok pedig valósak: szinte rögtön azzal a felvetéssel indítottam, hogy a szűk keresztmetszet a számítási kapacitás.
A végén még megfogalmazódik bennem is, hogy nem az egyes stratégiák hiányosságait keresem, hanem az egésznek a létjogosultságát az eredményes kereskedés eléréséhez vezető úton. Nekem folyamatosan az volt az érzésem az évek alatt, hogy előbb-utóbb minden "kilyukadt" vagy olyan túlbiztosítást, túldiverzifikálást igényelt, hogy végül egy egyszerű 2 elemből álló portfolió egy egyszerű folyamatos utánvásárlással hasonló eredményt produkál.
"fordulók jelzésére meg nem igazán használható" Szerintem az indikátorok egyáltalán nem a fordulópontok előrejelzésére szolgálnak. Az indikátor meghatározott változása jelzi előre a várt elmozdulást valamekkora valószínűséggel.
Jó reggelt! Mivel az összes instrumentumot az összes időtávon az összes felbontásban nem tudom/lehet vizsgálni, ezért korlátok közé kell ezt is szorítani. Én az OTP/MOL/Richter/BUX/DAX adatokkal dolgozok a 2004-2020-as időtávon, napos felbontásban. A jövőre ez persze nem garancia, de mégis úgy gondolom, hogy ha ezen az időtávon működött, akkor nagyobb valószínűséggel lesz jó a jövőben, mint sem.
Az alapok témájára még visszatérnék, de ahhoz egy kicsit több idő kell, most eszembe jut David Swensentől valami:
"Ahelyett, hogy a befektetők az ésszerű hosszú távú eszközallokációs célok meghatározásának fajsúlyos problémájára összpontosítanak, figyelmüket túl gyakran terelik el az értékpapír kiválasztás és piaci időzítés meddő kérdései."
Tetszik, hogy a te módszered tulajdonképpen ezt szeretné elérni: az "elég" jó eszközallokációt.
A Bollinger is alapvetően egy mozgóátlag, mellétéve a szórást, azaz az áringadozást. Célja, hogy valahogy "megfogjuk" azt, hogy mikor magas (viszonylagosan) és mikor alacsony az ár, trendek, fordulók jelzésére meg nem igazán használható. (önmagában)
Jó reggelt! Itt jönnek képbe az indikátorok. A mozgóátlagok görbéjére vagy pl. a Bollinger szalagra fel lehet vetíteni előrejelzést, amiből hozzávetőlegesen meg tudjuk becsülni a várható árat, persze közel sem pontosan mint egy kiszámítható számsorozat esetében. Illetve bármikor felrúghatja a számítást egy trendforduló.
Alapkezelőkre bízni a kockázatkezelés egy részét? Na erről majd írok bővebben is.
Különben nagyon szimpatikus amiket írsz, a legjobban az tetszik, hogy nem bonyolítod túl. Lehet nem látod még, de egészen közel jársz egy már-már passzívabb, indexkövető stratégiához. :)
Okvetlenkedj csak. Egyrészt nincs kész a profi matematikai modell, sőt én azt hiszem, hogy ez nem is lehetséges, de én most maradnék ebben az álnaív szerepben. :)
Erre nekem van egy megközelítésem: 1. a részvényár teljes mértékben előrejelezhető/megjósolható az általunk korábban ismert tények, hatóerők alapján 2. vannak olyan tények és erők amiket nem ismerünk de hatnak, így lerontják az előrejelzést, változó mértékben; ezek hatása lehet fokozatos vagy lehet kiugró így az előrejelzés pontosságát fokozatosan vagy hirtelen rontják el 3. bármikor bejöhet egy új tény/erő amit korábban nem ismertünk és hatása lehet fokozatos vagy kiugró 4. az új tény/erő idővel az általunk ismert (1.) vagy az általunk nem ismert (2.) csoportba fog tartozni. . Ebből az jön ki, hogy az ár előrejelezhető de nem pontosan csak valamekkora valószínűséggel, ez a valószínűség folyamatosan ingadozik a nem ismert tények/hatóerők miatt. Amikor bejön egy új dolog ami fokozatosan hat, elkezdhet romlani az előrejelzés pontossága, egyre gyengébb lehet. És - teljesen random mértékben és időközönként - van egy törés az előrejelzés pontosságában: érvényesül egy ismeretlen kiugró hatású vagy bejött egy új kiugró hatással bíró tény/erő. . Azaz komoly valószínűséggel megjósolható részvényárak egy véletlen időintervallumon/szakaszon belül. De az egyik szakaszból nincs előrelátható átmenet a következő szakaszba. . A stratégia pedig az, hogy amíg az előrejelzések pontossága még nem megy túl az elfogadható hibán addig örülünk és foglalkozunk az adott instrumentummal - ez a teljes időből egy aránylag kisebb rész -, amikor romlani kezd vagy durván leesik akkor viszontlátás és csak akkor térünk vissza, ha újból elfogadható pontosságú előrejelzéseket tudunk tenni. . A gyakorlatban ez egyszerűbb: kb a trendkövetés majd kiszálló ha a trend elromlik ill kezdettől stoploss. Az ismeretlen vagy új ill. fokozatos vagy kiugró hatású tények/erők jó része támogat bennünket, azaz ezekkel nincs teendőnk, csak a "rosszak"-kal. (Azoknak is csak egy részével). Vagy lehet játszani a kiugró hatások csillapulására idővel de ez sokszor meredek pálya, nem látni a végét. Egy-egy papír, deviza, áru vagy akár egy ország is simán nullára futott az utóbbi 100-200 évben. . Néha be lehet azonosítani új kiugró hatású tényt/erőt és egy ideig ki lehet használni, mert minden más eltörpül mellette - néhány perc, 1-2 óra, néhány nap, pár hét amíg az új dolog mindent visz.
Egyenlőre jönnek az eredmények. Itt látható pl. egy másik rendszer havi felbontású hozama 2021.februárig: http://keptarhely.eu/view.php?file=20210221v02vkgcm5.jpeg Itt is látszik, milyen szépen kiugrott részvényből tavaly márciusban(2020.03-ban 10-ből 9 rszer. volt kötvényben), így az esés nagy részéből kimaradt.A SPY 2020.03-ban 12%-ot esett, miközben az EDV 8%-ot emelkedett. Néhány mondat a kockázatkezelésről, hogy miért nem No.1 szempont, felismerni, h egy-egy rszer rosszabbul teljesít: A backtestek alapján az általam használt rendszerek nem hajlamosak a hirtelen összeomlásra, de rossz éveik lehetnek. Ezért használok diverzifikált ETF-eket: VTI teljes USA piacot lefedő, QLD 2x lev.Nasdaq. Itt már az alapkezelők megoldják helyettem a kockázatkezelés egy részét: a gyenge cégeket alul súlyozzák, kidobják, a jókat beteszik az ETF-be. A másik, hogy egyszerre 10 hasonló hozam/DD profilú, de kissé más időzítésű rendszert használok.Így 1-1 rszer DD-je 20%-nál nagyobb is lehet, de a teljes portfólióé nem megy fájó tartományba. Általában részvény emelkedéskor 80-100% részvényarányt tartanak.Ha gyengül a momentum, akkor hol gyorsabban, hol lassabban átmennek kötvénybe.Pl. jan.100%rv, feb 80rv/20kv, márc 20rv/80kv stb.Így, ha változik a piac, gyakorlatilag egy sima konzervatív részvény/kötvény portfólióban ülök, aminek sokkal kisebb a kockázata, mint egy full rv portfóliónak, de jobb a hozama, mintha részvényből kp-ba menekülnék, mellesleg nem égetem feleslegesen a pénzt rosszul elhelyezett, átugrott. levadászott stop-loss-szal. Ami még fontos,azért részvény és hosszú kötvény közt váltogatok, mert ezek között legnagyobb a negatív korreláció. A végére hagytam a legfontosabbat: (ez csak megfigyelés, de eddig működött teszten és élesben is) Jelenleg 18 rendszerem van, de adott évben csak 10-et kereskedek, mégpedig azt a 10-et, aminek a megelőző évben legalacsonyabb volt az Excess kurtosis és skewness értéke.A legjobb, ha mind a lapultság, mind a ferdeség negatív, így a legkisebb az esélye az extrém kilengésnek. mint látjátok, nálam a no.1 prioritás a kockázatkezelés. Igen, a hozam csak másodlagos.(mert vannak öreg, és vannak bátor pilóták. De öreg bátor pilóták nincsenek!!:))
Bocs, H beleokvetetlenkedek a dologba, de a matematikai múltból való matematikai jövő kiszámolása tőzsdei vetületben szvsz nem lesz alkalmas olyan magas mértékben, mint amit elvárunk tőle. Még egy minden hájjal megkent lottószám generátor sem fog tudni tuti telitalálatot prezentálni, pedig ott csak a számok tengere az értelmezési tartomány. Nincs köze a lottó számoknak, az időhöz, a politikához, a helyhez, ki mit twittel v lesz-e osztalék. Szóval sztem a tőzsdei mozgásokat lehet bizonyos fokig előre megmondani, de ppreciz eredményhez abban legalább olyan mértékű szerepet kellene kapjon jövőbeli információk vmilyen szintű ismeretének beépítése, mint a matematikai múlt alapján matek jövőt előre vetíteni. Nem tudom ki mennyire ért ezzel egyet illetve kedvet sem szeretnék szegni, csak úgy gondolom ha kész a profi matek modell, akkor még csak az érem egyik oldala van meg. A kérdés az, H lehet-e olyan további peremfeltételeket megadni, ami univerzális, termék független vagy erre nem "költünk", hanem rábizzuk a modellt az ismert profit védelmi technikára.
Ha a szabályrendszer azt mondja, hogy "LONG", akkor csupán annyit tudunk, hogy "valahonnan" kezdve az adott pillanatig előforduló hasonló esetekben adott százalékkal többször jött long, mint short. És hol van ez a valahonnan? Valahonnan -1 hónap is ezt az eredményt adná?
Mi is a véletlen definíciója, mit is értünk véletlen sorozaton? Számos matematikailag pontos definíció létezik, bizonyára több is, mint amivel én találkoztam, de azért ezek nagyjából egyenlő értékűek. Egy régebbit és talán kevésbé precízet, de a témánk szempontjából "elég" jót idéznék ide: a véletlen sorozat egy olyan sorozat, amelynek későbbi elemeit nem tudjuk kikövetkeztetni és amelyek kiállnak néhány "szokásos" statisztikai próbát. Hogy melyeket, az nyilván függ attól, hogy mi is a célom a sorozattal. Kissé pongyola megfogalmazásnak tűnik, de meglepően kevés pontosítással meglehetősen egzakttá tehető, de gondolom felsőbb matematika annyira nem érdekes itt. Ezen definíció alapján pedig de, igenis tekinthető mondjuk a záróárakból álló sorozat véletlennek. Mert ugye nyilvánvaló, hogy nem tudom kikövetkeztetni a mai záróárból a holnapit. Sőt, ha a sorozat bármilyen hosszú darabját ismered, akkor sem fogod tudni megjósolni a következő elemet.
A véletlen számot az áfolyammal nem tudom összekapcsolni. A záróárak nem véletlenszámok sorozata. Viszont próbálkoztam az árfolyamgörbe "deriválásával", vagyis az iránytangens értékének indikátorba való foglalásával. Elsőre nem hozott jó eredményt, ezért sok energiát nem tettem bele utána.
Az ördög ügyvédének az ördög ügyvéde az kicsoda? :) "Szóval az ilyen szabályokra gondolok, hogy ha elér ennyit vagy annyit az értéke, akkor az azt jelenti hogy... pedig önmagában nem jelent semmit. A körülbelüli értéken meg azt értettem, hogy semmi nem változik attól, ha pl. mondjuk 79 vagy 81 az RSI." Ha a belépési/kilépési pont az RSI-nél 80, akkor bizony számít, hogy 79, vagy 81. :) De értem egyébként, hogy mit akarsz mondani. Persze, önmagában az indikátor nem jelent semmit. Viszont rendszerbe téve (mm-el együtt), már sokat jelenthet. Ha a szabályrendszer azt mondja, hogy "LONG", akkor az nem azt jelenti nálam, hogy biztosan árfolyamemelkedés lesz, hanem azt, hogy nagyobb az esélye az emelkedésnek, mint az esésnek.
Backtest és ami mögötte van