A kárpótlási jegyek ügyében az utóbbi időben igen aktívnak mutatkozó ügyvéd, dr. Varga Tamás keresetet adott be a Fővárosi Bíróságra, amelyben kérte a bíróságot, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény 21. § (1) és (7) bekezdése alapján határozatában kötelezze a Központi Kárrendezési Irodát (KKI), valamint Pénzügyminisztert, a kárpótlási jegyek kibocsátójának képviselőjét, mint adatkezelő szerveket a kárpótlási jegyekkel kapcsolatos kérdéseik pontos(!) megválaszolására.
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=45509
Egyre több az olyan infó, hogy lesznek magánosítások, ez pedig hosszabb távon a peren felül is bíztató lehet. A perről meg annyit, hogy a születésnapomon lesz, úgyhogy el ne merjétek rontani :)
Jó lenne a bíró végre elszánná magát valami ítélet féleségre, nem Watsonnal mondatná fel a törvényeket újra 3 hónap múlva.
Felhasználási lehetőség az mint elméleti lehetőség per nélkül is megvolt. Perben bízom első körben. Ha már a józan ész elleni harcot vezetőink elvesztették az ügyben.
Ha már felhasználási lehetőség elég sok bankot is vettünk mostanában, abból is lehet elméletileg később felhasználási csak ott a mutyi bekavarhat. Tőzsdére vitel helyett haveroknak leosztani még a következő választás előtt.
"Két-három nagy tőzsdei bevezetés drasztikusan növelhetné a Budapesti Értéktőzsde forgalmát, ebben elsősorban az állam segíthetne megfelelő cégek piacra vitelével, mondta Szécsényi Bálint, a Budapesti Értéktőzsde alelnöke a Napi Gazdaságnak.
A lap hétfői számában megjelent interjúban Szécsényi úgy vélte, az elmúlt hónapokban kormányzati szereplők nyilatkozataiban voltak arra utaló jelek, hogy van szándék bizonyos cégek tőzsdei bevezetésére és a magyar lakosság bevonására tulajdonosi oldalon.
"Én abban bízom, a kormányzatban tudják, hogy mennyire tud hozzájárulni egy sikeres tőkepiac a magyar gazdaság jó teljesítményéhez" - fogalmazott a szakember. Utalt arra is, hogy a magyar állam sokat profitált a egyes cégek tőzsdére viteléből. Bizonyos szempontból egyes állami cégeknek szerinte nincs is más útjuk. Ha az állam meghatározó részesedést akar megtartani bennük, és tőkéhez is akar jutni, illetve hatékony és transzparens működésüket is szeretné biztosítani, akkor a tőzsdénél nincs jobb eszköz e célok elérésére - mondta Szécsényi Bálint"
Ha a szándék megvan /megvolna akkor ez a 4 mrd-os nagyságrend nem lehet akadály. Kerekítési különbözet kb a költségvetés kiadási oldalán.
Ha pedig még kifizetni sem szeretnék hanem felhasználási lehetőséget adni annak is ezeregy módja lenne.
Szándék hiánya a probléma. Talán az lehet az oka Orbánnak kárpótlási jegy fóbiája van, vagy ilyesmi. Esetleg nem tudott a 90-es évekbeli nagy mutyizásokban megfelelően részt venni és ez jut eszébe a kárpótról ezért hallani sem akar róla.
Ha államosítják a meglévő magánnyugdíjpénztárakat, akkor cirka 24 milliárd Ft értékű magyar részvény kerül állami kézbe. ennek egy részétől biztosan szabadulnának. Én tuti előkapnám a tárgyaláson, hogy nosza itt az alkalom, hogy ennek egy részével megnyugtatóan lezárják a Kárpótlási sztorit.
Nekem volt egy hasonlo csak hosszabb, senkinek sem kellett vegul fizettem 10000 t ot es atirattuk egy hajlektalan nevere, ez a legjobb megoldas, nincs vele tobb gond.
Nem teljesen ide vág, de én is szívesen eladnám a megörökölt kárpótlásból tárcsázott földet! Mérete 0,47m széles és 54 m hosszú termő gyümölcsös ! Kinek kell az ilyen, ajándékba adnám, de még ingyen sem kell senkinek , az államnak sem, pedig felajánlottuk ! !
Kárpótlási jegy: Most mennyi is az annyi?
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=45509