Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a pénzintézetek által az állammal szemben indított, a napokban zajló devizahiteles perek állása is azt mutatja, hogy a bíróság szerint is tisztességtelenül jártak el a bankok az ügyfeleikkel szemben. ...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=203071
A '99-esben nem tágan érttelmezhető ELVEK vannak, hanem elég pontosan leírt konkrét esetek. 10 konkrét esetbe nem beletartozni egészen más, mint 7 nagyon tágan értelmezhető feltétel mindegyikének megfelelni. Ami egy részében te is beláttad, hogy a bíró úgy értelmezi, ahogy akarja, mivel ÉS kapcsolat van közöttük, az egész végeredménye az lesz, ahogyan a bíró akarja ugyebár...
"ha 79-ből 79-et formai okok miatt utasítanak el, az a jogalkotónak kínos. de ha a felét utasítják el emiatt, az a kereset benyújtójának."
Ezzel megint nem értünk egyet. Szerintem, kb. 10-20%-nál van az a határ, ami alatt a a keresetbenyújtónál van a hiba. A fele-fele elég durva, tekintve, hogy mindkét oldalon jogászok, szakértők vannak.
"ha nem teljes sz oklista, akkor a teljes kikötés semmis, tehát azok az emelések és díjtételek is, amelyek egyébként fel voltak sorolva."
hát én még nem láttam ilyen ítéletet.
valamelyik rádióban hallottam: a bíróság az MKB Euroleasing ÁSZF-jének egy pontját azért dobta vissza, mert olyan forrásköltség-változás terheit is az ügyfélre terheltek, amelyre a piac jelentős szereplőjeként magának az MKB Euroleasing-nek is hatása volt.
ennek részleteit nem is merve is felvontam a szemöldököm: a BLB elég nagy piaci szereplő, de ANNYIRA azért nem nagy, hogy a svájci kötvényhozamokra vag vagy magyar CDS felárakra hatással legyen.
Ha nem sorolták fel az okokat, az tiszta sor. Csakhogy nem igaz, amit írsz, hogy a bankok ezen véreztek el. Mert:
1. A többségük ugyanis el se jutott az érdemi tágyalásig, mert fomai okokból utasították el, tehát esélyes sem volt igazolni, hogy tisztességes volt.
2. A feltételek között ÉS kapcsolat van, nem vagy. MIND A 7-NEK MEG KELL FELENI, tehát azoknak is, amikre te magad írod most, hogy "ezeket tényleg úgy értelmezi a bíró, ahogy akarja".
Tehát pontosan arról van szó, amit itt az eleje óta állítunk: jelentősen szigorúbb feltételeket, elvárásokat kérnek számon egy 2014-es törvény alapján 2004-től... Ez a gáz. Örülök, hogy a végére te is ezt írod, mégha el nem is ismerted...
Ha nem sorolták fel az okokat, az tiszta sor. Csakhogy nem igaz, amit írsz, hogy a bankok ezen véreztek el. Mert:
1. A többségük ugyanis el se jutott az érdemi tágyalásig, mert fomai okokból utasították el, tehát esélyes sem volt igazolni, hogy tisztességes volt.
2. A feltételek között ÉS kapcsolat van, nem vagy. MIND A 7-NEK MEG KELL FELENI, tehát azoknak is, amikre te magad írod most, hogy "ezeket tényleg úgy értelmezi a bíró, ahogy akarja".
Tehát pontosan arról van szó, amit itt az eleje óta állítunk: jelentősen szigorúbb feltételeket, elvárásokat kérnek számon egy 2014-es törvény alapján 2004-től... Ez a gáz. Örülök, hogy a végére te is ezt írod, mégha el nem is ismerted...
Szerintem ennél keményebben értelemzik most: ha nem teljes sz oklista, akkor a teljes kikötés semmis, tehát azok az emelések és díjtételek is, amelyek egyébként fel voltak sorolva.
vannak "puha" követelmények: egyértelmű, világos, átlátható... ezeket tényleg úgy értelmezi a bíró, ahogy akarja.
de a bankok nem ezen véreznek el, hanem hogy nem sorolták fel az egyoldalú szerződésmódosítás lehetséges okait tételesen. ha van olyan ok, amelyet kihagytak, arra hivatkozva nem lehet növelni az ügyfél terheit. vagy olyan dolog miatt számolnak fel költséget, amit nem nevesítettek a szerződésben.
ezek azért elég konkrét dolgok, és 1993-ban, 1999-ben meg most is ugyanazt jelentették.
Mert azóta MEGVÁLTOZTAK azoknak az elveknek az értelmezései, amik mint elv már akkor is léteztek. Ezért született olyannak a 2014/38, amilyen: sokkal szigorúbban értelmezi azokat az elveket, amikbe valóban nem lehet belekötni, teljesen indokoltak. De 2004-ben nem így értelmezték ezeket az elveket.
A baj pedig az, hogy mai értelmezést akarnak számonkérni 2004-es ügyleteken... Ez az, ami nem elfogadható. És erről beszélünk itt jónéhányan jóideje...
a végtörlesztés kb úgy született, hogy a tartalmi tárgyalásoktól elzárkózó bankokat móresre akarta tanítani Orbán.
már maga az ötlet is halvaszületett (akit móresre akarnak tanítani, az SOSEM tanul móresre, csak harag ébred benne és revansot akar venni), de a törvény megszületett. ennek a farvizén sokezer embernek az ölébe esett egy nagycsomó pénz.
ezek az emberek még azt is ajándékba kapták, hogy senki nem firtatta, honnan származott az a pár millió forint, amit hirtelen előteremtettek a végtörlesztéshez szükséges zsét egy összegben.
szerintem a végtörlesztők ne ugráljanak, hogy még egy bőrt lehúzzanak a történetről, mert esetleg kapnak egy adóellenőrzést, és 2011 nem volt olyan régen.
Tehát, szerinted csak a bankoknak adott határidő miatt született a 2014-es törvény? Na ne viccelj! A törvény hatályba lépése előtt hány esetben meszelték el a bankokat az ÁSZF miatt? 2-3?
ja, nagyon egyértelmű lehet a 99-es értelmezése ha az össze bíróságnak , Kúriának , pszáfnak, és a többinek nem sikerült az elmúlt 1x évben megbirkózni vele.
Varga: a perek is azt mutatják, hogy tisztességtelenül jártak el a bankok
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=203071