ORBÁN TAKARODJ !!!  

 "Ázsia! A japán 1955-ös megalapítása óta négy év kivételével (1993 augusztus–1994 június és 2009 szeptember–2012 december) japán kormányzó pártja. Ja, nyilván szereti őket a NÉP."
.
Ez alatt a 65 év alatt pedig volt 44 (! ) kormányfője. Ebből amúgy Abe Sinzó messze kiemelkedik a maga 8 évével.
Szóval nehezen beszélünk egy autokrata rendszerről.
( Már az 5 évévvel Koizumi Dzsunicsiró a 2. legtöbbet volt kormányfő és 4 évvel már a dobogóra felfér Nakaszone Jaszuhiro )

Ó, bocs, nem is tudtam, hogy a szüleid nálunk laktak, méghozzá az én szobámban, de kösz az információt!

Te mondod magadat külsős egyetemi oktatónak és jogásznak, ehhez képest a lebukás után úgy csinálsz mintha nem értenéd az állítólagos több diplomáddal, hogy mi a gond ha egy akárki, aki  mindenkinél okosabbnak gondolja magát, lazán saját gondolatként adja elő más szellemi termékét.
   
:))

A hsz.eid alapján neked volt gyerekszobád. Kicsit árnyalja a dolgot,hogy a tehén lehetett benne a radiátor.....

Köszi! Látszik, hogy jártál óvodába. Hogy az utána következő évek mivel teltek, arra csak következtetni lehet a lényegre törő, tartalmas hozzászólásaidból. Persze, a cáfolatok, ellenérvek nincsenek .... :)..Csak azért, hogy a mai nap ne teljen el anélkül, hogy megint valamit ne tanulnál:."
.
"Kinek ne száradna le a keze egy ilyen béke aláírásától?" - sóhajtott fel állítólag Philipp Scheidemann akkori német kancellár 1919 tavaszán, az antant békediktátumának megismerésekor.
.A párizsi békekonferencia hosszú és kemény politikai csatáinak meghatározó személyiségei Woodrow Wilson, az Egyesült Államok elnöke, a franciákat képviselő Georges Clemenceau miniszterelnök, David Lloyd George, Nagy-Britannia miniszterelnöke, valamint Vittorio Emanuele Orlando olasz miniszterelnök elsősorban francia sugallatra, kemény feltételeket szabtak Németország és szövetségesei számára, amelyeket a legyőzöttek bevonása nélkül dolgoztak ki.
.
Míg az amerikai és az angol vezetők ésszerű békefeltételekre törekedtek, Georges Clemenceau Németországot katonailag, politikailag és gazdaságilag annyira meg akarta gyengíteni, hogy többé ne legyen képes háborút indítani Franciaország ellen. Sőt, a német delegációnak abba is bele kellett törődnie, hogy a konferencia napja egybeesett az 1871-es porosz francia háborút lezáró fegyverszünet aláírásának napjával, amikor Franciaország elveszítette Elzász-Lotharingiát. Az egybeesés nyilván nem volt véletlen.
.
A német békeszerződés kilencven éve » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek (mult-kor.hu)
.
"Az igazi bajt az első körben az okozta, hogy a békerendszer nemcsak igazságtalan, de számos vonásában irracionális és ezért káros, a jövőre nézve mérhetetlenül veszélyes volt. Közismert J. M. Keynes mérges brosúrája, amelyet a békerendszer kritikájának szentelt, ostorozva azt a súlyos tévedést, hogy a szerzők a legfontosabb gazdasági kérdések helyett „másodrendű közigazgatási határokkal” pepecseltek. Keynes megjósolta ennek végzetes következményeit, és sajnos nem tévedett. Sokkal kevésbé ismeretes, hogy számos brit és francia politikus, valamint szakember felismerte az osztrák–magyar piac szétverésének a veszedelmeit, és ha már a birodalom molekuláira hull is politikai szempontból, szerette volna megőrizni a gazdasági egységet vagy legalább az együttműködést. Ezzel szemben sorra olyan döntések születtek, amelyek aláásták Közép-Európa gazdasági működését, és nemcsak fenntartották, de elmélyítették a sérelmi politikákat. A békék végzetesen szembeállítottak egymással államokat, amelyeknek egyébként elemi érdekük lett volna az együttműködés. .
Volt egy időszak, nagyjából 1925 és 1929 között, amikor felcsillant a közeledés, a megegyezés és a korrekció reménye. 1925-ben francia–német alku jött létre a Locarnóban tartott konferencián, 1926-ban aláírták a francia–német „acélpaktumot”, amelyhez csatlakozott Belgium, Hollandia, Luxemburg és Olaszország, ugyanazok az országok, mint amelyek a második világháború után a Montánuniót létrehozták. 1926-ban megrendezték Bécsben a Páneurópa kongresszust, amelyen európai méretekben először tárgyaltak a kontinens egyesítési procedúrájáról. 1927-ben összeült a világgazdasági konferencia, amely gyakorlati eredményekre nem jutott ugyan, de legalább összegezte a megoldandó problémákat. Ugyanebben az évben a francia miniszterelnök kijelentette Bethlen István előtt, hogy az európai egység egyszerűen fatalitás. Mindenki tudta, hogy európai egységről nem lehet szó francia–német együttműködés nélkül, valamint azt is, hogy ez az együttműködés nem alakulhat ki a békerendszer legalább részleges korrekciója nélkül. Ez volt a szituáció, amikor Briand 1929 szeptemberében, a Népszövetség Közgyűlésének ülése alatt meghirdette Európa gazdasági egységesítésére irányuló elgondolását.
.
A korrekció egyébként néhány részletkérdésben el is kezdődött. Ez történt a jóvátételi és a katonai kérdésekben, de mire érdemlegesen előre lehetett volna jutni a megbékélés politikájában, becsapott a villám, a gazdasági világválság, amely minden addigi kapcsolatot szétszaggatott. Hozzájött ehhez néhány kiegészítő körülmény. Stresemann, az óvatos német reálpolitikus meghalt, Briand tervét a francia héják kiforgatták eredeti értelméből, és egy olyan egységes Európa, amely a békeszerződések által kialakított status quo fenntartásán alapult, anélkül hogy bármilyen gazdasági hasznot lehetett volna várni tőle, már az államok jó részét nem érdekelte, sőt ellenezte.
.
Hamarosan elkezdődött a békerendszer utóéletének második szakasza, amelyet már a nemzetiszocialista Németország határozott meg. Ettől kezdve minden út bezárult a tárgyalásos megoldások felé, és ha volt bárminő esélye a békés revíziónak, végképp szertefoszlott. Hitler ugyan minduntalan hangoztatta, hogy csupán az igazságtalanságok megszüntetése a célja, de mivel minden lépését egyoldalúan tette meg, és elzárkózott minden tárgyalásos megoldás elől, ebben mind kevésbé lehetett bízni. Amikor azután hozzálátott az általa igazságosnak vélt megoldás erőszakos kikényszerítéséhez, hamarosan világossá vált, hogy szó sincs revízióról, szó sincs igazságtételről, hanem egyszerűen és durván világhatalmi tervekről."
.
(Ormos Mária: Trianon – Bukás, felelősség, igazság, Mozgó Világ internetes változata. 2010 július. Harminchatodik évfolyam, hetedik szám, elérhető:
https://epa.oszk.hu/01300/01326/00117/MV_EPA01326_2010_07_01.htm
(Ormos Mária akadémikus, történész volt, és a Pécsi Tudományegyetem rektora)

Az, hogy húsz sorba belekerül egy ilyen, amit ráadásul nem is értesz, no és akkor mi van. De nézzük meg egy kicsit, csak néhány példára hivatkozva a te gondolataidat és forrásmegjelöléseidet:
#104479" Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva.
A falusi csok esetében a preferált kistelepülések listája bővült egy újabb községgel (Tömörkénnyel),
Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva."
.
Forrásmegjelölés? Hivatkozás?  
.
#104496 "Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva. Lázár elmondta azt is, hogy a járműpark felújításánál a kormány már nem számít a német Siemens cég közreműködésére, mert mint ahogy fogalmazott, már nem barátkozunk velük.
Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva." 
.
Forrásmegjelölés? Hivatkozás? #104539
.
"A palota teraszán egy molinót feszítettek ki, amin egy Novák Katalin által 2010-ben írt blogbejegyzésből idéztek: „hálás vagyok a sorsnak, hogy nem a kényszer üldöz el itthonról, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből”
.
Forrásmegjelölés? Hivatkozás (Telex cikkéből)  
.
Tovább nem folytatom. :)

"Volt egy török Mehemed,
Sose látott tehenet.
Nem is tudta Mehemed,
Milyenek a tehenek.
Egyszer aztán Mehemed
Lát egy csomó tehenet,
"Én vagy a Mehemed!"
"Mi vagyunk a tehenek!"
Csodálkozik Mehemed:
"Ilyenek a tehenek?"
Számlálgatja Mehemed,
Hányfélék a tehenek.
Meg is számol Mehemed
Háromféle tehenet,
Fehéret, feketét és tarkát,
"Meg ne fogd a tehén farkát!"
Nem tudta ezt Mehemed,
S felrúgták a tehenek."
"Azért arról sem szabad megfeledkezni, hogy az első világháborút lezáró, a vesztesek érdekeit teljesen figyelmen kívül hagyó békeszerződések..."
Röhejes amit írsz...

Ez a te saját gondolatod volt? ;))
"A tapasztalat filozófiai kritikája azt mutatja, hogy az érzékeink számára megjelenő világ jelenségvilág. Lét és látszat különbözősége vezette el Platont ahhoz a kérdéshez, hogy vajon mi képezi a jelenségek alapját. Mi az a tulajdonképpeni lét, ami a jelenségekben megjelenik és „megmutatja magát”?"

Igaz, téged saját gondolatokkal nem lehet vádolni, amik pedig állítólag azok, azokon jókat lehet mosolyogni. Látod, a rossz szokás ragdós, mivel te szinte folyamatosan kihagyod az idézőjeleket. :)

Azért arról sem szabad megfeledkezni, hogy az első világháborút lezáró, a vesztesek érdekeit teljesen figyelmen kívül hagyó békeszerződések és a liberális wilsoni utópia alapján létrehozott Népszövetség gyengeség, valamint a franciák magatartása a legyőzött németekkel szemben mind magában hordozta a második világháború kitörésének lehetőségét, ami sajnos be is következett.
Hitler külpolitikai céljai, és annak okai már a Reichswehr rangidős tisztjei előtt a Reichstagban elmondott beszédében kirajzolódtak, amelyben többször is hivatkozott az első világháborút lezáró békeszerződések igazságtalanságára, ami azért a magyarok vonatkozásában Trianont jelentette.
"Az európai államok és határaik évszázadokon át tisztán az állami gondolat alapján alakultak. Amikor a múlt század folyamán a nemzeti gondolat és a nemzetiségi elv győzedelmeskedett, sok bonyodalom csírája keletkezett, mivel a más feltételeken nyugvó államok nem vették figyelembe az új eszményeket. A világháború befejeztével igazi békeértekezlet nem tűzhetett volna nemesebb célt maga elé, mint az európai államok új tagozódását és rendezését e tények felismerése és az említett elv alapján. Minél tökéletesebben fedték volna az államhatárok a népi határokat, annál könnyebben lehetett volna elkerülni a későbbi bonyodalmakat. Európának ez a területi újjáalakítása a tényleges népi határok szerint olyan történelmi megoldás lett volna, amely a győztesekben és a legyőzöttekben azt a meggyőződést táplálhatta volna, hogy a nagy háború véráldozata a jövő szempontjából mégsem volt egészen hiábavaló, mert hiszen lerakta a világ valódi békéjének alapjait."
http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=ZFDEFO
Ekkor azonban még annyira nem vették elég komolyan az európai nagyhatalmak, hogy mér az első bécsi döntést is szentesítették! Ott már meg lehetett volna fogni a második világháború kitörését.

Szép látni, hogy a népszavánál is képesek olykor a korrekt szövegértelmezéseknek médiafelületet biztosítani.

Menekülj csak.
Saját gondolataidat írtad idézőjelek nélkül? :))

És meg is teszem, mert nem hagyom ki, hogy gyomorgörcsöt kaptok ha meglátjátok.
(Ugye ezt mondtam, ezt szépítette meg nálad az idő. :)
Ja, Te melyik kategóriába tartozol a moszkovita topikban?

"Hitler valóban egységes Európát akart, "
Hát persze, még észak afrikát es a szovjetuniót  is hozzácsatolta volna az egységes Európához :))

Megértetted a szöveg lényegét? Ha igen, egyetértesz vele?

Látom, sokan rugóznak Orbánnak az egységes Európával és Hitlerrel kapcsolatos kijelentésén. Néhányan Ungvári Krisztiánra is hivatkoznak, de nem sikerült megérteni magyarázatának a lényegét, ezért egy, Népszavában megjelent cikk idemásolásával segítek ennek megértésében, persze csak azoknak, akik meg tudják, és meg is akarják érteni:
"Ungváry Krisztián szerint viszont az elhangzott állítás történészi szemmel nem támadható, hiszen a miniszterelnök kihangsúlyozta: más-más alapon, de a felsoroltak mind európai egységről álmodoztak, s ezzel utal rá, hogy nem azonos minőségekről van szó, az pedig, hogy valaki diktatórikus alapon teremtette vagy próbálta megteremteni az egységet, nem cáfolja az alapállítást.
- Hitler valóban egységes Európát akart, persze német vezetéssel és a náci ideológia mentén, a zsidókérdésben pedig végképp egy egységes Európát vizionált – mondta lapunknak a történész. - Ami számára azt jelentette volna, hogy az ő politikai szempontjai érvényesülnek mindenütt. Ezt viszont Orbán Viktor nem minősítette, sőt, még egyszer hangsúlyoznám, kijelentette, hogy más-más alapokról van szó, ami történelmileg teljesen védhető.
A történész szerint már az is kérdés, mi az egység definíciója, hiszen a hajdani szocialista blokk katonai szervezete, a Varsói Szerződés is egy egység volt, csak éppen nem önkéntes."
https://nepszava.hu/3194350_ungvary-krisztian-orban-viktor-adolf-hitler

Másoltad vagy fejből írtad?

Lehet, hogy meg is teszi? :)

És mi nem stimmel ezzel a gondolattal? :) Legfeljebb az, hogy nem érted. :)