EUR/HUF  

Az amerikai cégek jól érzik magukat Magyarországon, ezt jól mutatja az is, hogy több mint 1500 amerikai irányítású vállalkozás működik hazánkban, amelyek mintegy 100 ezer embernek adnak munkát - jelentette ki Varga Mihály, miután magyar üzleti delegáció vezetőjeként a Tesla Fremont-i központjában tárgyalt. A minisztérium közleménye szerint a kormány további amerikai befektetéseket kíván ösztönözni Magyarországon.
325,27
278,53

Mitől nyereséges a Magyar Nemzeti Bank?
A Magyar Nemzeti Bank 2013 óta folyamatosan nyereséges volt, amelyben fontos szerepet töltött be a jegybanki kamateredmény javulása. A kamateredményben bekövetkezett változást jól szemlélteti, hogy míg 2012-ben éves szinten közel 370 milliárd forintot fizetett ki az MNB a döntően banki forrásaira, addig 2017-ben a forint kamatráfordítás már nem érte el a 15 milliárd forintot. A nettó kamateredmény jelentős javulásához a monetáris politikai fordulat keretében historikus mélypontra csökkenő alapkamat, valamint az MNB programjainak és a mérleg átalakulásának köszönhetően csökkenő sterilizációs állomány egyaránt hozzájárult.
Az MNB mérlegének szűkülése, a forrásoldali tételek átrendeződése, illetve a készpénz mérlegen belüli arányának emelkedése együttesen azt eredményezték, hogy a MNB mérleg forrásoldalán csökkent a kamatérzékeny tételek aránya. Ennek következében a hozamváltozás összességében nagyobb hatással van az MNB mérlegének eszközoldalára, mint a forrásoldalára. Így az MNB kamatkiadásai már jóval kevésbé érzékenyek a kamatok változására, mint a kamatbevételek, ami több mint ellensúlyozza a hosszú kamatcsere-ügyletekkel vállalt kamatkockázatot. A sterilizációs állomány további csökkenése ezt a tendenciát tovább erősíti, de fontos hangsúlyozni, hogy a kamateredmény javulásához nincs szükség arra, hogy a bankrendszer aktív oldalra álljon át. 
A jegybanki eredmény alakulását a külső tényezők mellett a monetáris politika legfontosabb változói is befolyásolják- vagyis a jegybanki eredmény részben a monetáris politikai döntések eredményeként alakul ki. Azok az eredményt befolyásoló tételek, amelyeket nem a monetáris eszköztár határoz meg, a jegybank számára külső adottságként értelmezhetőek: ilyenek például a devizatartalék nagyságát változtató tényezők (például az állam devizahitel-felvétele és törlesztése, az EU-transzferek nagysága és időzítése), a külső kamatok, illetve az árfolyam alakulása is. A Magyar Nemzeti Bank mindig a törvényben meghatározott feladatait tartja szem előtt, de nemzetgazdasági szempontból kifejezetten kedvező, ha az alapfeladatok teljes körű ellátása mellett sem válik szükségessé veszteségtérítés a költségvetés részéről.
Pozitívba forduló kamateredmény
A kamatcsökkentések és az egyéb jegybanki intézkedések nemcsak az MNB jegybanktörvényben kijelölt céljainak elérését támogatták, hanem összességében azt is eredményezték, hogy 2017-ben a jegybank kamateredménye is - egy hosszú időszak után - pozitívvá vált. A jegybanki eredmény egyik fontos eleme a kamat- és kamatjellegű eredmény, ami a kamatozó eszközök kamatbevétele (döntően a devizatartalék hozama) valamint a jegybanki források (például három hónapos betét) után fizetett kamatkiadás különbségeként képződik, és kiegészül a mérlegen kívüli derivatív ügyletek forintban keletkező kamatjellegű eredményével. Az MNB utoljára 2012-ben volt veszteséges, amit döntően a kamatveszteség okozott, ami az MNB mérlegének felfúvódásának és a megelőző kamatemelések miatt megnövekedett kamatkülönbözetnek volt a következménye. A válság kitörésekor ugyanis a piacról finanszírozhatatlanná vált államháztartás helyzete miatt felvett EU/IMF-hitel a jegybanki devizatartalék, és végső soron az MNB-kötvény állományának növekedésében csapódott le, miközben a jegybank az irányadó kamatot is magasan tartotta. 2013-tól azonban fordulat történt a monetáris politikában - bár az MNB intézkedései elősorban gazdaságpolitikai célok (infláció tartós alullövésének elkerülése, pénzügyi stabilitás megőrzése, a külső sérülékenység mérséklése) elérését segítették, ugyanakkor az MNB mérlegszerkezetének és a forint kötelezettségekre fizetett kamatok szintjének megváltoztatása révén az MNB kamateredményére, így végső soron teljes eredményére is pozitívan hatottak. Az MNB alább részletezett intézkedéseinek hatására a forint kamateredmény jelentősen javult, és 2017-re pozitívvá vált. A monetáris politikában elért fordulat így a jegybanki eredmény alakulását is kedvezően befolyásolta: az MNB tavalyi 38 milliárd forintos eredményéhez 11 milliárd forinttal járult hozzá a kamateredmény. A 2017. évi nyereség eredménytartalékba kerülésével az MNB eredménytartaléka 200 milliárd forint fölé emelkedett, ami fedezetet jelent az esetlegesen felmerülő kockázatokra, és biztosítja, hogy a költségvetésnek hosszabb távon se keletkezzen térítési kötelezettsége a jegybankkal szemben.
Monetáris politikai fordulat
Az MNB eredményét számottevően javították az elsődleges céljának elérése érdekében elindított kamatcsökkentési ciklusok. A kamateredmény alakulását jelentősen befolyásolta, hogy 2012 augusztusától három lépcsőben az alapkamat 7 százalékról - historikus mélypontra - 0,9 százalékra csökkent. Az alapkamatcsökkentések nemcsak a monetáris politikai célok elérését támogatták, hanem mérsékelték az MNB kamatkiadásait is, mivel az MNB az irányadó eszközre egyre kisebb kamatot fizetett. A forint kamategyenleg javulását támogatta a jegybanki Önfinanszírozási programhoz kapcsolódó IRS ügyleteken realizált - részben a kamatcsökkentések nyomán bekövetkezett hozamcsökkenésből származó - nyereség is. Fontos hangsúlyozni, hogy a kamatcsökkentéseket a monetáris politikai célok elérése indokolta, mivel az irányadó kamat csökkentése nélkül az MNB elsődleges céljának elvétését kockáztathatta volna: a kamatcsökkentések nélkül érdemi deflációs kockázatok épülhettek volna fel a gazdaságban.
A jegybankmérleg átalakulása
Az Önfinanszírozási program, a lakossági devizahitelek forintosítása miatt erőteljesen összehúzódó jegybanki mérleg, illetve a mennyiségi korlátozáshoz kapcsolódó eszköztár-átalakítás is kedvezően érintette a kamateredményt. Az MNB forint kamatkiadásainak csökkenését a jegybanki intézkedések mérlegszűkítő hatása is támogatta. A külső sérülékenység csökkentését célzó Önfinanszírozási program, illetve a lakossági devizahitelek kivezetéséhez szükséges forintosítás összességében a devizatartalék és a likviditást lekötő eszközök állományának jelentős csökkenésével jártak (a jegybanki irányadó eszközben 2012-ben átlagosan elhelyezett 4000 milliárd forintról 2017 végére 75 milliárd forintra csökkent), ami a kamateredmény erőteljesebb javulását eredményezte. Ezt követően a háromhónapos MNB-betét állomány korlátozása is támogatta a kamateredmény javulását. Az intézkedés egyrészt - az Önfinanszírozási programhoz hasonlóan - támogatta a mérleg szűkülését, másrészt a mennyiségi korlátozás miatt a jegybanki forrás oldali eszközök között is átrendeződés történt. A háromhónapos betéti tenderre vonatkozó mennyiségi korlátozás eredményeként a bankok felesleges likviditásuk jelentős hányadát a 0,15 százalékos kamatfizetést igénylő egynapos O/N betétben helyezték el, vagyis az MNB-nek ezen a soron kamatbevétele keletkezik. Összességében a bankok által elhelyezett források átlagos szintje a 2012-ben tapasztalat közel 5000 milliárd forintos szintről 2017-ben 2000 milliárd forint alá mérséklődött.
A jegybank mérlegét ugyanakkor nemcsak az MNB döntései, hanem exogén tényezők is alakították: a kamateredmény javulását az MNB mérlegének forrásoldali átrendeződése, a nem-kamatozó készpénz mérlegen belüli arányának emelkedése is támogatta. Azt, hogy a jegybank mennyi készpénzt bocsát ki, a gazdaság készpénzigénye határozza meg. Az MNB számára a készpénz kamatmentes forrást biztosít, vagyis a devizatartalék finanszírozása ebben az esetben jár az egyik legalacsonyabb kamatráfordítással (jelenleg az O/N betét annak negatív kamata miatt olcsóbb finanszírozást jelent). Az elmúlt években, főként 2013 óta jelentősen felgyorsult a készpénzállomány növekedése, ami részben az infláció csökkenésével párhuzamosan mérséklődő banki hozamokból, valamint a gazdasági aktivitás növekedéséből adódott. Emellett néhány egyedi tétel is növelhette a forgalomban lévő készpénz mennyiségét: például több befektetési szolgáltató végelszámolása miatti kártérítéseket részben készpénzben fizette ki az OBA, illetve a devizahitelek tisztességtelen kamatemelésekkel összefüggő elszámolása is részben készpénzben kerültek kifizetésre. Az átlagos készpénzállomány így a 2012-es 2700 milliárd forintról 2017-re 4800 milliárd közelébe emelkedett. 
A fenti folyamatok eredőjeként ma már az MNB mérleg forrásoldala kevésbé érzékeny a kamatokra, mint az eszközoldala - vagyis kiadások jóval kevésbé reagálnak a kamatok változására. Az elmúlt években érdemben - részben a jegybankmérleg szűkítése, részben a készpénzállomány emelkedése miatt - jelentősen csökkent a jegybankmérleg forrásoldalán a kamatérzékeny tételek (pl. alapkamaton kamatozó banki források, O/N betét, KESZ) részaránya. Ugyanakkor a mérleg eszközoldalán - az NHP hitelek ellenére - nem tapasztaltunk hasonló mértékű átrendeződést, itt továbbra is jóval nagyobb a kamatérzékeny tételek (főként a devizatartalék) aránya.
A következő évek eredményét meghatározó folyamatok
Az MNB eredménye a következő években is várhatóan pozitív marad, amelyben egyre nagyobb szerepet játszik a kamateredmény alakulása. Az MNB banküzemmel és működéssel kapcsolatos nettó ráfordításának fedezésében a következő évek mérsékelt árfolyamnyeresége mellett egyre inkább felértékelődik a kamateredmény szerepe. Míg a következő években az állam mérsékelt devizaigényével összefüggésben az árfolyameredmény folyamatosan mérséklődik, addig a kamateredmény fokozatosan javulhat. Egyrészt a gazdasági szereplők készpénzigényének függvényében változó, kamatmentes forrást biztosító készpénzállomány az előző évek dinamikus emelkedését követően - részben az MNB elektronikus fizetéseket ösztönző törekvéseinek köszönhetően lassulva ugyan, de - tovább növekedhet. Másrészt az NHP kifutása az MNB mérlegének szűkülése irányába hat, ami forrásoldalon a kamatozó tételek mérlegen belüli arányának csökkenésével jár.
Az MNB által nyújtott hosszú kamatcsere-ügyletek a jegybank mérlegének átalakulása és időbeli korlátosságuk következtében nem jelentenek tartós többletkockázatot az MNB kamateredményére. Az MNB eredménnyel kapcsolatban általában negatív kockázatként említik az MNB által kötött kamatcsere-ügyleteket (Önfinanszírozási programhoz kapcsolódó IRS, Piaci Hitelprogramhoz kapcsolódó, hitelezési feltételhez kötött HIRS, monetáris politikai célú MIRS). A kamatcsere-ügylet során a bankok fix kamatért cserébe változó kamatot kapnak, ezáltal az ezzel kapcsolatos kamatkockázat az MNB-hez kerül. A kötött ügyletekkel kapcsolatos kockázatokat azonban jelentősen árnyalják az alábbi tényezők:
Az MNB mérlegen kívüli derivatív ügyletei közül a hitelezési feltételhez kötött kamatcsere ügyletek (HIRS) 100 százaléka, az Önfinanszírozási programhoz kapcsolódó IRS ügyletek 80 százaléka kifut a következő másfél évben, vagyis ezekhez kapcsolódóan fokozatosan csökken az MNB kamatkockázata.
A szintén mérlegen kívüli MIRS ügyletek eredményhatása a futamidő alatt nem egyenletes: az első években enyhe pozitív nettó kamatbevétel várható, ami a hozamgörbe változatlansága esetén a futamidő végéig fokozatosan emelkedő nettó ráfordításba vált. A későbbi évek kamatráfordítása a monetáris politika költségének tekinthető, mértéke jóval kisebb az MNB mérlegen belüli tételekhez kötődő kamatnyereségénél.
A jegybankmérleg szerkezetének átalakulása miatt a deviza és forinthozamok változása összességében nagyobb hatással van az MNB mérlegének eszközoldalára, mint a forrásoldalra. Például egy egységnyi hozamemelkedés a mérlegen kívüli tételeken keresztül kedvezőtlenül érintheti az MNB kamateredményét, a mérlegen belüli téteket átárazódása azonban ellensúlyozhatja ezt a hatást. A kamatozó források alacsony súlya miatt ugyanis a devizatartalékon realizált bevétel emelkedése meghaladja a kamatozó forrásokon keletkező ráfordítást, vagyis ez ceteris paribus javítja az MNB kamateredményét.
A sterilizációs állomány további csökkenése ezt a tendenciát tovább erősíti, de fontos hangsúlyozni, hogy a kamateredmény javulásához nincs szükség arra, hogy a bankrendszer aktív oldalra álljon át, azaz, hogy megszűnjön a bankrendszer likviditási többlete és az MNB likviditásnyújtó eszközeinek igénybevételével biztosítsák a rendszer működéséhez szükséges forrásokat.
Összegzés
A kamatcsökkentések és az egyéb jegybanki intézkedések nemcsak az MNB törvényben megjelölt céljainak elérését támogatták, hanem összességében azt is eredményezték, hogy 2017-ben a jegybank kamateredménye is - egy hosszú időszak után - pozitívvá vált. A kamateredményben bekövetkezett változást jól szemlélteti, hogy míg 2012-ben éves szinten közel 370 milliárd forintot fizetett ki az MNB a döntően banki forrásokra, addig 2017-ben a forintkamatkiadás már nem érte el a 15 milliárd forintot. Az MNB a következő években is várhatóan nyereséges marad, amelyben egyre nagyobb szerepet játszik a kamateredmény alakulása. A hosszú kamatcsere-ügyletekkel vállalt kamatkockázat sem jelent veszélyt az MNB kamateredményére, mivel azt semlegesíti, hogy a korábbi évek intézkedéseinek és a jegybankmérleg átalakulásának következtében az MNB mérleg forrásoldala kevésbé érzékeny a kamatokra, mint az eszközoldala.

én továbbra is abból indulok ki, hogy 300 felett minden árfolyam gyenge
ebből következik, hogy egyszer eljő az igazság pillanata:)
persze lehet, h addig húzzák, amíg tényleg 330 lesz az igazság
ez nincs kizárva
de ln azt gondolom, nem akarnak összeomlást
márpedig a tartós 320 feletti árfolyam nem menedzselhető
ha pedig elkezdenek kamatot emelni, akkor nem 320 lesz az árfolyam
és fordítva
:)
kifulladt a story az alacsony kamatokkal, a lakásokkal stb. most váltani kell

Ez jó kérdés, a forint/dollár év végére 265-270 között lehet talán. Ez az EUR/USD-kereszttől is függ a forint gyengülésén vagy erősödésén  kívül.

Szia Gyula! Sokszor olvasom a hozzászólásaidat a fórumon melyek-szerintem- reálisak. USD/HUF vonatkozásában mit vársz?

Ez is előrehozhatja a kamatemelést. Bár nem nagyon akarják.
http://hvg.hu/gazdasag/20180710_Beszakadt_a_forint_pedig_elmaradt_a_meglepetes

325.3 ft

Na,szépen meg lett támasztva az árfolyam,elérte a trendcsatorna alját,és úgy néz ki,inkább felfelé menne. Holnap inflációs adatok,aztán a lengyeleknél kamatdöntés. 

az jó ha értesz bármit :)

Azt ertem hova megy a Zloty, nade hova megy a HUF?
http://keptarhely.eu/view.php?file=20180708v00o2zvsn.jpeg

a 265?
nekem a 250 jobban teccccik :) az negyedezer :)
na jó ha lesz 265 megígérem veszek egy marokkal
viszont ha utána lemegy 250-re... akkor... :)

Az olyan jó számnak tűnik:))

Hát eddig alulértékeltségről beszélt mindenki, 320-körüli árfolyamon. Nyilván a 3%-alapkamat felerősítheti 7-8%-ot a forintot,így jön ki a 300 as árfolyam.
2012 nyarán 275 ft volt!!

van egy sorry

áááááá nem veszek dollárt:)
vagy egy ezüst kennedy féldollárosom az elég is :)
mondjuk 250nél lehet h elcsábulnék valami kisebb tételre, mert sok most amúgy sincs megy minden az építkezésbe
de 250 nem lesz:)
ahogy olvaslak titeket 265 lenne az új belépő?

Már nincs bukó:))
Évvégére bika lesz.
Picit lejjebb megy vegyél.

ennek nincs köze az árfolyamhoz
az 100 milliárd apró

https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/gazdasagfejlesztes/bevallalna-a-kormany-a-100-milliardos-buntetest-csak-nehogy-meg-nagyobb-legyen.289910.html
Ezt gondolom a lelkesen Fideszre szavazó  erdélyi magyarság is fizeti, a retkes K. anyjukat, na ezért és még sok másért sem lesz 300 közeli EUR, de ez csak az én véleményem, ezzel a csekély befizetett 100 milliárddal föl van mentve a Fidesz, nem semmi.