Már tavaly sem volt igaz, de idén már igencsak rosszul számol az , aki az OTP-vel kapcsolatban csak a Magyarországi fejleményekkel (makroszintű és az anyabank üzleti eredményességét latolgatva) számol.
Jövőre - ha Orbánék nem térne észre- az anyabank teljesitménye (hitelkihelyezése) továbbra is visszaesik, a leánybankoktól összejöhet az éves adózott eredmény akár kétharmada is.
Számolgatva:
Orosz leánytól akár 80 milliárd, az ukrán-bolgár párostól pedig lehetséges lehet 30 milliárd.
Ezt lassan felfogják majd az elemzők is és igy jövőre az OTP megitélésénél már nem fog egy magyarországi makroszintű kockázat (ami úgy néz ki hogy sajnos tartós lesz,)a konkurens térségi bankokhoz viszonyitva 40-50%-os diszkontot okozni.
Mert sajnos most az OTP értékelése reálisan 3500Ft, miközben lengyel-cseh társai részvényei - ugyanilyen nyereségességi mutatókkal- dupla annyit érnek.
Magyarország tragédiája, hogy:
- egy pénzügyi szakember (aki pedig a számokra esküdött fel) vitte felelőtlen, megalapozatlan kiköltekezésbe,
- utána egy tanárnak tanult (akinek hivatása szerint őszintének kellett volna lennie)ember bizonyitotta be, hogy a politikusok szavahihetősége a nullával egyenlő,
- most már esélyünk sincs, mert egy zugügyvédet kaptunk, aki -miközben saját maga is bevallja, hogy nem ért a gazdasághoz- csalhatattlanságát hirdetve tovább folytatja elődei (kivéve Bajnai-Oszkó) áldatlan ámokfutását.
Ilyen körülmények között örüljunk annak, hogy a piac látszólag ezt a 3500ft-ot megadja. De igazából a forgalomból (ami a normális egytizede) is látszik, hogy az amerikai shortosokon kivűl itt már alig van külföldi befektető-spekuláns.
Ezt az árat a beragadt magyar befektetők reményei tartják fenn.
Ha egy szebb közeljövővel áltatom magam, akkor egy IMF megállapodásban bízva reménykedem abban, hogy akik (napi 30-70 milliárdos forgalommal) elbúcsúztak az OTP-től, azok utána visszatérnek. (A tripla bóvli minősitésünk is javulhat utána.) Ez a vételi erő (a short zárásokkal erősítve) megdobhatja majd az árfolyamot akár 5000ft fölé is.
OTP P/E 8.2 ( nem előretekintő) Erste: 12.6 Raffi: 16.7 Unicredit 9.4 PKO 9.3 Szóval ha emelkedik mèg 3-4 ezer forintot akkor sincs gond. Ha hozzájutnánk az Eu- s forrásokhoz (Orbán megbukna) , akkor mèg újabb min +3+4 ezer, ha visszvonnák a banki különadókat, akkor az újabb +10% .
Gondolkoztatok arrol mi lesz ha mondjuk 40 k kornyekenntalaljuk magunkat 9 es p/e hogyan tovabb ? P/ bv alapu arazas? Mert jelenleg a toke noni fog lehet , de akvizicio nelkul nem lesz latvanyos a profitnovekmeny annyira hogy ezutan evi par ezres arfolyamnovekedest indokoljon . Szoval akkor felmegyunk 10 fole akár p/e ben ?
Valószínűleg jövőre is megy az SRV. Tavaly 17 ezres átlagáron vette a saját részvényeket a bank, s közben 15 ezres áron adta el a azokat elég nagy volumenben beváltott részvényopciókra, s adott át az MRP szervezetnek. Tavalyi állomány után mostanra közel 100 milliárd az árfolyam növekmény. Az idén októberig 26 ezer körüli áron vettek részvényt. Ezen is kimutatható 40 milliárd árfolyamnövekmény. Ez az összeg folyamatosan változik, mert FIFO elven értékesítik (időben mindig a legrégebben vett részvényt adják el, s az eladáskor realizálják az árfolyamnyereséget). Ahogy nézem, az idei év végi állomány bőven kitart 2030-ig, így lesz rajta eredmény az elkövetkező években is, ha évi 2 millió közeli részvényt adnak el. Ez pedig azt jelenti, hogy innentől az SRV program részben önfinanszírozó, mert ha 250 milliárdot beletesznek jövőre, s közben 2 millió részvényt eladnak, akkor 25-30 milliárd körüli árfolyamnyereséget realizálnak, azaz 10-12% közeli összeget visszanyernek. A 25-30 milliárd attól függ, hogy hol lesz az árfolyam.
egyik fordulo TBSZ-emet az ev vegen meg is akarom szüntetni (pénz megy lányomnak), azon van OTP rv.-eim ~10%-a, azt mma, most epp el is adtam; köszi a gondolatot ...aztan ha kitör a béke, masik - hasonloan tervezett - TBSZ-en is adok el többért, ha meg nem, akkor kevesebbért még az év vége elött, hogy TBSZ-röl pénz kerüljön ki, ne kelljen adozassal maceralni
Idei EPS 4293 ft. Jövőre 300 milliárd ft-os srv lesz. Minimum bruttó 1400 ft osztalék lesz. Jelenleg 1800 milliárd cash van. Kazah bankvétel lóg a levegőben. 10%-nyi növekedés minimum évente. De az OTP a kibocsátás óta évi 32,5% növekedést tudott osztalékkal. Én ha rövid tradeket futok félve adok el, mert nem biztos, hogy visszatudom venni azt a darabszámot amit eladtam.
Most, hogy közel 1400Ft-ot emelkedett a lokális mélyponthoz képest a mai 33200Ft-os csúcsig ismét jogos a kérdés. Meddig érdemes tartani, meddig mehet fel a papir? Itt érdemes megkülönböztetni azon befeketetőket, akik a nyereséget (tőkét) rövid időn belül fel akarják használni és azokat, akik innen tőkét vinnének más értékpapirba (állampapirba is.) Akiknek szükségük lesz pár hónapon belül a pénzre, azok helyében realizálnék. Nem vagyok TA szakértő, de ezt tenném. A TA ellen beszél az ukrán -orosz béke esetleges közelsége. Aki kockázatosabban szeret élni (én ezek közé tartozom a tartott certikkel) az bizik a kiegyezésben és abban, hogy a jelenlegi csúcson is P/E= 8 alatti értékeltség egy békekötés esetében akár 10 köré is felmehet, ami 40 ezres árfolyamot is hozhat akár 1 éven belül is. Ha viszont a békekötés meghiusul, akkor a befektetők egy része realizálni kezd és ez akár 3-4 ezer ft-os korrekcióval is járhat. Ezt megakadályozni csak egy akviziciós hir tudná most év vége felé, vagy januárban. Ne felejtsük, hogy az árfolyamnak márciusig nem ad támaszt az éves (remélhetően nem túlcéltartalékolt jó eredménye). Aki hosszú távra tartaná a papirt, azt nem érdekli a most esetlegesen bejövő korrekció, még az sem ha a béke reménye halványul. Ezek számára a döntő kérdések: Tartani tudják az évi 10%-os növekedést bevételben és nyereségességben? Hogyan alakul a bankcsoport eredményessége? A válaszom: még akviziciók nélkül is: IGEN. Békekötés esetében a következő években ez még a 15%-os értéket is elérheti az ukrán helyreállitás, az orosz gazdaság fellendülése okán, de a béke jótékonyan hat az egész régió gazdasági fejlődésére is. Márpedig ebben az esetben kevés olyan alternativa van, ami magasabb hozamot igérne mint az OTP részvény árfolyam emelkedése a legalább 4-5%-os osztalékkal. Akviziciókkal is: IGEN. Ebben az esetben az osztalék marad a 3% körüli, de az akcviziós lökés több százalék pontos lesz. tehát én tartom a papirt, de megértem a realizálókat is. Sok szerencsét a döntéshez.
Abszolut logikus es berlini velemenyevel is egyetertek. En azt is mondom hogy ha kicsit dragabban is de akvizicio kell ! Na nem barmi aron. Kazah bank mennyi ? 800 mrd ? Az egy evi profit se. Na meg nagypapi es kispapi ugyanugy nem fog szeretni osztalekot fizetni akkor meg ennel jobb ha szimplan akviziciora es srvte koltenek. Ha igy haladunk jelen tempoban evi 2mrd eur al nő a tőke (+ srv + osztalek igy kijon a profit) nem tudom mire gyujtenek a papiek , de en nem lőnem ki az osszes casht egy celpontra az kockazatos lehet inkabb egyelore tobb kisebb celpontra lonek. Pl kazahoknal most aztan a regioban epitenek ki portfoliot tovabbi kisebb felvasarlasokkal erositve a bank pozicioit arrafele.
Egyetértek, kivéve az alábbiakat: 1. kamatmarzs: Az OTP-nek már most az ukrán -orosz- üzbég piacok a "húzóleánybankok" Itt a kamatmarzsok mindig is magasabbak lesznek mint Erstebank, CIB, Unicredit stb piacai esetében Az akviziciók is ezeken a piacokon (vagy hasonló adottságuakon) várhatók. Igy a konkurens térségi bankokhoz képest a marzsok magasabbak maradnak 2. Már most működnek nagybankok a térségben, amelyeknél a költség/bevétel arány messze jobb (33-36%) mint az OTP-nél (40%). Konszolidált piacokon működnek, ahol a pénzügyi penetráció erős és a konkurencia is. A marzsok alacsony jegybanki kamatszinteken ugyancsak lecökkennek. Ha a marzsok csökkennek és az adott piacon a hitelbővülés mértéke nem lóg ki felfelé, akkor a digitalizáció segitségével csökkenteni kell a banki működés költségeit. Tehát a bankcsoporton belül ezt a kettős stratégiát kell alkalmazni. Alacsonymarzsú piacokon a konkurenciánál fejlettebb digitalizáció és a költségek lefaragása a cél A vadkeleten pedig a terjeszkedés, ami járhat magasabb költségekkel (nem feltétlenül), de az eredmény motorja a gyorsan növekvő hitelkihelyezés.
Összetett. Működési eredmény idén 1750 mrd körül lesz, s a működési eredmény átlagosan évi 6-8%-kal emelkedhet a jelenlegi operáció mellett, ami 2350-2550 mrd tartomány. Itt jön be a céltartalékolás és adózás. Arra számítok, hogy jobb lesz a környezet, így 75-78% átfordul adózott eredménybe, akár felszabadíthat céltartalékot, s akkor 80% felett is lehet. Ehhez jön hozzá az akvizíció. Szerintem a 2029 közepéig a szabad cash-flowt beforgatja, ami 4000-4500 mrd körüli forrás, s 2030-ra ebből kivesz 700 mrd működési eredményt, azaz valahol 3000-3200 mrd között lehet a felvásárlásokkal a működési eredmény és 2300-2600 mrd az adózott eredmény. Ez 8-9 ezer körüli EPS és 8-9 körüli PE esetén 70-80 eFt körüli árfolyamot látok bele. Persze a menedzsmentnek van lehetősége, hogy srv vagy más módon ezt az árfolyamot eltérítse. Én azt várom, hogy az srv elmegy 2030-ig, s az idei összegnek megfelelő arányban (eredmény 20%-a) vásárolnak évi 6-7 millió részvényt. Berlinivel sok mindenben egyetértve egy dolgot látok pesszimistán, mégpedig hiába bővül a hitelállomány, a kamat marzs nem lesz tartható, konvergálni fog az általa rögzített peer group felé, ami jóval alacsonyabb. Emiatt a bevétel oldal növekedési dinamikája csökken, s a bevétel-költség ráta romlani fog. Új akvizíciók a poszt szovjet tagállamokban ezen javíthatnak, de látjuk, hogy a kazah bank is mennyire felülárazott, s egyre nehezebb lesz jó áron vásárolni.
Te evente addig mekkora arfolyamnovekedest mondanal? Valtozatlan korulmenyek mellett nyilvan . Ha 4 ezerrel szamolok akkor5-6 ev alatt 60 ezernel kothet ki (nyilvan rv felosztas nelkul)
Még egy gondolat. Mi lehet a menedzsment motivációja. Nekem meggyőződésem, hogy a futó KMRP program a legfontosabb befolyásoló tényező. Én erre építem a long stratégiám, s innen nézem az srv-t és a céltartalékolást, az akvizíciókat. 2032-ig gondolkodom. A BÉT és OTP oldalán is a közleményekből elovasható paraméterek: - 1300 dolgozó tett bele pénzt + menedzsment - 20 milliárd a betett munkavállalói összeg (10-10 alaponként) - 200 milliárd MNB növekedési hitel van mögötte (100-100 alaponként), 4,5% kamatkuponnal - 13,6 millió részvényt vásárolt összesen a két alap egyenlő arányban, ebből 460 ezret már az indulás után vett meg - 5 mrd éves támogatást ad a bank, kapnak osztalékot és van lekötött forrás - Félévente készülnek beszámolók, ezek elérhetők mindkét weboldalon. A legfontosabb, hogy 2031. júliusában záródik a program, akkor van az elszámolás, MNB forrás visszafizetés.
Egyetértek, szerintem is az évi 10% eredmény növekedés reális akvizíció nélkül. Mivel a céltartalékolás, az adózás egy nehezen prognoztizálható tényező, ezért a működési eredményt nézem. Tegnap megnéztem, hogy az OTP Core mennyi bankadót és extraprofit adót fizet és ez idén 77,5, a leányokkal 79,5 mrd Ft. Ebből a bankadó 30 és 49,5 az extraprofit adó, ami az 50% kedvezmény miatt 99 lehet. Ha a bázis növekedését nézzük, akkor jövőre 110-120-ra felmehet az extraprofit adó és 33-36 mrd lehet a kedvezmény, azaz ebbe nem látom bele a duplázódást, ha a mértéket is nem emelik. 4% körül emelkedett 24-25 között a bankadó, azaz itt is lehet 2 mrd körüli növekmény.
Az OTP leányok effektív adóterhelése valahol 20,5% körül van. Bankadó és extraprofit adó nélkül az OTP Core adóterhelése 15.5% körül lenne. Ez a Q3 alapján az extra terhekkel 32,5% az effektív adóterhelés. Ha jövőre a hazai operáció eredménye 15%-ot nő a hitelprogramok miatt és 60 mrd Ft az adó emelkedés, akkor az OTP hazai effektív adóterhelése 40% körül lesz, ami duplája a leányvállalati átlagnak. Ez egy 100 milliárdos összeg összességében. Arról ne is beszéljünk, hogy a kamatstop, a 300 ezres készpénz felvétel, az ATM telepítés, a tranzakciós illeték keresztfinanszírozása a díjakból még mennyi pénzt vesz ki az eredményből. Egyszóval a hazai operáció magas adóztatása részvényenként 400-500 Ft-tal ronthatja a jövő évi eredményt.
Én optimista vagyok. Az elmúlt években a régióban nem volt jelentős gazdasági növekedés. Ennek ellenére tartotta a bankcsoport az évi 10% feletti működési eredmény (bevétel minusz költségek ) növekedést. (Még az ukrán-orosz leánybankok nyereségénél sem látszik meg se a háború se az, hogy a GDP csak papiron nőtt, mert megy minden a frontra) Ha jövőre végre beindul az európai gazdasági növekedés, akkor az nem elképzelhető egy komoly hitelezési boom nélkül. Igy a 10%-os növekedést pár piacon meg fogja haladni a bank. Ha véget ér a háboró, akkor az nemcsak az ukrán-orosz piacokon ad egy további lökést. Más kérdés, hogy mennyit vall be ebből be a bank. A stage 1-2 (teljesitő) hiteleknél a konkurencia 0,5%-os céltartalékolás alkalmaz, az OTP 1,5%-ot A stage 3 (nemteljesitő) hiteleknél a konkurencia 45-55%-osan céltartalékol, az OTP 65%-nál tart. Csak döntés kérdése, hogy ezeket a céltartalékokat még megdobják 100-200 milliárddal és a nyereségnövekményt le lehet szoritani. Hogy ennek mi értelme van, azon ivül, hogy bennünket bosszantanak? Extra magasak az adókulcsok az ukrán (50%)-orosz (25%) bankoknál a nyereségre vetitve, igy ott érdemes eldugni a nyereséget a háború utánra. De ott is érdemes szemérmesen bevallani, ahol nem az adózás előtti nyereségre vetitik a 9-50%-os adókat, hanem eszközállományra. A politikusok nem csak Magyarországon irigykednek és ha nő az államháztartási hiány, akkor eszükbe jutnak a bankok. Ha megy a szekér akkor nemannyira.
Mennyit ér az OTP?
Jövőre - ha Orbánék nem térne észre- az anyabank teljesitménye (hitelkihelyezése) továbbra is visszaesik, a leánybankoktól összejöhet az éves adózott eredmény akár kétharmada is.
Számolgatva:
Orosz leánytól akár 80 milliárd, az ukrán-bolgár párostól pedig lehetséges lehet 30 milliárd.
Ezt lassan felfogják majd az elemzők is és igy jövőre az OTP megitélésénél már nem fog egy magyarországi makroszintű kockázat (ami úgy néz ki hogy sajnos tartós lesz,)a konkurens térségi bankokhoz viszonyitva 40-50%-os diszkontot okozni.
Mert sajnos most az OTP értékelése reálisan 3500Ft, miközben lengyel-cseh társai részvényei - ugyanilyen nyereségességi mutatókkal- dupla annyit érnek.
Magyarország tragédiája, hogy:
- egy pénzügyi szakember (aki pedig a számokra esküdött fel) vitte felelőtlen, megalapozatlan kiköltekezésbe,
- utána egy tanárnak tanult (akinek hivatása szerint őszintének kellett volna lennie)ember bizonyitotta be, hogy a politikusok szavahihetősége a nullával egyenlő,
- most már esélyünk sincs, mert egy zugügyvédet kaptunk, aki -miközben saját maga is bevallja, hogy nem ért a gazdasághoz- csalhatattlanságát hirdetve tovább folytatja elődei (kivéve Bajnai-Oszkó) áldatlan ámokfutását.
Ilyen körülmények között örüljunk annak, hogy a piac látszólag ezt a 3500ft-ot megadja. De igazából a forgalomból (ami a normális egytizede) is látszik, hogy az amerikai shortosokon kivűl itt már alig van külföldi befektető-spekuláns.
Ezt az árat a beragadt magyar befektetők reményei tartják fenn.
Ha egy szebb közeljövővel áltatom magam, akkor egy IMF megállapodásban bízva reménykedem abban, hogy akik (napi 30-70 milliárdos forgalommal) elbúcsúztak az OTP-től, azok utána visszatérnek. (A tripla bóvli minősitésünk is javulhat utána.) Ez a vételi erő (a short zárásokkal erősítve) megdobhatja majd az árfolyamot akár 5000ft fölé is.