Óriási tévedés. Aki a logikus és elkerülhetetlen ukrán behódolást sürgeti az a békepárti. Nyilván, hogy ez az oroszoknak kedvez, de másképpen nem lesz béke. Aki a fegyverszállítást, az oroszok teljes kiűzését, a régi határok visszaállítását támogatja, na az a háborúpárti, hiszen elérhetetlen lázálmokkal küzd, vagy ami rosszabb álszent módon, anyagi érdekek mentén manipulál, emberéletek árán.(USA) Röviden, behódolás nulla halott, további felesleges ekecselődés sok halott. Egy normál embernek, pedig akkor fordul ki a bele, ha meglátja a húszkilos Alexkét a hatalmas néger urával smacizni.
Persze, sokan kritizálták és kritizálják Huntingont, de eddig nagyjából bejöttek azok, amiket immár 27 éve leírt, és szemünk előtt válnak valóra - a kritikákkal ellentétben - a "jóslatai".
Csak egy apró észrevétel. A muszlim világon belüli konfliktusok az iszlám civilizáción belüli háborúk a síita és a szunnita irányzatok/felekezetek között, amely már 13.000 éve tart, és ami egészen más, mint az ukrajnai proxy háború, aminek egy része a civilizációs törésvonal, a másik része pedig biztonságpolitikai. Ezek szinte egybeesnek, külön-külön egyik sem vezetett volna a háború kitöréséhez, de mindkettőben benne volt egy fegyveres konfliktus lehetősége, de a Majdan téri puccsig nem fajult odáig. A Nyugat és a Kelet szembenállása nyilvánvaló, és Huntington azt is leíta, hogy a
köztes területeken, egyebek között Kelet-Európában, a két szemben álló
civilizáció között ingadozó régió jön létre.. . A több, mint ezer-éves közel-keleti felekezeti háborúk persze ez nem foglalják magukban az amerikai fegyveres demokráciaexportot, melynek nem egy-egy érték melletti kiállás az oka, hanem közel-keleti olaj megszerzése iránti gazdasági érdek. Szaúd-Arábiában például nem robbantottak ki forradalmat az Arab Tavasz idején, ezért az USA sem "segített be", pedig Szaúd-Arábiában nincsenek pártok, nincs parlament, az uralkodó szava törvény, a legszigorúbb iszlám jogi iskola, a hambalita a jogrendszerűk alapja ugyanúgy, mint az Iszlám Államnak, naponta fejeznek le és csonkítanak meg embereket, szóval a demokrácia látszatára sem adnak, mégis az USA egyik fő szövetségese, mert tőlük az USA felé folyik az olaj. .
„Az államközpontú paradigmából kiindulva John Mearsheimer például
a következő jóslatot fogalmazta meg: „A helyzet Ukrajna és Oroszország között
megérett arra, hogy kitörjön köztük a biztonsági védelmi versengés. Azok a
nagyhatalmak, amelyeknek hosszú és védtelen a közös határuk — Ukrajna és
Oroszország között éppen ilyen húzódik —, gyakran kezdenek versengésbe
biztonsági aggályaik miatt. Oroszország és Ukrajna rácáfolhatnak ugyan erre a dinamikára,
és megtanulhatnak harmonikusan együtt élni, de szokatlan volna, ha így történne.”
A civilizációs megközelítés ugyanakkor az Ukrajna és
Oroszország közötti szoros kulturális, személyes és történelmi kapcsolatokat,
az oroszok és az ukránok mindkét országbeli keveredését hangsúlyozza, és inkább
arra a civilizációs törésvonalra összpontosít, amely az ortodox Kelet-Ukrajnát
elválasztja a görög katolikus Nyugat-Ukrajnától. Arra a régi keletű és ma is
fennálló, központi jelentőségű történelmi tényre hívja fel tehát a figyelmet,
amelyet Mearsheimer — aki az államot a „realista” elgondolás szerinti egységes,
identitását kizárólag önmagában kereső entitásként fogja fel — teljességgel
figyelmen kívül hagy. Míg az államközpontú megközelítés kiemeli az orosz-ukrán
háború lehetőségét, civilizációs megközelítés esetén ezt az esélyt minimálisnak
tekinthetjük, és ehelyett arra a lehetőségre figyelünk fel, hogy Ukrajna
esetleg kettészakad, és azt jósolhatjuk, hogy ez a különválás a kulturális
tényezők ismeretében erőszakosabb lehet, mint amilyen Csehszlovákiáé volt ….”
(Samuel P. Huntigton: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (1996) 25.-26. oldal), elérhető: https://adoc.pub/samuel-p-huntington-a-civilizaciok-sszecsapasa-es-a-vilagren.html
Túl van pörögve ez a Huntington, a világ változik, ő sem tévedhetetlen. Korábban a szögesdrótnál húzódott ez a határ, most már nem ott van. Az orosz elképzelés, mely az Atlanti óceánig terjesztette volna az orosz rendszert láthatóan megbukott, nem képes hosszútávú fennmaradásra, folyamatosan szűkül a mozgástere, az emberek megismerik a hanyatló nyugatot és arra az életszínvonalra vágynak. Mosógéppel, meleg vízzel, fürdőkáddal... Nem az van, mint 30 éve, hogy csak ahhoz az információhoz lehet a tömegeknek hozzáférni, amit a hatalom gondol, két kattintás és mindent tudsz a világ másik feléről. Nézzétek meg, van aki rá van pörögve a tranzikra, nekem fel sem tűnik egy ilyen hír, de valakit motivál, mindig is ráakad, bármi elérhető.
Ennyit a sokat hangoztatott Huntingtonról 1996-ból: „Ha a civilizáció tényleg számít, akkor Ukrajna és Oroszország között nem valószínű egy erőszakos konfliktus kirobbanása. Mindkettő szláv, túlnyomórészt ortodox állam, népeik évszázadok óta együtt élnek, gyakoriak a vegyes házasságok.” “If civilization is what counts … the likelihood of violence between Ukrainians and Russians should be low. They are two Slavic, primarily Orthodox peoples who have had close relationships with each other for centuries.” Egyébként ha az a híres nevezetes "fault line" tényleg valahol a Dnyepernél húzódik akkor mi van Szerbiával a "Kis-Oroszországgal" vagy a totál ortodox Bulgáriával és Romániával? Az egyéb "civilizációkon" belüli (lásd muszlim világ) konfliktusairól pedig ne is beszéljünk.... Ez a tézis kb. a Herderi jóslat szintjén bukott meg.
Az angol nyelvű cikket nem olvastad? Legalább a magyarra fordított és elmagyarázott változatát?. Látom, azért beleolvastál a vesztfáliai rendszerbe! :) . Egy fontos dolog azonban úgy látszik, nem ment át. :) A nagyhatalmak nem érintkeznek, Európa közepén van egy ütközőzóna - ez lenne most Ukrajna - , és az utána következő háborúk alacsony intenzitásúak és nincsenek kontinentális háborúk. :) . Nagyon cuki, ahogyan megpróbálod saját szád íze szerint értelmezni, amit még elolvastál a vesztfáliai rendszerről. De az igyekezet és az azzal való foglalkozás is már dicsérendő! :)
Nagyon nagy energiát fektetsz abba, hogy igazold Putler ámokfutását. A vesztfáliai béke nem hozott nyugalmat a kontinensen. Gyakorlatilag egyik győztes sem elégedett meg a Német-Római brodalom meggyengitésének mértékével. Svédek északon, Spanyolok nyugaton próbálkoztak tovább, de a Franciák sem voltak megelégedve. (Svájcnak meghozta a nemzetközi elismerést, de de facto az már évszázadok óta független volt.) Hozott újat is persze: - szekuarizáció. (Nem volt joga a 300 független birodalmi résznek sem ahhoz hogy az uralkodók, földesurak vallását rákényszeritsék az alatvalókra) - bevezette az állami szuverenitás fogalmát. Pont azt amit Putler a február 24.-i támadás napján látványosan nem ismert el Ukrajnát illetően. Kijelentette, hogy Ukrajna nem volt és rövid ideig tartó fennállása után nem is lesz többé, már csak azért is mert Ukrán nép sincsen. Kérdezlek. Hogyan lehet békét kötni valakivel aki téged nem ismer el? Aki számára nem létezel? Aki területed 20%-át elfoglalta egy év alatt és aki már azt megelőzően önhatalmulag anektált egy hasonló méretű országrészt? Nem akarom elhinni, hogy normális ember ezt maga türné, ha vele történne ez meg. és ezek után azt sem értem, hogy miért várja el ugyanaz az ember, hogy a szomszédai ezt az erőszakot el kell hogy türjék? A béke nevében? Az erőszaktevő békéje nevében?
Sajnos láttam a jogi karon, nem csak értelmes emberek kerülnek be. A lányok egy része konkrétan qwa (pénzért jártak a közeli felújított kastélyszállóba a fizetős urakkal), egy másik része a MIÉP/Jobbik/Trianont vissza szimpatizáns, de azokat is sokszor jobbról előzték, magas fokú devianciával. Akiket pedig a párt támogatott korábban, ismerjünk azok közül is pszichésen beteg embereket: nárcisztikus személyiség zavaros, mániákus skizofrén, paranoid skizéfron és simán KISZ titkár lett belőlük.
OROSZ-UKRÁN háború