Vasárnapi ebéd előtt a korcsmában.
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama
Nixugribugri itt sem meg az anyacég 4ig-nál sem, one way ticket, a végállomás még odébb van, addig élvezzük az utazást. Nekem nincs sok, de hajrá RÁBÁ.
Valahogy így gondolkodunk sokan, ha már megvettük a vonaljegyet, nem ugra- bugrálunk, mert a járat megérkezik egyszer a végállomáshoz...🫣 No, majd ott kiszálunk...🙂
Szerintem ez nem az érzelmekről szól, sőt semmi köze hozzá! Sokkal inkább a storyról! Ha valaki hisz egy storyban akkor tartja a papírt, teljesen mindegy, hogy (pl.) egy fórumban mások mit mondanak. Mondok két ismert példát: W. Buffet mindig hosszú távra fektet be, igaz, hogy a fundamentumok ebben döntően sok szerepet játszanak. Ám nála sem volt/van ez mindig kőbe vésve, mert nézi a cég piaci pozícióját, versenytársait, termékfejlesztéseit, stb., ergo hisz benne, hogy jó úton járnak, komoly lehetőségeik vannak és menni fog az árfolyam, ha pillanatnyilag nem is minden fényes a cég körül. A másik A. Kosztolány, aki szintén egy hosszú távra gondolkodó spekuláns volt és mindeközben képes volt a gazdasági szempontokon túl a politikai meglátásait is beintegrálni a kereskedésébe, amikor orosz cári kötvényeket vásárolt. Mi a közös kettőjükben az olcsó vétel lehetőségének megragadása és a türelem. Szóval ez nem tőzsde pszichológia, hanem a tőzsdés pszichológiája. Szoktam mondani, hogy mindenki ugyanazt nézi, de mindenki mást lát! Ezért viszont nem kell leszólni a másikat, cinkelni, vagy megalázni. Mindenkinek van elképzelése, mindenki hisz a döntése helyességében, egyébként nem fektetne be. Majd az idő eldönti, hogy jók voltak-e a meglátásai. A chart nem mindenható és nem lát előre. Csak egy impulzus indikátor, amit figyelembe lehet venni, de nem az egyetlen, amit számításba kell venni. Jó kereskedést mindenkinek!
Zsoca, teljesen egyetértek veled! A Rába (és a 4ig és más topicok is) teli vannak hívőkkel, akiket nem lehet semmilyen racionális érvrendszerrel kibillenteni az érzelmek (álom)világából. Az érzelmeket elég nehéz kiiktatni, ezt kell évtizedekig tanulni a tőzsdén. Aki erre képes, az szignifikánsan jobb eredményket tud elérni a piacon, aki nem képes, az sokkal kevesebbet, ha egyáltalán bármit is...
A spekizés és a hosszútáv nem zárja ki egymást. Én kiszedtem belőle a héten 10% profitot, de ez nem jelenti azt, hogy olcsóbban nem vettem/vagy nem veszem vissza hosszabb tartásra. A statikus gondolkodás a tőzsdén nem mindig működik egyébként. Sőt, nagyon sokszor nem, és az sokba tud kerülni. Hogy csak egy közelit említsek: 4IG. A magabiztos kinyilatkoztatásokkal tele volt a fórum, aztán jött a koppanás, meg a brutális veszteségek azoknál, akik nem a chartnak hittek, hanem a meggyőződéseiknek. A Rábában én is hiszek, jobban mint a 4iG-ben, de attól még nem hívőként állok hozzá. Ezzel együtt a 4iG is lehet 5-10 ezer ft valamikor, de ez is csak feltételezés. Valakik ugyanígy hittek ezekben a cégekben is, mint pl. Nike, Volkswagen, Novo Nordisk, stb.
És nem spekuláció hanem az előállított termékek értéke fogja növelni a cég és részvények értékét. Nyilván ehhez idő kell, de akinek nem sürgős annak megéri kivárni.
Magyar Péter a tárgyalások utáni sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a kormányok az exportösztönző szervezeteken keresztül közvetlenül is támogatni fogják a cseh és magyar vállalatok egymás országaiban, valamint harmadik piacokon végzett beruházásait.
Ez a Rába számára azt jelenti, hogy a CSG-vel közös haditechnikai termékek (pl. a TATRA globális exportprogramja) komoly állami diplomáciai és finanszírozási támogatást kaphatnak, megnyitva az utat a külföldi piacok felé.
Győr stratégiai szerepének felértékelődése a prágai csúcstalálkozón részt vevő Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter már az utazás előtt egyértelművé tette, hogy a tárgyalások egyik fő célja a magyarországi ipari megrendelések növelése és új beruházások bevonzása. A Rába győri bázisának tervezett 100 milliárd forintos modernizációja tökéletesen illeszkedik ebbe a kormányzati koncepcióba, így a prágai megállapodások garantálhatják a gyár infrastrukturális fejlesztéseinek zökkenőmentes megvalósulását.
A csehekkel nem állunk csehül. (( Nem a Rába kapcsán érdemes lett volna a szocializmus utáni helyzetben is hasonló konstruktív együttműködést megvalósítani " velük",; hiszen objektíven nézve iparuk fejlettebb volt ...)) A jövő szép példája épülhet ...
Rába és a láma
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama