Magyar Állampapír tulajok  

Tökmindegy, hogy hazudsz-e vagy sem, egy hazug, borderline hazaáruló pártot támogattál és támogatsz még mindig. Önmagában az, higy fideszes vagy, elég kellene hozzá, h elsüllyedj szégyenedben, de mivel hívő vagy, még mindig azt hiszed, nálad van az igazság. Fölösleges veled kommunikálni.

Tudod , Fideszes hazudozó vagyok ,  ime    https://index.hu/gazdasag/2026/10/04/telekommunikacio-aremeles-szerzodes-felmondas-nmhh/

" még 2019-re? Akkoriban az emberek szó szerint sorban álltak a Kincstárnál egy 4,95 százalékos állampapírért. Most, 2026-ban pedig a kommentekben sokan már fanyalogva temetik az 5,5 százalékot hozó papírokat.Csupán hét év telt el a két időpont között. Ez a rövid időszak azonban észrevétlenül, de gyökeresen átírta azt, ahogyan a pénzünkről és a megtakarításainkról gondolkodunk.Mit nyertünk valójában a magas kamatokon kívül?Ha visszagondolunk erre az évtizedre, legtöbbször csak az jut eszünkbe, hogy milyen jók voltak a kamatok. Engem viszont sokkal jobban izgat az, hogy mit tett velünk, hétköznapi megtakarítókkal ez az egész helyzet. Egy átlagos, tudatos megtakarítónak alapesetben három kérdést kell feltennie magának. Hova tegyem azt a pénzt, amire mondjuk fél év múlva biztosan szükségem lesz? Hova kerüljön az az összeg, amit öt év múlva akarok elkölteni? És mibe fektessem azt, amihez akár húsz évig sem nyúlok? A világ legtöbb pontján erre a három kérdésre három teljesen eltérő válasz születik, hiszen a befektetés hossza alapvetően megszabja, hogy mekkora kockázatot érdemes bevállalni.Nálunk, Magyarországon viszont sokak szemében négy éven keresztül egyetlen válasz létezett mindhárom problémára. Teljesen mindegy volt, hogy a gyorsan mozgósítható vésztartalékról, egy ötéves lakáscélról vagy a nyugdíjas évekre félretett pénzről beszéltünk: automatikusan ment állampapírba minden, mert egyszerűen ez tűnt az egyetlen logikus döntésnek. Ez a történet igazi furcsasága. A vonzó kamat csupán a jéghegy csúcsa volt, a mélyben valójában az történt, hogy egyetlen befektetési forma sikeresen egybemosott három, normál esetben élesen elkülönülő időtávot. Ilyenre nagyon ritkán adódik példa a világon.Aki ezekben az években kezdett el félretenni, az nem lustaságból nem nézett szét a piacon. Egyszerűen nem volt rá oka. Amikor egy teljesen kockázat- és adómentes lehetőség kétszámjegyű hozamot garantál, szó szerint pénzkidobás és időpocsékolás bármi mással kísérletezni. A magyarok pénzügyi "oktatását" lényegében elvégezte egyetlen állami konstrukció, de ez olyan oktatás volt, mintha a pénzügyi tankönyvnek hiányzott volna a háromnegyede, és ebből a hiányos tankönyvből tanultak volna a magyarok befektetni.A nagy szám, ami becsapott minketEzen a ponton ért a legnagyobb meglepetés, amikor vettem a fáradságot és ténylegesen utánaszámoltam a dolgoknak.A legendás év, amelyet mindenki visszasír, 2023 volt. Ez az év volt az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) hőskora, extrém magas, 16%-os kamattal. Ugyanebben az évben viszont a bolti árak átlagos emelkedése (az infláció) 17,6 százalék volt.

Év	PMÁP-kamat nagyságrendje	Éves átlagos infláció	Reálhozam
2023	16,0%	17,6%	-1,4%
2024	18,6%	3,7%	+14,4%
2025	4,7%	4,4%	+0,3%
2026	5,4%	1,8%	+3,5%

Bármilyen jól is hangzott az a híres 16 százalék, a kasszánál valójában kevesebbet ért a pénzünk, tehát a vásárlóerőnket tekintve nettó veszteséget könyvelhettünk el. Az igazi nyereség csak a következő évben, 2024-ben érkezett meg. Ekkor a papír még a korábbi 17,6 százalékos infláció után fizette a vastag kamatot, miközben az árak emelkedése már szelídült, és mindössze 3,7 százalék volt.Tehát a sokat emlegetett befektetési aranykort nem maga a brutális kamat hozta el, hanem a késleltetés. Az inflációkövető papír ugyanis egy év lemaradással reagál a drágulásra. Amikor az infláció hirtelen beszakad, ez a lemaradás egyszeri, hatalmas extra profitot termel a befektetőknek. Ezt a bravúrt azonban képtelenség megismételni a mindennapokban néhány tudatos döntéssel, hiszen ahhoz az kellene, hogy az árak előbb újra az egekbe szökjenek, amit persze a hátunk közepére sem kívánunk.Az a tény pedig, hogy eközben reálértéken (tehát a pénzünk tényleges vásárlóerejét nézve) két évig szinte alig kerestünk valamit, valahogy teljesen kikopott a közös emlékezetünkből. Csak rápillantottunk a számlakivonatra, láttuk a bűvös 16-os számot, és az égett be a köztudatba.Amit valójában megfizettek nekünkEnnek a történetnek van egy másik olvasata is, amiről szinte alig esik szó.Éveken keresztül az állam sokkal magasabb kamatot fizetett a hétköznapi embereknek, mint amennyiért a profi nagybefektetőktől (például bankoktól, alapoktól) tudott volna kölcsönt kérni. Ezt a zsebünkben maradó különbséget hívják lakossági felárnak. Bár papíron ezt a pluszpénzt hivatalosan azért kaptad, mert kölcsönadtál az államnak, a valóságban azért is fizettek, hogy ne kelljen túlgondolnod a dolgokat: vettél egy olyan papírt, amit tíz perc alatt bárki megért. Nem kellett hozzá bonyolult értékpapírszámla, nem kellett árfolyamokat bújnod, és az időzítésen sem kellett rágódnod.Szeptemberben azonban ez a kényelmi bónusz köddé vált. Egy korábbi cikkemben már kitértem rá: az állam mostanra többet fizet a nagybefektetőknek, mint neked. Ha ők adnak kölcsön egymillió forintot, azért 57 900 forintot kapnak, miközben a lakossági papírokkal te csak 55 000 forintot tehetsz zsebre. Lehet, hogy ez csupán egy száraz, gazdasági hírnek hangzik. A gyakorlati jelentése viszont kristálytiszta: végleg megszűnt az a luxusfizetség, amit eddig a kényelemért és az egyszerűségért zsebelhettünk be.Az a bizonyos egy kosár, amibe minden tojást beletettünkHa ma megkérdezel egy átlagos magyar megtakarítót, hogy megosztja-e a kockázatokat (azaz diverzifikál-e), büszkén rávágja majd, hogy persze. Van neki PMÁP-ja, vett egy kis FixMÁP-ot, talán még Bónusz Magyar Állampapírt (BMÁP) is tart, többféle sorozatból és lejárattal. Kívülről ez valóban úgy fest, mint egy okos, több lábon álló portfólió.A bökkenő csak az, hogy a különböző elnevezések mögött ugyanaz a négy tényező rejtőzik.

Ami valójában egy és ugyanaz	Mit jelent a gyakorlatban?
Egyetlen kibocsátó	Minden fillért ugyanaz az adós (a magyar állam) fizet vissza.
Egyetlen deviza	Minden megtakarításod a forint árfolyamától függ.
Egyetlen adószabály	Az egész befektetésed hozama azon múlik, hogy megmarad-e a kedvező adómentesség.
Egyetlen csatorna	Minden pénzed egyetlen intézmény rendszerében hever.

Lássuk be: négyféle állampapír-sorozat öt különböző lejárattal hajszálpontosan ugyanakkora kockázatot jelent, mintha csak egyet vettél volna. És ez nem csak egy elméleti riogatás. Ahogy a héten is hallhattuk: az Európai Bizottság pont az állampapírok adómentessége miatt indított eljárást. Pánikra persze semmi ok, ez csak egy puhatolózó procedúra, ami akár évekig elhúzódhat. Viszont tökéletesen rávilágít arra, hogy a fenti négy oszlop egyike sincs kőbe vésve.Újra háromfelé szakad a befektetési naptárEnnyit az elméletről. Nézzük, mit jelent ez a saját zsebünkre nézve, mert a leírtakból valami nagyon is kézzelfogható dolog következik.Amíg egy papír gálánsan fizetett 15 százalékot, senkit sem érdekelt, ha még a fél évre félretett pénzét is abba pakolta. Most viszont, hogy a hozam leesett 5,5 százalékra, ez hirtelen nagyon is elkezd számítani. A megtakarítások három időtávja végre visszakapja a maga józan logikáját.A rövid távú pénz. Ha olyan pénzről van szó, amihez fél éven belül hozzá kell nyúlnod, ott messze nem a hozam a legfontosabb, hanem az, hogy azonnal hozzáférj. Ahogy erről egy korábbi írásomban már részletesebben is szóltam, itt az emberek általában két hibát szoktak elkövetni. Vagy hagyják a folyószámlán porosodni nulla százalékos kamatért, vagy egy ötéves futamidejű papírba zárják, amiből viszont a korai eladás büntetőköltsége teljesen el is viszi a nyereséget.A középtáv. Ez nagyjából a három-öt éves időtávot jelenti. Ebben a zónában az állampapír továbbra is sziklaszilárd, és nehéz nála jobbat találni, leginkább a vonzó adómentesség miatt. Hogy lásd az arányokat: egy sima bankbetétnek alsó hangon bruttó 7,6 százalékot kellene tejelnie ahhoz, hogy a végén, az adók levonása után tisztán a kezedben maradjon annyi, mint a FixMÁP 5,5 százaléka.A hosszú táv. Tíz év felett. Ez az a tartomány, ahol a túlzott óvatoskodás (a teljes kockázatmentesség hajszolása) a legtöbb pénzünkbe kerül, és sajnos pont ez az a terep, ahol a magyar megtakarítók szinte egyáltalán nincsenek jelen. Míg nálunk a lakosság alig két százaléka tart közvetlenül részvényt, addig a svédeknél minden második embernek van saját értékpapírszámlája, jellemzően részvényekkel vagy részvény-alapú eszközökkel. Részben pont azért vezetem már közel egy éve teljesen nyilvánosan a saját ETF-portfóliómat, hogy ez a hosszú távú részvénybefektetés ne maradjon meg valami megfoghatatlan, elvont dolognak az olvasók fejében.Tisztázzunk valamitSzó sincs arról, hogy az állampapír hirtelen pocsék befektetéssé vált. Sőt, pont az ellenkezője igaz.Ha az 5,5 százalékos hozamot egy alacsony, 1,8 százalékos infláció mellé tesszük, akkor tisztán 3,6 százalékos reálhozamot kapunk, mindezt ráadásul kockázat- és adómentesen. Történelmi távlatban nézve ez egy kifejezetten remek ajánlat. Emlékezzünk csak: a bűvös 16 százalékos hozam 2023-ban valójában 1,4 százalékos mínuszt jelentett a pénzünk vásárlóerejében. Ha ma valaki legyint, hogy "ilyen aprópénzért már nem éri meg", az igazából csak az érzelmeire hallgat: a puszta számokat veti össze egy szép emlékkel, ahelyett, hogy azt vizsgálná, mennyi kenyeret tud venni a kamatból a boltban.Arra sem akarok senkit rábeszélni, hogy holnap rohanjon minden pénzéből részvényeket venni. Akinek minden megspórolt pénze mindössze egyetlen évnyi megélhetésre lenne elég, annak értelemszerűen nincs "hosszú távú" pénze, így számára nincs is miről beszélni ezen a téren. És azt sem gondolom, hogy a magyarok óvatossága valami elítélendő hiba lenne. Inkább az itthoni pénzügyi rendszer az, ami elriasztja az embereket a tőzsdétől, nem pedig a bátortalanságuk.Én csupán annyit állítok: eddig egy univerzális csodafegyverként tekintettünk az állampapírra, amely egyszerre három eltérő befektetés szerepét is betöltötte, ennek a luxusnak azonban hivatalosan is vége.Akkor érdemes lépni, amikor még ráérszA végére hagytam a legfontosabb gondolatot, amiről valamiért szinte mindenki hallgat.Van egy klasszikus, elhibázott forgatókönyv, amit sajnos rengetegen végig fognak csinálni. Először szépen lassan elfogy a magas kamat, majd megérkezik a keserű csalódás. Ezt követi a kapkodás, és a pénzügyi szektor legdrágább szereplői pont a kapkodó emberekből élnek a legjobban. Ilyenkor szoktak a gyanútlan megtakarítók beleugrani egy évi öt-hat százalékos rejtett költséggel ketyegő életbiztosításba, vagy olyan homályos szerződésekbe, amiknek soha életükben nem ellenőrizték a valódi díjait (a költségmutatóját).De létezik egy sokkal okosabb, békésebb út is. Amíg az állampapírod megbízhatóan hozza az 5,5 százalékot, addig bőven van időd, hogy mindenféle nyomás nélkül, akár teljesen aprópénzzel elkezdesz ismerkedni valamilyen más befektetéssel is. Nem azért, hogy a jól bevált papírjaidat azonnal lecseréld. Hanem azért, mert a jövő évre jósolt alacsonyabb kamatok láttán már sokkal nehezebb lesz józan ésszel, tiszta fejjel dönteni.A pénzügyekben mindig az a tanulópénz a legfájdalmasabb, amit kényszerből fizetünk meg. Most viszont abban a szerencsés és ritka helyzetben vagyunk, hogy még senki és semmi nem szorít minket.Ez a cikk saját tapasztalataimon és következtetéseimen alapul, és kizárólag ismeretterjesztő célt szolgál. Az inflációs számok mögött a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éves átlagos fogyasztóiár-indexei állnak. A reálhozamokat én magam kalkuláltam ki ezekből: hajszálpontosan, a kamat és az infláció hányadosaként, nem pedig egy egyszerű, torzító kivonással. A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kamatai a hivatalos szabályok szerint a tavalyi átlagos inflációból és egy sorozatonként változó (0,25 és 1,5 százalékpont közötti) kamatprémiumból adódnak össze, így a cikkben szereplő táblázat elsősorban a nagyságrendeket érzékelteti, nem egyetlen konkrét sorozat egzakt kamatát. "

Az átlagos hozama kiemelkedő és maradjunk ennyiben, mert itt nem is ez a lényeg.
Amire célozni akartam, hogy egy nagyon sikeres pénzügyi szakember, aki milliárdok befektetéséről dönt és ezt jól is csinálja, mivel az eredményei őt igazolják.
Balásy is a bitcoin pártiak táborát erősíti és csak ez miatt hoztam fel őt példának.
Tehát az itt jósolgatók, összeomlik-nem-omlik stb. véleményeknél sokkal fontosabbnak tartom egy olyan ember véleményét aki valóban otthon van a befektetési szakmában és a bitcoinról nem csak hallott, tart ilyen eszközt (nem keveset) és tudja minden tulajdonságát.

Ostobaság!
.
Én azért adok az államnak pénzt, hogy finanszírozza a költségvetést. Tudod: oktatás, útépítés, egészségügy..stb. NEM KÉTSZÁZ másik államnak. Tudod Magyarországnak! Most ezért engem büntetniük kéne a TE véleményed szerint, mivel az országnak adom a pénzem?
.
Következő gondolatod az lesz, hogy nyugdíjakat is adóztatni kell!

"Háromévente MIFID-nyilatkozatAz állampapír-forgalmazás igénybevételéhez szükséges MiFID (befektetési megfelelési) nyilatkozatot októbertől háromévente kötelezően meg kell újítani – tájékoztatott a MÁK. Ez a rövid kérdéssor az ügyfelek befektetési ismereteit, tapasztalatait és kockázati tudatosságát méri fel. Eddig elég volt egyszer ezt megtenni, most viszont ismételten nyilatkozni kell.
Amennyiben a hároméves periódus lejárta után az ügyfél nem újítja meg a nyilatkozatot, a Kincstár a jogszabályi előírások értelmében nem tudja biztosítani a számla feletti rendelkezést. A nyilatkozat pótlásáig sem a számlatulajdonos, sem a számlához korábban hozzáadott meghatalmazott személy nem tud tranzakciót kezdeményezni vagy egyéb rendelkezést tenni az értékpapírszámla vonatkozásában.
A nyilatkozatot kizárólag maga az ügyfél (vagy jogszabályon alapuló törvényes képviselője) teheti meg, meghatalmazott erre nem jogosult. Fontos, hogy a válaszadás megtagadható, ám ezt magában a nyilatkozatban kötelező külön jelölni.
A megújítás néhány percet vesz igénybe, és elvégezhető online a WebKincstár vagy MobilKincstár felületeken, illetve személyesen az állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatokon.
Új biztonsági szűrő a kiutalási bankszámláknálSzintén októbertől új biztonsági és ellenőrzési folyamatot vezet be a MÁK a WebKincstárban és MobilKincstárban rögzített új kiutalási bankszámlák kezelésében. Az intézkedés célja, hogy megakadályozza az olyan csalási kísérleteket, amelyeknél a visszaélők külső, nem az ügyfélhez köthető számlára próbálják meg átutalni az állampapírok ellenértékét.
A 2026. október 1-jétől rögzített új kiutalási bankszámlák csak akkor válnak használhatóvá, ha az alábbi feltételek egyike teljesül:

Az adott bankszámláról a rögzítéstől számított 1 éven belül már érkezett bejövő utalás a kincstári számlára.

A bankszámla rögzítését követően az ügyfél egy azonosító célú beutalást kezdeményez (akár 1 Ft értékben) a saját kincstári értékpapír-nyilvántartási számlájára.

A kincstár a beérkező utalás adatai alapján hitelesíti, hogy a megadott bankszámla valóban az ügyfél nevén szerepel-e. A sikeres ellenőrzést követően a bankszámlaszám kiutalási célra kizárólag a rögzítéstől számított 48 órás időkeret letelte után válik használhatóvá. A módosítást megelőzően rögzített kiutalási bankszámlaszámokat a változás nem érinti, azok korlátozás nélkül, változatlanul használhatóak maradnak.
Hogyan készüljenek az ügyfelek?Az adminisztratív vagy technikai csúszások elkerülése érdekében az állampapír-tulajdonosoknak érdemes belépniük a kincstári felületükre, és ellenőrizniük a MiFID-nyilatkozatuk státuszát.
Amennyiben a jövőben új lakossági bankszámlára terveznek kiutalást kezdeményezni, a 48 órás ellenőrzési és hitelesítési idő miatt a számlaregisztrációt célszerű legalább két nappal a tervezett tranzakció előtt elvégezni."

Azokban az időkben borzasztó volt az életszínvonal. Gyanús, h vissza fog esni, bár ha a középkor meg az ipari forradalom az összehasonlítási alap, bőven van miből leadni :)

"Balásy Zsolt a hold alapkezelője, de nem sok olyan alapkezelőt találunk akinek hosszú távon sikerült verni az SP500 indexet. Jó szemléletének és világlátásának köszönhetően éppen ő az egyik ilyen alapkezelő. "
Ez ritka nagy sületlenség. Balásy alapja a Beat, 2022- ben indult,tehát szó sincs róla, hogy hosszútávú kiemelkedő track recordja lenne, vagy egyáltalán lehetne. A Beat nyilvánosan 1 éves (hosszú távú 😀😀😀) track recorddal rendelkezik,ami jelenleg -3,7%.
https://www.bamosz.hu/alapoldal?isin=HU0000736905De ne tagadjuk meg Zsolt nyilvánosság előtti munkásságát se,ahol most 3 éves ( hosszú távú 😀) hozamot tud felmutatni,ami jelenleg évi 17,3%,ami nem rossz,de közel sem kiemelkedő.
https://www.bamosz.hu/alapoldal?isin=HU0000728928

fene tudja, a technikai fejlődés mennyit kompenzál ki ebből.
A középkorban a lakosság 90%a dolgozott a mezőgazdaságban, aztán. meg nem. Az ipari forradalomba se halt bele a világ bár igen, sok érintett szívott.
Aztán lett szolgáltatóipar ami régebben a tíz falvanként egy papot meg egy kovácsot jelentett.
De igen, minden eseménynek vannak kárvallotjai nem is csak a rosszaknak.

azért a cég profitjában jelentkezik.

Nem kell összefogás, mindenki ezt csinálja több mint egy évtizede, és semmi jele, hogy abbahagynák.

"Növekedés az energiamegtakarítás" GDP mutatók szintjén nem.

Hosszú távon jobb, ha kevesebb ember él a Földön, beleértve a magyarokat is, középtávon viszont lesz néhány nyugdíjas generáció, ami nagyon szívni fog, mert egyre kevesebb munkaképes korú ember járulékából lap majd nyugdíjat. Ez minden fejlett gazdaságra igaz jelenleg, kivéve talán USA-t, mert ott folyamatos a bevándorlás, és minőségileg is megfelelő 

igaz, de a jövőre nézve lehet nem csak ebből lehet kiindulni.
Egyébként a népesség bevándorlással is növekedhet (napláne a munkaerő), bár nem árt előszűrni, és a pénz elkefélése sincs (már, talán) gránitszilárdságúba vésve.
Aztán meglátjuk.

Az csak világszintű összefogással megy. A lokális elinflálás addig működött, amíg a magyar árszint alatt volt. Ma már felette van. 

Ami közgazdasági tény, hogy a növekedésnek 2 faktora van: 1. termelékenység javulása, 2. népiességnövekedés (Piketty). Nem elképzelhetetlen, hogy 2 nélkül is lehet növekedés, de az ceteris paribus mindenképpen kisebb, mint 2 fennállása esetén. 
Azt is kijelenthetjük, hogy a magyar államadósság nagy része rossz adósság. Termelékenységnövekedés helyett populista intézkedések finanszírozására ment a nagy része, ami éppen a termelékenységjavulás ellen hatott. Most lehet vakarni a fejeket, hogy mit kezdjünk vele.

szerintem meg az az adósság ami nagyobb bevételt termel (itt ugye gdp-t pörget) mint az adósság költsége az jó adósság.
Inkább az adósság=rossz, növekedés=rossz fétist kellene elfelejteni. Növekedés az energiamegtakarítás is meg a hatékonyságnövelés is.
Mátyás király nagymagyarorszábán élt vagy kétmillió ember, miért pont a közelmúlt számait vesszük a természetesnek és a követendőnek? Miért baj ha nyolcmillióan leszünk vagy ha esetleg tizenkétmillió?
Akkor adósságot csökkentsünk és cserébe  engedjük el a gazdasági növekedést? Az érdekes lesz.

Elinfláljuk az adósságot. Mondanád, hogy ez hazavágja a forintot. De az USA is elinflálja, az eurós országok is elinflálják, így marad az egyensúly. :D Meg 10 év múlva amúgy is eurónk lesz (reméljük).

"Majd ha 40e dollár alatt lesz a a BTC akkor kell venni. Nem most. "
Újabb kristálygömbös szakértő.