Pert nyert első fokon két devizahiteles a bankjával szemben, mert - amint a Debreceni Törvényszék csütörtöki ítélete kimondja - a kölcsönszerződés csak jogokat biztosított a pénzintézeteknek a kamatemelésre, ezzel kapcsolatos kötelezettségeket...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504
Az FX-forwardot a bank a szintetikus deviza forrás előállítására használja, azaz amikor a Ft-forrásaiból akar deviza alapú hitelt nyújtani.
Tekintsünk el mindenféle kamattól, és nézzük az alábbi példát:
1. Banknak van Ft-forrása (pl betét), amit 6 hónap múlva vissza kell fizetnie a betétesnek.
2. Nyújt CHF- alapú hitelt ügyfelének, 6 CHF-t ahol az aktuális törlesztőket az aktuális CHF/HUF alapján kapja.
3. Elad 6 CHF-t 6 hónapos határidőre, mert a mérlegpozija így lesz 0.
4. Amikor bejönnek a törlesztők az aktuális árfolyamon leváltja CHF-re.
5. 6 hónap múlva pont 6 CHF-je lesz, amit leszállít és a határidős kötési árfolyamnak megfelelő Ft-t kapja érte.
Nem látom, hol van itt árfolyam-kockázata a banknak. Csak az ügyfélnek van.
Hisz elvileg nem rendelkezik CHF-el, mert azt Ft-ra váltotta és nekem adta.
Az elején X ft svájcban van cserébe Y CHF-ért... Az Y CHF-et meg Ft-ra váltva megkaptam.
Aztán, ahogy törlesztek Ft-ban... azt megint CHF-re váltja (és itt nem mindegy, hogy mikor)... visszamegy a CHF svájcba... a bank meg megkapja a cserébe adott Ft-ját.
Igen, a kiszámolt határidős árfolyamot tudják. De a lejáratkor nem aszerint folyik a csere. (Ha igen, akkor inkább csökkennie kellett volna a kamatoknak, mikor fél év alatt 20-30%-ot ment fel a CHF árfolyama, hisz akkor a bank egy csomót nyert rajta. Ugyanis a határidős árfolyamban tuti nem volt 30%-os ajánlat)
Vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy merre megy az árfolyam, hisz a határidős árfolyam a kötés pillanatában számít. Ha úgy lenne, ahogy írod, akkor a swap-nak nem lenne árfolyamkockázata.
Kap most a bank 1 CHF-et..., ezért "cserébe" adott 10Ft-ot, a határidős ár azt jelenti, hogy 6 hónap múlva vissza kell adnia mondjuk 1.1CHF-t és megkapná érte az forintját. Viszont ahhoz, hogy 1.1CHF-et vissza tudjon adni, ahhoz a napi árfolyamon kell a tőlem, mint hitelestől kapott forintokat CHF-re váltania, De a 1.1CHFért csak annyit kap vissza, amennyit az elején cserébe adott.
Kicsit bonyolultan írtam, de a lényeg, hogy van árfolyamkockázat.
"Szerintem ő a példájában eltekintett mind az FX swap kamattartalmától, mind a hitel ügyleti kamatától."
A hitelkamattól eltekintett. De ha megnézed a swap határidős részének árfolyamát, akkor annak van kamattartalma. (636 Ft-os a fél év múlvai határidős ár, 600 a spot).
De azt hiszem kicsit félreérted a dolgot.
Ha nem, akkor meg én értem félre. :)
A swap megkötésekor valóban úgy számolják ki az árat, ahogy írtad, s azt meg is fizeti egyből a bank. Viszont itt időben két tranzakció van... egy a kötéskor és egy a lejáratkor és az élet nem a kamatok szerint változtatja az árfolyamot, vagyis, amikor a bank a fél év elteltével eleget tesz határidős kötelezettségének, akkor bizony az akkori árfolyamon kénytelen visszacserélni a zsozsót.
Vagyis, amit a 2.b-ben írsz, az az az ár, amit a kötéskor kiszámolnak. Viszont lejáratkor már az aktuális árfolyam játszik.
Szerintem ő a példájában eltekintett mind az FX swap kamattartalmától, mind a hitel ügyleti kamatától. Viszont nem vette figyelembe, hogy a swap-nál már az elején ismert a határidős ár is, így ebből a szempontból mindegy, hogy merre megy az árfolyam.
"De, ha ragaszkodsz a kamathoz, akkor tekintsd úgy, hogy a törlesztésből havi kb 1Ft a kamat. Ettől még fél év után vesztesége lesz a banknak."
Vesztesége lesz hát. Hiszen még mindig sokkal alacsonyabb a kihelyezett hitel kamata (fél évre alig 1%, azaz éves 2), mint a forrásé (ami legalább 12).
Ne haragudj bokaly, de úgy néz ki, hogy vagy félreértesz valamit, vagy alap dolgokban hiányosnak az ismereteid.
Válaszolj légyszi a kérdéseimre:
1. Ha 600 Ft-ot ad kölcsön a bank és te 6 hónapon keresztül 100 Ft-okat törlesztesz (az 1 Ft-os növekedés az árfolyam miatt van, te írtad). Akkor az 0 kamat. Ugye szerinted is?
2. a.) Ha egy spot 600 Ft-os értékhez fél év múlvai 636 Ft-os határidős ár tartozik (te írtad), akkor annak ugye szerinted is éves 12%-os a kamattartalma?
b.) Ugye tudod, hogy a devizák határidős ára a spot ár szor a két deviza kamatának hányadosa? (Leegyszerűsítve, közelítve a kamatkülönbözettel növelt spot ár). Tehát a példabeli 12%-os kamat kamatkülönbség ráadásul.
3. A példádban tehát a bank 0 kamaton helyezett ki (1. pont) olyan forrást, amiért sokkal többet fizet (2. pont), ezért bukik. Ugye érted már?
(4. Azt meg már csak zárójelben jegyzem meg, hogy a swap nem is így működik, tehát a példa már csak ezért is rossz. A swappal a bank jelenben cserél devizát oda és határidőre vissza, amivel a bank a kamatkülönbözetet teszi gyakorlatilag el).
Persze, tudom, hogy a gyakorlatban nem így működik, nyilván nem hitelenként kötik a swap-ot. Viszont ebből látszik, hogy a bank is okozhat magának veszteséget.
Ez csak egy példa arra, hogy a bank működési veszteségét hogy hárítják át az ügyfélre. Ezt nevezik aztán forrásköltségnek, meg országkockázatnak.
Igen, ezt már múltkor is mondtad, hogy rossz a példa, de ettől még a példa jó.
De, ha ragaszkodsz a kamathoz, akkor tekintsd úgy, hogy a törlesztésből havi kb 1Ft a kamat. Ettől még fél év után vesztesége lesz a banknak.
Akkor is ugyanott vagyunk.
Az a lényeg, hogy a bank szempontjából a swap-nak is van árfolyamkockázata, ha nem a törlesztéshez igazodik a futamideje. És ennek veszteségét utólag az ügyfélen behajtani tisztességtelen, mert csakis a bank tehet róla.
Szerintem is, ne higyj se a szakértőknek, se a felügyeletnek, se a bíróságoknak, se a bankoknak, se senkinek, aki mást mond, mint amit te gondolsz. Egyedül neked van, neked lehet igazad!
Rossza fiktív példád. A példádban a határidő árban VAN kamattartalom, nem is kicsi, míg a bank 0 kamatra adta a hitelt. A példádban a bank tehát nem azért bukott, mert swapot kötött, hanem azért, mert 0 kamatra nyújtott hitelt, miközben ő nem 0 kamattartalommal szerezte a forrást.
A valóságban ez biztosan nem így működik, mivel mindenh ónapban fogy a bank eszközoldalán a CHF-alapú hitel, azaz a CHF kitettség az annuitásos törlesztés miatt, a swap-ból is kénytelen ennyit lezárni minden hónapban, mert a mérlegében nem hagy nyitott devizapozíciót. És a zárásokat szintén azon az aktuális árfolyamon teszi, amelyiken kapja a törlesztőrészletet.
Már a másik topikban leírtam, de ott sem akartad elismerni.
Kap az ügyfél X CHF-nyi hitelt... ami 600Ft.
Minden hónapban 1Ft-al több a törlesztőrészlet, mert így változott az árfolyam.
Vagyis első hónapban 101Ft-ot fizet.... az 6. hónapban 106-ot
A Bank félléves swap-ot kötött rá... és a félév elteltével 636Ft-ba kerül a határidős ügylet lezárása, de az ügyféltől a havi türlesztések összegeként csak 621Ft-ot kapott.
Az ügyfél rendben fizette havonta az árfolyamemelkedés szerinti törlesztőt.
A bank-nak mégis vesztesége keletkezne(!!!!), ha azt a 15Ft-nyi különbséget nem szedi be az ügyféltől.
És most ne gyere azzal, hogy ez bonyolultabb, meg, hogy több hitelt kezel egyszerre a bank, mert ehhez nekem, mint Mari néninek semmi közöm. A lényeg, hogy így keletkezhet a swap-on veszteség.... és ezeket a veszteségeket hívják "forrásköltség"nek, meg országkockázatnak... meg stb...ami mind csak humbukk, a bank vesztesége, nem az ügyfélé, mégis áthárították.
1. "Mert ha a bank rövid lejáratú forrással finanszíroz hosszú távú kihelyezést, akkor mindig az aktuális árfolyamon fog forrást szerezni"
Ezt hívják lejárati transzformációnak. Amióta bank a bank így működik. Az ok is egyszerű: többnyire rövid betétekre, viszont hosszabb hitelekre van igény. Szerinted hányan kötnének le 20-25 évre betétet? Senki. A lakáshitelek többségét viszont ennyire veszik fel.
2. "és ha nő az országkockázat, az a bank hitelminősítését is befolyásolhatja, azaz drágulhat a forrás."
Ha pedig csökken az országkockázat, akkor olcsóbb lesz a forrás és így csökkenhet a hitel kamat. Mi is ezzel a baj?
Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan kamatemelés
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504