Egészségügyi reform  

No, időközben sikerült néhány dolognak utánajárnom, de nem vagyok túlzottan elégedett a magyar biztosítók megoldásaival.

Gyakorlatilag annyit nyújtanak, hogy egy kvázi átalánydíj fejében - elérhetővé tesznek egy 24 órás telefonos tanácsadói vonalat,
- elérhető tesznek és finanszíroznak bizonyos, az adott életkorokban szükséges szűrővizsgálatot,
- elérhetővé tesznek és finanszíroznak egyes járóbeteg szakellátásokat néhány magán- és néhány állami intézményben,
- a magánintézményekben ezt európai színvonalon, várólista nélkül, kultúrált környezetben és előre egyeztetett időpontban nyújtják,
- de a fekvőbeteg-ellátást nem, vagy nagyon korlátozottan képesek nyújtani, finanszírozni.

Súlyos és speciális esetek kezelésére, annak finanszírozására ez a biztosítás nem alkalmas.

Az előnye abban rejlik, hogy kényelmesen, kultúrált keretek között tudod lebonyolítani az egyes betegségmegelőzésre alkalmas szűrővizsgálatokat, panasz esetén a járóbeteg-ellátás szükségleteid egy részét.

Ezzel szemben nekem épp arra volna szükségem első sorban, hogy amennyiben olyan betegségben szenvednék, amelyet a magyar egészségügy nem képes a lehető legjobb (best practice) módon megoldani/finanszírozni, azt ne a saját kútfőből és saját finanszírozásban kelljen milliókért, tízmilliókért vagy százért megoldanom, fölkutatnom az adott panaszra elérhető legjobb megoldást.

Egyes nemzetközi betegségbiztosítási programok viszont kifejezetten ez utóbbit ígérik, azaz bárhol, bármikor, szinte korlátlan költségkerettel képesek megtalálni és finanszírozni a kezelést, műtétet, mint pl. onkológia, transzplantáció és egyéb, nagyon drága gyógyító eljárásokat. Ha egy adott betegséget a világon a legsikeresebben pl. Bécsben, Zürichben, vagy Dubai-ban kezelnek, akkor a biztosító azt a kezelést finanszírozza, amelyiket választom. Persze a választásban is kapok szakmai segítséget a biztosítómtól.

A gond az, hogy ilyen szolgáltatások - ugyan elérhetőek a magyar rezidenseknek is - nagyon drágák (500-1000+++ EUR/év felett) és csak határon átnyúló, nemzetközi (angol nyelvű, külföldi jog alapján kötött) szerződésekkel elérhető. Már amennyiben ez utóbbiak gondot jelentelenk, mindenesetre nem ez a bárki számára reálisan elérhető magán-egészségbiztosítás.

Amúgy én már ki is néztem egy ilyen családi csomagot, amely 2000 EUR/év, 1,5 millió EUR/év költséglimittel, de 5000 (!) EUR éves önrésszel... Ezért kerül "csak" 2000 EUR-ba, önrész nélkül 12.000 lenne... :)

Ha ez az ára, hogy sose legyen rá szükségünk, boldogan kifizetem minden évben, ha pedig mégis olyan kezelésre volna szüksége bármelyikőnknek, hogy jelentősen meghaladja a kezelés/műtétek költségét az 5000 EUR-t, akkor viszont biztos lehetek abban, hogy nem kell eladni a házat és a világon elérhető legjobb kezelést kapjuk...

Havi 50 lepedőt meg kell érjen ez a tudat... ja, a saját részemet el is tudom számolni költségként a cégemben... :)

Nocsak. Ez engem is érdekelne.
Szerintem sokakat.
Végre valami elindul. Spontánul.

link

"Január óta adómentes béren kívüli juttatásként adható az egészségbiztosítás, de ilyen szerződést bárki köthet magának is. A tb-járulékon túl fizetendő havi öt-tízezer forint lehetővé teszi, hogy a szűrővizsgálatokat és a járóbeteg-ellátás egy részét magánegészségügyi ellátásként kapjuk meg, hálapénz és sorban állás nélkül. Az újítással privatizáció nélkül lehet piacosabb az egészségügy, a kórházaknak több pénzük lehet. Viszont van olyan vélemény, hogy a magánbiztosítók megjelenése nem javítja, hanem rontja majd az állami ellátás színvonalát."

"A magánbiztosítással nemcsak magánkórházakba lehet majd bemenni, hanem állami intézményekbe is. A Generalinak az induláskor 18 magán és 22 állami egészségügy ellátóval volt szerződése. A biztosító elméletileg bármelyik ügyfele esetén dönthet úgy, hogy a beteget a legközelebbi szerződött állami intézménybe küldi, ami sok érdekes kérdést vet fel. Ilyen például az, hogy hogyan lehet elválasztani az állami intézményekben az OEP-finanszírozott és a magánbiztosító által finanszírozott ellátásokat, az, hogy ez hogyan írja át a várólistákat, és az is, hogy melyik szolgáltatásért ki és mennyit fizet majd."

"A magánbiztosítottak ugyanis nem előrébb kerülnek a sorban, hanem azzal, hogy a várólistás sorból kiállnak, és egy másik, rövidebb sorba állnak be. A biztosító azt mondja, erre azért van lehetőség, mert a pénzhiány miatt a kórházaknak úgynevezett szabad kapacitásaik vannak; eszközeik az egy év részében kihasználatlanul állnak. Előfordulhat például, hogy hét közben öt műtőből egy tartósan üresen áll, holott vannak műtétre várók. Ezekben az időszakokban, amikor egyébként sem végeznek vizsgálatot, mert nincs, aki kifizesse, kaphatnának ellátást a privát ügyfelek."

"Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója is azt mondja: arról nem lehet szó, hogy aki fizet, az előbbre kerül a várólistán. Szerinte is a kiállásos logika működik: annak, aki a magánbiztosító által finanszírozott ellátást kéri, töröltetnie kell magát a várólistáról."

"Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint azonban tévedés azt gondolni, hogy a biztosítóknak és a biztosított pácienseknek köszönhetően a tb-s ellátások várólistája feltétlenül rövidülni fog. Az OEP ugyanis nem címkézi meg a forrásokat, nem mondja azt, hogy a támogatásból mennyi csípőprotézist vagy mennyi szemműtét kell elvégezni, egyszerűen csak utalja a pénzt, amit az intézmények saját belátásuk szerint használnak fel. Ezért szerint a kórházak el fogják vonni azokról a területekről a pénzt, amikre a biztosítókon keresztül fizetős szolgáltatásként is nagy kereslet lesz, a maradék kapacitásukat pedig más szolgáltatások nyújtására fordítják. Így a fizetőssé tett szolgáltatásokat az állami rendszerben paradox módon még lassabban lehet majd megkapni.

Sinkó azt mondja, ha a kormányzat nem alkot olyan szabályrendszert, ami rögzíti, hogyan, milyen pontokon szabad a privát pénzeket a rendszerbe bevonni, és nem rögzít ellátási minimumokat az állami ellátórendszeren belül, akkor a folyamatok spotán alakulása miatt az állami rendszerben maradók rosszul fognak járni. A kórházak abban lesznek érdekeltek, hogy maximálják a bevételeiket, az ellátások körét pedig tudják úgy befolyásolni, hogy az OEP finanszírozást és a piaci forrásokat is maximálisan kihasználják."

"Akkor ez privatizáció?
Bár úgy tűnhet, hogy a céges egészségbiztosítás és a korábbi szocialista kormány egészségbiztosítási reformtörekvései hasonlítanak egymásra, a kettő között óriási különbség van – mondta egy névtelenséget kérő egészségbiztosítási szakértő. A régi reformjavaslat arról szólt, hogy a társadalombiztosítást vágnák több részre, lényegében a társadalombiztosítást helyettesítő biztosítók jönnének létre, ezáltal a teljes egészségügyi finanszírozás rendszerét privatizálva.

A mostani változtatás viszont csak annak nyitott teret, hogy az egységes társadalombiztosítás mellett, azt kiegészítő szolgáltatásokra lehessen pluszban egészségbiztosítást kötni, munkáltatói költségként elismert formában. Forrásunk a különbséget úgy magyarázta: az, hogy vannak magániskolák, különbözik attól, mintha privatizálnák a teljes oktatási rendszert."

Várólisták miért is vannak jelenleg az állami rendszerben, és miért nincs, ill. sokkal kevesebb a magánegészségügyi szolgáltatások területén?

Mert magasabb a kereslet, mint a kínálat? Szerintem nem. A kínálat megvan, hiszen vannak szabad kapacitások az állami szolgáltatóknál, csak nem szabad őket kihasználni, mert finanszírozást nem kapnak rá az állami szolgáltatók az OEP-től.... (lásd: teljesítményvolumenkorlát, TVK)

Tehát kereslet van dögivel (ezért várnak a várólistás betegek, kínálat is bőven van (hiszen egyre-másra nyílnak a magánszolgáltatók), mégsem találkoznak mert nincs rá FIZETŐKÉPES kereslet az OEP részéről.

A piac (kereslet-kínálat) pedig csak akkor tud hatékonyan működni, ha a kereslet fizetőképes is. Ezt csakis többletforrás bevonásával lehet megtenni, amely lehet hálapénz, lehet a magánszolgáltatóknál igénybe vett szolgáltatási díj, és lehet magánbiztosítónak fizetett kiegészítő biztosítás díja, amely az igénybevétel során a szolgáltatókhoz eljut.

Amennyiben pedig a többletforrással helyreáll a fizetőképes kereslet és kínálat egyensúlya, megszűnik a legtöbb várólista. Egyedül a szervátültetésekre nem igaz a várólista megszűnésének esélye pusztán a fizetőképes kereslet növelése által, mert hiába van elegendő pénz és szabad kapacitás, ha nincs donor-szerv.

Minden más esetben, csupán attól, hogy az állam megengedi a magán-egészségügyi szolgáltatók működését és a magánbiztosítások jelenlétét azzal, hogy nem tesz keresztbe a piac kialakulásának, esetleg még segíti is azzal, hogy nem akar újabb bőrt lehúzni a kialakulóban lévő iparágról, hozzájárulhat a fizetőképes kereslet növekedéséhez. Ez pedig automatikusan meg fogja szüntetni a várólistákat. A magán-egészségügyi rendszerben már most sincs, de ha ez a piac nőni tud, akkor az állami intézményrendszer iránti túlkereslet (várólista) is képes lesz megszűnni. Sőt, még az állami intézmények szabad kapacitásait is hatékonyabban lehet kiahasználni.

Oszinten szolva nem igazan ertem, hogy mit is akar Szabo Sandor...

akira

Erről vélemény?

"„Jelen, nagyon szorító gazdasági helyzetben, újból előállok évtizedes javaslatommal, hogy számoljuk fel ezt a rendkívül bonyolult, Európában egyedülálló százalékos támogatási rendszert (9 kategória), s váltsunk a fix recept díjú rendszerre.

Tudjuk, hogy évente hány recept kerül beváltásra (120 millió), tudjuk, hogy milyen árréstömegre van szükség a biztonságos üzemelésre, tehát az angol vagy a német példa alapján (7 font, 8 euro) egy fix receptdíj (500 Ft) befizetésével a szükséges árréstömeg biztosítható, mely szolidáris minden szolgáltatóval, a kis forgalmú patikáknak garantál bizonyos mennyiségű recept (2- vagy 3 ezer/hó) be-váltását. Ekkor nem szükséges bonyolult ösztönző rendszerek (generikus) bevezetése, hiszen innentől kezdve meg lehet követelni a legolcsóbb gyógyszer expediálását, hiszen nincs ellenérdekeltség.

Ugyanezt meg lehet tenni a betegoldalról is, ami kiszámítható, szolidáris, egységes co-payment-et jelent. Akkor nincs 200 Ft-os gyógyszer, hanem egységesen kb.600 Ft, ami kiszámítható, s nem kell egy gyógyszerért súlyos ezreket kifizetni. Ezt még differenciálni lehet a nyugdíjas és az aktív dolgozó recept díjával is” – mondja dr. Szabó Sándor a kamarai honlapon, ahol a teljes interjú elolvasható.link

Ket malomban orlunk!
Amig en arrol irok, hogy a piac hogyan kezdi kialakitani a magan-egeszsegbiztositas rendszeret, addig Te a kurmany eu atalakitas kommunikaciojat idezed. Ez utobbira mar egyaltalan nem vagyok kivancsi, nem hinnem, hogy barmely kurmany, amely nephulyitessel jutott hatalomra kepes lenne barmit is ertelmesen megoldani.
A piac barmit hamarabb megold. Persze a piac csakis penzert kepes barmit is megoldani.

link

szóval itt a cikk :)

Itt a portfolió cikke az elképzelésekről.
Nekem ez a gondom, semmi cél nem olvasható ki, semmi elképzelés.
(Értem, hogy nem lehet kommunikálni, de valaminek azért csak kellene látszódnia akárhogy akarják azt a kommunikációval eladni)

Jó lenne legalább sejteni, hogy mi az irány.
De már az is jó lenne, ha lehetne sejteni, hogy egyáltalán van valamilyen irány...

A cikk részben magyárazot ad arra, amiket fölvetsz.

Nem kiegészítő biztosítások irányába megyünk, hanem teljeskörű magán-egészségbiztosítások irányába.

A cikk szerint nem kapacitáshiány van, hanem kapacitásból van elég, csak finanszírozás nincs hozzá, ezért vannak várólisták. Elfogy a pénz, nincs ki kifizesse az adott ellátást, így leállítják a gépet, a doktor urak meg mehetnek a magánrendelésükre. Majd ha lesz többletpénz a magánbiztosítóktól, majd a doktor urak egyre később kezdik a magánrendelést, és többet lesznek "hivatalos" műszakban, nem lesz kapacitáshiány. Nem lesz kapacitáshiány ott sem, ahol most esetleg van orvos, van műtő is, csak nincs bele felszerelés. Ha lesz több igény aki fizetni is tud, majd lesz belőle eszköz is a műtőbe, stb...

Egyébként pedig biztos vagyok benne, hogy nem mindenütt van kapacitás, van ahol abból van hiány, és hiába lesz több pénz, akkor is lesz várólista.

De a piac úgy működik, hogy ha egy adott "üzlet" előtt sorban állnak a "fizetővendégek", akkor előbb-utóbb lesz hozzá "kiszolgálószemélyzet" is...

Co-paymentről a cikkben nem volt szó, gondolom nem lenne jelenleg jó marketingeszköz a gyors piacfelfutáshoz, majd később úgyis lesz. A világon mindenütt van a magán-egészségbiztosításban önrész, itt is lesz.

Ha egyre több pénz lesz a rendszerben, lesz pénz az ellátás-szervezésre, a kapacitásgazdálkodásra is, így a várakozási idő sem a pénzhiány, sem a kapacitáshiány miatt nem fog megmaradni, folyamatosan csökkenni fog.

A semmittevés engem sem érdekel, éppen arra lennék kíváncsi, hogy mi az irány, ugyanis én a magam részéről még csak elképzelésekről sem tudok.

Pl. lehet hogy megyünk a kiegészítő biztosítási lehetőségek felé, de nem látom konkrét jelét illetve megvalósítását/megvalósíthatóságát.

Pl. belinkeltem, hogy már így is kapacitáshiány van nagyjából minden területen - ebbe hogyan illeszkedik valamilyen co-payment? Úgy lehet, hogy annak aki fizet, nincs várakozási idő, de ennyivel nő a várakozási idő mások számára.

Ezek a politikai semmittevések nem igazán érdekelnek, sokkal inkább ez:

link

"Egészségbiztosítást kínál a Generali

A biztosító ígéri: aki megveszi a havi 5-10 ezer forintos alapszolgáltatást, nem kell többet sorba álljon, hálapénzt fizessen, sok vizsgálatot tartalmazó szűrővizsgálatokra járhat és még az orvosok is kedvesebbek lesznek. A munkáltatók a dolgozóknak adómentesen fizethetik a biztosítást, a béren kívüli juttatási rendszer keretein belül. A szolgáltatás a hét minden napján 24 órában elérhető, az állami kórházak várólistái rövidülni fognak, az egészségügybe pedig pluszpénz kerül."

2007 óta írom ebbe a topikba, hogy havi 10 ezres nagyságrendért lehetne valódi szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítási rendszert kialakítani, és ez pozitív hatással lenne az egészségügyi ellátás színvonalára, az ott dolgozók bérére, többletforrást biztosítva számukra, könnyítve az állami egészségügy-finanszírozási kötelezettségen...

"Dr. Papp Lajos: "Tudatos népírtás folyik"...!;

"

Gondolom 2009-ből. Félreértés ne legyen, semmi bajom Papp Lajossal, tisztelem munkásságát.

Lehet valahol olvasni véleményt tőle az elmúlt két évből?
Kerestem de nem találtam, pedig kíváncsi lennék ő hogyan látja. Mondjuk egy Rácz Lajos véleményét lehet olvasni az elmúlt 5-6 évből folyamatosan.
A 'másik oldal' is érdekelne, de csak Szócskába ütközöm mindig, más véleményt nem sikerül megismernem.

"Százhúsz százalékon pörögnek a sebészeti ügyeletek, nemritkán kétharmaddal is több operációra szorulót visznek be a mentők, mint ahány beteget tisztességgel el lehet látni - mondta a Népszabadságnak Weltner János országos sebészeti szakfelügyelő főorvos. Hozzátette: a fővárosban biztosan kevesebb a sebészeti kapacitás, mint amennyire a biztonságos ellátáshoz szükség lenne.
"

A jelenlegi minisztériumi elképzelésekről a következőket lehet tudni. További forráskivonás (ahogy 2010-2011 ben már tény)

Struktúra átalakítás, úgymint 500+ ágyszámcsökkentés. Ezek körébe tartozik olyan elképzelés, hogy baleseti sebészettel rendelkező kórház intenzív osztályát kívánják megszüntetni (a baleseti sebészet marad)

Ezt kérem szépen mindenki olvassa el, és alaposan értelmezze mégegyszer, hogy biztosan jól olvassa.

Hogy is volt ez 2009-ben?

Biztosan ez is az IMF-hitel kritériuma volt, mint minden reformnak csúfolt nadrágszíjhúzás.

Hat dioptria alatt nem támogatja a tb a szemüveget
Dátum: 2009-08-05 12:47:11 Nyomtatás E-mail

Nem jár egészségbiztosítási támogatás a hat dioptria alatti szemüvegekre. Nagyon veszélyes következményei lehetnek az intézkedésnek. – véli a Magyar Optikus Ipartestület elnöke.

Gerő Rudolf, a Magyar Optikus Ipartestület elnöke szerint ugyanis ha nem jár támogatás, sokan nem mennek majd el az orvoshoz, hanem a bevásárlóközpontokban vagy a piacokon veszik meg az olcsó szemüveget. Márpedig azok nem egyénre készülnek. Nem egyénre szabott a lencse, nem egyénre szabott a középpont, a méret, de lehet, hogy még a dioptria sem stimmel. Az pedig inkább árt, mint használ. A szakember szerint a legnagyobb problémát mégis a megelőzés hiánya okozza.

Gerő Rudolf szerint sokszor a szemésznél derül ki, hogy valamilyen komolyabb betegség is van a háttérben, például magas vérnyomásra és cukorbetegségre utaló jelek is láthatóak a szemen. De ha egy zöld hályogot nem vesznek észre időben, annak visszafordíthatatlan következményei is lehetnek – véli a szakember.

„Ha elmegy a piacra és megveszi a szemüveget, jól lát, mert elég nagy lett a betű, közben lehet, hogy a szemének más betegsége is van” – érvel az ipartestület elnöke.

A gyerekek esetében különösen fontos a szemészorvosi szűrés, jóllehet a gyerekekre is érvényes az új szabályozás. Ők sem kaphatnak tb-támogatott szemüveget hat dioptria alatt augusztus 16-tól.

A látássérültek 85-90 százalékát érinti a rendelet – nekik a hatosnál alacsonyabb dioptriaszámú szemüvegre van szükségük.

Számítások szerint évi 870 millió forintot költöttek a hat dioptria alatti szemüvegek támogatására, miközben ilyen eszközből több mint négymilliót értékesítettek. Augusztus16-tól ez a csekély támogatás sem lesz. Ám így egységessé vált a rendszer, hiszen a kontaktlencséket eddig is csak hat dioptriától támogatták.

Király Erzsébet

Egészségügyi miniszter nyilatkozata: " Nem történt hiba." Egy embert életveszélyes sérüléssel nem fogadott senki és meghalt. Ez hihetetlen. Itt nagyon komoly problémák vannak. Hippokratész forog a sírjában. Az orvosokon csodálkozom a legjobban...az, hogy a vezetőink szart sem érnek azt már régóta tudni, de hogy egy orvos nem egyetlen dologra gondol ilyenkor....hova a fenébe tartunk? A már megszokott kérdés egyébként: Ez az ember még miniszter? Igen, ha ez tényleg így megy akkor addig váltogassák a minisztereket amíg olyan kerül oda akinek legalább az emberélet fontos. Az eszem megáll komolyan.

Összeomlik az egészségügyi ellátórendszer

Harmincmilliárd forintnál többet vonhat ki az állam a szakellátásból a kamara szerint. A már eddig is kritikus helyzet tovább romlik, intézmények mehetnek csődbe.

A Bethesdában hatvan-kilencvenmillió forintos kieséssel számolnak az idén (Fotó: Horváth Péter Gyula)

A szakellátásra fordított 340 milliárd forintnak tíz vagy akár 18 százalékát is kivonhatják az egészségügyből – közölte a Magyar Hírlap kérdésére Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Éger sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet az új egészségügyi finanszírozási rendszerre, amely állítása szerint még az előzőnél is sokkal rosszabb lesz. Nem csak az eddigi ellátási színvonalat veszélyezteti, hanem magát a betegellátást. A végső stádium a szakellátó intézmények csődje lesz.

A MOK-elnök a napokban bejelentett, a teljesítményvolumen-korlát utáni finanszírozási modell pénzügyi következményeit elemezte. A járóbeteg-ellátók finanszírozásául szolgáló, betegség-súlyszámalapú HBCS-elszámolás (homogén betegségcsoportok) átlagértéke 120 ezer forint lesz, szemben az előző rendszerben érvényes 146 ezerrel. Azaz egy-egy betegségcsoport ellátására 26 ezer forinttal kevesebb pénzt fizethet ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP).

Éger ismeretei szerint az OEP tudatosan fogja vissza a kifizetéseket, a szigorított intézmény-ellenőrzések ezt a célt is szolgálják, e módszerek pedig felvetik a jog- és alkotmánysértés gyanúját. A kamara ezért panasszal élt az OEP ellenőrzési főosztályánál, vizsgálatot kért az intézmény főigazgatójától, az egészségügyi minisztertől és a legfőbb ügyésztől. Éger tud olyan fővárosi szakrendelőről, amelytől harmincmillió forintot készül visszatartani az OEP egy neuropszichológiai vizsgálat – szerintük jogosulatlan – elvégzése miatt. A megvonás számos intézményt érint, ahol az OEP szerint nem dolgozik e diagnosztika elvégzésére jogosult szakorvos. Ettől az adminisztratív lépéstől a pénztár az idén százmillió forint megtakarítást remél. A MOK nem fogadja el az OEP érvelését, a fővárosi szakrendelő vezetője szerint, ha nem kapják meg a pénzt, lehúzhatják a rolót.

Éger kifejtette, hamis az a megközelítés, hogy az úgynevezett teljesítménypörgetés lenne a felelős a 2009-ben jelentősen megnövekedett betegforgalomért. Elismerte, előfordulhatnak csalások, az ilyen eseteket pellengérre kell állítani, de nem ez a jellemző. A munkahelyüket elveszítő tízezrek, akik eddig lábon hordták ki betegségüket, most szánnak rá időt, hogy igénybe vegyék az őket megillető ellátást. Éger tehát úgy látja, a növekvő betegforgalom egyértelműen a gazdasági válság tünete.

Az új finanszírozási rendszer a parlament egészségügyi bizottságában is vitát váltott ki. Mikola István, a grémium fideszes elnöke úgy vélte, nem tartható fenn a teljesítményvolumen-korlát rendszer, a gazdasági válságra tekintettel el kellene törölni. Az új elszámolás lényege, hogy a finanszírozásra fordítható összegnek csak a 70 százalékát kapják meg automatikusan az intézmények, a fennmaradó részt a kórházak összteljesítménye alapján osztják szét közöttük.

------------------------------------------------------------------------------ --

Megszűnik a Baranya Megyei Kórház

Megszűnik a Baranya Megyei Kórház 2010. január elsején, feladatait a Pécsi Tudományegyetem (PTE) klinikái veszik át. A fenntartó megyei önkormányzat közgyűlése ma dönt az egyetemmel kötendő keretmegállapodásról. A PTE vagyonkezelői jogot szerez a kórház Rákóczi úti telephelyének épületeire, amelyek továbbra is az önkormányzat tulajdonában maradnak. Az önkormányzat vállalja, hogy az átadásig rendezi a kórház mintegy kétmilliárd forintos adósságát. A jelenlegi fenntartó ezt az összeget a korábban bezárt tüdőszanatórium eladásával kívánja előteremteni.

------------------------------------------------------------------------------ --

Megkérdeztük

Velkey György, a Bethesda kórház főigazgatója: Kritikus az egészségügy állapota, különösen igaz ez a kórházi szektorra. Az új finanszírozási rend egy kivéreztetett rendszerbe érkezett, hiszen korábban például a teljesítményvolumen-korlát bevezetése, a konvergenciaprogram vagy az ágystruktúra átalakítása szinte a végletekig kimerítette az intézményeket. A Bethesda helyzete különösen nehéz, mivel egyházi fenntartású, s ezért bár közszolgálatot végez, mégsem kapja meg az államtól azokat a bérkiegészítéseket, amelyeket az önkormányzatiak igen. Ráadásul ma már jóval kevesebb dolgozóval kell ellátnunk feladatunkat, mint a Molnár Lajos minisztersége idején elkezdődött "reform" előtt. Mivel nem súlyponti, hanem szakkórház vagyunk, több pályázati lehetőségtől is elesünk, noha súlyos, sokszor súlyponti kórházakból küldött betegeket kezelünk, például az egész országból mi fogadjuk a legsúlyosabb égési sérülést szenvedőket. A Bethesda a tb-kasszából évente 1,2 milliárd forintot kap, számításaink szerint a mostani teljesítmény fennmaradása mellett az év végére csaknem kilencvenmilliós kieséssel kell számolnunk az új finanszírozás miatt. Ha tíz százalékkal növekszik a teljesítmény – amit a tárca szerint "elbír" a rendszer –, akkor "csak" hatvanmilliós lesz a kiesés. Gazdasági krízisben a saját bevételek növelése igen nehéz, egyedül támogatóink jóakaratára számíthatunk. (kd)

Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház főigazgató főorvosa: A tervezett intézkedések végrehajtása tragikus következményekkel fog járni. Az ország harmadik legnagyobb akut ellátást nyújtó kórházának költségvetéséből másfél milliárd forintot von ki a kormány. Júliustól kezdenék a havi 250 millió forintos forráskivonást. Döbbenetes intézkedés, pályafutásom során ilyen pusztítással még nem találkoztam. A hazai intézményvezetőkkel egyetemben elképzelésem sincs, honnan tudnék pénzt átcsoportosítani. Vagy drasztikusan lelassítjuk az egyébként sem gyors betegellátást, vagy minden nyugdíjasként dolgozó orvost azonnal elküldünk. Azt azonban tudni kell, az orvoshiány olyan mértékű, hogy bizonyos kórházi osztályokat kizárólag a nyugdíjas orvosok tartanak fenn. Amennyiben nincs pénz a munkabérükre, osztályok szűnnek meg.

Zsidai Péter

Felbontották a szerződést a HospInvesttel
2009. május 28. 20:51 | Forrás: MTI
nyomtat | elküld

Felbontotta a hatvani kórház vagyonkezeléséről szóló, a HospInvesttel, illetve a leányvállalataként működő Hatvani Kórház (HK) Kft.-vel megkötött szerződést, augusztus 31-i hatállyal, a település önkormányzata. A Hospinvest sajnálatosnak tartja a szerződésbontást.

Kapcsolódó cikkek
Kirúghatják a HospInvestet!
HospInvest - már a legjobban működő kórházukban is mozgolódnak, pedig
A "kórházvédők" szerint kozmetikázzák a munkabeosztásokat Egerben
A halálgyárazó orvosnak is jár az egyenlő bánásmód

A szerződés felbontásáról szóló előterjesztés azt követően került a képviselő-testület csütörtöki ülése elé, hogy a HospInvest elnöke elismerte, a cég nem tudja megvalósítani azokat a fejlesztéseket az intézményben, amelyeket korábban írásban vállalt. Ez a szerződésszegés okot szolgáltat az önkormányzatnak a kontraktus felbontására - közölte Érsek Zsolt, a település szocialista polgármestere, a napirendi pont előterjesztője.

A tervek szerint a jövőben egy teljes egészében önkormányzati tulajdonú társaság működtetné a kórházat, amely átvenné a HK valamennyi dolgozóját, illetve számítanak, pályázat alapján, befektetők bevonására. Ez utóbbiról júniusban tárgyal a testület - derült ki az ülésen.

Érsek Zsolt emlékeztetett arra, hogy a HospInvest, félmilliárd forintos beruházás keretében, a hatvani kórház épületegyüttesének teljes felújítását, illetve új műtőblokk kialakítását vállalta 2009. december 31-ig.

Ugyanakkor Kollányi Gábor, a HospInvest elnöke az önkormányzathoz írt levelében közölte, hogy nem tudja teljesíteni határidőre a vállalt kötelezettségeket - mondta a polgármester.

Ebben a helyzetben élt az önkormányzat a rendkívüli felmondás lehetőségével. A határozati javaslatot a 18 tagú szocialista többségű testület 14 tagja szavazta meg, míg a 4 fideszes városatya tartózkodott.

Szabó Zsolt, a Fidesz frakcióvezetője a szocialistákat tette felelőssé a kialakult helyzetért. Ugyanakkor Érsek Zsolt úgy vélekedett: a 2006-os döntésnek köszönhető, hogy ma működő, jövőképpel rendelkező kórházzal rendelkezik a város.

A HospInvest Zrt. április 3-án jelentette be, hogy csődvédelmet kér, miután a CIB bank, hiteltartozás fejében, leemelt a számlájáról több mint egymilliárd forintot. Ugyancsak nehezítette a cég helyzetét, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank időközben eladta a HospInvestben korábban szerzett részesedését.

Sajnálatosnak tartja a hatvani önkormányzat szerződésbontását a Hospinvest, ám a kialakult helyzetet kényszerűen bár, de tudomásul veszik - közölték az MTI-vel csütörtökön este. Közleményében a cég azt írta, "jelentős saját erőforrást mozgósítva annak ellenére is képes megfelelni a betegellátás biztonsága iránti felelősségnek", hogy a CIB Bank idén márciusban egy teljes havi OEP-finanszírozást hívott le a számlájukról. "Erőfeszítéseinknek köszönhetően a kórházcsalád működése azóta is garantált" - olvasható az MTI-hez eljuttatott kommünikében.

Azt írják, hogy a csődvédelem biztosítása a betegek védelmében meghozott hatékony eszköznek bizonyult. Ezért sajnálatosnak tartják a hatvani önkormányzat szerződésbontását. "Arra való tekintettel azonban, hogy számunkra az új egészségkultúra szolgálata mindenekelőtt a korszerű betegellátás szolgálatát jelenti, kényszerűen bár, de tudomásul vesszük a kialakult helyzetet" - teszik hozzá.

Heves megyében valamennyi kórházat a HospInvest, illetve leányvállalatai működtetik, a hatvani és a parádfürdői mellett, a gyöngyösit és az egri megyei kórházat is.

A gyöngyösi önkormányzat szintén csütörtöki ülésén június 30-ig adott határidőt arra a HospInvestnek, hogy készítsen intézkedési tervet a helyi kórház működtetésére. Ugyanakkor az egri megyei kórházat korábban működtető Heves Megyei Önkormányzat július 31-ig adott haladékot a cégnek a csőd közeli helyzet elhárítására.

A hatvani önkormányzat és a HospInvest megállapodásában 90 napos felmondási határidő szerepel, ezért szűnik meg augusztus 31-i hatállyal a kontraktus.

Nem csak a gázzal van gond.

Nemcsak az úgynevezett tervezett műtéteket halasztották el az egri Markhot Ferenc Kórházban, hanem – egyebek mellett – a kemoterápiás kezeléseket is. A betegeknek más intézményekbe kellett utazniuk, hogy megkapják a szükséges ellátást.
Több tucatnyi beteg kapott írásos értesítőt az elmúlt hetekben arról, hogy az egri Markhot Ferenc Kórházban korábban előjegyzett műtétjüket elhalasztották. A csődvédelmet kérő HospInvest által működtetett intézményben nemcsak a műtétek maradtak el, hanem az FN információi szerint a kemoterápiás kezelések is, így a súlyos betegeknek más városba kellett utazniuk az ellátásért.

A Magyar Orvosi Kamaránál (MOK) hivatalosan még nem értesültek arról, hogy az elmaradt műtétek vagy kezelések miatt kártérítési pereket indítottak a kórházzal szemben, de tudomásuk van arról, hogy az intézmény laboratóriumából a fővárosba szállították a mintákat – mondta el lapunknak Éger István elnök.

Az egyelőre még kérdéses, hogy ha a betegek kártérítési pereket indítanak, vajon ki, mikor és miből fizet majd. Ha ugyanis a kórház-üzemeltető társaság jogutód nélkül szűnik meg, a károsultak leghamarabb évek múltán kaphatják meg a bíróság által megítélt összegeket. Ilyen esetekben általában az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet, vagyis az állam kénytelen átvállalni a kártérítést.

Az FN úgy tudja, az egri kórházvédők folytatják tiltakozó akciójukat és április 23-án újabb demonstrációt tartanak a város főterén.

Zavartalan a gázszolgáltatás a hatvani és az egri kórházban
2009. április 14. 11:22

Zavartalan a gázszolgáltatás a HospInvest által működtetett hatvani és egri kórházban - közölte a társaság észak-magyarországi régióigazgatója. Kosztura László későbbi időpontra ígért bővebb tájékoztatást. Győrősi Pál, a Tigáz szóvivőjének korábbi közlése szerint az ügy előzménye, hogy 2009-ben a HospInvest még nem fizetett gázszámlát, ezért tárgyalni kezdtek. Ennek az volt az alapfeltétele, hogy az áprilisi számlát befizetik. Ennek megfelelően a HospInvest az áprilisi számlát kifizette, azonban a megállapodás szerint keddig a fennmaradó tartozása egy részét is ki kell fizetnie a társaságnak.

Kollányi Gábor, a HospInvest elnöke ugyancsak hétfőn arról tájékoztatott, hogy a Tigáz az április havi tervezett gázfogyasztás árát előre kérte, s ezt a 13 millió forintos összeget a szolgáltató számára kifizették.

A HospInvest Zrt. április 3-án kért csődvédelmet, azt követően, hogy a CIB bank több mint egymilliárd forintot emelt le a számlájáról a cégnek nyújtott hitelek ellentételezéseként.

A társaság egyébként 5 kórházat és 4 rendelőintézetet működtet országszerte.

(MTI)

Előleget felvette,de mire?
Halasztható műtéteket,beavatkozásokat nem végeznek,teljes spórolás mindenütt....
Ez a betegek érdeke ugye?

A HospInvest dolgozói a hét végéig megkapják a bérüket
2009. április 9. 14:45

Csütörtökön vagy pénteken a HospInvest valamennyi észak-magyarországi dolgozója megkapja a fizetését - közölte a társaság régióigazgatója. Erre azt követően kerül sor, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) a cég az államkincstáron keresztül megkapta az előleget az ellátás fenntartásához - közölte Kosztura László, hozzátéve: a kifizetés időpontja attól is függ, hogy az adott dolgozónak melyik bank vezeti a folyószámláját. Ez egyben azt is jelenti, hogy a bérek kifizetése néhány napot késik a megszokott 5-ei időponthoz képest. A régióigazgató elmondta, hogy az észak-magyarországi régió esetében négy kórház - az egri, a gyöngyösi, a hatvani és a parádfürdői - mintegy 1800 dolgozója érintett.

Kosztura László arról is beszámolt, hogy az ellátás mind a négy intézményben zavartalan. Reményei szerint az eddigi ellátáshoz képest a betegek semmilyen változást nem tapasztalnak.

Az öt magyarországi kórházat és négy rendelőintézetet működtető HospInvest április 3-án jelentette be, hogy csődvédelmet kér, miután az OEP által betegellátásra átutalt összeget a CIB Bank teljes egészében a társaság hitelének törlesztésére fordította. Erre azt követően került sor, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank eladta a HospInvestben korábban szerzett részesedését.

Kollányi Gábor, a HospInvest Zrt. elnöke korábban azt közölte, hogy céghez tartozó kórházcsalád intézményeiben továbbra is folyamatos a betegellátás és a társaság megoldotta a rövid távú finanszírozással kapcsolatos átmeneti nehézségeket. Ugyanakkor több potenciális szakmai befektetővel folytatnak tárgyalásokat, és a HospInvest újabb tárgyalásokat kezdeményezett a finanszírozó bankkal is - tájékoztatott korábban a cég elnöke.

(MTI)

Szigetváron aláírásgyűjtésbe fogott a Fidesz, hogy ne adják el a tetemes adósságot felhalmozott kórház üzemeltetési jogát.

hirdetés
Aláírásgyűjtésbe kezdtek Szigetvár fideszes képviselői, hogy megakadályozzák a helyi kórház üzemeltetési jogának eladását - adta hírül a Magyar Nemzet csütörtökön.

A szocialista vezetők 25 évre ruháznák át az üzemeltetési, vagyonkezelési és vagyonhasznosítási jogokat az intézmény 700 millió forintos adóssága miatt, és azért, hogy javuljon a betegellátás színvonala. Paizs József polgármester szerint 2010-től kell visszafizetniük a tartozásokat, és ez komoly terhet jelentene az önkormányzat és a kórház számára.

Jó,átadják az üzemeltetést és attól javul a betegellátás. Rendben akkor idáig aki üzemeltette akalmattlan volt erre a feladatra. Miért marad a posztján ezen kijelentés után?
Lesznek felelősök?
Büntetés?

Valószínűleg nem,ez egy minden felelősség nélküli ország...
Itt a politika mindent megcsinálhat az ország rovására annak tudatában,hogy nem lesz felelősségre vonva.

pampa,

Jelenleg pl. az, hogy "azt mondják", ez nem csupán adó, nem csupán járulék (azaz eü-ellátási célú adó), hanem biztosítás, amely alapján Te is jogosult vagy ellátásra....

Amennyiben a különböző célok szerint bontanánk az adót, növelnénk az átláthatóságot azzal, hogy csökkentenénk a "feneketlen kútba való fizetés" érzetét az adófizetőkben, ezzel pedig növelnénk az elszámoltathatóságot is.

Befizettek az autósok 10 súlyadót, regadót, üzemagyanyag jövedéki adót, stb. amelyből az állam 6-ból utakat épített, 3-ból környezetvédelemre költött, 1-ből pedig fenntartja a közlekedéssel kapcsolatos szabályozási rendszert, jogszabályokat hoz, ellenőriz, rendet tart, stb.

Befizették a jövedelemtulajdonosok a szolidáris eü járulékot, amelyből az állam ellátja a gyerekeket, a nyugdíjasokat és a már krónikus betegeket.

Kevés és rosszak az utak? Büdös van a városban, nagy a szmog? Tényleg erre költötték az e célból kirótt adókat? Ha ez kevés, akkor ezeket kell növelmni, nem pl. az szja felső kulcsát növelni....

Gyatra ellátást kapnak a szolidáris keretből ellátott betegek?

Akkor lehet szolidáris járulékot növelni, avagy lehet szűkíteni a szolidáris ellátásra való jogosultak körét.

Ezek persze országgyűlési döntési jogköröük, de a célzott adókkkal - legalábbis a legfontosabb témakörökben alkalmazott célzott adózással - tisztább és hatékonyabb működést lehetne kialakítnai...

Remélem, érted, hogy mioért nem jó a szolidáris és biztosítási ellátást egyben kezelni, avagy a szolidáris eü-járulékot egy kalapban kezelni bármely más adóval...

Az állam adóbevételeit nem csupán a források megjelölésével érdemes differenciálni, hanem a felhasználási cél, szükséglet alapján is. Azaz nem csupán a fogyasztási adó, személyi jövedelem adó, társasági adó, osztalékadó, árfolyamnyereségadó, stb szerint, hanem a felhasználási cél szerint is érdemes megkülönböztetnünk: pl. útépítési adó, igazságszolgáltatási adó, rendőrségi adó, környezetvédelmi adó, egészségügyi szolidáris adó (avagy járulék), stb.....

???

Mi a különbség az adó vagy járulék címén beszedett pénz között?
Mert a minimál béresek most is fizetnek,a vállalkozók szintén.

Szélesíteni kellene a munkát végzők táborát és ezzel arányosan csökkenne a térítésnélkül igénybevevők tábora.
Ebben az esetben lehetne tárgyalni erről a rendszerről,de így hogy most kb. 2 milla dolgozó "viszi a hátán az egész országot" így nem aktuális,mert az én véleményem szerint őrájuk rakódana még több teher.

A te módszeredet egy "gazdag" ország simán bevezethetné,de egy "szegény" ország ezt nem teheti meg.

Egy durva példa erre:
van két család és mindkettő családfő ugyan olyan ügynök. Az egyik takarékosan él és van megtakarítása a másiknak csak adósága van.A tevékenységük egyik fő kiadása az üzemanyag. A spórolós család a megtakarításán és hitelből cserél egy kisfogyasztású autót,és így a kiadása a felére csökken ezért több lesz a jövedelme és ebből tudja fizetni a részleteket.
Sajnos ez az esélye az adósággal küszködőnek nincsen meg...
Valahogy így látom én a helyzetet, a te elképzelésed az első esetre érvényes,de az ország a második család cipőjében jár...

...írtam:

"A minimálbéresek viszont - amennyiben más, nem bér jellegű jövedelmük is van, avagy vállalkozók, cégek, ők többet fizetnének, azaz ők is részt vennének a társadalmi szolidariutásban - jelenleg ők azok, akik ebben a legkevésbé vesznek részt.... :) "

Akik jövedelemmel rendelkeznek ugyan, de jelenleg nem - vagy csak minimális mértékben - vesznek részt a járulékfizetésben...

Első sorban a vállakozások, hiszen ők is jövedelemre tesznek szert, noha mint jogi személyeknek nincs szükségük egészségbiztosításra. Ezért is jó lenne különválasztani a biztosítási és a szolidaritási részt...

És az így kieső bevételt honnét pótolná a kormány?
Mert mint írtam elviekben értem csak forintosítva nem.

pampa,

Az átlag munkavállaló valamivel kevesebbet fizetne összességében, melynek csupán az egyik része lenne (4-5%) a szolidáris járulék, a biztosítási díja pedig jórészt attól függne, hogy mennyi önrészt vállal, ill. mennyit vállal befizetni egyéni számlájára, mely utóbbi természetesen kedvezőbb színben látszana számára, hisz' azt nem a nagy kalapba adóként, hanem saját eü számlájára gyűjthetné - a magánnyugdíjpénztári befizetéseihez hasonlóan, de más célból...

A magas bérűek viszont lényegesen kevesebbet fizetének, így megszűnne az a mai állapot, hogy ők a járulékok legnagyobb részének a befizetői, azaz számukra a legkevésbé elfogadható a jelenlegi redszer.

A minimálbéresek viszont - amennyiben más, nem bér jellegű jövedelmük is van, avagy vállalkozók, cégek, ők többet fizetnének, azaz ők is részt vennének a társadalmi szolidariutásban - jelenleg ők azok, akik ebben a legkevésbé vesznek részt.... :)

Csupán az elosztás rendszere lenne igazságosabb, fenntarthatóbb... legalábbis szerintem....

Annak ellenére ezt tartom igazságos elosztásnak, hogy magam a harmadik csoportba tartozom: minimálbér, EVA és osztalékjövedelmem után lényegesen kevesebb járulékot kell fizessek jelenleg, mintha ugyanennyi jövedelmere alkalmazottként tennék szert... :)