80 brutto, de jar mashova napi penzert is. Annyit keres mint egy fiatal diplomas altalaban 8 osztallyal az asszonysag. Nem sporolni kell minden aron, hanem penzt keresni.
Törölt felhasználó2007. 04. 21. 15:20
#978
Az egyik gyermeke egészséges, a másik öl azért, hogy meggyógyítsák!
Az is bűnöző, aki a gyermeke gyógyulása érdekében öl és az is, aki csak öncéluan akarja mások vagyona kárára gyarapítani sajátját, ez vitathatatlan. De gyermekei életéért többen lesznek majd bűnözővé, mint "szórakozásból"!
"Nem vagyunk egyenlőek..."
Nem is az a cél a társadalombiztosításban, hogy egyenlőek legyünk, hanem az, hogy egyenlő esélyünk legyen az életre. Nem többre, nem kevesebbre.
Bizonyos kérdésekben az egyenlő esély megtagadása súlyos következményekkel jár, még akkor is, ha az egyenlő sély nem jelenti azt, egyenlőek leszünk.
Érdekes egy országban élünk!
A börtönben jár a tv a kórházban luxus.
A börtönben fellázadnak, ha tízágyas szobába kerülnek, vagy rossz az ellátás, a kórházban ezt természetesnek kell venni.
Normális ez?
Nem az egészség biztosításán kellene megszorítani legelőbb!!!
145 Ft-ból 80 Ft az államé, míg a maradék 65-ből több, mint 13 is az államé lesz, amikor elköltjük.
Azaz 100 megtermelt forintból 66-ot az államnak adunk, hogy ezért cserébe adjon fizetős egészségügyet, fizetős oktatást, biztosítsa a közrendet, ami éppen azért lesz egyre rosszabb, mert a 33 Ft-ból egyre több mindent olyant kell megvnnünk, amit elvontak a 67 Ft-ból.
A 2. gyurcsány kormány nem tudja "beosztani" a 66-ot ezért még elvesz a mi 33-unkból.
És ezt reformnak nevezi.
Ha végre eljutnánk oda, hogy egy reform, újragondolás során az egészségügy változtatásához érünk, olyan rendszert kell kialakítani, ami fentről indulva ad opciókat.
Azaz egy havi fix (ami lehet jövedelem-arányos, akár minimumértékkel is, valódi rászorultásági vizsgálttal) ellenében járnának a legdrágább biztosítási események, míg a másik végén csak felár ellenében járna gyógyszerár-támogatás egy baktériumfertőzéses antibiotikum-kényszer esetén... ...
És legyne tv a börtönben is, felárral!!!
______________________
"És nem csak ez az egyetlen ok, amiért különbözik az eü-biztosítás a gépkocsibiztosítástól!"
Mert a kocsit lehet pótolni, lehet újat venni, de az emberéletet nem lehet pótolni!!!
Ráadásul ez a eü-bizutosítás nem törésre (baleset) és lopásra (gyilkosság) vonatkozna, hanem szervízre!!!
Na arra milyen konstrukciók vannak???
Olyan lesz a nyugdíjasoknak is, azzal, hogy a fiatalokra sincs garancia, mint az autóknál!!!
A CASCO illetve a KGFB csak mint elv került szóba, de látható, hogy a teljes átültetés alapjaiban hibás és ostoba!!!
És gondolom azt sem tudod, hogy a bejárónőd milyen bérre van bejelentve és te vagy kézből kézbe vagy számla ellenében fizetsz neki...
Egyébként tudod, hogyan lehetne magánlakást takaríttatni?
De örülök, hogy kibújtál az érdemi válasz alól, mint oly sok esetben korábban is!!!
(Az viszont meglep, hogy a céges autóval a takarítónő is megy nyaralni veled... Nejed tud erről vagy ő is ott van??? ;))
Gondolom a nyugodt alvásba az még belefér, hogy a furgon csomagterének tisztító szereivel suvickoljátok a kéglit is!
És ha van céged, akkor a privát tőzsdézés netköltségét visszafizeted a céges net-számla terhére az államnak? (Ezt magam sem gondolom komolyan, csak értelmezési céllal világítok rá arra, hogy mennyire evidens, hogy cégre veszünk valamit és magáncélra használjuk...)
Van, akinek pedig még az is belefér, hogy a céges autót használja nyaralásra, aztán a kilómétereket eltünteti. (Na persze nem zöldégekkel megpakolva...)
Let veszteskent is kell adoznod, mint ahogy mi is nyerteskent. Nekem nem kell meg egy kocsi, vagy'ágy. Gyugodt alvast, es rendes forgalmat az uzletben...
Örülök, hogy most már Te sem a több-biztosítós modellben látod az egyetlen kiutat!
Talán előbb-utóbb az SZDSZ is belátja, hogy nem a biztoító alacsony száma miatt van most veszteség-terv.
És lehet, hogy az emelt járulék és egyéni adók, díjak következtében a terv felül is lesz teljesítve, azaz nem lesz veszteséges az eü.-rendszer.
És ha ez így van, talán egyértelmű, hogy a "nyereséget" értelmetlen odaadni bárkinek is!
Folytatni kell a beszedést, és aztán jöhet az adó- és járulékcsökkentés, de végre valós nem csak hazudott!
Szóval van, maradt még tartalék, bőven!!!
Azzal foglalkozzanak, és ne az "eladással"!!!
"Nemtom mi a bajod a minimálbéren dolgozó milliomossal? Nem kéne keverni egy állapotot, hogy milliomos, és a jövedelmet!"
Valóban nem kell leverni! De Te is tudod, hogy nem arra a néhány száz emberre gondolol, akik a tőzsdéből lett milliárdos, hanem azokra, akik bevallott összjövedelmük és a vagyonuk nincs arányban.
Vagy Te valóban azt gondolod, hogy egy pincér, benzinkutas, fodrász, zöldésges (pl. buxer -,UTE), közértes, "butikos") adott tevékenységéből következő jövedelme megegyezik a bevallott bruttó jövedelmével?
Hol élsz Te? (Nem településnévre vagyok kíváncsi! ;))
Én erre gondoltam.
Ugyanakkor, ha a módjával nem is, de annak tényével egyetértek, hogy a tőkejövedelmek is adózzanak, de ezt sem elkúrcsány találta ki...
És éppen ezért mondom, hogy az egész rendszert, mint egy szoros összefüggésben levő gépezetet, kellene áttekinteni, és a valós helyzet ismeretében átalakítani, lehetőleg társadalmi egyetértésben, többpárti egyeztetés mellett.
És ha már szakértő kormány nincs, akkor legalább a népszerütlenséget hasznűlná ki az MSZP és az SZDSZ, és szerezne ebből (lassan nincs olyan réteg, amelyik jobban haragudhat rájuk, így nincs valós kockázat abban, ha az egész rendszert átalakítva próbálnak előrelépni és szakítanak a saját, önös érdekek kizárólagos érvényesítésével) előnyt.
De nincsenek illúzióim, az MSZP és az SZDSZ nem nekünk, állampolgároknak, adófizetőknek akar jót!!!
A dupla járulékalap és az elvárt adó pont arról szól, hogy amit Te elképzeli sem tudsz, létezik.
Léteznek olyan milliomosok, akik papíron minimálbér közeli összeget keresnek, ezután fizetnek adót (0) és járulékot, miközben (nem tőzsdéből, nem osztalékból) milliókat keresnek.
Ne értsd félre, nem baj. Kereshet bárki milliókat, de a köz terheiből vegye ki a részét mindegyik!!!
Megközelíthetjük úgy is, hogy a cég nyereségét kapják kézhez, csak nem fizetnek utána semmilyen adót, sem céghez kapcsolódót, sem magánszemélyhez kapcsolódót.
Ez a baj, illetve az, hogy ezt a rendszer támogatja, elnézi!
Szerinted hány kis vállalkozás élne meg, ha a törvény nem csak betüiben, hanem még szellemében is betartaná???
"Arról volt szó, hogy megmentik drágán vagy levágják olcsón az ujjadat. Ha a konzíliumon a biztosító pénzügyese erősebb - és Te azt hallod a műtőben, hogy vágunk - már késő lesz azt mondani, hogy ácsi, és most biztosítót váltanék... "
Akkor igen, de holnap minden ismerősömnek elmondom, aki elmondja minden ismerősének...
Nem csak egy ujj bukik, gyorsan híre megy a dolognak az internet korában.
Abban igazad van, hogy az ujjamat már nem ment meg, de én éppen arra céloztam, hoyg nem tehet meg mindent a biztosító.
"Arról volt szó, hogy minden biztosító azonos díjért azonos szolgáltatást nyújt "
Lehet, de ilyen marhasággal kár foglalkozni. Akkor én is azt mondom, minek több???
Miért nem lép az apeh ha egy cég tartozása eléri a 100eFt-ot?
Lehet kérni cégbíróságon a csődeljárástt, azt csóközön.
Egy kamu cég 3-4 hónap alatt ennyi járuléktartozást felhalmoz. Ha nem fizeti a dolgait akkor 3-4 hónap után már a létéért küzd a cég...
A cég megcsinálása ugye legalább 100eFtba került, tehát ha az apeh így viselkedne akkor nem érné meg ezt csinálni...
Látszólag sok feszültség van ellenzék és kormányoldal között, és a közös megoldás nem úgy működik hogy majd a kormány kitalál valamit ami az ellenzéknek is tetszik...
A változásokkal kapcsolatban pedig nem kéne ilyen pesszimistának lenned ha megnézel egy sor változást:
- az eü kassza az első negyedévben pozitívba váltott,
- a 150ezer életében egyetlen fillér TB-t nem fizető kiszűrésre került
- az 500 ezer munkavállaló járulékait, szja-ját évekig ellopó cégek (Kaja Ibrahim story) az év elejétől a havi bevallásnak köszönhetően kiszűrésre kerülhetnek,
- a dupla járulékalappal sokan reálisabb bruttó bért állapítottak meg (ezzel több járulékot és szja-t is fizetnek),
- a változások része a rokkantnyugdíj rendszer szigorítása,
- elektronikus bevallással egy halom adminisztrációt megspóroltak (adatrögzítés, posta...)
- remélhetőleg annak a 170 mrd kidobott gyógyszernek is utánanéznek az említett informatikai fejlesztéssel,
...
Szerintem simán tervek alatti hiány lesz idén, ha nem nő a lopási ingerencia (eről jut eszembe hogy a Kulcsár ügy hogy elsunnyadt ).
De azt is hozzáveheted, hogy az infrastruktúrális beruházások, mint az autópályák csak látszólag okoztak az elmúlt évben nagy hiányt, mert azok megtérülnek (áfá-ban szja-ban, ta-ban, ipa-ban...), persze nem azonnal. Egészen meglepődtem, hogy az M5 mellett és az M1 bevezető mellett mennyi új ipartelep épült eddig és van építés alatt.
LET, Nemtom mi a bajod a minimálbéren dolgozó milliomossal? Nem kéne keverni egy állapotot, hogy milliomos, és a jövedelmet! Nemcsak bér jövedelem van a világon (ezekről a szocializmusbéli sztereotípiákról jó nehezen szokunk le :-). Van pl. tőzsdei jövedelem is... Neked mondjam ezt? :-)))
Másrészt meg nemcsak SZJA-ban lehet adót fizetni, hanem jövedéki adó, áfa, áfonya, ingatlanadó... formában is.
Hatalmas különbség van a nyugdíjrendszer átalakítása és az eü-rendszer lehetőségei között.
A nyugdíj eredendően egy (gyakorlatilag) hosszú távú megtakarítás, míg az eü. rendszer szolgáltatásaira akár már holnap szükés lehet, gyakorlatilag nulla befizetés mellett!
A nyugdíjrendszer inkább megtakarítási forma, míg az egészségbiztosítás, mint a neve is sugallja, elsőrendűen biztosítás!
Ha a kettő teljesen keveredik, akkor lesznek majd igazán nagy bajok.
!
Ez egy biztosítás, aminek mindenkire ki kell terjednie, hiszen ellenkező esetben káosz és anarchia lesz!
És valóban, kevesebb, mint 4 millió ember vonatkozó befizetéseiből kell ellátni 10 milliót.
Nem fizet
- 3,23 millió 15 év alatti, illetve 64 év feletti,
- 0,39 millió munkanélküli,
- 0,26 millió gyermekével otthon levő,
- 0,81 millió nappaili tagozatos tanuló (15-64 év közötti!),
- 1,1 millió 64 év alatti nyugdíjas, azaz
összesen 5,79 millió ember.
Nem fizet, mert nem áll módjában.
A "maradék" 4,26 millióból 3,9 millió munkavállaló (rendszerből eltűnt mintegy 0,36 millió).
A 360 ezer nem fizető "eltartott" családtag rendszerbe vonása (havi átlag 5 ezer forinttal) kb. 22 milliárd bevételt hoz majd a rendszerbe. Ez már önmagában eltüntethetné a hiányt. De ezek egyrésze majd a munkanélküliek táborát gyarapítja, azaz hatás-eelnhatás (össznemzeti bevétel szinten) kiütheti majd egymást.
Az 1,1 millió 64 év alati nyugdíjas kérdése is jó kérdés.
Ezek között sok a rokkantnyugdajas.
És biztos vannak alaptalanul ebben az ellátásban részesülők is!
(Mert talán nem véletlen, hogy a rokkantnyugdíjas arány Magyarországon az egyik legmagasabb az Eu-ban!)
És ahol még lehetne növelni a bevételt (lásd SZJA is!), a minimálbéren dolgozó milliomosok, vállalkozók, pincérek, benzinkutasok, fodrászok, stb.-stb.! (Ugye akik legalább egy minimális járulékot fizetnek, de adót egyáltalán nem!
Ez aztán a közös teherviselés!!!
Milliárdok tűnnek el csak itt.
Pedig vagyonvizsgálatal nem csak a bevételi oldalak nőhetnének, hanem a kiadási is csökenhetne, hiszen a minimálbér egyéb jogosultságot is ad a rászorulóknak.
Ez lenne a reform!
Ha ennek felülvizsgálata, reformja megvalósulna, akkor többet nyerne az ország, mint amennyit a mostani esztelen változásokkal veszít!
És akkor talán lehetne azt is mondani, hogy nem lesz járulékcsökkentés, de mondjuk, lehessen a befizetett járulék egy részét saját számlára vezessék át, ahonnan majd (x év türelmi idő után) lehessen akár magáneü.-biztosítók szolgálatatit is igénybe venni.
De addig (és azután is!) a nagyösszegű, de relatív kis kockázatú "káresemények", illetve baleseti ellátások mindenképpen maradjanak mindenki számára ingyenesek, és ahogyan megyünk lefelé árban (és növekvő gyakoriságban) lehessen diverzifikálni.
De ez egy nagyon bonyolult rendszer lenne, hiszen nem egy egyszerű megtakarításról van szó, ami hoszú évek múlva kerül majd éles helyzetbe, és majd csak akkor látszik az, hogy valóban jó volt-e.
(Mert mi lesz azzal a nyugdíjassal, aki minimálbéren választotta az egyéni befizetést, és 99 évi él??? Mennyi lesz a nyugdíja?)
És régen rossz, ha akár a mostani, akár a több biztosító a mostani anomáliákat felül nem vizsgálva, hagyja a rosszat rossznak.
A rendszeren javítani kell.
Mind a forrás, mind az eszköz oldalon.
Lehet több bevétel adó-, járulékemelés (vizitdíj, kórházi napidíj, járulék %-os mértékének növelése) nélkül is, ha mindenkitől megköveteljük azt, ami jár!
És lehet kevebb kiadás, ha "orrára koppint" az OEP annak a kórháznak, amelyik fölöslegesen költi a gyógyszerkassza pénzét, ha nem fizet arra, ha férfi szül, de még a "hobbi abortuszt" is teljesen fizetőssé (és nemis önköltségi szinten, hanem +ÁFA + 15% nyereség) tetetném!, stb.), vagy ha megvizsgáljuk a 64 év év alatti 1,1 millió nyugdíjas közül azokat, akik nem öregségi nyugdíjon vannak...
(Egy ilyen valódi "reformmal" csak nőne ennek a kormánynak a népszerűsége!!!)
A két (több) oldalnak valóban érdeke kellene legyen a meggyezés, de ehhez átgondolt kormányzati lépésekre, elképzelésekre van szükség. De még ma sem tudja senki, még Horváth Á. sem, hogy mi lesz holnap! Hogyan lehet erről megegyezni?
A kormány nem akar hallani sem arról, hogy előbb rendbe tegyék az eü.-t, aztán majd gondolkodjanak a jövő modelljéről, az ellenzék meg előbb azt szeretné, hogy működjön a rendszer (úgy ahogyan kellene), és akkor majd lehet gondolkodni a jövőről.
Azaz már az első lépés előtt feloldhatatlan az ellentét. És a kormány nincs megállapodási kényszerben, hiszen nem kétharmados a törvény.
Konszenzusos megoldást az önormáényzati reformhoz kellene kialakítani, de arról szó sincs, hiszen a kormány kizárólag a saját kedvére levő elképzelést akarja. Kompromisszumkészségük nulla!
Ami baj, nagyon nagy baj, hogy abban az esetben, ha kiszervezik az állam hatásköréből az eü.-i ellátást, teljsen, akkor is csak minimális lesz a megtakarítás, azaz az áht. helyzetén egyáltalán nem segít!!! 27 milliárd a hiány. Eltörpül az 1600 milliárd összhiányhoz viszonyítottan! Így most már biztos, hogy amíg ez így marad, 1000 milliárd alatti költségvetési hiány nem lesz soha ebben az országban, azaz egy átlag 1500-al számolva és 3-3,5% növekedéssel számolva 2020-ra sem lesz az áht hiánya 3% alatt... Ha a gyurcsányi eszement gazdaságpolitika sokáig marad!!!
Átolvastam írásaidat,és van egy -két dolog ami még nem világos.
Attól hogy több biztósító lesz nem javul meg a rendszer.
Ugyanannyi befizetés mellett csak a kórházi költség csökkentésével lehet nyereséget elérni.Nem találom azt a részt amiben benne rejlik a fenntarhatóság megoldása.
A jelenlegi egy és a jövőbeli több biztosító közötti eltérést.
Minél több a biztosító annál több a saját működésükre fordított költség.
Konkrétan azt nem találom,hogy mi az a kulcs momentum amitől finanszírozhatóvá(nyereségesen!) válik a több biztosítós rendszer.
Magyarországon igen jelentős az egyéb kategória akik igénybe veszik az EÜ szölgáltatásait és nem fizetnek be,hogyan tudja ezt kezelni az új rendszer?
Nálunk a befizetők 20%-a fizeti az össz bevétel 55%-át,ha ők kilépnek a jelenlegi rendszerből hogyan tudja a költségvetés ezt áthidalni?
És végül egy szélsőséges példát:
Hajléktalanok buliznak és egy olyan "csinált" szeszt isznak amitől kómába esnek. A legközelebbi kórházban 8 minden igény kielégítő intenzív ágy van és arra kell őket fektetni.Erre az esetre bekövetkezik egy közúti baleset és beszálítanak egy jól fizetős beteget,de már nincs hely.
Hogyan fog az orvos dönteni?
Nem egyszerűa helyzet.
Nem lett volna szabad hogy idáig jussunk.
magánnyugdíjpénztárak díjának APEH általi beszedéséről:
A tapasztalataim, mint munkáltató, elég rosszak voltak a közvetlen mnyp-aknak fizetésről és bevallásról valamint annak költséghatékonyságáról. Nálam 3 dolgozó mnyp-i befizetését 3 helyre kellett havonta bevallani és befizetni, ez adminisztrációs és anyagi többlet terhet jelentett. Számszerűsítve kb. 3-5ezer forint befizetésére készítettél 3x 2x2oldalas bevallást feladtad kb 3x 300Ft-ért, elutaltad kb 3x 100-150Ft és a biztosító levette a jutalékát 4-5% 200Ft. Ehelyett 3 havonta bevallottam 2 pótló és egy tárgyhavit egyszerre, és előre fizetgettem 3 hónapokat, hogy kevesebb legyen az adminisztrációs és járulékos költség. Most viszont az amúgy is beadott bevallásban havonta 1 sorral több és az mnyp ugyanúgy megkapja. Ezt jónak érzem.
Másik szempont: a könyvelőm egy partnerének az OTP mnyp elkavart egy bevallását ezért felnyomták az APEHnél kb háromszor mindamellett hogy ugyanazt a bevallást már negyedszer juttatta el hozzájuk. Szóval a nemfizetőkkel, vagy nem bevallókkal szemben gyorsabban és komplexebben el tud járni az APEH.
"a pénztárak állampapírokat vásárolva visszatömködik az államháztartási résekbe"
Én úgy tudom, hogy mást is vehetnek (Allianz - ANY), igaz nagy arányú az állampapír.
"Ezt az egészet az állam is meg tudná csinálni maga is"
Meg tudna még sokmindent csinálni, csak nem jó gazda, mert nagy a csábítás hogy összemossa más pénzekkel, hogy felelősség nélkül ne hatékonyan fektesse be. Ma ha nem hatékony a mnyp akkor átteszed a pénzed egy másikhoz.
"A táppénzkiadások közel sem olyan jelentősek, mint azt gondolnánk":
Támpontnak: az idéntől különválasztják az egészségbiztosítás befizetéseket természetbeni és pénzbeli egbizt. járulékra. Ebből a pénzbeli fedezi azokat a pénzbeli kifizetéseket amit a Táppénz és a Gyes, Gyed... jelentenek.
Ezek arány a munkavállaló és a munkáltató oldalán rendre a bruttó bér százalékában:
(4% term.,3%pénzb.) (5%term.,3%pénzb.).
Ha ezt nézem nem kicsi a pénzbeli kifizetések aránya.
Összegszerűen bruttó 75eFt-ra: (3e, 2,25e) (3.75e, 2,25e)
"arról beszéltünk hogy több csatornás, több biztosítós rendszer lehet reális megoldás. "
Szerintem a többcsatornás rendszeren van a hangsúly és nem a több biztosítón. A többcsatornás rendszer nélküli többiztosítós rendszer nem lesz jobb, mint a mostani viszont rosszabb lesz és drágább.
Az első lépésnek annak kellene lennie, hogy megkölönböztetjük a szezont a fazontól, azaz kem keverjük össze a szolidaritást a valódi biztosítással. Tűz és víz. Hideg és meleg. Hús és krumpli. A víz eloltja a tüzet, a tűz gőzzé változtatja a vizet, a hidegből és melegből langyos lesz, ha a húst és krumplit jól összeturmixolom...
"Lehet hogy nevezhetjük sürgősségi és baleseti valamint alapellátás finanszírozásának is."
A szolidáris kassza szerepe az, hogy azoknak az ellátását finanszírozza, akiknek igazoltan nincs jövedelmük, így biztosítási díjfizetési lehetőségük sincs "igazolt hiányzó".
A sürgősségi ellátási rendszer (mentők és sürgősségi osztályok) fenntartása viszont nem - a fent vázolt - szolidáris és biztosítási rendszer része, hanem állami alapfeladat az adókból. Mint a bíróságok, a földhivatal, az okmányiroda, stb.
(A fenntartáson itt azt értem, hogy azt kell finanszírozni, hogy legyen ilyen osztály, legyen mentőhálózat, azaz álljanak készenlétben. De ha igénybe kell vennünk, akkor azt kiszámlázhassák a szolidáris kasszának vagy a biztosítónak, vagy a biztosítással nem rendelkező "igazolatlan hiányzónak" attól függően, hogy ki vette igénybe.)
"Ez a része szerinted mekkora?"
Nem tudom, de ha feltételezzük, hogy 3M járulékfizető "jelen lévő" van és 7M az igazoltan és az igazolatlanul hiányzóknak a száma, valamint azt, hogy míg a járulékfizetők "kevésbé érnek rá" betegnek lenni, mint a többiek, akkor szerintem min. 80% szolidáris és 20% a saját jogú biztosítási rész (a járulékfizetők táppénze elenyésző, mert a táppénz jelentős részét - nagyon helyesen - a munkáltatók fizetik). Elég elszomorító?
Viszont kiderülhet, hogy nem is olyan drága az a valódi biztosítás... (a biztosítók sem csak erre a 20%-ra hajtanak...)
A táppénzkiadások közel sem olyan jelentősek, mint azt gondolnánk, mert évi 15 nap önrészt a munkáltatók fizetnek, és ez a Pareto 80%-a.
A beszedést szerintem arra kell bízni, aki a szolgáltatást nyújtja.
(A magánnyugdíjpénztárak díjának APEH általi beszedéséről az a véleményem, hogy ezzel a pénztárak a saját sírjukat ásták meg ill. hagyták megásatni. Mi is történik? Az OGY meghatározza a díjakat, az APEH beszedi majd szétosztja közöttük, majd a pénztárak állampapírokat vásárolva visszatömködik az államháztartási résekbe. Közben persze leszedik a sápot, de már arra is lusták, hogy beszedjék a pénzeket. Ezt az egészet az állam is meg tudná csinálni maga is, hiszen a legnehezebb részt, az adminisztrációt az APEH elvégzi: tudja, hogy kinek és mennyit kellene fizetnie (bevallások) és azt is, hogy mennyit fizetett, Csak a mindenkori hozamot kellene meghatároznia és lekönyvelnie. Vagy valamit rosszul látok?)
Szóval, ha ehez hasonló lesz az egészségbiztosítási modell is, akkor valóban inkább maradjon a régi. Csak adják meg a jogi lehetőségét, hogy a kötelező járulékaimon felül köthessek magánbiztosítást (jelenleg ugyanis a biztosítók nem köthetnek közvetlen elszámolási megállapodást a kórházakkal, nincsenek konkrét szolgáltatási díjak (csak HBCS pontok vannak, amelyek a biztosítóknál nem számít konvertibilis fizetőeszköznek.)
Ezt a modellt kényszerítette ki a lakosság Kanada Quebec tartományában, ez a modell működik pl. Írországban és Új Zélandon. A modellt úgy hívják, hogy duplicat insurance, magyarul párhuzamos magán-egészslégbiztosítás. Lényege, hogy van egy egységes állami rendszer, amelyben mindenki teljes körűen biztostott, és aki akar, az köthet duplán másik biztosítást. Aztán választhat, hogy melyik "kártyával" fizeti az ellátást. (Ez persze drága modell, csak a fent is említett gazdag országokban fenntartható)
Ha már itt tartunk, a tegnap emlegetett francia és USA modell neve: complementary insurance (pótló magán-egészségbiztosítás), lényege, hogy az állami rendszer helyett csak magánbiztosítás köthető, a harmadik pedig a német és oszrtrák modell (supplementary insurance), kiegészítő magán-egészségbiztosítás. Az állami ugyan mindenkire kiterjed, de nem nyújt teljeskörű védelmet, csak ún. alapfedezetet, ezért lehetőség van a kieső részt magánbiztosítással fedezni. (Az alapfedezet tartalma országonként eltérő lehet)
Szerintem ez utóbbi abszolút fájdalommentesen bevezethető lenne, s a tapasztalatokat hasznosítva később áttérhetnénk a francia (vagy spanyol) modellre.
Másolni nem lehet a modelleket, mindenhol az adott ország specifikumai szerint kellene kialakítani a pontos modellt, amely nem könnyű feladat. Ami működik Svédországban az nem működik a franciáknál, és ami a franciáknak bejön, azt nem biztos, hogy a németek is "benyelnék". Ami a szlovákoknak sem jött be (egy teljesen egyedi, mondhatni szlovák modell), azt én sem szeretném benyelni. (Ennek lényege, hogy központilag szedik a díjakat és úgy osztják szét valamilyen quoták szerint, bár pontosan nem értem.)
"Nem feltétlenül, az is ad némi versenyelőnyt, ha kiszűrik a valótlan számlázásokat, a többszöri téves kezeléseket, és lehetne még sorolni. Ehhez szakemberek kellenek, és ellenőrzés"
Arról volt szó, hogy minden biztosító azonos díjért azonos szolgáltatást nyújt (bízva persze abban, hogy az általunk választott biztosító a minőségibb kórházakkal szerződik), és lesznek köztük, akik erősebb kontroll alatt tartják a kifizetéseiket, nem szórják a pénzt fiktív számlákra. Ez szerinted mennyiben érinti pozitívan a biztosítottakat?
"Nem teljesen igaz. Ez akkor lehetne igaz, ha egy biztosító létezik. Ha több is van, és egy ilyen esetnek híre megy, akkor másnap lehet, hogy lehúzhatják a redőnyt. Nem olyan rossz dolog a verseny."
Arról volt szó, hogy megmentik drágán vagy levágják olcsón az ujjadat. Ha a konzíliumon a biztosító pénzügyese erősebb - és Te azt hallod a műtőben, hogy vágunk - már késő lesz azt mondani, hogy ácsi, és most biztosítót váltanék...
Másszóval amikor biztosított vagy, és baj van, akkor már csak az adott biztosító feltételein múlik, hogy mit tesznek az ujjaddal, a verseny csak "a következő ujjadra lehet érvényes"...
Nekem fogalmam sincs arról, hogy hogyan lesz, csak azt írom le, ami az én tapasztalatom a biztosítási rendszerek helyes (a biztosítottak érdekei szerinti) működéséről.
"A magánbiztosítók pedig azért nem szálnak be az üzletbe,hogy veszteséget termeljenek. "
Félreértettél: nem azt írtam, hogy biztosan veszteséges üzletbe szállnának be. Csak azt írtam, hogy ha rosszul mérik föl az elégséges díjakat, akkor ráfizetnek. És ez azért jobb, mintha a állami rendszer van, mert ha az állam fizet rá, akkor én fizetek rá, ha a biztosító, akkor meg a tulajdonosa. A kockázatot jobb, ha nemzetközi biztosítók vállalják, egymás között úgyis megosztják (ld. viszontbiztosítás).
"Ők fogják diktálni a feltételeket,és mi csak tudomásul tudjuk venni. "
Rosszul látod: a magánbiztosítókkal ptk és és bit alapján szerződést fogsz kötni, ha elfogadod a feltételeket (senki nem diktál, csak ajánlatot tesz). Ha valaki ma diktál, akkor az az OEP. Az OEP-pel milyen szerződést kötöttél? Milyen lehetőséged van az OEP biztosításod feltételein változtatni? (Mikolára szavazol? :) Szerintem itt csak az OEP, az EÜ Minisztérium és az országgyűlés vannak abban a helyzetben, hogy diktáljanak. Ezért hangsúlyozom, hogy a legfontosabb kérdés az, hogy milyen kritériumokat foglalnak törvénybe a biztosítási szerződések minimális tartalmát illetően, mert a biztosítóktól aligha várható el, hogy maguktól a biztosítottak kedvében járjanak, a piac pedig csak évtizedek alatt lesz képes lényegesen javítani a feltételeken.
A versenyző magánbiztosításnak az az elsődleges előnye, hogy választhatsz a a konkrét feltételek közt. Kivéve persze, ha mind ugyanazt ugyanannyiért fogják adni, és mindenhol 300 Ft lesz a vizitdíj. Csak hát, ha ezekben nem lesz különbség - mint ahogy hírlik -, akkor valóban felesleges a beszedett járulékokat a biztosítóknak adni. (Pláne, hogy a teljes járulékot odaadnák és nem csak a valódi biztosítási díjat.) Az általam emlegetett szolidáris részt az OEP-nél kell tartani, és az OEP-et Szolidáris Nemzeti Egészségpénztárnak átnevezni. Ki kellene venni a nevéből a "biztosító" kifejezést, mert ide a járulékfizetők fizetnének be, és a rászorulók "vennének" ki belőle.
A biztosítás alapelve szerint pedig csak az kaphat szolgáltatást, aki díjat fizetett. Ezért a (szolidaritáson alapuló) "társadalombiztosítás" szó is kicsit fából vaskarika számomra. Jó lenne valami célzottabb terminológiát is meghatározni ezügyben.
(Az OEP másik felét lehet biztosítóvá alakítani (pl. Állami Egszségbiztosító néven), ide azok a jövedelemtulajdonosok fizethetnének valódi biztosítási díjat, akik jobban bíznak az állami biztosítóban, mint a magánbiztosítókban.)
cetas! Neked tetszene a Szolidáris Nemzeti Egészségpénztár és Állami Egészségbiztosító? Ha igen, legyen úgy! Neked semmi sem változna. De kérlek, ne vedd el tőlem annak a lehetőségét, hogy míg Veled együtt lerovom a szolidáris járulékomat a Szolidáris Nemzeti Egészségpénztárnak, a saját biztosítottságomról szabadon választhassak! Előre is köszönöm.
akira, arról beszéltünk hogy több csatornás, több biztosítós rendszer lehet reális megoldás.
Ha az egyik csatorna a szolidáris rész, akkor az jövedelem alapú, kötelező, és erre jogos lehet egy központi rendszeren keresztüli beszedés. Lehet hogy nevezhetjük sürgősségi és baleseti valamint alapellátás finanszírozásának is. Ez a része szerinted mekkora? Lehet az átlagos jövedelem mellett az eü befizetések 30%-a?
E mellett van az amiről azt mondod hogy nem fér a központi beszedésbe, mert biztosítás alapú szolgáltatási alapra helyeznéd. Ilyen lehet az ellátások egy része (Táppénz, GYES...) egyéb beavatkozások önereje, meg mitomén. De szerintem ennek is lehet valami törvényi minimuma és az már csak technikai kérdés, hogyha ezt is az APEH-nél mint "banknál" vezetett alszámlára kell fizetni, hiszen a biztosítót és a fizetésmértékét is te választod meg.
cs., a nemfizetőkkel beszélj gyilkosságról!
Meg a Simicskával és a Slecht Csabival a narancsos cégek ügyében, ahol több száz milla TB tartozással nyomták el a cégeket Kaja Ibrahimnek! Előszőr saját háza táján legyen szíves söprögetni!
Egészségügyi reform