Magyar Állampapír tulajok  

Milyen inflációs szintett és kamat szintett valószinüsítesz 1-2-5 éves távlatban ?

" állampapírt sokan úgy képzelik el, mint egy bankbetétet: beteszed a pénzt, kapsz rá kamatot. Nagyjából így is működik, egyetlen fontos különbséggel, és emiatt a különbség miatt fordulhat elő, hogy néhány nap csúszás több tízezer forintba kerül.Egy konkrét eset: 2026. július 13-án, egy hétfői napon jelent meg az ÁKK, vagyis az állampapírokat kibocsátó állami központ egy közleménye. Aki aznap elolvasta és aznap intézkedett, még hozzájutott a hat százalékot fizető FixMÁP-hoz. Aki csak a hétvégén nézett rá a Kincstár felületére, ott már csak egy 5,50 százalékos papírt talált, ráadásul rövidebb futamidőre. A kettő között négy nap telt el.Előbb egy fogalom, ami nélkül az egész érthetetlen: a sorozatAz állampapír nem egy darab termék, amit az állam évek óta változatlanul árul. Sokkal inkább kis kiadások sorozata. Az ÁKK időnként megnyit egy új "sorozatot", megmondja, mennyi kamatot fizet és meddig tart, aztán egy adott napon lezárja, és nyit egy másikat, gyakran más kamattal. Ebből két dolog következik. Az egyik, hogy amit a vásárláskor megkapsz, az a tiéd marad a lejáratig: a később bejelentett kamatcsökkentés a te papírodat már nem érinti (legalábbis a fix kamatozású papírok esetében, amilyen pl. a FixMÁP és a MÁP+ is). A másik, hogy a lezárt sorozatot utólag nem lehet megvenni. Ha egy jó kamatú sorozat bezárt, az végleg bezárt (van néhány kivétel, pl. privátbanki ügyfeleknek néhány bank felkínálja megvégtelre a többi ügyfele által idő előtt eladott papírokat).Emiatt a lakossági állampapíroknál nemcsak az számít, hogy mit veszel, hanem az is, hogy mikor. Három olyan dolog van, amire figyelni kell, ha nem akarsz pénzt veszíteni:

• Az ÁKK lezárhatja egy adott sorozat forgalmazását néhány napos felkészülési idővel, de fordult már elő olyan is, hogy azonnali hatállyal történt ez meg.
• Amit a belépés napján kapsz, azt évekig viszed.
• A lejárt pénz nulla kamaton áll, szóval, ha kamatfizetés van vagy kifut egy papír, akkor intézkedni kell a pénz sorsáról.

Mind a háromnak van kiszámítható ritmusa. Nézzük egyesével.1. Amikor lezár egy sorozat, max. néhány nap maradA júliusi eset jó tankönyvi példa, mert minden mozzanata dokumentált. Az ÁKK július 13-i, hétfői közleménye szerint a futó FixMÁP- és MÁP+-sorozat július 17-én lezárult, és mindkét papírnál fél százalékponttal csökkent a kamat. Megbízást a régi feltételekkel csütörtökön, július 16-án délután négyig lehetett utoljára beadni.Vagyis a bejelentés napjával együtt négy nap jutott a döntésre, és ebből mindössze kettő volt munkanap. Az új sorozatokat már aznap végigvettem tételesen.Mekkora a tét? A FixMÁP a fix kamatú papír: a július 16-ig kapható sorozat évi 6,00 százalékot fizetett, öt éven át. A másnap induló sorozat 5,50 százalékot fizet, három évig, 2029 nyaráig. Egymillió forinton ez évi ötezer forint különbség.De a futamidő rövidülése legalább ennyire fontos, és erről kevesebb szó esik. Aki csütörtökön adta be a megbízást, 2031-ig biztosan hat százalékot kap. Aki pénteken, annak a pénze már 2029-ben felszabadul, és akkor új helyet kell neki keresni, a mostani trend mellett feltehetően alacsonyabb kamat mellett.A MÁP+ annyiban más, hogy annál a kamat évről évre emelkedik. A lezárt sorozat lépcsői így néztek ki: első évben 5,50 százalék, aztán 5,75, 6,00, 6,25, az ötödik évben pedig 6,50. Az új sorozat ugyanez a lépcső, csak mindegyik fokon fél százalékponttal lejjebb: 5,00 – 5,25 – 5,50 – 5,75 – 6,00.Pénzben kifejezve: ha egymillió forintot teszel be, és a kamatot minden évben bent hagyod, öt év múlva a régi sorozatban 1 338 188 forintod lenne, az újban 1 306 923. A különbség 31 265 forint, nagyjából annyi, amennyi kamatot ez a pénz hét és fél hónap alatt termel.Májusban ugyanez a koreográfia ment le: a régi feltételekkel akkor is csütörtökig, május 21-ig lehetett vásárolni, és az új sorozat pénteken indult. Ez a két eset még nem szabály, de a minta elég következetes ahhoz, hogy érdemes legyen rá számítani: a bejelentés jellemzően hét elején jön, a határidő a hét vége felé van, és a kettő között nem hetek telnek el, hanem napok.2. Amit a belépés napján kapsz, azt évekig viszedA FixMÁP azért jó példa erre, mert a kamata fix. Amit a vásárláskor megkapsz, azt viszed a lejáratig, akárhogy alakul közben a kamatkörnyezet.A nyilvántartásomban jelenleg tizenkilenc FixMÁP-sorozat fut egyszerre. Ugyanaz a papírtípus, ugyanaz a kibocsátó, ugyanaz a negyedéves kamatfizetés. Az egyetlen különbség köztük az, hogy melyik napon indultak. A kamatuk mégis 5,50 és 7,00 százalék között szóródik. Ha sorba rendezed a tizenkilenc kamatot, a középső érték 6,50 százalék, és hét sorozat fizeti a hetes szintet.Itt viszont fontos egy félreértést eloszlatni. Ebből a tizenkilencből ma pontosan egy vásárolható meg: az 5,50 százalékos. A többi lezárt sorozat, azokba utólag nem lehet beszállni. A fenti szórásból tehát nem lesz választási lehetőség, senki nem tud ma úgy dönteni, hogy inkább a hét százalékosat veszi meg.A tanulság inkább visszafelé érvényes. Aki 2024-ben egy szerdai napon aláírt, ma hét százalékot kap. Nem azért, mert okosabb volt, hanem mert akkor éppen az volt a nyitva lévő ajánlat. Aki most lép be, néhány év múlva ugyanezen a listán fog szerepelni, és az ő sorába az 5,50 kerül. Ez a tizenkilenc szám tulajdonképpen a korábbi évek döntési napjainak a lenyomata.Az ÁKK a csökkentéseket végig a piaci hozamok esésével indokolta. Amíg a jegybanki alapkamat lefelé megy, a folyamat magától nem fordul meg.3. A lejáró pénz nulla kamaton várA harmadik dátumtípus a legalattomosabb, mert nem jár bejelentéssel, és semmi nem történik látványosan.Amikor egy sorozat lejár, a tőke automatikusan megérkezik az ügyfélszámlára. Onnantól viszont egyáltalán nem kamatozik, amíg nem adsz rá új megbízást. Ez a számla nem megtakarítási eszköz, hanem egy váróterem: a pénz ott van, biztonságban, de nem dolgozik.Mennyibe kerül ez? A jelenleg kapható FixMÁP 5,50 százalékával számolva egymillió forint egy hónap alatt 4583 forintot termelne. Ennyi marad ki minden hónapban, amíg a pénz szabdon áll. Két hónap már kilencezer forint felett van, egy elfeledett negyedév közel tizennégyezer.Két apróság miatt csúszik ez el a leggyakrabban. Az egyik, hogy a lejárati napok sokszor hétvégére esnek (a MÁP+ sorozatoknál például rendszeresen vasárnapra), tehát a pénz már ott áll a számlán péntek 14:00 után (akkor van értéknapváltás) , mire hétfőn valakinek eszébe jut ránézni. A másik, hogy a lejáratok nem ritka események: a naptáramban 316 sorozat szerepel, ebből 274 aktív, és van olyan hónap, amikor hét lejárat is összejön. Aki több sorozatot tart, annál ez gyakorlatilag folyamatos ügy.Az inflációs papíroknál másképp működik a naptárA PMÁP kamata nem fix, hanem az inflációt követi. A jövő évi kamatát az idei év átlagos inflációja adja, plusz egy fix ráadás, ami sorozatonként más. Ez a ráadás a nyilvántartásomban futó tizennyolc sorozatnál átlagosan 0,93 százalék.A lényeg az „éves átlagos infláció” kifejezésben van. Ez tizenkét havi KSH-adatból áll össze, vagyis minden hónap közlése hozzátesz egy szeletet a jövő évi kamatodhoz. A Központi Statisztikai Hivatal minden hónap első hetében teszi közzé a friss számot.Ezért van súlya minden egyes közlésnek. Ha egy adott hónap adata egy százalékponttal magasabb vagy alacsonyabb a vártnál, az az éves átlagot 0,08 százalékponttal mozdítja el, ez épp egy tizenketted rész. Egymillió forintos PMÁP-on ez nagyjából 830 forint egy kamatévre. Egyetlen hónapnál ez tényleg kevés. De ha az év során többször is másképp alakul a szám, mint várták, a végén már érezhető a különbség, és azt utána egy évig viszi az ember.Az idei adatsor egyelőre lefelé megy. A júniusi infláció 1,7 százalék volt, az augusztus 7-én közölt júliusi adat 1,2, illetve 0,8 százalék. Ahogy jönnek a friss számok, úgy frissül a rájuk épülő inflációs kalkulátorom is.A visszatérő dátumok, amiket érdemes naptárba írniAz alábbi ötből négy fix ritmusú, tehát hónapokkal előre beírható. Az ötödik, az ÁKK sorozatváltása az egyetlen, amelyik előre nem jelezhető, éppen ezért érdemes rá felkészülve várni.

Esemény	Mikor	Miért számít
KSH inflációs adat	minden hónap első hetében	egy tizenkettedét adja a jövő évi PMÁP-kamatnak
Jegybanki kamatdöntés	havonta, a második ülésen, kedden	innen indul a betéti és állampapír-kamatok elmozdulása
Sorozatváltás az ÁKK-nál	előre nem jelezhető, a bejelentés után néhány nap	a régi kamat ekkor tűnik el véglegesen
Állampapír-lejárat	szinte hetente, gyakran hétvégén	a tőke nulla kamaton áll az újrabefektetésig
BMÁP-kamatforduló	negyedévente	ilyenkor számolják újra a kamatot

A kamatdöntéshez annyit érdemes tudni, hogy az alapkamat a július 21-i vágás óta 5,75 százalék, és az MNB idei ülésrendje szerint a következő két kamatdöntő ülés augusztus 25-én és szeptember 22-én lesz.A Bónusz Magyar Állampapír pedig azért került a táblázatba, mert annál a kamat negyedévente újraszámolódik, tehát ott a naptár másképp, de ugyanúgy számít. A most jegyezhető sorozat 5,87 százalékon áll: ebből 5,62 a piaci kamat, 0,25 százalékpont pedig fix ráadás, utóbbi a tizenhetedik negyedévtől 0,50 százalékpontra emelkedik.A negyedik fajta dátum: a jogszabályi határidőNemcsak az állampapíroknál van naptár. A jelzáloghitelek kamatstopjáról a kormány júniusban tett közzé egy törvényjavaslat-tervezetet, amely szeptember 30-i véghatáridőt jelölne ki.Fontos, hogy ez egyelőre csak terv. A kamatstopot ma a 2026. évi XIV. törvény tartja fenn, határidő nélkül, a szöveget pedig legutóbb a 84/2026. (IV. 17.) kormányrendelet módosította. Kihirdetett kivezetési határidő tehát nincs, csak szándék van.Ha mégis megszületik a döntés, az érintetteknek (a Portfolio szerint nagyjából 216 ezer szerződésről van szó) néhány hetük lesz felkészülni. Júniusban tízmillió forintos fennálló tartozásra havi 14 700 és 18 800 forint közötti törlesztőemelkedés jött ki a számításomban, attól függően, mennyi van hátra a hitelből. A levezetést a kamatstop-cikkben lépésről lépésre végigvittem. Azóta viszont csökkent az alapkamat, tehát ezek a számok ma inkább felső becslésnek tekinthetők.Mit lehet ezzel kezdeni?Nem gondolom, hogy bárkinek naponta kellene az ÁKK oldalát figyelnie. A három dolog közül kettő eleve kiszámítható. A lejáratok dátuma már a vásárláskor ismert, a KSH és a jegybank pedig évekre előre közzéteszi a menetrendjét. Ezeket egyszer be lehet írni a naptárba, és utána nem kell rájuk gondolni.Egyedül a sorozatváltás kiszámíthatatlan, és ezzel kapcsolatban őszintének kell lenni: sok esetben úgysem lehet mit kezdeni vele. Akinek a pénze le van kötve, vagy éppen másra kell, annak a négynapos ablak akkor sem segít, ha időben tud róla. Kisebb összegnél ráadásul a tét is kicsi: kétszázezer forinton ugyanaz a fél százalékpont három év alatt háromezer forint.Nagyobb, szabadon mozgatható megtakarításnál viszont a néhány napos előny valódi pénzt ér. Ezért érdemes odafigyelni a dátumokra.Röviden

• Az állampapír sorozatokban jelenik meg, és minden sorozatnak külön kamata van. Amit a vásárláskor megkapsz, azt viszed a lejáratig.
• Ha az ÁKK lezár egy sorozatot, jellemzően néhány nap marad a döntésre. Júliusban négy nap volt, ebből kettő munkanap.
• A lejárt pénz addig nem kamatozik, amíg nem intézkedsz. Egymillió forinton ez havi 4583 forint kiesés.

A saját hírlevelemet "

A terület alapú tamogatas rákfenéje, éppen a terület alap. Nem nezi a földminöséget ,gazdaság méretett , csak a ha-t. Ezért volt hogy amig az UK eu-s volt a földalapú támogatás best támogatotja Ii Örzse volt. Ma is magyarország irdatlan mennyiségű értéktelen szar föld van budapesti ügyvedek, stb tulajdonában amire szépen evente megkapják a 72e ft/ha. 
Ezt akarja az eu átalakítani úgy, hogy differenciálja a gazdaság mérstével, stb. Így a kicsik arányosan többet kapnának, ez ellen volt aláirás gyüjtés 3-4 éve. 

emlékeim szerint azért indult az euban a földalapú támogatás hogy a kisgazdák ne hagyják abba mert hatalmas munkanélküliség lenne.
Most meg nincs elég munkaerő ezért mindenhonnan kell toborozni, de a kis (és nagy khmm) gazdaságok és a támogatásuk maradt mert már úgy megszoktuk. Lesz majd pislogás ha nem lesz támogatás ellenben verseny igen.

az általam kitalált svájci kantonban ez a helyes írásmód és punk-tum.

Azóta helyesen már:
Szöllllő vagy szőllllő

Szöllő helyesen szölllő vagy szőlllő

Akkor nézd már meg mennyi egy kávé svájcban, mennyi egy pohár bor ,mennyi egy kiló kenyér. És azt is mekkora vagyon kezelnek a svájci bankok. 
Azt is nézd meg, hogy miert nevették ki 10 éve a sziciliai szőlős gazdát amikor svédországnan vett földet és telepített szőlőt. 
A svájci példához csak kb minden hiányzik Mo. , legföképpen az agrártermelői összefogás. de amúgy frankó a példa. 
Csak arra a hülyesegre hajaz ami szerencsére elhalkult, hogy majd a fok gazdálkodás meg a többes haszonvételek fogják az agráriumot megmenteni,meg a kusparcellás gazdaságok. Amikor a 100 ha-os kis gazdaságok nem tudnak talpon maradni , akkor majd 0.14 ha-os szölészetek meg borászatok fognak prosperálni. 
Miert nem az USA hozod ahol 1000 ha gazdák dobják be a törülközöt a földadó miatt ? 
Tudod miért működik svájcban vagy olasz, nemet, francia orszàgban az ilyen rendszerek? Mert mellete van állattenyésztés, tej termelés és az alapanyagot maguk dolgozzák fel , maguk csomagolják maguk ertékesítik , egyedül vagy kus, közepes, nagy termelői csoportokban sajaz tulajdonú feldolgozokkal. 
Magyarországon hány olyan termelői csoport van aki eztmegcsinálja?

azért látsz valami különbséget aközött hogy valakik tesznek magukért, kitalálják megbeszélik, végrehajtják és aközött hogy sikítozunk hogy mentsék meg de már tegnapra?
a megfelelő hasonlat az lenne ha a lavina elvinné a szőllőt talajjal együtt és az állam visszahordaná a völgyből a termőtalajt pont oda, mert az az ezer négyzetméter amin majd száz év múlva termő tőkék lesznek az aztán, költség nem számít.
(nem, nem az a mondanivaló hogy ne mentsék a velencei tavat, mielőttmég)

Még mielőtt valakinek eszébe jutna,nem a Dúró Dóra és a mihazánk védelmében szóltam. Azok ugyanolyan f@sztarosznyák,mint a többi magyar párt.

Ez a sok neoliberális sületlenség amivel teletömték a fejeteket. Közben meg Svájcban 800-1000 méter magasságban szöllőt termesztenek néhány száztól,néhány ezer négyzetméterig és abból élnek,hogy a helyi hoteleknek,éttermeknek értékesítik a szöllőből készült boraikat. Csak ugye ott logikusan egymásra épülnek gazdasági ágazatok,itt meg ott kezdődik a hazai gazdaság kiherélése,mikor azt mondják emberek,hogy nem kell megmenteni a Velencei tavat. Persze,hogy nem kell! Így aztán nem kell se bor,se hús,se zöldség,se kutyafasza....,a magyarnak jó az akksisav is. Annyira szűklátókörűek vagytok, hogy hihetetlen.

Igazad van, tévedtem. Ettől függetlenül Dúró Dóra ostobaságokat beszél. Az a szövege, hogy majd a kistermelők a szaúdiaknak adnak el termékeket, és úgy lendül fel a mezőgazdaság. Épphogy a méretgazdaságnak vannak előnyei, teljes agyhalál, dehát ugye a tanulatlan buta turbómagyaroknak politizál, szóval nem kell meglepődni.

Ja aztán senkit nem zavar, hogy máshol is óriási az aszály és ennek nem sok köze van a Tisza szabályozásához, max a jelenlegi helyzeten a szabályozás hatásai rontottak de nem azok okozták de ez már mindegy. Kell valakit hibáztatni mert így megnyugszik a néplélek meg van a felelős és akkor megvan a megoldás is. Csak hát nem oda, nem akkor es nem megfelelő módszerrel csap a vasököll. Majd 20 elvesztegett év után rájönnek vagy nem mert a természeti folyamatok vízesebb tíz éveiben majs azt hihetik , hogy az ő tevékenységeik hatása érvényesül pedig nem. 

De a vízhiány kétségtelen, hogy buktató feltétel, a takarmányhiány ennek a következménye. De a helyzetett jelentősen rontja, hogy sokan nem tudatosan gazdálkodnak hanem "tapasztalati" és "szokás szerint" mert apám is így csinálta. Es egy ilyen helyzetben amikor a kéozetek.is veszteséggel és jelentős hátrányokkal.szembesülnek a képzetlenek nem tudnak megfelelőn alkalmazkodni mert nincs erre a helyzetre tapasztalatuk.így megoldani sem tudják. 

Sok gazdálkodó feladta a vízhiány, takarmány hiány miatt. Nem a képzettség a problèma.

Bocs de tévedsz ma kb a magyar gdp 3%-a amit a mezőgazdaság állit elő, ezt szerette volna a fidesz 5%-ra feltornázni. De ez sok dolog miatt nem fog menni pl. a képzettség alacsony színvonala miatt. 

Az ásványvíz nem az a szint. A víz soha nem lesz olyan nyersanyag amit messzire lehet szállítani nagy tételben. Meg az ára sem akkora érték, hogy ezzel olyan többlet profit realizálható amire felépíthető egy gazdaság. Plusz létnyersanyag teljesen más kategória.  Bár a Nestlé szépen vásárolja fel a kutakat a világban ha minden igaz a világon neki van a legnagyobb portfoliója ásványvíz kutakból. 
A lista, igen ez is egy dolog. De ehez 100 év kellene meg olyan társadalom ahol politikai, vélemény oldaltól függetlenül a köz elítéli a csalókat, a korrupt embereket. Erre nem látok esélyt. Ma aki gazdag lesz automatimusan csalónak, korruptnak bélyegzik és az emberekben fel sem merül, hogy tisztességesen jutott hozzá. 

Meg az ostoba Dúró Dóra nyomja azt a baromságot, hogy a magyar mezőgazdaság húzóágazata lehet az országnak. :D A GDP 1%-át adja. Ha megdupláznánk a hatékonyságát, akkor is csak 2% lenne. :D  Dehát a buta turbómagyar parasztoknak ez hiteles :D

Ásványvíz. :D :D :D :D Atyaúristen, ilyen tévképzetei a mihazánkosoknak szoktak lenni. Még ha igaz is, hogy átlag feletti ásványvíz tartalékaink vannak (nem igaz), szerinted nemzetgazdasági szinten mennyi pénzt hozna, ha exportálnánk? :D :D :D Atyaúristen...