A Carrefour részvényei 12 százalékkal estek a korai kereskedésben, február óta nem látott mélypontra süllyedve. A francia szupermarketlánc a Franciaországban zajló nyugtalanságok miatt rontotta egész éves előrejelzését; erre reagálva a Jefferies 6,5 százalékkal csökkentette a vállalatra vonatkozó EBIT-várakozását.
Egy ai okozta sokak által vizionált drámai gdp növekedés pedig még csak rontana a helyzeten, főleg akkor ha ez az USA-ra koncentrálódna és Németország kimaradna belőle. Az erősebb termelékenységi növekedés magasabban tarthatná a reálkamatokat a nagy tőkekereslet miatt, miközben a nominális infláció akár mérséklődhet is.Jobb lenne a helyzet ha az AI forradalom az EU-ban is ki tudna bontakozni. Ez még a távolabbi jövő, ettől függetlenül én középtávon optimista vagyok és nagyobb felpattanást várok egy éves távlatban, egy hozamcsökkenés és egy piacokat megnyugtató politikai kockázatcsökkenés esetén. Láttuk, hogy miközben a tízéves német hozam szeptember vége óta körülbelül 25 bázisponttal csökkent, a Vonovia új mélypontra zuhant tegnap, ami a hétvégi hírek következménye lehetett, tehát bármilyen furcsa jelentős diszkont van az árfolyamban a politikával kapcsolatos félelmek miatt.
Igen, ez is jo erv, hogy a lakasberlet dija is emelekdik. Csak ugye ezt az allamok szabalyozni szeretik, es korlatozzak nagyjabol az inflacio szintjen, ami 3-4% engedelyezett max. novekedes evente. Csakhat a kamat most 3 ev alatt 2.60-->3.60% ment, az +40%, tehat sokkal gyorsabban emelkedik, mint a berleti dij. Ez tenyleg kisse kompenzal, dehat 40% kamatteher novekedes az durva szam ami lejon a net profitbol.
Ez jonak latszo erv, mert a veszettul eladosodott es deficites allamoknak (sorrendben Japan, Gorog, Italy, USA, UK, Spain stb) folyamatosan kell egyre tobb uj hitel, es kozben ujra kell finanszirozni az adott evben lejaro allomanyt. Azert a francia helyzet (eladosodottak, es nincs penz az iskola rendszerre se) eros figyelmeztetes a tobbi eladosodott allamnak is, hogy ennek csunya ( zavargas, lazadas) lesz a vege, es az adott orszagban valamelyik szelsoseg eloretor. Egesz Europa ezzel kuzd. . VNA szamara realisnak latom a felkorrekciot 23-25 savba, ha a nemet DE10Y kamat visszakorrigal. De arra esely sincs, hogy a hajdani legszebb idoszak, a zero procent financing, ingyen penz, valaha is visszajon, es VNA meg egyszer olyan hatszelet kap, hogy vissza emelekdik 50$ arfolyamra, mint 2021-22 volt. Annak a csodas korszaaknak orokre vege; es jo eset, ha a kamat lekorrigal 3.60-->2.60 koruli savba.
A rossz gazdasági helyzetben nagy szerepe van a magas kamatoknak is. Bár Mucic azt nyilatkozta, hogy tudják kezelni a jelenlegi magas kamatokat, azok nem jelentenek számukra veszélyt, mert emelkednek a kiadott lakásaik bérleti díjai is, de ahogy a részvény tőzsdei ára is mutatja, ezt a befektetők nem hitték el. Jó lenne, ha jövőre már beindulna amiről írsz - vagyis a kamatok csökkennének -, mert különben állami szinteken is nagy bajok lesznek!
Ha egy eurónyi eszközt – például a Vonovia esetében – jelenleg mintegy 37 centért tudok megvásárolni, az valójában jó üzletnek számít. Már régóta vallom – és továbbra is szilárdan meg vagyok győződve róla –, hogy a tartósan alacsony értékeltségi szintek előbb-utóbb elkerülhetetlenül vonzani fognak egy vagy több jelentős tőkeforrást. Az amerikai magántőke-alapok (private equity cégek) számára – amelyek a petrodollároknak köszönhetően bőséges likviditással rendelkeznek; az Egyesült Államokban jelenleg például 500–700 milliárd dollár értékű infrastrukturális projektek és nagyméretű adatközpontok indulnak – a Vonoviára szánt 15 vagy 20 milliárd dollár szó szerint „aprópénznek” számítana. A LEG esete abból a szempontból érdekes, ahogyan kibontakozott. A részvény több mint egy éve a shortosok célkeresztjében állt, ami az árfolyam olykor drámai mértékű eséséhez vezetett. Eközben a GCP – „pénzügyi közvetítőkön” keresztül – csendben 20,04 százalékos részesedést halmozott fel a tőzsdén. Most, hogy harmadik felek bevonásával elegendő mértékű kezdeti pozíciót építettek ki, nyilvánosságra hozták a hírt, egyúttal arra is utalva, hogy tovább kívánják növelni részesedésüket. Minden valószínűség szerint hatalmas mennyiségű vételi opcióval (call option) is rendelkeznek, amelyek fedezetet nyújthatnak a további részvényvásárlásokhoz arra az esetre is, ha a részvényárfolyam hirtelen emelkedésnek indulna. Különböző tőzsdei fórumokon – legyen szó a LEG-ről, a TAG-ről vagy a Vonoviáról, olyan platformokon, mint az Ariva vagy – ami még rosszabb – a Wallstreet Online – naponta olvashatók olyan bejegyzések, amelyek a német ingatlanszektor „összeomlását” jósolják; a szerzők láthatóan arra törekszenek, hogy minél nagyobb félelmet és pánikot keltsenek. Nem növelte-e meg például a közelmúltban a JP Morgan 5 százalék fölé a részesedését? Nem tettem-e fel épp a minap a kérdést: vajon kinek a számára halmozzák fel ezeket a részvényeket és opciókat? Nem lepne meg, ha az elkövetkező hetekben és hónapokban más bankokról – vagy egyszerűbben fogalmazva: pénzügyi közvetítőkről – is hallanánk, amelyek részvények vagy egyéb pénzügyi eszközök révén átlépték a 3, illetve 5 százalékos küszöbértéket a Vonoviában. Sőt, egy ponton akár egy harmadik fél is színre léphetne a bejelentéssel: „Sziasztok! Épp most szereztem meg a Vonovia 25 százalékát, és amint adódik rá lehetőség, a nyílt piacon még többet tervezek vásárolni.” Pedig az elmúlt 12 hónapban minden csatornán arról szóltak a hírek, hogy az olyan cégek, mint a Vonovia, a végóráikat élik. Gyaníthatnánk valamilyen hátsó szándékot is – bár az igazat megvallva, az egész helyzet meglehetősen átlátszó.Megkockáztatom a feltételezést: a Vonovia elleni „csendes” támadás – minden valószínűség szerint – már javában zajlik. Tökéletesen illik a képbe, hogy a piac – vélhetően a shortosok (árfolyamesésre játszó spekulánsok) által hajtva, akik közül sokan a kötelező bejelentési küszöb alatt maradnak – gyakorlatilag teljesen kiszolgáltatott helyzetbe taszította a részvény árfolyamát. Ez a rendkívül kapóra jövő lehetőség bizonyára puszta véletlen. Hiszen mégsem feltételezhetjük, hogy a fedezeti alapok (hedge fundok), a befektetési bankok és a magántőke-alapok (private equity cégek) összejátszanának, és közös cél érdekében fognának össze! Most pedig valaki próbálja meg azt állítani, hogy a Vonoviával kapcsolatos kockázatok – legyen szó a magas kamatokról vagy az államosítás/kisajátítás veszélyéről – túl nagyok lennének az angolszász befektetők számára! 1) A 40 milliárdos „adósságteher” olyan összeg, amelyet a nagy magántőke-alapok akár az aprópénzes kasszájukból is kifizethetnének.2) Mivel az angolszász befektetők – ahogy arra már többször is rámutattam – élvezik a beruházásvédelmi egyezmények nyújtotta védelmet (beleértve a nemzetközi választottbírósághoz fordulás jogát is), gyakorlatilag nem érintik őket a nemzeti jogszabályok, sem az egyes tartományi vagy szövetségi kormányok intézkedései. Ha szükséges, egy választottbírósági ítélet birtokában a világ bármely pontján lefoglalhatják a német állam vagyonát. Nem számítana, ha mondjuk Berlin tartomány hibázna valamiben; a veszteségeiket egyszerűen behajthatnák a szövetségi állam vagyonából (például az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban őrzött aranytartalékainkból – a szuverén immunitás kérdését most hagyjuk is figyelmen kívül). Akárhogy is legyen, remélhetnénk, hogy az érintettek már tanultak valamit a történtekből. Ám meglehetősen biztos vagyok benne, hogy erről szó sincs. Mellesleg, hol dolgozik mostanában a Vonovia korábbi vezérigazgatója, Rolf Buch – az az ember, aki bizonyára kiválóan ismeri a céget és annak portfólióját, és aki jelenleg mindenki másnál pontosabban fel tudná becsülni annak értékét? Hol is? A KKR-nél? Hát, micsoda véletlen...Mindannyian meglehetősen naivak voltunk, amikor azt hittük, hogy a Vonoviához hasonló cégek esetében lehetséges „egy eurót 40 centért megvenni”… A GCP most csendben bevásárolta magát a LEG-be: különböző bankoktól (pénzügyi közvetítőktől) 700 millió euróért szerzett 20,04 százalékos részesedést. Mivel ez a pakett 1,8 milliárd eurónyi arányos ingatlan-könyv szerinti értéket képvisel – ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy eurót nagyjából 38 centért vásároltak meg –, a GCP a következő negyedévben valószínűleg 1,1 milliárd eurós egyszeri könyv szerinti nyereséget fog elszámolni. Véleményem szerint, amíg a LEG részvényeinek árfolyama az egy részvényre jutó nettó könyv szerinti érték alatt marad, ésszerű lépés a vállalat részéről a saját részvények további visszavásárlása, akár a tőzsdén keresztüli vásárlások útján is. Ha az érintett csapat okosan játszott – amiben biztos vagyok –, akkor valószínűleg jelentős mennyiségű vételi opcióval (call option) is rendelkeznek. Ez kettős nyereséget biztosíthat számukra: egyrészt a további részvényvásárlások révén, másrészt pedig az ebből fakadó árfolyamemelkedésből. https://www.handelsblatt.com/unternehmen/...immobilien/100263729.html Berlin. A Grand City Properties (GCP) lakóingatlan-befektető jelentős részesedést szerzett jóval nagyobb versenytársában, a LEG Immobilienben. A luxemburgi székhelyű – ám Berlinből irányított – vállalat kedd este jelentette be, hogy pénzügyi szektorban tevékenykedő cégektől további LEG-részvényeket vásárolt, ezzel 20,04 százalékra növelve részesedését a düsseldorfi székhelyű lakóingatlan-társaságban. A Grand City korábban nem volt jelen a LEG részvényesei között, most viszont a társaság legnagyobb részvényesévé vált. Az ügylet még a versenyhatóságok jóváhagyására vár. A megszerzett részesedés számított értéke meghaladja a 700 millió eurót. Összehasonlításképpen: a – főként Észak-Rajna-Vesztfáliára koncentrálódó – LEG-ingatlanportfólió arányos könyv szerinti értéke körülbelül 1,8 milliárd eurót tesz ki; ez azt jelenti, hogy az akvizíció várhatóan jelentős könyv szerinti nyereséget eredményez majd. A Grand City Properties közölte, hogy a bérbeadási tevékenységből származó arányos eredmény (FFO) alapján mérve a LEG-ben való részesedés jelentősen költséghatékonyabb, mint további ingatlanok vásárlása.A történelem iróniája, hogy a LEG és más hasonló, tömeges felvásárlások esetében éppen a Baloldali Párt (*Die Linke*) – vagyis pont az a politikai erő, amelytől a legkevésbé várnánk – működött közre kulcsfontosságú szövetségesként abban, hogy német ingatlanportfóliókat értékesítsenek pénzügyi befektetőknek, a könyv szerinti értéknek csupán töredékéért... Reichineck, Schwerdtner, Eralp, Pantisano, van Aken és társaik tehát afféle segítőkként szolgáltak a fedezeti alapok, befektetési bankok és magántőke-társaságok számára.
Nem a kozvelekedes es a politikai helyzet nyomja VNA-t, hanem az a ronda kamatgorbe, ami ugye kozel 40 evig esett egeszen a minusz 0.7% kamatokig a Covid idejen. Dehat megfordult, es megy fel. . https://imgur.com/a/qc0nCxm . A DAX is harmatgyenge. A fraancia CAC is gyenge, ezek se segitik VNA-t. De, a kamat-korrekcio kezd valoszinu lenni 2027-ben, es akkor VNA feljebb kapaszkodik. Es ki lehet menekulni. Mert a kamat trend emelkedese evekig fog folytatodni, az egesz vilagon oriasi a deficit.
Régen csináltak egy törvényt, bizonyos esetekre. Eszükbe se jutott, hogy, jönnek majd idióták, akik pillanatnyi előnyökért kihasználják majd ezt. Az Alkotmánybíróságnak kellene megszólalnia az ügyben.
Tavaly ősszel kerestem energiatárolással foglalkozó, nem túlzottan szem előtt lévő európai és usa cégeket, ahol lehetőleg ne legyen durva hitelfüggőség, de legyen attraktív insider állásfoglalás. Turnaround -nak igérkező dolog érdekelt, ami "agyon van verve" de van benne remény. az első mennyiséget 2025.11.10én vettem 1,17ért, majd 2026.04.14én 1,25ért és legutóbb 2026.09.25én 1,38on. Ma akartam venni, de ethereum nem ment ki, így nem volt szabad pénz (nem baj, nem hajtom, ha lesz lehetőség majd lépek). Tetszett a svájci vonal, van több partnercégünk Svájban, és csodálattal tölt el a precizitásuk és a vezetői szemléletük, így hát belecsaptam. A vezetőségnek hihetetlen kapcsolati tőkéje van, már ha hihetünk AI-nak :) és neves autós cégeknek is beszállít, szerintem vagy elszáll az árfolyam, vagy valaki felvásárolja a technológiája miatt. Ami hátrány, a supply chain, a kínai vonal necces, már most is szinte duplázódott a beszállítási idő. De az összes gyártókapacitás lekötött, és ha minden jól megy a hatékonyság is dinamikusan javul Gyj-ből meglátjuk. Remélem nem az lesz a vége mint a VARTA tőzsdei sztoriának a Porschéval, mert az nagyon dúrva csalódás lenne ( mondjuk ott a funda csődközeli volt, itt szerintem termőre fordult a cég ) .... hozzáteszem az USA "mostohatesója" az ENVX, avval nem jött be eddig a forduló történet, ott nincs profit a papírban eddig :) .....sőt
Határozottan tetszetősebb mint pár hete, jól néz ki a chart, nekem tetszik a profil is és úgy néz ki fundásan is elindult egy növekedési pályán. De! Ez egy garázscég. 19M market cap, 28M revenue (idén talán már 35 is lesz). Meglehetősen illikvid, a napi átlag forgalom idén hónapokon keresztül mindössze napi 1-2 ezer euró volt. A honlap kicsit cukormázas, az egész az investor relations-re felépítve, a company history 2008 óta szépen vezetve, majd 2023-ban hirtelen vége. Azóta nem történt semmi? Az ott elérhető elemzői várakozás szintén 2,8 eurót mond, de folyamatosan csökken. 2023-ban 4-5 eurós árfolyam mellett még 11 volt. És hát láthatjuk nem lett annyi. Nem tudom mióta figyeled, de mi történt a bevezetés óta? Miért esett 9,5-ről bőven 1 alá 8 év alatt? Mi történt 2024-ben, hogy a bevétel hirtelen a negyedére esett vissza? Honnan lehet tudni, hogy ebből az ESG projektből mekkora szelet jutna neki? Felvettem figyelőlistára, simán el tudom hinni, hogy innen elmegy 2,5-ig idén vagy még egy kicsit feljebb is, de én egyelőre nem nyúlok bele.
Berlin – Befektetniük kellene, és szeretnének is – ám kísértet járja be a kancellár „Invest in Germany Summit” (Befektess Németországban) csúcstalálkozójára Berlinben összegyűlt befektetők sorait – köztük technológiai óriáscégek és bankárok köreiben is –: az államosítástól és kisajátítástól való félelem! A radikális baloldal által előterjesztett – és a Zöldek, valamint az SPD által velük karöltve megvalósítani kívánt – tervek rémálomszerű forgatókönyvet jelentenek e befektetők számára, és mérgezően hatnak a teljes üzleti légkörre.A konferencia margóján a BILD arról értesült, hogy „az államosítás kérdése az egyik legfontosabb téma az itt jelen lévő befektetők körében” – nyilatkozta a lapnak egy üzleti tanácsadó. Egy másik résztvevő arról számolt be, hogy New York-i bankárok és pénzügyi szakemberek aggódva érdeklődtek a téma iránt. Az egyetlen megnyugtató jelzés eddig a német szövetségi kormány bejelentése volt, miszerint jogszabályt kívánnak alkotni az ilyen jellegű államosítások tartományi szintű tiltására. Az egész helyzet – jegyezte meg a BILD-nek az egyik résztvevő – egyszerűen „méreg a befektetői bizalom számára”Csak egy halk megjegyzés: a szövetségi koalíció terve jogilag olyan összetett, hogy az Igazságügyi Minisztérium már hónapok óta dolgozik rajta. Ennek oka: az Alaptörvény elvben lehetővé teszi a kisajátítást..A befektetők számára mindez még riasztóbb – innen ered Ines Schwerdtnernek (37), a Baloldal (Die Linke) párt vezetőjének tegnapi kijelentése is: Berlin csupán a kezdet legyen. Ami itt sikerrel jár – sugallta –, az később egész Németországra kiterjeszthető. A befektetők szemében ez a gát átszakításával érne fel: okot adna arra, hogy elkerüljék a németországi tőkebefektetéseket, és inkább máshol keressenek helyszínt gyárak, illetve kutatás-fejlesztési létesítmények számára.Ironikus fordulat jellemzi az újfajta „berlini szorongást”: befektetők találkoznak Friedrich Merz kancellárral (70, CDU) és Katherina Reiche gazdasági miniszterrel (53, CDU). Politikusok, vállalatvezetők és jelentős pénzemberek érezhetnek nyugtalanságot az NDK egykori Államtanácsi épületében – abban az épületben, amely az NDK vezetőjének, Erich Honeckernek volt a hivatalos székhelye; annak az embernek, aki a kommunista állam fő kisajátítójaként tevékenykedett. Honecker pártja, az SED a mai napig létezik – immár „Die Linke” (A Baloldal) néven.
A Grand City Properties közlése szerint 20,04 százalékos részesedéssel rendelkezik a LEG-ben, és fontolgatja, hogy ezt akár 29,9 százalékra növeli. Mivel a LEG-ben lévő részesedés könyv szerinti értéke alacsonyabb a tőzsdei értékelésénél, egyszeri, nem pénzmozgással járó nyereség keletkezhet; a LEG részvényei kezdetben jó három százalékkal emelkedtek, míg az Aroundtown és a Grand City Properties papírjai enyhe nyereséget könyvelhettek el.
Köszi! Látom, néha eltalálja mi fog történni. Pont annyira, mint én is. Szerintem a mostani 14 €-s célárával javítani fogja a statisztikáját, mert sem a gazdasági, sem a politikai helyzet, sem pedig a közvélekedés nem úgy néz ki Németországban, ami a Vonovia szekerét tolná. (A legnagyobb shortosok meg a cégvezetés haveri, rokoni köréből tevődnek össze, erre nincs valami linked?) Emlékszel mit csináltak a MOL vezetői amikor megtudták, hogy nem jön az orosz olaj? Nah a Vonoviából pont így menekülnek a bennfentesek, csak diszkrétebben!
Eurós részvények vitasarok