Ne minősíts le azért bennünket, hanem nézd azt, amit például én írtam, és cáfold meg, észérvekkel, de a számokat se hagyd figyelmen kívül! Egyébként PhD-m is van, több diplomám, több nyelven beszélek, nyugaton is folytattam posztgraduális képzést, és óraadó vagyok - egyebek mellett - egy felsőoktatási intézményben.
Amit írsz, az tényszerű. De az okokat is nézzük! A 2,4 millió nyugdíjasból nagyon kevesen kapnak egymillió forint feletti nyugdíjat, a számuk
valószínűleg a százat sem éri el. Kétmillió forint felettit még ennél is
kevesebben, körülbelül 10-en kapnak. Szóval ez a többi nyugdíjas szempontjából irreleváns. Inkább csak a heccelésre jó. Valóban megnőtt az elmúlt években és a korábban nyugdíjba vonulók közötti nyugdíjak különbsége, csakhogy ez nem a járulékplafon eltörlése miatt történt, hanem alapvetően két oka volt. Az egyik ilyen ok, hogy a nyugdíjak alapját képező jövedelmet 1988-ig visszamenően nettósítva számítják ki, ami az utolsó 12 évben jelentősen emelkedett, mert a 2010 előtti 32 %-os SZJA 16-17 %-kal magasabb volt, mint a 2010 utáni 16-15 %-os SZJA, ami miatt a figyelembe vehető nettó kereset az utóbbi 12 évben magasabban került megállapításra. A másik a valorizációs szorzó, amivel a nettósított keresetet az előző évi nettó átlagkereset-növekedéssel szorozzák fel, ami az utóbbi években - figyelemmel a pár éve a kormány és a szakszervezetek között létrejött megállapodásra - évi minimum 8 %-os átlagkereset-növekedést biztosított, az idén pedig - a minimálbér, stb. miatt - már 15 % körül jár a nettó átlagkereset-növekedés. Szóval a magasabb jelenlegi nyugdíjak a csökkenő SZJA miatti magasabb nettó átlagkeresetnek, és a jelentős béremelések miatti valorizációs szorzó növekedése miatt keletkeztek. Nem gondolnám, hogy a korábbi kormányok alatti lemaradást ennek a kormánynak kellene behozni, mivel ha csak 50.000 Ft-ot emelnének havonta a kisnyugdíjasok nyugdíján, az éves szinten ezer-ötszázmilliárdos többletkiadással járna, ami annyi többletpénz kiáramlását eredményezné, ami egyrészt a költségvetésben elég komoly hiányt okozna, másrészt az inflációt növelné.
Szerintem ne pazarold az idődet arra, hogy a Fidesz-tudatú hívőket győzködöd. Vagy szimplán buták és nem értik, minek a részei vagy pontosan tudják, de mivel jól járnak vele, ezért védik. Egy biztos, egyetlen észérvvel sem tudod meggyőzni őket, ultima rationak meg ott van nekik Gyurcsány, Soros, Brüsszel.
"Az SZJA visszatérítés annak ellenére, hogy 600 milliárdos egyszeri kiadást jelentett, a gyermekeseknek egyfajta bónusz volt a gyermekvállalásért, és persze, volt egyfajta kampányhatása is, de hát ezt ki nem tette volna meg!" . . hogyhogy ki nem tette volna meg ??? eddig hany valasztas volt ? hany ev ? abbol hanyszor volt ez ?? . 1szer. Most. . elfogult, mások szavaival "propagandista" írásaid vannak
Nagyon szépen kérlek nézd meg a Ne nézz fel című filmet és ha tényleg nem propagandista vagy - amit egyébként kétlek, simán Albi utódnak tartalak - akkor beszélgessünk ezekről az általad felsorolt indokokról és magyarázatokról. . Minden egyes valós tényről, eseményről bármikor lehet pozitívan és negatívan is nyilatkozni, megindokolni, megmagyarázni. Még az is lehet, hogy mindkét szemlélet igaz. A hatás, az eredmény azért csak megmutatja mi is történt valójában és melyik nézőpont áll közelebb a valósághoz. . Magyarázhatod bárhogyan, de egy tény. Nagyon sok szavazat lett itt megvásárolva kilóra. A nyugdíjas szomszéd Pista bácsi, vagy az SZJ-t visszakapó unokahúgom egyaránt. És még el is ismerik, hogy őket megvették ... . Odüsszeusz és a szirének .... ők jutnak eszembe mindig amikor véletlenül elolvasom, vagy meghallom a jelenlegi hatalom kommunikációját. Szirénhangú FIDESZ - én csak így hívlak titeket.
A pénznek nincs szaga. Ha megéri befektetni valamibe, mindig lesz az a befektető aki betolja a pénzét bármelyik diktátor bármelyik cégébe, államába. Azért kezdtem ezzel mert sajnálhatom az ukrán lakosságot, kínlódröhöghetek a kommunikáció mindenhatóságán - a Ne nézz fel! című film ezt tökéletesen bemutatja - de nem hiszem, hogy mindezek befolyásolnák a befektetők lépéseit. Ha van-lesz pénz ami keresi a helyét, akkor az előbb utóbb meg fogja találni még az OTP-t is. Mert maga a cég nem rossz. Sőt kimondottan jó. Csak ugye a politikai-állami környezete. Ha mindig elveszik a cég nyereségét és a befektetők még azt a 20-25%-nyi osztalékot sem kapják meg a nyereségből a cég pedig nem tud növekedni akkor miért fektessenek bele. Semmi köze az árfolyamnak ahhoz, hogy ki, hogyan fogja átvészelni a telet, mennyire fog fázni Günter, vagy hányan fagynak meg ukrajnában. Ez a tőkét nem érdekli. Szerintem ...
Szerintem is a fizetőképesség az egyik. A másik az ukrán nép, csak erről nem hallok. Az
ukrán nép nagyon sok ember nagyon nagy területen szóródva. Logisztikai rémálom.
Belső rend nélkül, szétlőtt vasúti teherszállítással kívülről „ajándék”csomagokkal
mégis mit és meddig? Hogyan képzelitek el ezt az „elhúzódást” elemzés közben? Az
a kommunikáció, ami most attól remeg, hogy mi lesz egy német emberrel, ha
kevesebb lesz a földgáz, de bele sem gondol, hogy mi lesz egy komplett ukrán nagyvárossal,
amiben nincs távhő, mert az ellenség éppen elfoglalta a hőerőművet nyilvánvalóan irányított kommunikáció. Egyelőre kézben tartható,
de attól még csak kommunikáció és nem több. Ha valahol megszúrnak valakit egy
szatyor élelmiszerért és belehal, mert nem jön időben mentő ott a többi attól
marad rendes, mert egy csávó zöld pólóban minden nap bemondja, hogy kitartás? Nem
politizálni szeretnék, amikor megkérdezem, hogy ha bevágunk egy 5 másodperces blokkot
„nyári meleg Kijevben” címmel azzal az ukrán nép, mint időzített bomba kipipálva?
Valóban, vagy csak a kommunikációban? Az „elhúzódó háború” szókapcsolattal
operálva elemzőkkel nekem az a gondom, hogy most akkor, ha
feltételezzük, hogy a valóságra reflektálunk ezekkel a várakozásokkal, akkor szerintetek lesz
rend az ukránoknál jól értem? Azt ki tartja fenn? Az ukrán hadsereg azt is, meg
a frontot is? Tényleg nem akarom ezzel offba vinni a topicot, csak aki elemez
kitérhetne erre, mert ez nincs a grafikonokon. Hogyan kell elképzelni ezt
miközben a grafikon fagyos hónapokhoz ér? Ott magától értetődik az ukrán rend valakinél, másnál esetleg egy tűzszüneti megállapodás?
Beszélgetésnek szánom, gondolatcserének a tőzsde és az infláció közötti összefüggésről. .Úgy általánosságban. Menniyre lehetünk biztosak abban, hogy valóban létezik korreláció két változó között? Le merem fogadni, hogy a Duna vízállása és az OTP árfolyama között is találhatunk időszakokat amikor egyszerre vagy teljesen ellentétesen mozognak. Vagyis korrelálnak egymással. . Igen ám, de pont az SP és az OTP együttfutása (vagy együtt nem futása) a kiváló példa arra, hogy irányt tekintve tökéletes együttfutás esetén is más és más az elmozdulás mértéke. Van akkor közöttük korreláció? Van is meg nincs is. Óvatosan kell kezelni. . Egy példa nem példa, szokták volt mondani. Tuti, hogy mindig, minden esetben egyenes arányosság van az infláció mértéke és az index elmozdulása között? Nem tudom. De azt tudom, hogy egy példából nem nagyon szabad általánosítható következtetést levonni. . Konkrétabban az OTP-ről. 2008 októberében elvesztette az értékének 61%-át. Mi is volt akkor? Tüntetések és államcsőd fegyegette az országot. (Az OTP-vel nem volt gond, de az nem érdekelte Gyuri bácsit. Eladta az OTP-t is is.) Az igazi aljat március elején fogta meg. Az októberi aljról való felpattanás után négy hónap alatt megismételte az októberi esés majd 61%-át. Helyben is vagyunk. Hasonlóan viselkedett akkor is mint most a Covid illetve az ukrán háború idején. Mindaddig míg az országot nem fenyegeti az államcsőd miért ismétlődne meg még egy nagy szakadás? (Mondjuk ősszel azért kerülhet kakiba az ország ha nem jönnek az EU-s pénzek.) Nem az infláció itt a lényeg szerintem, hanem az ország fizetőképessége.
Lehet, hogy egyszeri kifizetés, csak éppen pont a legrosszabbkor. 2020-ben és 2021-ben 5000 mrd Ft felett volt a költségvetés hiánya, és éppen brutális gyorsulásba kezdett az infláció. A nyugdíjrendszerünkön sürgősen korrigálni kell, mert idén 700 mrd Ft a nyugdíjkassza hiánya, azaz ennyivel kevesebb járulék folyik be, mint amennyi nyugdíjat fizet. Miért? A 13. havi nyugdíjnak és az ugyancsak fedezet nélküli választási kampányfogás 4%-pontos SZOCHO csökkentésnek köszönhetően. Mindezt úgy, hogy közben 62-ről 65 évre nőtt a nyugdíjkorhatár az elmúlt 1 évben... Emellett durván nő a nyugdíjak terjedelme, azaz a legmagasabb és legkisebb nyugdíj közötti különbség. Ez a nem korrektív vaéorizációs rendszer, és a járulékplafon eltörlésének következménye. Százezrek kénytelenek 100 ezer alatti nyugdíjból tengődni, miközben egyre szaporodnak a TÖBBmillkió Ft-os nyugdíjak. ÉS még van egy olyan nem igazságos eleme is a rendszernek (szintén a rossz valorizáció miatt), hogy két tök hasonló munkavállalói múlttal és fizetéssel rendlekező személy között is 20-30% nyugdíjkülönbség alakulhat ki csak azért, mert az egyik 2 évvel később megy nyugdíjba, mint a másik.
O/N és heti betétekben lekötik a bankok az MNB-nél a felesleget, vagy vesznek állampapírt, az állam pedig szintén az MNB-nél tartja a KESZ-en. Ha 10% fölötti kamattal nem tudják hitelként kihelyezni, akkor ezt is teszik a bankok. Ez sterilizáció.
Ne mar, ennel sokkal felkeszultebb lehetsz Kozgazbol. AMit a jegybenk eloallit penzt, az konstans marad a gazdasagban addig, amig a jegybank ki nem vonja onnan. Senki masnak nem erdeke azt eltuntetni onnan. Ahogy a toizsden attol nem valtozik meg az OTP egyszer mar kibocsatott eszvenyeinek szama attol, hogy a befektetok adogatjak egymasnak, hol 19600Ft, hol 7800Ft-on darabjat. A kamat emeles csak megdragitja a penz hozzaferes árat. Egy fityinget se tuntet el belole.
Jó napot.Private Banking friss:--OTP napi: A kivárás folytatódik a papírban, nagyon leült a kereskedése, a volatilitása rendkívül alacsony. Az ilyen szituációkból általában heves elmozdulás jöhet. A fő csökkenő trend még él, de közeledik az árfolyamhoz. Ez azt jelenti, hogy döntési szituáció közeleg, ami megnövekvő aktivitást hozhat el. Komolyabb emelkedésre utaló jelzés még nem jött, még mindig várni érdemes a megerősítő jelzésekre, amelyek kimozdíthatják az agóniából a papírt. Mindaddig, amíg egy erős fordulós gyertyát nem látunk nagy forgalommal, esetleg erős nagy volatilitású leszúrás után, addig komolyabb long esély nem valószínű, hogy ki tud alakulni. Ellenállások:10 000; 11 250. Támaszok: 7500; 6863; 6250.
Nem vagyok propagandista, csak a tényeket próbálom leírni a véleményekkel szemben. Egyébként két éve nyugdíjasként élek, mellette dolgozgatom, távol a politikától, de tényekkel alátámasztott véleményem az van, és megtisztelő, ha valaki még el is olvassa azt! Annak azért örülök, hogy ténybeli cáfolat nem érkezett - különösen a számokra - amik azért nehezen cáfolhatók.
na erre sem küldök semmit, inkább harmadszor is visszatörlöm :-D Kedves Sehmet, nagyon ügyes, tényleg az eddigi legjobb és legfelkészültebb propagandisták közé tartozol.
OTP részvényesek ide!