Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
geza77
geza77 2022. 07. 11. 16:02
Előzmény: #7999  geza77
#8000
411.290 +6.700 +1.66%
geza77
geza77 2022. 07. 11. 16:01
#7999
ennyit ér a szavuk és a kamatemelés!!!  410.965 +6.375 +1.58%  hogy a qrva anyjukat vernék telibe
Bandi_ujonc 2022. 07. 07. 08:23
#7998
Végre megszólalt Matolcsy:
https://coub.com/view/1etioo
Stiv
Stiv 2022. 07. 05. 15:57
#7997
A sok munkának megvan az eredménye...
Stiv
Stiv 2022. 06. 28. 14:03
Előzmény: #7995  Stiv
#7996
397
Stiv
Stiv 2022. 06. 28. 14:01
#7995
geza77
geza77 2022. 06. 27. 16:13
Előzmény: #7993  geza77
#7994
szájjal?
geza77
geza77 2022. 06. 27. 16:06
Előzmény: #7992  Törölt felhasználó
#7993
kit? a Malopcsyt?
Törölt felhasználó 2022. 06. 27. 15:36
#7992
Na már n le is rántották.
geza77
geza77 2022. 06. 27. 15:36
Előzmény: #7990  Stiv
#7991
nem csodálom, hogy így gondolkodsz! Én már elővettem februárban, csak letettem, de szerintem kár volt. Csak ez marad az irány!
Stiv
Stiv 2022. 06. 27. 15:31
Előzmény: #7989  Stiv
#7990
Ha nem változik semmi akkor lehet, hogy hamarosan előveszem a német könyvet.......Ilyen fos árfolyam mellett már nem éri meg itthon  kínlódni........
Stiv
Stiv 2022. 06. 27. 14:22
Előzmény: #7988  geza77
#7989
Már kezd sok lenni a forintos befektetésemen a bukta.....     
geza77
geza77 2022. 06. 27. 13:05
Előzmény: #7987  Stiv
#7988
404,855  de van csak nem a nép a nyertese
Stiv
Stiv 2022. 06. 27. 11:29
#7987
Érdemi munka továbbra sincs....403,10
Stiv
Stiv 2022. 05. 31. 14:00
#7986
emerald 2022. 05. 29. 10:18
Előzmény: #7980  Stiv
#7985
Pontosan! Egy 250-300e forintos nettó bérrel, nem mész semmire. 
Egy baratnőm, az évei megszerzéséhez(nők40) hiányzó másfél évre, kényszerűségből elment dolgozni a coopba.
Netto 191.000ft-ot keres. Ha egyedül élne, nem a férjével, akkor nyomorogna.
LappangSouchong
LappangSouchong 2022. 05. 28. 17:06
Előzmény: #7983  LVN
#7984
Annak pont sokat kellene olvasnia és kevesebbet nyilatkoznia :)
LVN 2022. 05. 28. 13:04
#7983
Aki nem érti, hogy ezeket a különadókat a lakosság fizeti meg végsősoron, annak nem érdemes egy gazdasági portált olvasgatni.
Toniba 2022. 05. 27. 21:38
#7982
Ebben teljesen igazad van.
Csak ez az extraprofit duma egy nagy kamu.
Olyan cégeket kerestek, akik nem hagyják el az országot, mert áthárítják az adót.
Vagy örülnének neki, ha elhagynák az országot.
Ha tényleg nem a magyarokkal szeretnék megfizettetni,akkor javaslom az Audit adóztatni.
Ha ők áthárítják, akkor annak a nagy részét nem a magyarok fogják fizetni.
biposumi 2022. 05. 27. 17:42
#7981

Amikor a jegybanki irányadó kamat elveszíti irányadó-jellegét! :)Az MNB az irányadó rátának jelenleg az egyhetes betét kamatát tekinti. (Jelenleg 6,45%) Ehhez, hogy tényleg ez legyen az alapkamat helyett az irányadó kamat, az is kell, hogy a tendereken minden ajánlatot elfogadjanak. Namármost, eddig el is fogadtak minden ajánlatot, tehát ez rendben van. 
Viszont most a bankok által az MNB-nél így kamatoztatott betétre azt mondják, hogy "extraprofit", és visszaveszik különadóval kb. a kamat 2/3 -át, vagyis mintha drasztikus kamatcsökkentést hajtott volna végre az MNB... :) Ez kvázi azt jelenti, hogy adnak is kamatot meg nem is, 6,45% az irányadó kamat, meg nem is, tulajdonképpen kis hazánkban azt sem lehet tudni pontosan, hogy mennyi is valójában az irányadó kamat jelenleg. Egy biztos, hogy a rövid kamatperiódusú hitelt fizetők szívnak a látens magas jegybanki kamat miatt megnövelt banki törlesztők miatt, de szívnak a bankok is, mert ugye a nem kapják meg a "virtuális" irányadó kamat alapján nekik járó összeget. Ha a fenti gondolatmenetet követjük akkor a 6,45%-os látens irányadó kamat helyett mondjuk kb. 2,2% százalékos "valódi" jegybanki kamattal akarjuk megtámogatni a Ft-árfolyamot? Unortodox kísérlet, pláne, ha a FED-nél is magasabb lesz, belátható időn belül! :)

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek