Vasárnapi ebéd előtt a korcsmában.
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama
Ennek az egész rábának már szinte semmi köze egy rv-befektetéshez. Ez egy ingatlanos vagyonjátszma, és ehhez kell érteni, ha valaki ebböl hasznot remél. Tudni kéne milyen ütemezéssel, milyen formában várható az ingatlanból befolyó összeg felhasználása? Tudja ezt itt bárki?
Izgalmas fejlesztés. Mire kész nettó 50 Mrd bekerülési költség. 5-8 Mrd közti telekárral ! +Barkácsos és fészekrakók (5%!!) . Osztalék ? Nézőpont kérdése, de teljes telek bevételben én javaslom 3 évben gondolkodni. Ha nem is arányosan de évi 5 Mrd (4-500/részvény) borítékoljunk. Ha rekonstrukció is tervszerinti akkor ez brutális ! B verzió ha mind felosztják ! (Giga brutális) Mama mondta A Rába termőre fordult
Ááá, meg sem próbálnám... Buffett - 2 óra múlva megszólal élő egyenes adásban - szokta mondani az értékalapú befektetésről, hogy valaki vagy megérti a lényegét 5 perc alatt, vagy számára felejtős az egész:) Na ezt elég pongyolán idéztem, de lusta vagyok kikeresni a pontos bon mot-ot:) Amúgy megnéztem újra a képet, azon a számokat, húúú, aztán néztem még egy ideig, némileg banbán, húúú. Aztán beütöttem a gogliba, hogy MÜPA. Ezt bővebben nem fogom itt kifejteni. Aki ennyiből is érti mire gondolok, szerintem te fogod, azzal úgysincs miért ragozni, az MNV-vel meg erről sem akarnék beszélgetni:)
A becslést itt szerintem egyikünk sem érti... Azon túl, hogy a szakinak esetleg (?) megmondták mennyi legyen (ismeritek a viccet arról, hogy kell könyvelőt választani, nem?), még azt a gondolatiságot tudom elképzelni a részéről, amit Herdon István (a debreceni ipari park ingatlancsászára) fejtegetett épp itt, egy portfolios interjúban. Valami olyasmit mondott, hogy azért nem viszi tőzsdére a cégét, pedig a SZIT státusz adta adókedvezmények miatt vizsgálta a lehetőséget, mert az ingatlanvagyon kötelező felértékelésekor az értékbecslő jelentősen alul értékelné a gyárépületeit, nehogy az a vád érhesse később, mondjuk egy tőzsdei eséskor, hogy túlzottan magas értéket mondott, és ezzel megtévesztette a befektetőket, szóval, hogy védje a seggét. A másik gondolatom így a napot zárva, és tudom, hogy ezzel nem fogsz egyetérteni: a befolyó eladási bevételből minden egyes fillér, ami nem osztalék kifizetésre fordítódik, az tőkeallokációs baklövés, pénzégetés. Majd ha pár év múlva visszatekintve azt mondhatjuk, hogy megérte a kalapácsos beruházás, akkor visszatérhetünk arra a kérdésre, hogy az aktuális megtermelt éves nyereségből mennyi legyen az osztalék és mennyi legyen újra befektetve a gyárba.
A bajszos úr ha jól adja el a telket az több pénzt hozna a részvényeseknek, mint az egész pléhkalapálás a következő 40-50 évben, ha a tavalyi évből kiindulunk. Ehhez képest szerintem a kérdés sajnos nem ez, hanem hogy a _valós_ piaci árat megkapjuk-e botrány nélkül a városnak szükséges részért.
Most mit követtem el ?)) Amúgy az öreg Woodynak valóban mentorkodtam. . No tehát komolyra fordítva A telekből tetemes pénzek jönnek be , ezek okosan részben osztalék részben stabilizálódás részben akvizíciók ! . Mint már régebben írtam a Rába az iparági régió multinacionális zászlóshajója babérokra tör. . Komoly rekonstrukción van túl , minőség, automatizálás, tőke halmozás (telek), terjeszkedés Tankönyvi forgató könyv .
Rába szempontjából irreleváns a tervezés Értékesítés fel fog pörögni, Rábánál egymás kezébe fogják adni a kilincset. Egy ingatlanos jól jönne a céghez. Ha Pintér jól adja el a telket akkor a cégnek (városnak) ez történelmi pillanat lesz! . Nyugdíj előtt ezt még a bajszos úr megfogja ugorni !
Pörgetni kell a beruházást! Egyetértek! kb. versenytárgyalás nélküli meghívásos tervezés aztán kivitelezés. Ehhez képest Dézsi nemzetközi tervpályázatban gondolkodik: https://zupimages.net/up/20/18/wawq.jpg Ami nem baj de hogy az nem zajlik le 2020-ban szinte biztos vagyok.
Matekban igazad van, az emeletekről megfeledkeztem! A nem jött jókor gondolatnak azzal a részével, hogy ezek a történések felverik az árat egyet tudok érteni. Ugyanakkor az, hogy a libling projektje mellett más is épül/épülhet a szomszédban, így szépül és felértékelődik a környék, vele az általa vezetett város, talán ellenpontozza a dolgot. Aztán meg azt is el tudom képzelni, hogy így még jobban eladható az ötlete. Végül is a nagyobb számok csak érdekesebbek lehetnek, nemde?! Ha érted mire gondolok;)
Valóban a körülmények a telekárat felhúzzák. De viszont a terület (5%) viszonylag gyorsan beépül. Ki van ez találva ügyesen. Viszont a menedzsment győri lévén önmagának látszólagosan ellentmondó ,paradox helyzetbe kerül. Pintér úr magánember vagy menedzsment ! - mi a jó a városnak ? - mi a jó a Rábának ? - mi a jó a Rábának s a városnak ? .
Szerintem az épületek minimum 2 szintesek lesznek(földszint+1(2) emelet. Így aztán 9000/2 =4500 ami 30%-os beépítési mutatóval 15 000 négyzetméter Ehhez 7000m2 utak parkolók(ábra szerin) az 21 000m2 2,1ha Három épülettel számolva(közel azonosnak feltételezve ) 6,3 felfelé ker. 7ha, vízparti zölddel együtt max 10ha. Szerintem Dézsinek nagyon nem jött jókor a barkácsáruház telekvásárlása és az 5%-os ÁFA vissza hozatala.
Rába és a láma
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama