"játékosok milliókat veszítettek, mert azt hitték, minél tovább tart a széria, annál nagyobb az esélye annak, hogy végre a piros fog nyerni. " A cikkíró sem érti amit el akar mondani: Tökmindegy mit gondoltak, nem az a szín jött ki, ezért vesztettek.
A gazdaságban a megtakarításokért versengenek különböző befektetések/beruházások, és e kettő egyensúlya, egymásra hatása nagymértékben meghatározza a tőkepiacon elérhető hozamokat is. Most úgy látom, hogy jelentős változás van folyamatban, amely a tőzsdei részvényekre is nagy hatással lehet. Tudjuk, hogy az amerikai lakosság...tovább . Zsiday Viktor
Na ja , csak éppen a leírtak miatt ez egy soha meg nem állo karusszel , amíg nem add tejet termeli a veszteséget mert semmi "haszna" csak költség van vele, amikor tejet add meg plusz feladat vele a borjú kezelése. Vagyis mindenki lehetőség szerint pörgeti, ezzel nő az állomány ami korlátos , meg ott a trágya , mit csináljak vele, vagyis ez egy nagyon problémás nagyon irányitott tevékenység amit nem lehet hipp hopp sem elkezdeni sem befejezni.
Ha jól emlékszem, te írtad, görbe tükör. Nem szeretem a luxizást, főleg mikor a szerencselovag mutat százszor nagyobbat, mint ami. Van egy ilyen rokonom, mások előtt csillog, mint az arany, közben még a rezet sem éri el. Hihetetlen nagyképű, mindent jobban tud. Ha szembesítik vele, hogy baromságot mondott, pici szünet és már egy másik témában a mindenttudó. Láttam, néha beszólsz a nagy elemzőknek a fals jóslataik miatt, én már régóta visszafogom magam. Eleve én nem értek a jósláshoz, meg ők sem. Csak én nem is jósolgatok. Nemelemző volt az előző nevem, mert nem értek hozzá, de visszaolvasgatva nem szentírás az egyik sem.
Miért? Az ásványvíz is a tej szintjén van.A tej meg nem csak úgy folyik a tehénből, csak borjaddzás után ad tejet, aztán szépen elapad. Ismerősöm fácánokat tenyészt, úri muri lövöldözéshez. Eljön a csúcs vállalkozó, befizet és feldobálnak neki 100 fácánt az orra előtt. Ha véletlenül nem találja el, el kell hessegetni, mert azt hiszi, kaját kap az embertől és fut oda. A buli végén, ha úgy kérte, kap 5-10 darabot megpucolva, fagyasztva, a többi kuka. Amelyik fácán véletlenül elmenekül, az éhen hal, nem képes a vadonban fennmaradni. A mezőgazdaság a túltermelés miatt van válságban. Ha nem terem, behozzuk, csak legyen olyan ára, hogy megérje. Ez a nagyipar és globalizáció hatása.
A birka az is megér egy misét, nem láttam mo ban olyan birka telepet ami ne lenne egy rakás sz.... ez is mutatja mennyire megy. Nézd önmagában ez mind mutatja, hogy válságban van a mezőgazdaság ... nem kis válságban. De ott a vad gazdálkodás, nonszensz, hogy a vadhús olcsóbb mind a sertés még akkor is ha a vadhús önmagában problémásabb.
Látod, te is a világ másik végében gondolkodtál, hogy a méz luxustermékként értékesíthető legyen. Kínából meg jön ide az olcsó méz, amivel tönkre teszik a hazai méhészeket. Azt meg hiú ábránd, hogy egy őstermelő akár a szomszédba hordja áruját, nemhogy a világ másik felére. Van ilyen, de ...... Ahhoz nagyon exklusív árujának kellene lennie, de jó soknak, hogy a keresletet kielégítse, megérje 1000 kilométereket utaztatni.
A volt szocis tömbben az államosítás megszakította a magántulajdonhoz való kötődést és azt a folyamatot, hogy a helyiek szolgálják ki a környékbelieket. Amikor visszakapták a tulajdonukat, akkor már az üzletek polcain ott sorakoztak az olcsó dömping portékák, amik esélyt sem adtak kialakítani egy fizetőképes vevőkört. A kilencvenes évek elején mi is neki állatunk gazdálkodni, az istállók, ólak már közel 20 éve üresen állnak. Még saját magunknak sem tartunk állatot, csak hobbiként. Legyen a szüleimnek egy kis szórakozás, a tyúk elvan, meg a nyuszikat a gyerkőceim szeretik dédelgetni. A csúcson volt 14 törzskönyvezett anyakocánk, 17 bikánk, 60 hízódisznó, 40 birka, saját fogyasztásra tojó, fűnyírásra 3 kecske, gyerekeknek nyuszi. Sőt, próbálkoztunk pulykákkal és libákkal is. A nagy kertben paradicsom, paprika, csemege kukorica, egy részében őszibarack. Ha megérte volna folytatjuk, de nem. Szépen minden elkopott, mert sokszor még a munkadíjunk sem jött ki belőle. Elején a birka gyapjú nagyon jó biznisz volt, eljöttek, lenyírták, kifizették,elvitték. Aztán eljöttek, lenyírták, és a nyírás fejében ingyen elvitték a gyapjút. Később eljöttek kifizettük a nyírást, gyapjú meg a nyakunkon maradt. Megegyeztünk egy hentessel, közösködjünk, mi adjuk a birkát, ő meg árulja a húst, az sem működött. A hab a tortán, felajánlottuk a helyi szervezeteknek, vigyék ingyen, csináljanak az összejövetelükre gulyást, de csak úgy fogadták el, ha konyhakészen adjuk. Nincs ki lenyúzza. Csak a vadászok vittek belőlük, még kóstolót sem hoztak. (igaz én nem is eszem meg sem a birkát, sem a vadat). A maradékot potom áron adtuk egy vágóhídnak, még oda is kellett szállítani. A hízó sertéseknél táp nélkül 3 év után éri el a vágósúlyt, a táp meg nagyon drága. Így mikor megkaptuk a vágóhídtól a pénzt, csak annyit kaptunk, mint amennyit beleraktunk. A bikákon azért volt hasznunk, mert sikerült szerezni olcsó takarmányt, mivel én üzletkötőként jártam a termelőket, ami "szemét" volt, azt elhoztam és nagyon extenzíven lassacskán felnőttek. A településen, ahol a szüleim laknak, majdnem minden háznál tartottak disznót, tyúkot, nyulat, nagy hagyománya volt a disznóölésnek. A szomszédunk szervezett (fő)városiaknak disznóölést, nagy vigadalommal. Taxival jöttek, végig mulatták, aztán részegen, csomagtartó megpakolva mentek haza. Most már hűtőjük sincs, nemhogy fagyasztóláda., házhoz rendelik a pizzát és boldogok.
Egy sunyi kérdés: bárki tud mondani olyan magyar gyümölcs termék előállított akinek van Halal vagy Koser minősítése ? Csak pl hogy miért nem jutunk egyről a kettőre, mert Vietnamban 6 évvel ezelőtt se nagyon tudtam olyan asszalt mangót találni amelyik egyik, vagy masik vagy mindkető min ne legyen.
A tej pont a te álltalad leírtak miatt nem jó példa , még a nagyok sem tudják megfelelő árszinten csinálni. Azzal nem értek egyet , hogy kicsoben nem lehet csinálni, bármennyire is magas belépési küszöbről beszélnek sokan. Olyan terméket kell csinálni ami könnyen eltartható vagy nem igényel extra tárolást és a termékkel áthidalható a termelési volumen alsó részébe amikor már nincs. De az sem járható, hogy minden gyümölcsös gyártja a ivólevet, lekvárt, pálinkátmeg hasonlókat de olyan színvonalon hogy még ő sem venné meg. Meg kell tanulni, hogy a csomagolás minimum 50% -ék. Anno gondolkoztam rajta, hogy csinálok egy céget és magyarországon lédigben megveszem a mezőgazdasági termelőtöl a mézet, stb. És prem, luxus termékként eladom ázsiában ... aztán rájöttem, hogy a f.. nek reizikózok , szenvednék amikor sokkal nyugisabban megélek másból. A probléma az is, hogy a szakmai szervezetek vezetése a szakmai szervezeteket nem a kizösség, tagok érdekében csinálja hanem a saját magán érdekében.
Nézd én azt mondom, hogy egy NL, AT vagy más ország birtok mérete önmagában nem feltétlenül meghatározó adat, mert látni kell mit termelnek rajta. Ezért a két ország adatai a MO összehasonlításban nem relevánsak mert mindkét állam földrajzilag más , AT hegyes, nagyobb részt legelők vannak , NL meg polderek országa , szar sós talajokkal. De mindektőben a termelt kuktúrák sokkal magasabb értéket állítanak elő .... a magyar nagytáblás mezőgazdasági növényben utazik aminek a ha nyeresége jelentősen kisebb így azonos feltételek mentén azono cash fliwhoz, stb. nagyobb birtok méret kell. Ez matematika semmi más, ezért mondom, hofy a gazdáknak ma nem szaktanácsadóra can szűksége hanem matematikusra , hogy megmutassa mennyi az annyi , mert nem akar kijönni a matek és ezt nem értik meg.
Igazad van de ma mo. kb az emberek 90%-a nem tud - mert nincs hozzá megfelelő elméleti tudása - változtatni így azt csinálja ami az apja és vagy nagyapja. A spec növények egy jó kiugró pont lenne de ehez tudás, bátorság, pénz kellene , és igen lehet 1 ha-ról akár 5-10 milliót is lehozni de ehez tényleg kell a tudás , szakértelem, és kapcsolat. Azzal is egyetértünk, hogy a feldolgozás a cél, azzal is , hogy Raffi úrnak igaza van, de amíg a földszerzésben egymás piranjai addig nem fognak össze,mert ha a másil beadja a törülközött megszerzem a földet. Ezt nspokig lehetne ragozni , tudok neked történeteket mesélni. Soha nem értettem ha japánban a családi gazdaságok tudnak kész terméket előállítani akkor a magyar miértnem ?
A termékek feldolgozásánál is van elég sok gond. A kézműves elég drága és szezonális. A terméket nem biztos, hogy mindig el tudod adni, tárolása háztájiban szinte lehetetlen. Ha kicsiben csinálod, az a gond, ha nagyobban akkor az. Nagyos sok ilyen próbálkozást láttam, mikor a parasztocska megpróbálta az udvarából értékesíteni a termékeit, általában nem sokáig működött. Egyik nagyobb gazda....majd ő megmutatja a tejfeldolgozónak......vett tejkiadó automatát. Még a helyi hírlapba is bekerült. Nénikék sorakoztak, mikor feltöltötték a gépet és újra átélték a gyerekkori élményüket, a frissen fejt zsíros tej ízét Az unokának már nem annyira ízlett, mert tehén szaga volt. Elejével kétszer töltötték naponta, a végén meg volt, hogy a félig töltöttnek a felét kidobták. Soha nem volt rajta nyereségük, mert nem segítette ki őket a max 50 liter tej ára, ráadásul meg kellett venni az automatát, tölteni, karban tartani, fizetni a költségeit, elkárolni, ami nem fogyott el, mert azt már nem lehetett semmire felhasználni. A tejfeldolgozó meg küldte az autót, amennyi volt, elvitte és le volt a gond. Arról nem beszélve, hogy mennyi higiéniai feltételnek meg kell felelni a terméknek, ha nem magad fogyasztod, hanem eladod.
Hollandiában az átlagos birtokméret 35 ha, ott van talán a világ leghatékonyabb mezőgazdasága, persze csak akkor, ha nem vesszük figyelembe a környezeti kibocsátást. Mindent összevetve Ausztria lehet a nyerő, bár a termelékenység nem olyan magas, de ők fenntartható ökológiai gazdálkodásra helyezik a hangsúlyt. Ott az átlagos birtokméret még kisebb 25 ha körül alakul. Magyarország épp a kettő között van birtokméret tekintetében. Egyébként hatalmas apparátus dolgozik az európai gazdáktól beérkező adatok feldogozásán a DG AGRI-ban és nem egyértelmű, hogy mi a helyes irányvonal, sok vita van a mérethatékonyság kérdéséről.
Na jó témát hoztatok, ez volt a szakterületem. Nem a szomszéd bácsikától hallottam a buszon, hanem 30 évig ebben éltem és saját szememmel láttam, néha bőrömön éreztem. Az osztrák teljesen más. Ott már régóta kialakultak a helyi értékesítési láncok és ami a legfontosabb, hajlandóak megfizetni. Nagyon nehéz itthon úgy összefogni, hogy mindenki azt lesi, hogyan tudná a szomszédtól megszerezni a földeket. Mert ugye minél nagyobb birtokméret, annál hatékonyabb a termelés. Persze, hogy egyik utálja a másikat és keresztbe tesznek egymásnak. Az osztrákoknál a földszerzés teljesen megállt, senki nem adja senkinek. Például ott van a raiffeisen (RWA), az egy óriási integrátor. Raiffeisen úr német származású paraszt volt, sikerült növekednie , de rájött, nem termelni kell, hanem üzletelni. Így épített több gabonaraktárt és nekiállt felvásárolni a gabonát. Persze bértárolást is vállalt, aztán már vetőmagot is biztosított , később már elkezdte finanszírozni a parasztokat, Így lett a raiffeisen bank.Aki csődbe ment, annak átvette földjét, de hamar rájött, ha az eredeti tulaj csődbe ment, nem biztos, hogy ő majd nyereségesen tudja ezt működtetni, így inkább csak betársult. Ezzel magához és cégéhez kötve a sok sok kisparasztot. Ezért van még most is, hogy a nadrágszíj parcellákon a tulaj gazdálkodik, nem adja másnak bérbe, de természetesen nem ebből él. A raiffeisen csoport agrár része mindig bukdácsolt, de mivel nagyra nőtt, külföldiek is meglátták benne a lehetőséget. Az igazi felívelésüket a keleti nyitásnak köszönhették, azonnal terjeszkedni kezdtek a volt szocis blokkban. Azok az évek voltak a történelmük legjobb évei. Ha jól tudom, a Raiffeisen Agro Magyarország éppen a napokban dobta be a törölközőt, de Csehországban is megszűnik, meg Szlovákiában is minimalizálnak. A birtokméret is fontos, de ha speciális növényt hajlandó vagy termelni, akár fél hektár is eltarthat. De akkor olyant kell termelni és ez óriási lekötöttség. Az egyszerű szántóföldi termelés elég kényelmes, mert nagyon szezonális, van egy két hét, mikor hajtani kell, de a többi szabadság. A kisgazda a nagyiparral nem tud versenyezni, mert nálunk nem fizetik meg. Még nagyon sok tényező van, ami miatt nem működik, ha kíváncsiak vagytok, leírom. Így is már nagyon hosszúra sikerült ez az irományom.
Itt is van szubvenció mind ausztriában, amúgy amit írtál 100%-ban egyetértek , ezt kérdeztem minden gazdától te milyen terméket csinálsz a terményből : válasz semmit eladom a felvasárlónak. Nem kellene eladnia rögtön, van bértárolás. A különbség Au vs Mo között az általad leírtakon túl két dolog: összefogás, okusz az állam törvényileg nem engedni szeletelni a földet , ha Apu meghalt és 3 gyerek van addig nem vehetik birtokba amíg egyik megnem állalodik a többivel. Nálunk simán szétírnak 1 ha 5 felé is. Aztán meg jön a bekebelezés és maris máse a föld.
Megint nem jó végén foktad meg a dolgot, az 1 ha gazda de meg a 20 ha -os is életképtelen. Valahol 50-100 ha on van a határ de itt is csak a mellektevekenyseg szintjén. Ha te főtevékenységben csinalod amit csinálsz akkor 100 ha felett van. Az ilyen kicsik nem tudnak fenntartani 1 adminsztrátort aki a tengernyi bevallást, naplót , stb vezeti. A méretgazdaságossággal ott van probléma hogy ha nem vagyok elég nagy akkor legyen annyi eszem , hogy belássam össze kell fogni. És a mérethatékonyság ott van ha kicsi vagyok akkor negfogom és összefogok a többi kicsivel, kőzepessel és naggyal is. Mert akkor közösen tudunk 3 embert felvenni, és fizetni ami 100 gazda esetén már 10-15 ezer forint / hó, mert akkor közösen veszünk vetőmagot, adjuk el a terményt , és meg tudunk oldani olyan feladatokat amiben egyenként de még 5 en is kevesek vagyunk. 100 gazda az átlag mérettel is 2000 ha körüli csoport. Én ilyen méret hatékonyságról beszélek. Nem az, hogy a nagyok elvegyék a földet a kicsiktől. Amúgy különben miert lenne baj ha a nagyobb, hatékobyabb felfalná a kicsiket ? A mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája az összefogas hiány, a második a hatékonyság hiánya , a harmadik a tudás hiány. Az egész mezőgazdaságintevékenység klaszik kulturákkal 100 ha alatt nettó járadék vadászat. A jelenlegi mezőgazdaság éppen azert van csődben mert nem tudja megfinanszirozni a mára életbenmaradáshoz szűkséges szerkezet válltást.
Mert keverve vannak a dolgok. Ha valaki búzát vet vagy kukoricát és szemesen akarja eladni akkor két dolog van, learat és annyiért kell neki eladni amennyit adnak neki. Mert be kellene tárolni és akkor eladni amikor jó ára van. Előre kevesen kötnek szerződést. Az nem nagy üzlet a kereskedő többet keres rajta mint a termelő. Igen az ilyen gazdaságoknál szövetkezni kell..kellene..néhány helyen van rá példa. Nem saját gépük van hanem bérelnek embert traktort kombájnt. De nézzük Ausztriát. Ott is sok kis földterületű családi gazdaság van. Egyrészt kapnak támogatást, másrészt nem a nagy gazdaságokkal akarnak versenyezni hanem speciális bio termékeket állítanak elő. Az almatárolók korszerűek februárban is ehető az alma (viaszozzák amit a méhészektől vesznek... megfelelő klíma) Összekötik a falusi turizmussal. És konkrétan tudom, közvetlenül a fogyasztóknak adják el pl a tejet tejtemékeket. Nem beviszik a csarnokba és kapnak amit kapnak érte.Tehát szélesebb palettán cimbalmoznak (sic). Volt magyar cég aki mini tejüzemet árult osztrákoknak, ízesített poharas tejeket tejfölt állítottak elő a parasztok, pasztörizáltak. A fejéstől a feldolgozásig és a végén még le is fertőtlenítette a rendszert. A helyi boltokba és iskolákba adták el. Ha termelsz búzát kukoricát azzal eteted a tyúkjaidat és eladod azokat a tojásokat állatokat feldolgozva akkor jobban keresel rajta, mint mindenen ahol nagyobb hozzáadott értékkel árulsz valamit közvetlenül (főleg ha még valódi házi/kézműves) a felhasználónak. Azt mondják a húsfeldolgozók veszteségesek, háát nem tudom hogyan mert olcsón veszik át élő állatot és a boltban nagyon drága a feldolgozott cucc. Amúgy az élő állat külföldi eladását nem engedélyezném, egyrészt kegyetlen másrészt nulla hozzáadott érték van. Van itt akár halal vágóhíd is. Csak beugrott emlék. Srác voltam vidéken hagytak 1-2 hétre. Segítettem amit tudtam érdekelt. Unokabátyámnak volt disznója, (nagyon kis település) jött egy malacképű felvásárló neki adta oda hozomra, mert nem fizetett azonnal azt mondta majd később, egy darabig fizettek utána az utolsót már nem. Kérdeztem kifizeti, mondta ez már többször fizetett. Mondom és tudjátok hova viszik, mondta igen, mondom miért nem fogtok össze és ti viszitek el. Azt mondta mert tőlük nem veszik át. Mentünk hazafele, mondta beugrik a henteshez irat húst. Mondom hülye vagy most adtad el a jó kis disznót. Ugyanez a tej. Vittük a csarnokba mondom mennyit adnak érte, nem tudta majd megmondják. Tudták muszáj nekik eladni a tehenet le kell fejni tárolni meg nem tudja. Ja és hazafele vett a kisboltban zacskós kakaót és tejet.
F.I.R.E. életmód (általánosságban)