na ez is viszi az oroszok pénzét !!! egy második frontot nyitottak, ha csak gyakorlati szinten is. Máris leköti ember anyaguk és "korszerű" haditechnikájuk egy részét az usa. esztelen oroszok !!!!!!
erről van szó ! saját dugájukba dőltek az oroszok. Minél tovább húzzák a háború befejezését, annál jobban legyengítik saját magukat. Ennyi eszük van, hogy ezt nem akarják észrevenni. makacsul ragaszkodnak saját hülyeségükhöz, amiből csak vesztesen, és egyre gyengébben jöhetnek csak ki. Az usa, a nyugat technikai, pénzügyi fölényét mi fordítaná meg? Semmi. Ha egyszer majd kivéreztetik saját magukat a saját eszetlen kapzsi háborújuk miatt, akkor 100 évig nem fognak tudni helyre állni. Ha kitör a béke, akkor is ki fog tőlük energiát venni a jövőben? És ha nem adnak el energiát, akkor mit fognak eladni? Ki fogja egy szavukat is elhinni a jövőben? Ha csak nem fordul meg a politika 180 fokkal putyin után. És egy nyugatbarát orosz vezetés végre képes lenne a kreatív együtt működésre.
Sajnos nem tudok ilyen mókás tippel szolgálni. Az oroszok nem fognak visszavonulni, a nyugat már most látja, hogy a szankciók és az ukrajnai támogatások folyamatosan gyengitik az oroszok haderejét és gazdaságát. Miért is ne folytassák Ukrajna támogatását (A nyugati GDP kevesebb mint 0,1%-át emészti csak fel)? Ilyen olcsón még nem sikerült elintézni egy nagyhatalmat sem a múltban. Akkor miért is oldanák fel a szankciókat? Tavaly még - orbán nyomán - nagy hangerővel azt bizonygattátok, hogy Európa meg fog fagyni a télen, mert a szanciókkal lábon lőtte magát. megfagytunk? Ma már az orosz gáz ára harmada az ukrajnai támadás előttinek. (A külügyminiszternek tituált pojácának sikerült augusztusban egy évre előre rögzitett szuper magas áron venni plusz gázt az oroszoktól, ezért ennek hatását mi legkorábban ősszel fogjuk fokozatosan érzékelni.) Az olaj is olcsóbb mint másfél évvel ezelőtt. Oroszország elvesztette a legnagyobb exportpiacát és ezt csak részben tudja pótolni Ázsiával. (Még egy olajvezetéket sem tudnak megépiteni nyugati technika nélkül) Európa export piacai közül az orosz elhanyagolható méretű volt. Elvesztésének hatása egyellő nullával. Igy aztán nyugodtan tippelhetsz. (De ne a következő évre tedd.)
Nos leirtad hosszan amit én is irtam. Cáfolni azonban nem sikerült egyik állitásomat sem. A törökök és az indiaiak hasznot húznak abból hogy Európa nem vesz orosz energiát. Ettől még ezek nem lesznek soha Oroszország szövetségesei. India végre rájött arra, hogy tele van a pincétől padlásig orosz haditechnikával, de ha semmit sem gyárt ehhez, akkor ki van szolgáltatva az oroszoknak. Ma az a helyzet, hogy az oroszok ma Indiának SEMMIjen haditechnikát sem tudnak szállitani. Egyrészt mert a saját veszteségeiket kell pótolni, másrészt meg azért mert egy modern fegyver már nem egy halom acél és tölténybe töltött robbanószer. Ezért akar India saját maga gyártani (és utána fejleszteni, ami ráfér az orosz haditechnikára. Ugyanúgy mint azt Ukrajna és Lengyelország az elmúlt 30 évben csinálta) India nem orosz barát. Minden gazdasági érdeke azt kivánja, hogy a kapcsolata a nyugattal szorosabb legyen. Most folyik a verseny Vietnámmal, Indonéziával , Tajfölddel stb, hogy ki mennyit tud kihasitani abból a tortából ami a Kinaiaknál landolt az elmúlt 30 évben. A világon ma még Kina gyárt mindent. Az eredetit é a jól -rosszul sikerült másolatot is. Ez a jövőben nem igy lesz. Indiáé lesz a fő szerep. (Kina ezt még nem kapizsgálta. A tárgyalási poziciói egyre gyengébbek lesznek ezáltal.) India és Pakisztán megbékélnek? No erre kiváncsi vagyok. Hogy ezek összefognak Kinával? Ázsiai erőközpont? Ez még valószinűtlenebb. A legnagyobb versenytársak. Fel kellene már fogni, hogy India majd minden szomszédjától tart, vagy erős versenyben van vele. Nyugat nem tartozik egyetlen kategóriába sem.
Abban azért ne legyél olyan biztos, hogy Kína nem szállított fegyvereket az oroszoknak. Kissinger ugyan megpróbálta felhasználni Kínát a hetvenes években a diplomácia háromszögelés politikájával, melynek a főszabálya szerint Kína és a
Szovjetunió egymásra találását kell megakadályozni. Ez a szempont
jelenleg nem érvényesül: az autokrata rezsimek ellen Washingtonban
kezdeményezett nemzetközi együttműködés közelebb tolta egymáshoz
Moszkvát és Pekinget. az oroszok ellen. Kína valószínűleg nem is nyerhetett
volna túl sokat azzal, ha alkalmazkodik a Nyugat Putyin-ellenes
koalíciójához, míg a mostani helyzettel sok mindent kapott: olcsóbb
olajat, a csendes-óceáni térség helyett részben máshová fókuszáló
Washingtont, és fontos tapasztalatokat,
amiket egyszer akár Tajvan ellen is felhasználhat. Az Oroszországgal
szembeni javuló alkupozíciójának később is ráér realizálni a hozamát,
Kína, mint rendesen, most is hosszabb távon gondolkodik.India mindig is oroszbarát volt. Az indiai külügyminiszter, Dzsaishankar nemrég jelentette ki, hogy India továbbra is fog orosz olajat
vásárolni, mivel ez előnyös a számára. A dél-ázsiai ország a világ
harmadik legnagyobb olajimportőre, és Kína után az orosz olaj második
legjelentősebb vásárlójává lépett elő, miután Moszkva február 24-én
háborút indított Ukrajna ellen. Tavaly novemberben Oroszország és India megvitatta a
haditechnikai együttműködés kilátásait, beleértve a korszerű fegyverek
közös gyártását. Ugyanakkor óriási gazdasági és
geopolitikai lehetőséget jelenthet India számára, hogy az amerikai–kínai
viszony megromlása, az egyre dráguló távol-keleti munkaerő, illetve az
értékláncok diverzifikálása miatt a nyugati nagyvállalatok igyekeznek
elköltöztetni a gyártásukat Kínából.
Óriási gazdasági és
geopolitikai lehetőséget jelenthet India számára, hogy az amerikai–kínai
viszony megromlása, az egyre dráguló távol-keleti munkaerő, illetve az
értékláncok diverzifikálása miatt a nyugati nagyvállalatok igyekeznek
elköltöztetni a gyártásukat Kínából.Az indiai-kínai határvita, bár 3.500 km-es határszakaszról van szó - nem annyira veszélyesek, mivel ezek jellemzően akkor fordulnak elő, amikor kínai katonák átlépik a
„tényleges ellenőrzés vonalát”. Az indiai hatóságok szerint évente több
száz határsértést, és több ezer „agresszív határ menti járőrözést”
követnek el a kínaiak, de az amerikai Northwestern Egyetem, valamit két
holland egyetem kutatói szerint, a kínaiak évente átlagosan 7,8 alkalommal lépik át a határt,
jól megtervezett, óvatos területszerzési akciókat hajtva végre, és ami érdekes, teljesen ősi fegyverekkel. Az indiai-pakisztáni határvita más régi, ugye mindkét ország brit gyarmat volt, és a dekolonizációkor szakadt szét - a vallási határok mentén. A vita lényege Dzsammu és Kasmír státusza, de a korábbi, Mumbait is sokszor elérő pakisztáni betörések már enyhültek, és 2020-tól viszonylag nyugalom van. A két ország közti bilaterális kapcsolatok felfelé ívelő pályáján Modi
és a BJP (BJP egy alapvetően hindu, nacionalista párt) jó teljesítmény produkál regnálása óta. Modit 2014-ben
választották meg miniszterelnöknek, 2019-ben újrázott, és szomszédaival igyekszik jó viszonyt kialakítani és azt tartani. A történelmi múlt és a jelenlegi felívelő kapcsolatok fényében
elmondhatjuk, hogy talán még sosem voltak ilyen biztató jelek egy
indiai-pakisztáni legalább minimális megbékélésre. Szóval az ukrajnai háború segíthet kialakítani egy olyan ázsiai erőközpontot, ami sokkal nagyobb problémát okozhat az USA-nak, mint a Biden-fióka és az egyéb amcsi üzletek mindenáron való védelme Ukrajnában.
Meg ezt is: "As the New York Times reported in December, "Turkey has deepened its energy ties to Russia" with imports of crude oil, diesel fuel, and coal. "Russian oil is increasingly being routed through Turkey," the paper notes"
OROSZ-UKRÁN háború