Ismét felrebbent a Matáv (bocsánat Magyar Telekom) kivezetésének kósza pletykája a részvénypiacon. A rutinosabbakat ez már nem lepi meg, minden évben egyszer-kétszer felröppen a pletyka. Sem a Deutsche Telekom, sem a Magyar Telekom menedzsmentje nem utalt ilyen jellegű tranzakcióra, természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem is lesz.
Tőzsdézzen egy Porsche Caymanért! XTB Tőzsde verseny 2014. Nevezzen ingyen, nyerjen naponta díjat! (x)
hirdetés
Jó egy éve vizsgáltuk meg a kérdést. Akkor számos érvet és ellenérvet felsorakoztattunk a kivezetés kapcsán. Akkor azt állapítottuk meg, hogy 1,100 forint alatt megérné kivezetni a Magyar Telekomot. Ugyanakkor kiemeltük, a DT nem egy kockázati tőke társaság, ahol egész nap azon gondolkoznak, hogy milyen pénzügyi optimalizációt és kivásárlásokat hajtsanak végre csoporton belül. A lényeg az üzleti expanzió és a működési racionalitás. A piacon rengeteg esetben láttuk már azt, hogy egy többségi tulajdonos cég megelégszik a pozícióval és nem akar újabb forrásokat lekötni.
Szedjük újra össze az érveket és az ellenérveket a kivetetés kapcsán!
Pro
A távközlés világában már több ilyen tranzakció történt a komplex és integrált csoportstratégia (szabad portfóliórendezés) és a pénzforrásokhoz való szabad hozzáférés elméletileg indokolhat egy kivezetést. Ne felejtsük el, hogy adott esetben (T-Online) a DT sem volt rest ahhoz, hogy nem túl gáláns módon, de kivigyen a tőzsdéről egy céget.
- A Magyar Telekom tőzsdei jelenléte elvesztette eredeti értelmét, a cégnek nincs szüksége tőkére, sőt a cash-flow termelő képességet is figyelembe véve a társaság túltőkésített , amelyre magas osztalékfizetési hajlandósága is utal.
- A távközlés egy szabályozásorientált üzlet, nehéz egyszerre panaszkodni a szabályozó hatóság felé, és optimistának lenni a befektetők előtt.
- Még mindig reális áron lehet megszerezni a társaság részvényeit, a termelődő felesleges cash-flow mind az anyacéget gazdagítaná, 1,100 forint alatt az ár baráti lenne. Az cég osztalékfizető képessége jelentős, amelynek most több mint 40%-a nem a DT kezeibe jut.
- A Deutsche Telekomra nem jellemzőek a tőzsdei leányvállalatok, a Magyar Telekom esetében a tőzsdei jelenlét historikus okoknak (privatizációs cél és mód, Ameritech) köszönhető.
- A Deutsche Telekom az elmúlt években pénzügyileg megerősödött, gond nélkül tud finanszírozni egy olyan kivásárlást, amely egységesebb kelet-európai stratégiát, illetve szorosabb termékvonalakat (T-Com, T-Systems, T-Mobile) jelentene
Kontra
- A Magyar Telekom és a menedzsment számára még mindig hasznos a tőzsdei jelenlét. Az intézményi befektetők hasonló elvárásokat támasztanak a DT és az MT menedzsmentje felé, így a magyar cégnek könnyű beilleszkednie a vállalati stratégiába, s központi utasítások nélkül is könnyű megfelelni a DT bizonyos elvárásainak. A befektetők igényei mindenhol hasonlóak, ők csak jól megtérülő beruházásokat és a magas hatékonyságok készek elfogadni.
- A tőzsdei jelenlétnek már vannak költségei (tényleges és információs), a pénzügyi befektetők határozott elvárásai miatt a szaldó pozitív
- Üzleti szempontból hasznos, hogy az Mtelekom fenn tudja tartani a nemzeti jelleget
- Az MT menedzsmentje valószínűleg ellenezné az ötletet: Egészen más érzés egy multi helyi cégét irányítani, mint tőzsdei céget vezetni. A tőzsdei jelenlét megkötései ellenére szabadságot nyújt.
- A Deutsche Telekom többségi tulajdonos, neki nem sürgős a kivezetés (a jó osztalékfizető, alulértékelt Démász esetében is csendes az EdF). Erőforrásait koncentrálja, s az organikus fejlesztéseken, az adósság-leépítésen és az osztalékon kívül a DT csak hiánypótló akvizíciókra hajlandó pénzt adni. Miért adjon ki a DT olyanért egy rakás pénzt, amely már úgyis az övé? Ez a legfontosabb ellenérv.
- Nem biztos, hogy reális áron sikerülne a kivezetés, az intézményi befektetők valószínűleg nem szívesen adnák oda 1,000 forinton a részvényeiket, ha a DT már egyszer elhatározta magát. Megindulna az árfelhajtás. Az MT-t jegyzik New Yorkban is, a kivezetés bonyolultabb lehet.
Tőzsdézzen egy Porsche Caymanért! XTB Tőzsde verseny 2014. Nevezzen ingyen, nyerjen naponta díjat! (x)
hirdetés
Jó egy éve vizsgáltuk meg a kérdést. Akkor számos érvet és ellenérvet felsorakoztattunk a kivezetés kapcsán. Akkor azt állapítottuk meg, hogy 1,100 forint alatt megérné kivezetni a Magyar Telekomot. Ugyanakkor kiemeltük, a DT nem egy kockázati tőke társaság, ahol egész nap azon gondolkoznak, hogy milyen pénzügyi optimalizációt és kivásárlásokat hajtsanak végre csoporton belül. A lényeg az üzleti expanzió és a működési racionalitás. A piacon rengeteg esetben láttuk már azt, hogy egy többségi tulajdonos cég megelégszik a pozícióval és nem akar újabb forrásokat lekötni.
Szedjük újra össze az érveket és az ellenérveket a kivetetés kapcsán!
Pro
A távközlés világában már több ilyen tranzakció történt a komplex és integrált csoportstratégia (szabad portfóliórendezés) és a pénzforrásokhoz való szabad hozzáférés elméletileg indokolhat egy kivezetést. Ne felejtsük el, hogy adott esetben (T-Online) a DT sem volt rest ahhoz, hogy nem túl gáláns módon, de kivigyen a tőzsdéről egy céget.
- A Magyar Telekom tőzsdei jelenléte elvesztette eredeti értelmét, a cégnek nincs szüksége tőkére, sőt a cash-flow termelő képességet is figyelembe véve a társaság túltőkésített , amelyre magas osztalékfizetési hajlandósága is utal.
- A távközlés egy szabályozásorientált üzlet, nehéz egyszerre panaszkodni a szabályozó hatóság felé, és optimistának lenni a befektetők előtt.
- Még mindig reális áron lehet megszerezni a társaság részvényeit, a termelődő felesleges cash-flow mind az anyacéget gazdagítaná, 1,100 forint alatt az ár baráti lenne. Az cég osztalékfizető képessége jelentős, amelynek most több mint 40%-a nem a DT kezeibe jut.
- A Deutsche Telekomra nem jellemzőek a tőzsdei leányvállalatok, a Magyar Telekom esetében a tőzsdei jelenlét historikus okoknak (privatizációs cél és mód, Ameritech) köszönhető.
- A Deutsche Telekom az elmúlt években pénzügyileg megerősödött, gond nélkül tud finanszírozni egy olyan kivásárlást, amely egységesebb kelet-európai stratégiát, illetve szorosabb termékvonalakat (T-Com, T-Systems, T-Mobile) jelentene
Kontra
- A Magyar Telekom és a menedzsment számára még mindig hasznos a tőzsdei jelenlét. Az intézményi befektetők hasonló elvárásokat támasztanak a DT és az MT menedzsmentje felé, így a magyar cégnek könnyű beilleszkednie a vállalati stratégiába, s központi utasítások nélkül is könnyű megfelelni a DT bizonyos elvárásainak. A befektetők igényei mindenhol hasonlóak, ők csak jól megtérülő beruházásokat és a magas hatékonyságok készek elfogadni.
- A tőzsdei jelenlétnek már vannak költségei (tényleges és információs), a pénzügyi befektetők határozott elvárásai miatt a szaldó pozitív
- Üzleti szempontból hasznos, hogy az Mtelekom fenn tudja tartani a nemzeti jelleget
- Az MT menedzsmentje valószínűleg ellenezné az ötletet: Egészen más érzés egy multi helyi cégét irányítani, mint tőzsdei céget vezetni. A tőzsdei jelenlét megkötései ellenére szabadságot nyújt.
- A Deutsche Telekom többségi tulajdonos, neki nem sürgős a kivezetés (a jó osztalékfizető, alulértékelt Démász esetében is csendes az EdF). Erőforrásait koncentrálja, s az organikus fejlesztéseken, az adósság-leépítésen és az osztalékon kívül a DT csak hiánypótló akvizíciókra hajlandó pénzt adni. Miért adjon ki a DT olyanért egy rakás pénzt, amely már úgyis az övé? Ez a legfontosabb ellenérv.
- Nem biztos, hogy reális áron sikerülne a kivezetés, az intézményi befektetők valószínűleg nem szívesen adnák oda 1,000 forinton a részvényeiket, ha a DT már egyszer elhatározta magát. Megindulna az árfelhajtás. Az MT-t jegyzik New Yorkban is, a kivezetés bonyolultabb lehet.
Mtelekom