Mennyit ér az OTP?  

Szia,
1)A tax-day miatt az Apr.kozepi lefele nyomast joval nagyobbnak latom iden, mint amit vartam (pedig atlag feletti esest vartam eleve, lasd itt, egy nappal ezelott).

2013-ban -3% korul volt, 2012-ben nagyjabol 0% (de akkor SPY is nagyjabol 0% volt elozo evben), es 2011-ben is -3% koruli eses volt az Apr.10-15 kozotti idoszakban.

Iden meg csak az elso taxday-eladasi napokban vagyunk, es maris megvan a -3%. Ha a mult jo elojelzes a jovore, akkor Apr.15-ig biztosan tovabb esik, es meg minimum 5-6% van lefele. Messze erosebb a nyomas van iden, mint a "sokeves atlag".

2)Nagyon erdekes, hogy a Brazil tozsde vadul emelkedik (=oriasi penz megy oda), es mintha a Kinai tozsde is megindulasban lenne. (=Oda is elindult a penz?) India pedig szinten robog felfele, oriasi a lendulete.

Ez annyira sok penz mozgasanak tunik nekem, es az SPY eses olyan erosnek, mintha nem csak tax-day selling lenne, hanem valami MAS, NAGYOBB dolog is mukodik.
Talan, JELENTOS portfolio atrendezodes is kezdodott: ki a tulertekelt USA-bol, be az alul ertekelt EM piacokba.

3)Amig Tesla (es egesz SPY) esik, addig varnek WL vetellel.
En 0.63-at jeloltem elozoleg jo veteli pontnak, es normalis viszonyok kozott ez jo is lehetne. Tegnap vettem 10e db-ot, csak hogy lassam, mit csinal. Ennek sokszorosat tervezem venni.

Am most, amig megvadult eladasban vannak Amerikaban, innentol kivarok.
Apr. 14-15-ig varj, talan lesz 0.63-nal joval alacsonyabb ar is.
De, akarmi nyomja is le most az arakat, a lithium secularis BULL piac.

Good luck.

Természetesen ott vagyunk a frontvonalban, a TA csak tájékoztató volt, mi sem alapozunk rá ;)

Nem számítunk semmilyen támogatásra sem a fórumtagoktól, nem is tudnának ilyen volumenű piacon bármit is tenni. Illetve ma minden órában mérlegelni kell, hogy mi legyen a kifizetődő irány...

Ma megjött a forgalom és az eladók is szép számban. Sok mindent eldönt a mai nap...

Szia Pomperj.Mit szólsz a mostani piaci környezetben a WL-hez.Hol lehetne újra belenyulni? Előre is köszönöm.

1. 200MA fölött úgy tudott zárni, hogy az utolsó két órában felhúzták, de ha valaki megnézi a forgalom az emelkedésben folyamatosan csökken. Amúgy napok óta megfigyelhető, hogy egy-két-három hullámban próbálják feljebb rángatni.
2. Hetesen három fehér katonának nem nevezném a formációt, mivel az elsőn méretes felső kanóc látható, a harmadik pedig szerény "felsőtesttel" rendelkezik, ráadásul az is majdnem fekete lett, csupán az utolsó órákban sikerült kifehéríteni. Viszont a forgalom itt is egyre csökkenő.

Emiatt szerintem igen indokolt az óvatosság, inkább tűnik ez stopvadászattal egybekötött, minél magasabb long zárót kicsikarni akaró manővernek. Erre utal többek között az itteni aktivitásotok is. Ettől még akár lehet is benne egy felszúrás, de a tartós emelkedést én kevéssé valószínű eseménynek gondolom. Viszont sokkal tisztességesebb lenne ha nem itt próbálnátok balek csapatot szervezni az akcióhoz, hanem saját pénzzel odaállni keményen a gátra aztán majd elválik...

A negatív nemzetközi tőzsdei események és a valószínű Fi..sz kétharmad mellett, simán sikerült rátenni a 4350-re, úgy, hogy 50K maradt vételen és a forgalom még nem jött meg.

Ezek alapján kijelenthető, hogy a shortosokra izgalmas események várnak. Ezt vélhetően csak az OTP-t is érintő negatív fundamentum fordíthatja meg.

Aki a TA-t szereti, ott is van több érdekes momentum: 200MA fölött zárt. Heti szinten megvan az ún. „három fehér katona”, csökkenő trendcsatorna felső széle pár forintra, lokális csúcs az EM piacok januári beszakadása után 4388-nál, pár forintra. Amennyiben ezeket átlépi, nagy valószínűsége lesz, egy forgalommal bekövetkező tömeges short likvidálásnak, majd utána, short nyitásoknak is.

Apr.15. az USA tax-day.
(Meg meg jopar mas orszagban)

Mar sok eve jol megfigyelheto, hogy Apr.10-16 kozotti napokban a chart behorpad, 2-5% eses jellemzo. En ezt renszeresen meg szoktam jatszani.

Ilyenkor adofizetesi celra cash-re van szukseg, amit sokan reszveny-kotveny-Alap eladasokkal fedeznek, a megelozo napokban.

Az iden a behorpadas 2 okbol a szokasosonal nagyobb tud lenni:

1)Egyreszt, tavaly az SPY a szokasosnal nagyobb emelkedest produkalt, kb. 29%-ot (a szokasos 7-10%, am 2013-ban ennel 3-5-szor annyi!)
2)Masreszt, az income tax emeles miatt a bonusz fizeteseket sok ceg elore hozta a Jan-Febr. szokasos idopontrol Decemberre. Akkoriban irtam is itt errol.

A ket extra tenyezo hatasara az idei Tax-day joval melyebb behorpadast is tud produkalni. Ha ez netan parosulna egyideju politikai krizissel, a dolog kimondottan erdekesen alakulhat.

OTP araban 1-2 nap kesessel ugyanez a hatas meg fog jelenni.

Be careful.

A nagybefektetők szempontjából, a következő preferenciák és valószínűségek határozhatók meg a Mo-i választások kimenetelét illetően:

Felsorolás a leginkább preferált eredménytől a legkevésbé kívántig, tőkevonzás (taszítás) tényezőjét feltüntetve+5-től -5-ig.

1) Bármilyen baloldali győzelem (L.P-vel vagy nélküle). Valószínűsége 1%. +5
2) Nagykoalíció a két oldal között. Az 5-ik pont esetében van apró esélye. Valószínűsége 0,1%.+3
3) Stabil F…sz győzelem, kétharmad és szélsőségek nélkül. Valószínűsége 49%. +1
4) Kétharmados F…sz győzelem. Valószínűsége 49%. -1
5) Patthelyzet a két oldal között. Nem tudnak kormányt alakítani. Valószínűsége 1%. +3 vagy -4
6) Az előző pont feltételei miatt, új választások kiírása. Valószínűsége 0,5%. Tőkevonzás ???
7) J…ik a vártnál nagyobb teret nyer (pl második lesz). Valószínűsége 10%. -3
8) J…ik hatalomra jutása. Az 5-ik pont esetében van rá esély. Valószínűsége 0,4%. -4
9) J…ik önálló kormányalakítása. Valószínűsége 0%. -5

Ezekből látszik, hogy a tőkevonzás-befektetések szempontjából elfogadhatatlan kimenetelek a 8) és 9) pont. Az 5)-ik pont hordozza magában a 6) és 8) kockázatát és a 2)-ik pont kimenetelét is.

Lefordítva OTP-ben történő spekulációra:
Short - 9), 8), 7) esetleg 6),5), 4).
Long - 1),2) esetleg 3), 4).

FHB-nál: 3), 4) long, többi short

Számolgatni itt is lehet: link

Jó szurkolást.

Minden MIÉRT kérdésedre egy fogalom a válasz: Tőkevonzási képeség-befektetési kitettség engedélyezett szintje.

Valószínűleg, itt senkinek sem szükséges magyarázni, hogy az alapkezelők szempontjából miért lényeges a:

1) nyugalom Kelet-Ukrajnában.
2) AB döntés
3) IMF hitele Ukrajnának
4) S&P véleménye Magyarországról
5) Magyar GDP és OTP többszörös felminősítése
6) Osztalék
7) Választási bizonyosság
8) Munkáltatói hitellehetőség a devizahitel adósoknak
9) szabadon kitölthető

Amennyiben valami kevésbé rossz, mint ahogyan azt a piac beárazta, akkor vissza fogják venni! Amíg a piac többsége ezeket megveszi, felesleges elemezgetni a kockázatokat, menni kell a nagytőkével, majd amikor elkezdenek gondolkodni és visszakozni, akkor leépíteni a longot.

Amúgy nem kérdéses, hogy van saját gondolkodásod és taktikád. Egy gond van vele: Nem számít, hogy Te, vagy más egyéni befektető, mit gondol egyes eszközök árfolyamáról. Az számít, hogy a hozamkereső tőke többségét mozgató portfolió-menedzserek mit gondolnak. Ők pedig azt gondolják, amit leírtunk, tételesen forintosítva. Lehet, jobban szeretsz széllel szembe hajózni, de másoknak még segíthet, a nem az „utcán talált” OTP árazási modell vázlata. És tetszik vagy nem, ez a (kisebb részben leírt) modell mozgatja felfele (vagy lefele) az OTP árfolyamát.

Természetesen, megy majd az OTP ismét lefelé, csak még az okát és az idejét nem tudni. (pl ukrán-orosz problémák, Eltolcsy, Fi..sz politikája, választási eredmények, devizahitelek, EM piacok kiszáradása-FED, Kína stb stb). De tudod mit, van egy jó hírünk azok számára, akik hisznek a globális tőkeáramlás erejében és nem a kis papírhajójukkal lovagolnak Elliott virtuális hullámain: Ezek a tételek is az árazási modell részei és a fundamentális hírek-történések függvényében, könyörtelenül be lesznek árazva az árfolyamba.
Hihetetlen, hogy még a piacot formáló alapkezelőkkel sem akarsz egy hullámhosszra kerülni, csak hogy tagadhassad: bárki másnak rajtad kívül, néha igaza lehet.

Szerinted mitől változik meg a hangulat a piacokon? Reggel felkelnek az alapkezelők, kinéznek az ablakon: „Jé, süt a nap”, és hirtelen jaj de jó hangulatuk lesz? Úgy kollektíve? Hangulatjavulás a piacon nem magától vagy Elliottól jön, hanem fundamentális események (lásd hírek) váltják ki. Véletlenszerű hangulathullámzása a mániákus depresszióval sújtott személyeknek van és nem egy hatékony piacnak. FYI: nézd meg mikor vették meg kivétel nélkül, a keleti kitettségű bankokat (OTP, Raiffeisen, Unicredit, Societe Generale stb). Először a péntek zárás előtti 30 percben márc 14-én +1,9%, Lavrov londoni: „Nem támadjuk meg Kelet-Ukrajnát kijelentésére”. És hétfőn 17-én széttépték az OTP-t is +4.9%, amikor a krími népszavazás hétvégéjén valóban nem történt fegyveres eszkaláció + AB döntés. A kedden 18-án hagyott rés még mindig nyitva van +3,4%(Ezen a napon pedig, Putin nyilatkozta, hogy nem kell nekik Kelet-Ukrajna). Ezért légy szíves ne tagad le a csillagokat, a holdat és a napot is az égről, hogy mindenki olyan sötétben maradjon OTP-t befolyásoló fundamentumok(hírek) ügyében, amilyen sötétben Te jól érzed magad.

Vajon hol volt ezekben a napokban a nemzetközi hangulat? A béka (vagyis Putin) valaga alatt, pont ott ;)

Ezek után 21-én, egy már valóban javuló USA hangulatban, úgy elverték az OTP-t -3,14%, a Bux átsúlyozás miatt, hogy öröm volt nézni. Majd a következő négy-öt napban, egy eső S&P index mellett úgy elment 4200 fölé, kizárólag az ukrán-IMF megállapodás és az S&P Mo-ra vonatkozó bennfentes infókra, hogy az összes shortos margin call-t(pozíciólikvidálást) fogadhatott. Természetesen, a fundamentális hírek ellenére is lehet hullámokat rajzolgatni, ahelyett, hogy pénzt csinálna a kisbefektető, ez mindenkinek a szabad választása.

A dollár milliárdokat mozgató kereskedés, sokkal egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb, mint bonyolult hullámok rajzolgatása és belemagyarázása az árfolyamba, ami 99%-ban csak utólag lehetséges. Ez utóbbit azok használják- ők a market follower-ek, akik nincsenek birtokában az elsődleges információknak és a nagytőkének, így próbálva megjósolni, mit tesznek majd azok, akik mindezek birtokában vannak. Vagyis a hullámaikkal igyekeznek kitalálni, mit tesznek majd a market maker-ek. A „maker” 99%-ban tudja, hogy mit miért és mikor tesz, a „follower” az előbbiek akcióit, jó esetben, 50%-ban el tudja találni.

A kisbefektető pedig eldöntheti, hogy neki egyénileg, melyik csapattal érdemesebb hajóznia….

Minden jót.

"Most a BLB azzal próbálkozik, hogy a rossz portfóliót bent hagyva tőkeemeléssel próbálja becsomagolni az igencsak büdös beltartalmat."
Minden attól függ, hogy mennyi pénzbe csomagolják.

"Azért az MKB-ban sem tökkelütöttek ülnek,"
Volt velük dolgom. Úgy tünt, hogy tökkelütöttek. (2007-2008: úgy tünt, hogy a selejtet gyüjtötték össze, kirúgott OTP-sek és egyéb gyülevész.)

"Ha a BLB hozzádobna még 200-250 milliárdot az eddigi tőkeemeléshez és a vételár 1 euró lenne, akkor azt mondanám hogy valóban érdemes belemennie az üzletbe az OTP-nek, de ezt kizártnak tartom."
Pont ezt vizsgálják most az OTP-sek az MKB-nál. Igy se Te se én nem tudjuk, (lehet hogy most még ők sem,) hogy mennyit kell még a BLB-nek betolni a bankba, hogy az OTP megvegye x Ft-ért.

"Kérlek írd le a módját hogyan lehet betétállományt adni-venni! Eddig ezt a jogi csodát még senki nem találta fel. "
Ezt a jogi csodát már régen kitalálták.

"Az is érdekelne, hogyan tudnak majd osztódással szaporodni az OTP dolgozói, hogy lekezeljék a saját ügyfélkörükhöz mérten 35-40 %-os ügyfél többletet."
Évről évre csökken a személyesen a bankfiókokban intézett ügyletek száma az OTP-nél is. Ha az MKB ügyfeleit átveszik azzal továbbra is ki tudják használni a fiókok és személyzetük teljes kapacitását és nem kell azon gondolkozni, hogy hogyan spóroljanak anélkül, hogy az országosan jó lefedezettséget adó fiókhálózatból számosat bezárjanak, vagy méretében csökkentsenek.

" Melyik fúziónál sikerült fél év alatt előkészíteni és lezongorázni a beolvasztást teljes körű integrációval? Az ABN - K&H esetben még két múlva is külön rendszerek üzemeltek. Az Inter-Európa - CIB esetben 1 évig tartott az előkészítés. A Hypo - BaCa esetben 1,5 év után még mindig nyűglődtek a külön rendszerekkel. Vajon hogyan oldják meg hogy az integrációs többletfeladatokat úgy végezzék el a zökkenőmentes napi működés mellett, hogy közben kirúgják a dolgozókat?"
Igen, rátapintottál a bankrendszer gyengeségére. A legtöbbjük még ma sem költ eleget az informatikára. Hogy dicsérjünk is, a magyar bankok jó állnak nemzetközi összehasonlitásban. (Volt dolgom német bankokkal Németországban, nem voltam elájulva tőlük.) Szerintem csak előkészités kérdése. (De bevallom, lehet hogy tovább fog tartani mint 6 hónap.)

"Ki fogja kifizetni a kirúgott dolgozókat? Ki kifizetni az integráció egyszeri költségét? A kiürített MKB? Vagy mégis csak az OTP ..."
A BLB. (Megkérhetik OV-t hogy szervezzen nekik közmunkát.)

""Tehát a felvásárlás átemnetileg rosszul érintheti az OTP-t, de a OV tudja úgy irányítani a dolgokat,hogy középtávon jó nyereségre tegyen szert."

Tehát átmenetileg egy jó időre pocsék lesz az OTP árfolyama, ha ezt meglépi, de utánna majd jön a csoda, csak még azt nem tudjuk, hogy mikor és hogyan."

Már megint nem veszel tudomást egy tőzsdei alapszabályról:
a részvények árfolyamát mindig a jövőbeni nyereségvárakozás határozza meg. Amennyiben a tranzakció világosan behatárolható egyszeri és rövidtávú költségekkel jár, de cserében középtávon már növeli a magyarországi operáció nyereségét akár 20%-kal is, akkor azt a piac (minden egyedi veszteség mellett,) akár 5-10%-os árfolyamnövekedéssel is honorálhatja.
A hangsúly azonban azon van, hogy Csányinak sikerül-e a piaccal ezt elhitetni. Nem elég ha ő és emberei vannak erről meggyőződve.

Álmodozni persze lehet, de a helyzet viszonylag egyszerű.

2013 őszig a BLB ki akarta szervezni az MKB-ból a rossz portfóliót, mert e nélkül reményt sem látott a nyereségesé tételére és eladhatóságára.

Azután a bajorok hirtelen meggondolták magukat. Az MKB-nál új vezető lett, a régi ment a CIB-be, mert ott megcsinálják ezt a szétválasztást. A BLB-nél is új főmufti fújja a passzátszelet.

Most a BLB azzal próbálkozik, hogy a rossz portfóliót bent hagyva tőkeemeléssel próbálja becsomagolni az igencsak büdös beltartalmat. Azonban a bruttó állomány jelenlegi csökkenési ütemében még 5-8 évig eltarthat a rossz portfólió kitisztítása és az látszik, hogy ez a rossz állomány önmagában képes stabilan minden évben akkora kockázati költséget termelni, hogy ha nulla lenne a működési költség akkor is bőven veszteséges maradna az MKB. Valójában valahol 50-80 milliárd körül van az a szint, amire le szorítani az MKB veszteségét 2 extrán mínuszos átmeneti év után. Azért az MKB-ban sem tökkelütöttek ülnek, ha nekik nem sikerült csodát tenni 5 év alatt, akkor az OTP-nek sem fog menni. A tényleges veszteségadat meg 122 milliárd volt. Mit szeretnél elérni 43 milliárdos működési költség mellett a szerinted sokkal nagyobb, de általad még annyira sem alátámasztott szinergia becsléssel? Ha lenullázod a működési költséget akkor is kemény veszteséget konszolidál majd az OTP.

Ha a BLB hozzádobna még 200-250 milliárdot az eddigi tőkeemeléshez és a vételár 1 euró lenne, akkor azt mondanám hogy valóban érdemes belemennie az üzletbe az OTP-nek, de ezt kizártnak tartom. Ugyanis csak a problémás projekt portfólióra alsó hangon 200 milliárd értékvesztést rá kellene tennie, hogy az OTP fedezettségi szintjén legyen. Az összes problémásra meg talán úgy 300 milliárdot. Ha ezt kitakarítják, akkor is kell egy normál tőkemegfelelésnek maradni, tehát bizony bele kellene tolni 200-250 milliárdot az eddigieken felül. Lehet azt a játékot játszani, amit a BLB, hogy bent hagyják a trutymót és tőkeemeléssel ellensúlyozzák, de ahhoz még egyszer annyi tőkeemelés kell, mint eddig. Egy dolog, hogy a BLB-nek 2016-ig el kell adnia az MKB-t, de eddig nem volt mindegy, hogy mekkora veszteség leírásával, különben nagy ráfizetéssel már eladhatták volna korábban is. Tehát vagy ők nyelnek le minden veszteséget, és számolatlanul tolják be a tőkét, de akkor megkérik az árát is, vagy ebben az állapotban vihető alacsony áron és akkor a vevő állja a további veszteségeket.

Igen a BLB már csak olyan, hogy ha el akar adni egy leánybankot, amibe már eddig is nagyon sok tőkét tolt be és lehet, hogy idén még extra összegben ki is kel egészítenie, akkor szeretne pénzt kapni érte. Ez a részükről érthető. Viszont a portéka annyira büdös, hogy még így sem érdemes ingyen sem elvinni. Te a BLB-t nem érted és meg Csányit nem érteném, hogy miért jobb neki ez a konstrukció a bent tartott trutyival, mint a korábbi rossz portfólió kiszervezéses volt és egyáltalán miért jó neki MKB-t venni.

Könyörgöm, az OTP akkor visz el kiárazással, akár átmeneti veszteséget is felvállalva a többi bank portfóliójának a jobb részéből egy MKB jó portfóliónyit, amikor akar. Annak sokkal kisebb lenne az ára, mint megkapni hozzá az MKB rossz portfólióját és az MKB költségeit is. Mi van az MKB-ban olyan, ami nélkül az OTP nem tud élni?

Kérlek írd le a módját hogyan lehet betétállományt adni-venni! Eddig ezt a jogi csodát még senki nem találta fel. Mindenki csak földhözragadtan engedményezésben és kiszervezett cég adásvételében gondolkodik, de akkor te biztosan tudod a módját hogyan kell másként csinálni.

Az is érdekelne, hogyan tudnak majd osztódással szaporodni az OTP dolgozói, hogy lekezeljék a saját ügyfélkörükhöz mérten 35-40 %-os ügyfél többletet.

Miért segítene OV Csányinak abban, hogy Csányi el tudja kerülni a bankadót? Miért teremtene ezzel precedenst? Mert ha kitalálják a jogi konstrukcióját, másnap az összes külföldi tulajdonú magyar bank tevékenységét kipakolják az anyabank valamely csoporttagja segítségével.

Ki fogja kifizetni a kirúgott dolgozókat? Ki kifizetni az integráció egyszeri költségét? A kiürített MKB? Vagy mégis csak az OTP és akkor átmenetileg nem csökken, hanem ezekkel az egyszeri költségekkel nő az MKB által bevitt veszteség?

Melyik fúziónál sikerült fél év alatt előkészíteni és lezongorázni a beolvasztást teljes körű integrációval? Az ABN - K&H esetben még két múlva is külön rendszerek üzemeltek. Az Inter-Európa - CIB esetben 1 évig tartott az előkészítés. A Hypo - BaCa esetben 1,5 év után még mindig nyűglődtek a külön rendszerekkel. Vajon hogyan oldják meg hogy az integrációs többletfeladatokat úgy végezzék el a zökkenőmentes napi működés mellett, hogy közben kirúgják a dolgozókat?

Az meg, hogy az egyszeri költségekkel terhelt átmeneti évek ott vannak a leszorított veszteség nirvánája előtt miért is hagyjuk figyelmen kívül?

"Tehát a felvásárlás átemnetileg rosszul érintheti az OTP-t, de a OV tudja úgy irányítani a dolgokat,hogy középtávon jó nyereségre tegyen szert."

Tehát átmenetileg egy jó időre pocsék lesz az OTP árfolyama, ha ezt meglépi, de utánna majd jön a csoda, csak még azt nem tudjuk, hogy mikor és hogyan.

Leirtad a lényeget:
"Tehát a felvásárlás átemnetileg rosszul érintheti az OTP-t, de a OV tudja úgy irányítani a dolgokat,hogy középtávon jó nyereségre tegyen szert."
Amúgy meg olyannal vitatkozik Fundamax, amit én soha nem irtam le.
ÉN NEM AZ MKB MEGVÁSÁRLÁSÁRÓL IRTAM.
Igenis van arra lehetőség (éppen OV-vel egyeztetve,) hogy jogilag ne a bankot kelljen megvenni és a hitelesek, betétesek kerüljenek csak át az OTP-hez.
Ha FUNDAMAX járt volna mostanában egy MKB fiókban akkor nem állitaná, hogy ott az ügyintézők leterheltsége nagy lenne.
A szinergia becslés (mert számitást a hosszú levezetés ellenére nem olvastam,) természetesen ennél sokkal nagyobb az általam leirt konstrukcióban. Egyszerre lehetne megszabadulni, (azaz max. féléves szoftveres felkészülés után, ami lehet hogy már elkezdődött,)az összes fióktól és dolgozótól (át sem kellene venni őket,) különösen a központ 1200 dolgozójától.
Ha Fundamax pesszimista becslései megállnák a helyüket, akkor a világgazdaság eléggé hosszú történetébe soha nem lennének felvásárlások, fúziók.
Mert eleve az alapvetés teljesen ellentmondásos.
Mi is ez?
1.Az MKB még évekig veszteséges lesz és tőkepótlásra szorul, (azaz az anyabank nemhogy nyereséget látna végre, hanem még pénzt kell hosszú ideig pumpálni a leánybankba.)
2.Ennek ellenére komoly pénzt akar látni a bankért!?!?!
Egyik vagy másik nem stimmel!
De nemcsak ezért fog létrejönni az üzlet (akár az OTP, akár más bank veszi meg az MKB-t.)
Amióta a kereskedelem megindult, az egyszerű árucserével, az mindig akkor működött stabilan, ha mindkét fél úgy érezte hogy nyert az üzleten.(És ez valóban igy is volt.)
Ez itt is hasonló. Ha a jelenlegi bajor tulajdonos megtartja a bankot, akkor a következő évek veszteségei jelenértéke sokkal nagyobb mint egy olyan üzlet, amiben ő még előtte feltőkésit és még azt sem kapja meg ellenértékként a bankért. (Mellesleg lehet, hogy februárban már ez történt.)
A másik oldalnak pedig azért éri meg a felvásárlás, mert a saját szervezetébe azt beolvasztva, az hatékonyabban tudná működni.
Viszont tény, hogy a tőzsdén van egy statisztika, ami szerint a felvásárlások idején az esetek 85%-ában a felvásárló árfolyama azt megsinyli és az felvásárlásra kiszemelt árfolyama emelkedik (Már amennyiben azt is jegyzik a tőzsdén.)
Ennek szerintem az oka:
- vagy azért vásárolják fel a kiszemeltet, mert veszteséges, rosszul működik és tele van nehezen felbecsülhető kockázatokkal, vagy
- sokszor versenyben van több vevőjelölt és felhajtják az árat.
Az első esetben különösen fontos egy jó átvilágitás. (Itt Csányinak nagyon jók az informátorai.)
A második eset az MKB-nál nem merül fel. (De az OTP legutóbb a horvát postabank privatizációjánál ezért állhatott el az üzlettől. Nem volt hajlandó licitálni.)

"Összegezve dunsztom sincs, mi jó van Csányinak az MKB megvételében, hacsak nem az, hogy eltünteti a teljes nyereségét és ezzel valamilyen nyomást gyakorol a Kormányra. Az viszont biztos, hogy a felvásárlás nagyon csúnya hatással lehet az árfolyamra. "

Szerintem OV az OTP-n kersztül Csányi segítségéval akrja a hazai bankrendszer részesedését 50% fölé vinni. OV a közelmúltban többször is emlitette, hogy a bankrendszer átalakítsában az OTP-nek szerep szán. Lehet, hogy ez lesz az. Ne feledd Csányik hitelezték az EON vásárlást. Csányi OV továbbra is jó cimbi, annak ellenére, hogy Csányit többen próbálják furni a Fideszben.
Továbbá OV tudná kötelezni az összes önkormányzatott illetve állami céget, hogy az OTP legyen a bankjuk, amivel újabb támogatást kapna, azért, hogy MKB-t felvásárolta.
De a fúziónál elsősorban csak az ügyfélálományt tartanák meg- persze aki maradna- és csak a jó fiókokat. Tehát a felvásárlás átemnetileg rosszul érintheti az OTP-t, de a OV tudja úgy irányítani a dolgokat,hogy középtávon jó nyereségre tegyen szert.

Eloszlatnék pár tévhitet.

1. Elképzelhetetlen, hogy egy nagy bank portfólióját, tevékenységét vegye meg egy másik és otthagyja kiürítve az eladó bankot. Ennek több oka van:
- Először is jogilag az eszközöket lehet adni-venni, de a mögöttük lévő forrásokat (elsősorban betétállományt) és az állományt, forgalmat működtető dolgozókat nem. Ennek a problémának a megoldása a kiszervezés, aminek segítségével üzletágakat el lehet adni. Azonban a teljes tevékenységet nem lehet kiszervezni egy bankból. Ezen kívül a kiszervezést általában úgy oldják meg, hogy a kiszervezett portfóliórész mögé saját tőkét, és/vagy anyabanki forrásokat, alárendelt kölcsöntőkét pakolnak. Azért teszik ezt, mert a kiválást a kiváló társaság hitelezői - tehát ha betéteket különítenének el forrásként, akkor a betétesek - megtámadhatnák, hiszen esélyes, hogy a kiválás növeli a betétek kockázatát. A kiváló társaság kiválás előtt keletkezett tartozásaiért a kiszervezés után is felelős maradna a megcsonkított bank. Az meg annyira nem vicces, hogy eladok egy üzletágat, de később évekig visszahullhat rám az eladás utáni rossz gazdálkodás következménye is. Tehát a kiszervezés méretét a tőke és egyéb tulajdonosi források összege eleve korlátozzák, csak kisebb üzletágak szervezhetők ki, az egész banki tevékenység nem.
- Másodszor nincs az a felügyelet, versenyhatóság, ami engedné egy nagy bank ilyen típusú kiürítését. Pláne ha annak a kiürített banknak a jövőben függő kötelezettségekből, perekből, vagy például adóból kötelezettségei keletkezhetnek, aminek megfizetésére a kiürítés után nincs forrása.
- Harmadszor, ha a kiürítés nyilvánvaló célja a bankadótól való megszabadulás, akkor az adóhatóság azonnal adómegkerülési célú színlelt szerződésnek minősítené az ügyletet és ha perre kerül a sor, akkor a bíróság is valószínűleg megállapítaná a színleltséget, vagy megsemmisítve az ügyletet, vagy a leplezett ügyletet, azaz egy klasszikus bank adásvételt létrehozva belőle.

2. A szinergiahatás elméletben, az egyetemen jól hangzik és a gyakorlatban is létezik, de elég korlátozott mértéke. Felejtős az a téveszme, hogy az OTP megveszi az MKB-t, azonnal bezárja az összes fiókot, szélnek ereszti a dolgozókat, az állományokat, forgalmat, ügyfélkört pedig lekezeli a saját kapacitás tartalékaiból. Volt már pár bankfúzió Magyarországon, tehát elég jól be lehet lőni, hogyan zajlik. Először is, amikor az OTP megveszi az MKB-t akkor az MKB ugyanúgy működik tovább, mint előtte, csak keletkezik mindkét bankban egy nagy adag többlet költség abból, hogy legyártanak egy csomó illesztő programot az egymásnak megfeleltethető rendszerek közé és az MKB-ban felkészítik a rendszereket, hogy az OTP rendszerekbe való éles áttöltéshez megfelelő formátumban tudjanak adatokat generálni. Az OTP-ben pedig az átvételre készítik fel a rendszereket, esetleg fejlesztik azokat, ahogy az MKB rendszerekben meglévő tudott olyan plussz funkciókat, amik a szerződéses konstrukciók továbbviteléhez kellenek az OTP rendszer is tudja. Az eddigi tapasztalatok szerint egy tömeges, éles rendszerátálláshoz 1 éves előkészítés kell.
A rendszerek mellett az MKB-s folyamatokat is be kell gyógyítani az OTP-s szabályzatok, folyamatok kereteibe Ez részben intenzív szabályzatírást, folyamat fejlesztést jelent, ami többlet kapacitást köt le és többlet költséget okoz, részben pedig olyan értékig amilyen mértékig ezt az ügyfelekkel le lehet nyeletni, átszerződésekkel, üzletszabályzatok módosításával jár , ami egy csomó jogi és font office többlet munka és költség. Ehhez is kell alsó hangon egy év.
Tehát a megvásárlást követő első évben nem várható szinergiahatás, viszont várható egyszeri (fúziós) többlet költség. Még akkor is így van, ha formális fúziót később sem tereznek, mert hosszú távon akkor is ésszerűbb az egységes működés, mint párhuzamos rendszereket, folyamatokat fenntartani.

Ha az egységesítés megvan, akkor lehet a kapacitással bűvészkedni. Azonban az OTP Bank létszáma évek óta 8000 fő körül alakul. 2008-ban volt egy érdemi leépítés, azóta annak fele visszaszivárgott. A fiókszám, az ATM-ek száma jó néhány évre visszamenőleg alig változott. A mérlegfőösszeg ma ugyanúgy 6,5 ezermilliárd Ft-hoz közeli, mint 2009-ben. Alig hiszem, hogy ha lett volna nagy kapacitás tartalék akkor azt jó néhány éven keresztül feleslegesen eltartották volna. A meglévő létszám, fiókok, back office, front office nyilván elbír némi plusz terhelést, de annyit messze nem, mint amit az MKB átvétele jelentene. Az MKB mérlegfőösszegét tekintve ugyan 2900 milliárdról 1900 milliárdra csökkent 2009 óta, de az ügyfélszám csak 10 %-kal kevesebb, ennek megfelelően a létszám is 2159-ről 2072-re csökkent 2009-ről 2013-ra. Az MKB-ban nagyobb az egy főre jutó állomány, forgalom ügyfélszám, mint az OTP Bankban. Azaz az MKB-ban sincs olyan nagy kapacitás tartalék. Márpedig ahhoz, hogy az ügyfélkört lekezeljék, kell ember is, ami az egységesített rendszereket, folyamatokat működteti. Az is téves elképzelés, hogy ha bezárják az MKB fiókokat az mekkora nagy megtakarítás. Az MKB létszámának több, mint 2/3-a, 1328 fő a központban dolgozik és nem a 81 fiókban. Ráadásul az összes fiókot nem lehet bezárni. Ezen kívül a bezárt fiókok ügyfélkörét csak akkor tudja kezelni az OTP, ha legalább bezárt fiókonként 1-3 embert átvesznek, hogy legyen valaki, aki ismeri az ügyfeleket, ügyleteket és akiket az ügyfelek is ismernek. Még 2-3 éves időtávon is a központi létszám legfeljebb 30 %-a fióki létszám legfeljebb 50 %-a tehető lapátra anélkül, hogy komoly működési probléma alakulna ki.
A rendszerek és folyamatok egységesítését követő évben meg lehet válni a fölös kapacitástól. Az MKB-ról tudott, hogy a dolgozóinak legnagyobb része nagyon régen dolgozik a banknál s van kollektív szerződés is, azaz a csoportos létszámleépítés szabályaiból adódó előzetes, 1 hónapos értesítést, a szerintem átlag 3,5-4 hónapos felmondási időt és a szerintem átlag 4-5 havi végkielégítést, meg az ilyenkor szokásos némi nagyvonalúságot számolva a leépítés -10 havi bér kifizetésével jár. Tehát a leépítés évében jó esetben nincs megtakarítás, rossz esetben komoly többletköltség jelentkezik. Megtakarítás csak a következő évtől várható.
Az épületeknek valószínűleg nagyobb hányada üríthető ki, mint amekkora a létszámleépítés lehet, de a bérelt épülteknek biztos van egy része ahol nem éri meg kilépni a hosszú távú bérleti szerződésből és a saját tulajdonú épületek eladása a mai piacon ugyancsak évekig tarthat.

Összefoglalva: Az első évben fúziós többletköltség, a második évben leépítés költsége miatt elmaradó megtakarítás, vagy kifejezett többlet költség várható, a költségcsökkentés hatása talán a harmadik évben jelentkezhet tisztán. Az MKB banküzemi költsége csak a magyar bankban - hiszen azt venné meg az OTP, lévén leányokat eladták – 43 milliárd volt 2013-ban. Ebből 3 év alatt talán a bő harmadát, 15 milliárdot le lehet faragni. Ennyi a szinergiahatás.

3. Az MKB 2010-ben 113, 2011-ben 110, 2012-ben 83, 2013-ban 122 milliárd Ft szokásos, rendkívüli tételek előtti veszteséget produkált. Ez a nem konszolidált adat, tehát a leányok vesztesége nincs benne. A veszteség fő oka nem az, hogy a működési költség lenen túl magas, hanem a kockázati költségek A nettó értékvesztés 2013-ban 95 milliárd Ft volt, de ebből 31 milliárd a részesedések után került leírásra. Ez kapásból megspórolható. A részesedések után minden évben tetem összeget írtak le, 2012-ben 16, 2011-ben 44, 2010-ben 36 milliárdot. A tiszta, hitelezési kockázati költség 2010-ben 89, 2011-ben 56, 2012-ben 59, 2013-ban 64 milliárd Ft volt. Ebből a tiszta kockázati költségből viszont már jóval nehezebb spórolni. Az ügyfélkövetelések 2009-ben 2120, 2010-ben 1985, 2011-ben 1784, 2012-ben 1477, 2013-ban 1266 milliárd forintot tettek ki, azaz majdnem megfeleződtek 5 év alatt. Ebből nyilvánvaló hogy az MKB Bank vegetáló üzemmódban van a válság óta, érdemi új hitelkihelyezés nincs, a kockázati költségek is a meglévő bedőlt állományon keletkeznek. Ugyanazon, sőt valójában csökkenő bruttó NPL állományon folyamatosan keletkezik az értékvesztés, ahogy egyre hosszabb késedelembe esik, gyűlik a kifizetetlen kamat, átértékelik a biztosítékokat és leírják, eladják a követelések egy részét. Például az értékvesztés állomány feléért felelős projekthiteleknél a bruttó kitettség 2012-ről 2013-ra 722-ről 622 milliárdra csökkent, míg az értékvesztés állomány 99-ről 111 milliárdra nőtt. Ez mindaddig várhatóan folytatódni fog, amíg a bank ki nem tisztítja a portfolióját. Márpedig a bedőlt nagy összegű ingatlanprojektektől szabadulni még komoly diszkonton is művészet. Tudjuk, hogy az OTP NPL fedezettsége kiemelkedő. Bármely beolvadó bank nem teljesítő állományára azonnal többlet értékvesztés elszámolása várható, ha az OTP szabályait kezdik alkalmazni. Az MKB NPL állományára nincs tisztességes adat a beszámolóban, csak az egyedileg értékvesztett követelések bruttó állományára, és az azon túli 90 nap feletti késedelmesekre, az is csak konszolidáltan. Az ilyen követelések bruttó összege 585 milliárd Ft (2012-ben 696 milliárd Ft volt), míg a rájuk képzet értékvesztés 256 milliárd Ft (2012-ben 252). Ebből 44 % NPL fedezettség adódik. Az OTP-ben ez a mutató közel dupla ekkora.

Tehát a hitelezéshez kapcsolódó kockázati költségek egy OTP felvásárlással inkább átmenetileg durván emelkednének, semmint csökkennének. De még ha szinten tartott értéket feltételezünk is, azaz a portfolió tisztítás jelenlegi ütemének fenntartását, akkor is a kockázati költségekből legfeljebb a 31 milliárd részesedések utáni értékvesztést lehet megspórolni.

Fölösleges a működési bevételekből kiindulva számolgatni. A 122 milliárd veszteségen még 3 éves időtávon is legfeljebb 15 milliárd Ft szinergiahatás (működési költség) és 31 milliárd Ft részesedések utáni értékvesztés javíthat, azaz jó esetben lenyomható veszteség 66 milliárdig. De ettől még tartósan veszteséges marad az MKB OTP-s kézben is.

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy az OTP átvétel várhatóan ügyfélvesztéssel is jár. Az ügyfelek kis része egyszerűen nem szeretné az OTP-t és már a felvásárlás hírére lelép. Ez azonban nem túl nagy arány. Az igazi rosta az OTP-s rendszerekbe, folyamatokba, szabályokba való begyógyítás lesz. Amikor a banki szolgáltatás az átállás miatt akadozik, az ügyfél nem a megszokott szolgáltatási színvonalat kapja, eltűnnek funkciók, amikor a megszokott arcok lecserélődnek, de főleg amikor a szerződésmódosításokat, kondíció változtatást, új díjakat, árazást kell tömegesen lenyomni az ügyfelek torkán és amikor az MKB-ban hitelezhető ügyfelek egy része az OTP szabályaiba nem fér bele, akkor komoly elvándorlással lehet számolni. 3 év alatt 20 % ügyfélvesztés még elég optimista becslés, de már ez is a 2013-as 73 milliárd Ft bruttó működési jövedelemre számolva elvinné a szinergiahatás eredményét.

Nincs az optimista számítás, ami alapján az MKB megvétele ne rontaná tetemesen az OTP eredményét. Kezdetben akár veszteségbe is fordíthatja, később pedig „csak” komoly teher marad.

4. A tőkehelyzetet egy alacsony vételár valóban javíthatja. Az MKB konszolidált saját tőkéje 161, az egyedi 152 milliárd. Azonban a BLB 2013 elején 36 milliárd tőkét tolt be. Elengedett 120 milliárd követelést és ami a 2013-as beszámolóban még nem látszik, 2014 februárban újabb 80 milliárdos tőkeemelést hajtott végre. Bő 1 év alatt 236 milliárd, pedig korábban is rendszeresen tőkét kellett emelni. Ezután azért már meredek feltételezés, hogy 1 euróért odaadják az MKB-t. De még ha odaadná a saját tőke feléért, az akkor is csak 80 milliárddal emelné az OTP konszolidált saját tőkéjét, ami 5 % növekedést jelentene, ha nem lenne veszteség. A veszteség viszont valószínűleg már az első elviszi a tranzakció tőketöbbletét.

5. Végül 2 komoly kockázatról sem érdemes megfeledkezni. Az egyik a nyáron várható devizahiteles csomag, a másik a most zajló EU-s bankátvilágítás. A magyar bankok tulajdonosai a veszteségek mellett pont erre hivatkozva emelik sorban jelentősen a tőkét, azaz nagyon esélyes, hogy értékvesztés növekedéssel és magasabb tőkeigénnyel jár. Ha az OTP ezek hatásával együtt, még az idén venné meg az MKB-t és konszolidálná a 2014-es veszteséget, azzal nagy kockázatot vállalna fel. Ha viszont a 2014-es veszteség még a BLB sara, akkor tutira nem lesz alacsony a vételár.

Összegezve dunsztom sincs, mi jó van Csányinak az MKB megvételében, hacsak nem az, hogy eltünteti a teljes nyereségét és ezzel valamilyen nyomást gyakorol a Kormányra. Az viszont biztos, hogy a felvásárlás nagyon csúnya hatással lehet az árfolyamra.

" Első Hazai Pénzügyi Szolgáltatásfejlesztési Kft"

Annak vezetője Vojnits Tamás, volt FHB-s.
Ilyesmire gondoltam én is, csak azt nem tudom eldönteni, hogy a Zrt.-ben levő Vojnits féle pakkal, vagy a régi Takszöv tagok kerülnek-e előbb vágóhídra.
Hálózatba fogott, és EU-s agrárpénz kizárólagos szétosztó szerepben, szerintem az a 3mrd HUF EPS 3x ható.
Én is megyek szavazni-:)))))

Szerintem egyenlőre elég, ha a jelenlegi konstrukció marad, ami szerint:
- Speder mint egyik főtulajdonos ellenőrzése alatt tartja az FHB-t,
- a Takarékbank 54%-os (9 milliárd ft-ot érő) tulajdonosa a Magyar Takarék, ahol az FHB 25%-os tulajdoni résszel legnagyobb tulajdonos, de 14 Takarékszövetkezet mellett ott van a Magyar Állam is tulajdonostársként.
- a tavaly nyáron hozott alapszabály szerint a Takarékbank és a továbbra is állami tulajdonban lévő SZHISZ (136 milliárdos tőkével egy a takarékrendszer biztonságos működését biztositó szervezet) egyértelműen a korábbi többségi tulajdonos 140 szövetkezet irányitó bankja lett. Tehát anélkül, hogy a teljes szövetkezeti rendszerben többségi tulajdonban kellene lenni a Takarékbank bankfiókoknak használhatja az összességében többszáz milliárdos tőkéjű szövetkezeteket, minimálisra leszoritott nyreséggel. De a Takarékbank többségi tulajdonosának a Magyar Takaréknak is lehetősége lesz arra, hogy a Takarékbank közös üzletekbe kényszeritse az FHB-val, igy - leegyszerűsitve - az egész többszáz milliárdos rendszert az FHB tudja kontrolálni és megfejni , egy csupán rendkivül kicsi 2,4 milliárdos tőkebefeketetéssel. Természetesen ez igy még nem túl hatékony, mert az FHB-ba átirányitott nyereség egy részét le kell adni a Magyar Takarék 14 szövetkezeti tulajdonos társainak. Igy a következő lépések:
- további tőkeemelés a Magyar Takarékban (elég lesz 3 milliárd ft) és az FHB többségi tulajdonba kerül, különösen akkor ha a Magyar Takarék állami tulajdonban lévő Első Hazai Pénzügyi Szolgáltatásfejlesztési Kft-t megveszi az államtól. Igy ezután már a nyereség csupán kis részét kell a többi tettestárssal megosztani.
- további logikus lépés lesz, hogy az egész szövetkezeti rendszer teljes tőkeellátottságához képest alultőkésitett (csupán 18 milliárd ft)Takarékbankot feltőkésitik. Erre kinek lesz ujabb 18 milliárdja? Annak akinél a nyereség korábban lecsapódott, az FHB-nak. Igy az FHB ekkora tőkét emel a Magyar Takarékban (ezzel elenyésző kisebbségi sarokba szoritja a többieket,) és azon keresztül a Takarékbankban. Ezáltal a takarékszövetkezetek tulajdonrésze ott 25% alá szorul.
Én holnap úgy szavazok, hogy ez ne sikerüljön.
Ennek ellenére sikerülni fog.

Mire eleg a mentocsomag? link

Ez érthető volt az előző levezetésedből is, és akár egyet is lehetne vele érteni. Amiért kiemeltem azt a félmondatod az azért volt, mert szerintem rosszul választasz ok-okozati viszonyt. Te a pillanatnyi szabályokon belül mozogsz a számításoddal, míg a fidesz egyértelműen célok mentén halad, a szabályok gátlás nélküli átalakításával, ha szükséges.
Azt kellene érzékeld, hogy van különbsé aközött, hogy szükségük van (retorikai, statisztikai, stb.) célból az OTP-re, mint magyar bankra, és aközött, hogy ezen túlmenően hagyják-e egyetlen forintot is erősödni piaci részesedésben. Előbbi nem indokolja az utóbbit, és ha még most nyernek is négy évet, akkor is úgy kell dolgozniuk, hogy még négyet nem fognak. Azaz ha kedvező lesz számukra a holnapi eredmény, akkor hétfőtől durván be fognak indulni a gazdasági hatalmukat bebetonozó ötletek gyártásával, és heteken belül a végrehajtásával. Ebbe bőven belefér bármikor a bankadó szabályainak korrekciója, akár többször is, ha az érdek úgy kívánja. És akkor olyat fognak írni, ami igen fáj az OTP-nek, ha nem áll be a sorba.
Ha a fidesz nyer, akkor az OTP-nek a következő 2-3 évben sokkal célszerűbb lenne külföldön erősíteni, és később abból a bázisból visszatámadnia itthon a fideszbank ellen, ha már 2018-tól ellenzéki kormányzás lesz.

Elbaxtam, a 4082-es vételem elócsárlását 3700, 3630-on.
Utána, Egon előtt 1 héttel, már helyesen láttam az Inverted Head & Shoulders lehetőségét, de akkor már késő bánat volt.
Az FHB-ba 770, 860-non fektettem be azt a pénzt, így valamennyire gyógyír.
Ellenállásnak ott van az 5300-tól induló csökkenő trendvonal-MA200 páros, támasznak meg az MA50.

Spéder szerinted, milyen lépéseket tehet, az 54%-os tulajdonostársakkal, meg a közvetlen 13,5%-os legnagyobb tulajként az FHB tulajdonrész növelésére.
Tőkeemelésen kívül, mi jöhet szóba?

Ha minden rosszul alakul Ukrajnában, tehát államcsőd, akkor az még kevés is.
Céltartalékkal való lefedettsége jobb mint a PKO-nál, de goodwill leirás és még tőkepótlás szükségessé válna.
Viszont ezzel én most nem számolnék. A Nyugat, aki képtelen volt megakadályozni a Krim elrablását, most presztizskérdést csinál abból, hogy Ukrajna nemhogy ne menjen csődbe, hanem ne is kerüljön egy a görög vegetáláshoz hasonló helyzetbe.
Ha összehasonlitjuk a görög állapotokkal vannak különbségek:
- az államadóság GDP-hez viszonyitott mértéke egy nagyságrenddel kisebb és elvileg még finanszirozható. (Kisebb mint a miénk.)
- vannak exportképes termékeik, éppen most folynak a vámmentességet biztositó és korlátozásokat eltörlő egyezmények aláirása az Unióval.
- saját valutájuk van, tehát le tudják értékelni a saját erőforrásaikat és igy tudnak adni egy versenyelőnyt biztositó lökést a gazdaságnak.
Miben állnak rosszabbul mint Görögország:
- energiafüggőségük nagyobb Oroszországtó. (az elmúlt héten a Gászprom kétszer emelt árat és igy mostmár dupla annyit kell fizetniük egy m3 gáz áráért mint tavaly.)
- állandó veszélyezettség a keleti részeken. Az oroszok tartósan destabilizálni tudják ezeket az iparilag fontos területeket és igy meg tudják akadályozni a kilábalást, valamint fenn tudják tartani az állandó politikai-katonai fenyegetettséget. Bármikor elhatározhatják, hogy segitenek elnyomott orosz testvéreiknek Kelet-Ukrajnában.
Ennek ellenére én arra tippelek, hogy Ukrajna stabilizálódik de ez többe fog kerülni mint Görögország megmentése.