Te is tudod, hogy ez nem igaz. Azok maradtak pld Franciaország megyéiként részei az országnak, ahol ezt népszavazás döntotte el. (Nem is értem, hogy miért erőlteted ezt a témát.) Az Oroszországban élő több száz népnél hol látsz erre lehetőséget?
Jó hosszan leirtad. Csak azt felejtetted leirni a végén, hogy minden barátkozási kisérlete után Gyurcsány ma élesen elitéli az orosz inváziót, mig orbán aki akkoriban kritizálta a magyarországi próbálkozásokat szorosabbra fűzni a kereskedelmi kapcsolatokat oroszországgal, ma Putyin utolsó uniós csatlósa
Ezt telibetaláltad. Bizony bizony az európai nagy nemzetek gyarmatbirodalmai sem voltak kicsik. A különbség csupán annyi, hogy ezek mind megszüntek. Az oroszország az egyedüli amely szinte teljes magyságában megtartotta gyarmatbirodalmát. Több száz nép él ebben a birodalomban jóval kevésbé boldogan mint azt Putyin képzeli (Az a szerencsétlen azt nyilatkozta a minap, hogy az orosz föderáció a népek boldog hazája)
Bár a rubeljobboldal ellenzékben oroszellenes szlogeneket hangoztatott, ám vezetője, Orbán Viktor miniszterelnökként mindent megtett, hogy elnyerje Vlagyimir Putyin kegyeit.
Bár a dollárbaloldal most oroszellenes szlogeneket hangoztat, ám vezetője, Gyurcsány Ferenc még miniszterelnökként mindent megtett, hogy elnyerje Vlagyimir Putyin kegyeit. Orosz–magyar kormányülést tartottak Magyarországon, emellett hódolata jeléül Gyurcsány Ferenc saját otthonában, az Apró-villában fogadta Putyint, s még azt is megígérte a nyilvánosság előtt, hogy gyermekeit oroszul taníttatja. A politikai megalázkodás, behódolás mellett a Gyurcsány-kormány több szempontból is kiszolgáltatta Magyarországot. Beengedte például az oroszokat az elhárítás épületébe, és asszisztált ahhoz, hogy hazánk egyik stratégiai vállalata orosz résztulajdonba kerüljön. A történet kulcsa a magyar olajvállalat, a Mol. A cég rendszerváltozás óta íródó történetét sokáig privatizációk hosszú sora jellemezte: 1993 és 1998 között a vállalat 75 százalékát magánosították, a folyamat 2002-ben újra indult, s 2005-re már csupán a Mol szűk 12 százaléka volt a köz tulajdonában. Ekkor lépett színre Gyurcsány Ferenc és folyton pénzhiánnyal küzdő kormánya, végül az olajcég megmaradt részét is dobra verték 2006 végén. Betették a lábukat az oroszok, Gyurcsányék pedig hazudtak: Alig néhány hónappal ezután az osztrák olajtársaság, az OMV nyilvános ajánlatot tett a Molért. A felvásárlás, amely Brüsszel érdeklődését is felkeltette, végül nem jött össze, az OMV pedig úgy döntött, hogy 2009 márciusában eladja 21,2 százalékos részesedését, mégpedig nem másnak, mint a Szurgutnyeftyegaznak. Az orosz tulajdonszerzés körül azonban sorjáztak a kérdőjelek. Az adásvételt barátságtalan lépésként emlegették, olyanként, amely kizárólag orosz érdekeket szolgált. A Mol mindent megtett, hogy akadályt gördítsen a folyamatok elé, például átláthatatlan tulajdonosi viszonyaira hivatkozva nem vette nyilvántartásba teljes jogú részvényesként az orosz vállalatot. A Gyurcsány-kormány ugyanakkor már nem volt ennyire tevékeny, ráadásul utóbb hazugságon is kapták. A Mol-részvények orosz kézbe kerülése után két nappal ugyanis összeült a parlament külügyi bizottsága, ahol a kormány képviselője azt állította: nem volt előzetes értesülésük az oroszok terveiről. Pedig Gyurcsány Ferenc márciusban, a tranzakciót megelőző három hétben az osztrák kancellárral és az orosz elnökkel is találkozott. Utóbbi mozzanatra például az Index korabeli cikke is rámutatott. Ahogy arra is, hogy áprilisban ülést tartott a nemzetbiztonsági bizottság, ahol lényegében az derült ki: a balliberális kormány napokkal a felvásárlás előtt tudomást szerzett az orosz érdeklődésről, azonban nem tett semmit. Akkori baloldali állítás szerint csupán két gazdasági társaság ügyletéről volt szó. A stratégiai jelentőségű nemzeti olajtársaság tehát az oroszok befolyása alá került, ami Gyurcsányék tudtával történt és lényegében az ő manővereinek a következménye volt. A baloldal nem csak 2009-ben, hanem később is igen elnéző volt az oroszokkal szemben. A Szurgutnyeftyegazt két év múlva, a 2010-es kormányváltás után vásárolta ki a magyar állam: 2011. május 24-én Orbán Viktor miniszterelnök arról tájékoztatta a hazai nyilvánosságot, hogy a Magyarország visszaszerezte a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagját az oroszoktól. A vételár ötszázmilliárd forint körül volt. A baloldal azonnal heves támadásba lendült, feleslegesnek, felelőtlennek és a bűncselekmény határait súroló, ész nélküli pénzkidobásnak minősítve a tranzakciót. Nemigen lehet ezt másként értelmezni, csak úgy: megtartották volna a Molt orosz résztulajdonban. Hogy ez mekkora veszélyt jelentett volna, azt az elmúlt hónapokban pontosan láthattuk. Az ukrajnai háború egy évvel ezelőtti kitörése után az orosz érdekeltségű vállalatokat világszerte ellehetetlenítették, itthon pedig az ősszel időlegesen minden külföldi olajtársaság beszüntette üzemanyag-nagykereskedelmi tevékenységét. Ha ehhez hozzávesszük az oroszok ellen bevezetett energiaszankciókat, úgy könnyen megeshet, hogy az üzemanyaghiány miatt a szó szoros értelmében leállt volna az ország, ha a Mol még a közelmúltban is a Gyurcsány-időszakban kialakult tulajdonosi viszonyok között működött volna.
Szerinted minden kamu, ami rossz fényt vet az oroszokra. És mindent elhiszel, minden igaz, ami az ukránokra vet rossz fényt. Nagyon egyszerűen működsz.
"A közelmúltban felszabadult dél-ukrajnai Herszonban talált kínzókamrák létrehozását és működtetését az orosz állam közvetlenül finanszírozta − közölte az elkövetett visszaélések feltárására létrejött nemzetközi nyomozócsoport csütörtökön. A háborús bűnök felderítésével foglalkozó ukrán hatóságok januárban számoltak be először kínzókamrák létezéséről, amelyeket az orosz csapatok nyolc hónapos megszállását követően, a novemberben felszabadított Herszonban azonosítottak. Beszámolójuk szerint legkevesebb 200 embert kínoztak meg a létesítményekben 10 különböző helyszínen − írta meg az MTI. Az ukrán főügyészséggel együttműködő, uniós, brit és amerikai támogatással Hágában tevékenykedő nemzetközi nyomozócsoport közölte: a Herszonban gyűjtött friss bizonyítékok azt mutatják, hogy A KÍNZÓKAMRÁK HÁLÓZATÁT AZ OROSZ ÁLLAM TERVEZTE ÉS KÖZVETLENÜL FINANSZÍROZTA. A nyomozócsoport tájékoztatása szerint mintegy 1000 túlélőtől kaptak tanúvallomásokat a kínzásokról, és 400 ember tűnt el Herszonban. A kínzókamrák finanszírozása része volt annak az orosz állami tervnek, mely az ukrán civil vezetők és másként gondolkodók „megtörésére, átnevelésére vagy meggyilkolására” irányult. Szemtanúk szerint az orosz erők egyebek mellett áramütéses és fullasztásos kínzást alkalmaztak. A nyomozócsoport szerint a kínzókamrákat orosz biztonsági ügynökségek működtették, köztük az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei."
Amerikában elhangozhat sokféle vélemény. Biztosan közöltek ebben a lapban más tekintélytől olyan véleményt, amelyik szögesen ellentétes az alábbival. Mindenesetre a hivatalos politika más véleményen van. Tudom, eszedbe se jut, hogy esetleg az lehet az igazabb. A másik felvetésed: attól, hogy más európai országok korábban gyarmatbirodalmakat építettek, az oroszokra igaz lehet a megállapítás (Terjeszkedés évszázadok óta). Mellesleg például az angolok és franciák "elengedték" ezt a (gyarmat)birodalom építést.
A te véleményedet is elolvastam, ettől függetlenül az idézett a cikk az USA egyik legkomolyabb külpolitikai lapjában jelent meg. Kétlem, hogy meséket is közölnének. 'Oroszok évszázadok óta terjeszkednek', ezzel óvatos lennék az európai gyarmatbirodalmak kapcsán...
Ez a NATO provokálta a háborút dolog: - egyáltalán nem veszi figyelembe Ukrajna jogát és érdekét, azt, hogy ha ő fél az oroszoktól, a történelmét nézve joggal, akkor kereshessen védelmet vele szemben. Csak az oroszok szempontját nézi ez a megközelítés. Mégegyszer: ha a NATO-val való határosság veszélyt jelent, akkor az oroszokkal való határosság is veszélyt jelent egyes országonak. - A NATO nem hívta meg tagnak Ukrajnát, nem mondta, hogy olyan rakétákat telepítene csatlakozás esetén, ami veszélyt jelentene az oroszoknak. Szóval, lényegében mese ez és teljesen mellőzi azt a vonatkozást, hogy az oroszok évszázadok óta terjeszkednek, a szemléletük birodalmi és leszarják a kisebb nemzetek érdekeit.
OROSZ-UKRÁN háború