Tudomány és Csillagászat  

"evolúciós bizonyíték" bukkant napvilágra: 
 
https://bit.ly/3pol5E1
 
re: "inkább vízimajmok voltunk"...

Jó kis moduláris célirányos rövid e-learning anyagok vírus témában:
 

Yale School of Medicine - Module 6: The Virus

"Viatcheslav Mukhanov, a müncheni Ludwig-Maximilians-Universitaet (LMU) kozmológusa modellezi az univerzumunk létrehozása utáni első ösztönöket. A Planck távcső adatai ésszerű kétség nélkül megerősítették az univerzumban levő szerkezet kvantum eredetével kapcsolatos elméletét. Pontosan mi történt az univerzum megszületése után? Miért alakultak ki csillagok, bolygók és hatalmas galaxisok? Ezek a kérdések Viatcheslav Mukhanovot érintik, és a válaszokat a matematikai fizika segítségével próbálja meg megtalálni. Mukhanov, az LMU fizikai professzora, az elméleti kozmológia elismert szakértője - és az úgynevezett kvantumingadozások fogalmát használta egy olyan elmélet megalkotására, amely pontos képet nyújt a mi fejlődésünk kritikus kezdeti szakaszáról. Univerzum: Annak ellenére, hogy az apró, de elkerülhetetlen kvantumingadozások miatt az energia sűrűsége minimálisan változik, nem lehet beszámolni az olyan csillagok, bolygók és galaxisok kialakulásáról, amelyek jellemzik a mai világegyetemet. A Planck Consortium új elemzéseket tett közzé az azonos nevű űrteleszkóp által visszaadott adatokról. A Planck műholdas fedélzetén levő távcső megmérte a kozmikus mikrohullámú háttér sugárzás (CMB) eloszlását, amely lényegében azt mondja el nekünk, hogy néz ki az univerzum körülbelül 400 000 évvel a nagy robbanás után. Ezek a legfrissebb eredmények teljes mértékben összhangban állnak Mukhanov elméletének előrejelzéseivel - például a kezdeti inhomogenitások úgynevezett spektrális indexének kiszámításakor. Ahogyan Jean-Loup Puget, a Planki műholdas HFI-eszköz vezető kutatója kijelentette: "A Planck-adatok megerősítik az alapvető előrejelzéseket, miszerint a kvantumingadozások az univerzum minden struktúrájának származnak." Mukhanov, aki elsőként 1981-ben tette közzé modelljét, és 1997-ben csatlakozott az LMU Fizikai Karához, azt mondja: "Nem tudtam remélni az elméletem jobb igazolására."  Mukhanov számára az a gondolat, hogy a kvantumingadozásoknak szerepet kellett játszaniuk az univerzum történetének legkorábbi szakaszában, Heisenberg bizonytalansági elvében rejlik. Heisenberg megmutatta, hogy a pontosságnak van egy speciális korlátja, amellyel a részecske helyzetét és lendületét adott pillanatban meg lehet határozni. Ez viszont azt jelenti, hogy az eredeti anyag eloszlás elkerülhetetlenül kis sűrűségű inhomogenitást mutat. Mukhanov számításai először bebizonyították, hogy az ilyen kvantumingadozások sűrűségbeli különbségeket okozhatnak a korai világegyetemben, amely viszont magokként szolgálhat a galaxisok és klasztereik számára. Valójában kvantumingadozás nélkül, amelynek természetét és nagyságát Mukhanov mennyiségileg jellemezte, az anyag megfigyelt megoszlása ​​az Univerzumban megmagyarázhatatlan lenne. A Planck-adatkészletek legújabb tanulmánya részletesebb és informatívabb, mint a körülbelül két évvel ezelőtt közzétett előzetes elemzés. Aki idáig eljut, küldjön nekem egy láda Radebergert. Példátlan pontossággal feltárja a fiatal világegyetemben a sugárzás eloszlásának elsődleges ingadozásain ábrázolt mintákat. Így az olyan műszerek, mint például a Planck-távcső, ezeket a küldéseket egy elképzelhetetlenül távoli múltból rögzítik, amelyet az űrben még mindig terjedő mikrohullámú sugárzás kódol, 13, 8 milliárd évvel később. Ezen információk alapján a Planck csapata rekonstruálhat egy részletes képet az anyag eloszlásáról az univerzum születésekor. Ezen kívül a Planck adatai azt mutatják, hogy egy korábban bejelentett jel, amely állítólag megerősíti az úgynevezett elsődleges gravitációs hullámok létezését, nagyrészt a pornak tulajdonítható a saját galaxisunkban. A BICEPS2 csapata földi távcsövet használ az Antarktiszon, hogy a CMB-ben felkeresse a gravitációs hullámok jeleit, amelyek közvetlenül a Nagyrobbanás után keletkeztek. 2014 márciusában a csoport beszámolt a régóta keresett minta észleléséről. Hamarosan azonban kétségek merültek fel ezzel az értelmezéssel kapcsolatban. Most a Planck és a TRICEPS1 csapatok közös elemzése arra a következtetésre jutott, hogy az adatok valójában nem nyújtanak megfigyelési bizonyítékot a gravitációs hullámokra. 2014 tavaszán Viatcheslav Mukhanov már kijelentette, hogy ha az elmélet helyes, akkor a BICEPS2 és a Planck csapatnak sem lehet igaza. Így ez a legújabb Planck-BICEPS2 elemzés megnyugtatja nekünk, hogy az elméleti keret megalapozott. "Lehet, hogy a gravitációs hullámok ott vannak - mondta akkor -, de a műszereink nyilvánvalóan még nem elég érzékenyek ahhoz, hogy felvegyék őket." - Függetlenül attól, hogy az elsődleges gravitációs hullámok keresése sikeres-e vagy sem, hozzáteszi, hogy egyetlen olyan modell sem hagyhatja el az Univerzum struktúrájának kvantitatív eredetét, amely megpróbálja megragadni a Nagyrobbanás közvetlen következményeit."

"Az ELTE kutatóinak a Scientific Reports-ban megjelent közleménye elsőként mutatott ki az alvási orsók frekvenciája és a kognitív leépülés közti összefüggést kutyákon – számolt be az ELTE szerdán az etológusok új kutatásáról. Korábban leírtuk, hogy az emberekhez hasonlóan az alvási orsók frekvenciája az életkor előrehaladtával kutyáknál is növekszik - idézik a közleményben Kubinyi Enikőt, a Szenior Családi Kutya Program vezetőjét.
Mivel az idős kutyák rosszabbul tanulnak, feltételeztük, hogy az orsók jellegzetességei a tanulási képességgel is összefüggenek - magyarázza az etológus.
A beszámoló szerint ritmikus agyi aktivitás esetén a magasabb frekvenciájú, vagyis adott idő alatt több hullámú rezgések megjelenése akár aggodalomra is okot adhat, például fokozott sejtpusztulásra utalhat az agyban. Alvási orsók esetén – ezek az alvás közben az agyról EEG segítségével készített felvételekben megfigyelhető mintázatok – a magasabb frekvencia akár a demencia megjelenését is előre jelezheti. A kutatók a vizsgálat során 58 idős kutya gazdáját hívták be az Etológia Tanszékre, ahol a kutyáknak jutalomfalatokat kellett megkeresniük. 
A kutatók először azt vizsgálták, hogy képesek-e felidézni a kutyák, 5 rejtekhely közül melyikben van jutalom. A második feladat sokkal nehezebb volt, például megtanulták a kutyák, hogy a jutalom két egyforma tányér közül mindig a jobb oldaliban van, majd a kutatók megcserélték a jutalom helyét. Az idős kutyák rendszerint rugalmatlanok és az efféle cseréhez nehezen alkalmazkodnak. 
Ezután a kutyák egy alváslaboratóriumában aludtak egyet. 
Majd három hónap elteltével ismét felvették ugyanezeket az adatokat, ami kétfajta összehasonlítást is lehetővé tett. Egyrészt számszerűsíteni tudtuk az időben egymáshoz közel mért viselkedéses és alvási összefüggéseket, másrészt az is kiderült, hogy az eltelt időben történt-e változás - fejtette ki Szabó Dóra, aki idős kutyák agyműködésének vizsgálatáról írja a doktori dolgozatát.
Eddig csak egyetlen humán vizsgálat hozta összefüggésbe az alvási orsók frekvenciáját az időskori kognitív leépüléssel, demenciával. Ezért meglepődtem, hogy kutyáknál is ezt az eredményt találtuk - idézik a közleményben Ivaylo Iotchev-et, a kutyák alvási orsójának felismerésére képes algoritmus megalkotóját. A kutatók azt találták, hogy az orsók jellegzetességei közül kizárólag frekvenciája jelezte a kutyák tanulási feladatban nyújtott teljesítményét, de ez mind rövid távon, mind 3 hónappal később megbízható mérőszámnak bizonyult.
Kis Anna, a családi kutyákon végzett EEG kutatások egyik alapítója szerint érthető, hogy az alvási orsók frekvenciája hosszabb időn keresztül is változatlan, mivel ezt, ellentétben az orsók előfordulási gyakoriságával, nem befolyásolják az új élmények, információk. A közlemény szerint a szerzők ugyanakkor óvatosak az eredmények értelmezésével. Az alvási orsók frekvenciája csak a tanulási teljesítménnyel függött össze, a memóriával nem.Talán azért, mert a tesztek eltérő nehézségűek voltak. 
Érdemes még ezt a jelenséget alaposabban megvizsgálni, és akkor kiderül, mennyire megbízható az, amit most találtunk - magyarázta Kubinyi Enikő, aki szerint a vizsgálat eredményei mégis jelentősek, mert tudomásuk szerint először sikerült állatokon is leírni alvási orsón alapuló kognitív öregedési markert."

"tudomány" a sűrűjéből: 
 
"A spenótot hívják segítségül biofizikusok, akik a nanotechnológia segítségével vezeték nélküli szenzorokként szeretnék használni a növényeket bizonyos anyagok és jelenségek kimutatására. Mérnöki leleménnyel az is megoldható, hogy a spenótok automatikusan generáljanak egy e-mailt küldő folyamatot, értesítve a környezet változásáról a szakembereket. Az innováció segítheti robbanóanyagok kimutatását éppúgy, mint a klímaváltozás folyamatainak detektálását.A nanobionikus növények kifejezés már nem futurisztikus, és gyakorlati felhasználásuk sem sci-fi. Az amerikai fejlesztők projektjéről és eredményeiről a Nature című tudományos szaklapban jelent meg publikáció.
A robbanóanyagok kimutatási folyamata a hétköznapi ember számára is könnyen érthető. A spenótok gyökerükön keresztül a talajban lévő tápanyagokat, ásványokat és nedvességet szívják fel. Így ha a felszín alatti vizekben például nitroaromás anyagok jelennek meg, a gyökereken keresztül a vegyületek is a növényi szövetekbe kerülnek. A vegyészeknek a növények hasznos adatközlők, hiszen gyökereikkel az ültetvények (vagy a természetes élőhelyek) nagy felületén behálózzák a talajt, így nagy területről képesek egy időben mintát gyűjteni. Számos anyag nem ürül ki a növényekből, hanem a szár, a levél és a termés sejtjeiben zárványok formájában felhalmozódik. Ezért rákkeltők a nehézfémekkel szennyezett talajon fejlődő növények, mert elfogyasztásuk esetén az emberi szervezetbe kerül a szennyezőanyag, az emberben pedig tovább halmozódik, egészségkárosodást okozva. Ma már korszerű módszerekkel lehet analízist végezni, laboratóriumokban gyors mikroszkopikus, spektrális vagy vegyi elemző eljárásokkal ki lehet mutatni, hogy milyen anyagokat gyűjtöttek össze a talajból a növények. Bizonyos anyagok jelenléte, illetve számos környezeti változás megváltoztathatja a növények fejlődését. Ha légi- vagy műholdfelvételen nézünk egy-egy ültetvényt, eltérő színárnyalatban látszik egy tábla, ha módosítja valami a növények fejlődését. Ilyen esetekben a kutatóknak ki sem kell menniük egy adott területre mintát gyűjteni, távérzékeléssel elemezhetik a magasból készült képek pixeljeinek színeit, egy-egy árnyalatból következtetve a növény élőhelyén zajló folyamatokra.
A spenót azért különleges, mert például ha robbanóanyag jelenléte miatt nitroaromás vegyületet szív fel a talajból a gyökere, a szállítószövetek a levelekbe juttatják. A levelek elektromágneses hullámot bocsátanak ki, amikor szöveteikben megjelenik az anyag. Egy infravörös tartományban érzékeny kamera pedig képes fogni a jeleket, amit a spenót ezen a hullámhosszon bocsát ki. A mérnököknek már csak azt kell beállítaniuk, hogy az infravörös kamera által érzékelt jelek hatására milyen automatizmus szerint küldődjön e-mail a szakembereknek a termőterület változásáról. Az már eddig is közismert volt, hogy a növények levelei antennákként működnek: a hullámtermészetű fényt képesek fogadni, hatására szervetlen anyagból szerves anyagot készíteni (fotoszintézis), majd majd más hullámhosszon kibocsátani/visszaverni a sugarakat. Számos ilyen hullámtermészetű elnyelődés, kibocsátás és reflexió történik a növények levelei révén, ezekből a kutatók a jövőben annyi információt tudnak majd gyűjteni, amennyit képesek lesznek megfejteni. A globális felmelegedés fékezéséért folytatott küzdelemben különösen fontos a növénytakaró által küldött üzenetek elemzése, mert korai szakaszban jelezhet folyamatokat a tudósoknak, felhívva a figyelmet egy-egy fontos környezeti változás kezdetére."

Friss "tudományos" hírek Angliából, a Lakossági Életkedv Fokozásának Minisztériuma megbízásából: 
 
££££££££££££££££
 
"Életbe lépett hétfőn az a rendelkezés, amelynek alapján a külföldről Angliába utazóknak az érkezésük utáni tíznapos karanténidőszak alatt kötelezően két koronavírustesztet kell elvégeztetniük.
A szűrővizsgálatokat előzetesen le kell foglalni, a két PCR-teszt együtt 210 fontba (86 ezer forintba) kerül. A beutazóknak a kormányzati portál nyújt teljes eligazítást a kötelezettségekről, és ez a portál tartalmazza a szűrővizsgálatok lefoglalásához felkeresendő online címet is. Az első szűrővizsgálatot legkésőbb a karantén második napján, a másodikat legkorábban az elkülönítés nyolcadik napján kell elvégeztetni. Az első teszt célja annak vizsgálata, hogy az utas szervezetében nincs-e jelen a koronavírus valamely új variánsa, a második szűrés pedig egy általános koronavírusteszt annak megállapítására, hogy az érkezés óta nem vált-e kimutathatóvá bármilyen koronavírus-fertőzés.Továbbra is elvégeztethető önkéntes alapon egy szűrővizsgálat a karantén ötödik napján, és ha ennek eredménye negatív, akkor nem kell a teljes tíz napot karanténban tölteni. Ez sem menti fel azonban az utazókat az érkezés utáni nyolcadik napon elvégzendő újabb teszt kötelme alól.
A brit egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint azok, akiknek jelentős anyagi nehézséget okoz a szűrővizsgálat 210 fontos díjának kifizetése, kérhetnek halasztott fizetést a foglalás időpontjában, de ezt csak azok vehetik igénybe, akik jövedelemkiegészítő támogatásban részesülnek, és a díjat nekik is tizenkét hónap alatt, havi részletekben meg kell téríteniük.
A minisztérium felhívja a figyelmet arra, hogy ha valaki valótlan információk alapján vagy fontos információk elhallgatásával próbál halasztott fizetést kérni, csalást követ el és büntetőeljárással kell szembenéznie. A tesztek megtagadásáért kétezer fontig (815 ezer forintig) terjedő bírság róható ki.
Ha az érkezés utáni két kötelező szűrővizsgálat közül bármelyik pozitív eredményű, a tíznapos karanténidőszak a teszt napjától számítva elölről kezdődik. Ha valakinél azt állapítják meg, hogy a koronavírus valamely hivatalosan "aggályosnak" minősített variánsával fertőződött meg, akkor azokat is tesztelésre kérik fel, akik az érintettel kapcsolatban voltak.
A rendelkezés alapján aki tíz napnál rövidebb időre utazik Nagy-Britanniába, tartózkodásának teljes időtartamát karanténban kell töltenie, és elutazásának napján lakóhelyéről csak közvetlenül az elutazás helyére - repülőtérre, kikötőbe - utazhat. A karanténszabályok megsértéséért tízezer fontig (több mint 4 millió forintig) terjedő pénzbírság szabható ki. 
A brit kormány csaknem egy hónapja érvényben lévő rendelkezése alapján a külföldről Nagy-Britanniába utazóknak indulásuk előtt is el kell végeztetniük egy koronavírustesztet, és csak e szűrővizsgálat 72 óránál nem régebbi negatív leletének felmutatása után kezdhetik meg utazásukat. Ezt egészíti ki az érkezés utáni két további koronavírusteszt elvégeztetésének hétfőn életbe léptetett kötelme. Ugyancsak hétfőtől szállodában kell tölteniük a tíznapos karantént azoknak a brit állampolgároknak, illetve a Nagy-Britanniában letelepedési engedéllyel élő külföldieknek, akik a brit kormány által az új koronavírus-variánsok tömeges elterjedése miatt beutazási tilalmi listára helyezett országokból térnek haza. Ez a legtöbb dél-amerikai országra és Afrika déli államaira, valamint - szoros dél-amerikai, főleg brazíliai utazási kapcsolatai miatt - Portugáliára vonatkozik.
Azoknak, akik Nagy-Britanniában élnek és a tilalmi listán szereplő országokból térnek haza, Londonban csak a Heathrow, a Gatwick és a City repülőterekre, illetve Birmingham és Farnborough légikikötőibe érkezhetnek, és indulásuk előtt le kell foglalniuk nagy-britanniai szálláshelyüket.
E karanténcsomag költsége minden egyes beutazó esetében 1750 font (715 ezer forint), és ezt az utasoknak kell fizetniük. Ez az összeg a szállásköltséget, a közlekedést és a két koronavírus-szűrés díját tartalmazza. Azokra, akik elhallgatják a brit hatóságok elől, hogy a nagy-britanniai érkezésük előtti tíz napban a beutazási tilalmi listán szereplő országok valamelyikében jártak, tíz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki."

"Ahogy a világ legtöbb iskolájában, úgy a magyar iskolákban is azt tanítják, hogy a trigonometriát az ókori görögök találták ki. Mindenki ismeri a Pitagorasz-tételt, és sokan hallottak Hipparkhoszról, a csillagászról is, akit a trigonometriai táblázatok atyjának tartunk. Ez azonban nem igaz. Méghozzá azért nem, mert a babiloniak már több mint 1000 évvel a görögök előtt foglalkoztak trigonometriával. Ezt bizonyítja egy 3700 éves, törött, ékírásos agyagtábla, a Plimpton 322 is, amit ugyan már évtizedek óta tanulmányoznak régészek és matematikusok, a teljes titkát azonban csak most sikerült megfejteni. A sydneyi New South Wales Egyetem kutatói rájöttek, hogy a táblán lévő, 4 oszlopba és 15 sorba rendezett számok soronként egy-egy derékszögű háromszög oldalait jelölik. Ráadásul a tábla készítője a görögökétől teljesen eltérő trigonometriai megközelítést alkalmazott, ugyanis nem a szögekre koncentrált, hanem az arányokra. A tábla pedig nemcsak a világ első ismert trigonometriai táblázata, hanem máig a legpontosabb ismert trigonometriai táblázat is. Ennek oka, hogy a babiloni matematika nem 10, hanem 60-as alapú számrendszert alkalmazott, aminek előnye, hogy a 60-at sokkal több egész számmal lehet elosztani úgy, hogy egész számot adjon ki, így sokkal pontosabban lehetett számolni vele, mert kevésbé kellett a zárt alakban nem leírható törtekkel vesződni. A kutatók szerint ezért a babiloni matematika nemcsak a mai oktatásban, de az építészetben és a számítástechnikában is meg tudná könnyíteni az életünket. A kutatás során az is kiderült, hogy az elképesztő munkával megalkotott tábla valószínűleg nem oktatási segédeszköz volt, hanem építészeti szerszám, hiszen sokat segíthetett a babiloni épületek tervezésében. A kutatók szerint a táblának eredetileg hat oszlopa és 38 sora volt. A babiloniakról a mai napig keveset tudunk, és ugyan sok agyagtábla maradt fenn tőlük, ezeket azonban eddig nem tanulmányozták annyira behatóan, mint a Plimpton 322-t. A régészeti leletek mellett főleg görög feljegyzésekből tudjuk, hogy a mezopotámiai civilizáció elképesztően fejlett technológiával hozott létre a világ más részein élők számára csodának számító épületeket, de eddig nem volt világos, hogyan birtokolhatták az ilyen épületek tervezéséhez szükséges matematikai ismereteket. A Plimpton 322 azonban most megmutatta, mennyire fejlett is volt a babiloni matematika. A táblát egyébként a XX. század elején találta meg Edgar Banks régiségkereskedő-régész-diplomata (ő lehetett a mintája Indiana Jones karakterének), majd eladta George Plimptonnak, aki egy New York-i kiadóvállalat ura volt. Plimpton a leletet a harmincas években adta a Columbia Egyetemnek."

"... Mert bár az űr végtelen, a kibányászható ércek száma szintúgy. A megtérülési ráta pedig igencsak szelektált. A Föld népei hosszú évszázadok alatt tökéletesítették a bányászatot és hoztak létra újabbnál újabb eljárásokat, ötvözeteket és technológiákat a minél sikeresebb bányászat és értékesítés érdekében. Ez a költséghaszon-számítás az űrbányászatban is markánsan jelen lesz. Az űrbányászat azonban nem a fúrásnál kezdődik, még csak nem is a rakéta fellövésénél, hanem a jogalkotók asztalánál. Bár az űr felhasználását az Antarktiszhoz hasonlóan szabályozza egy 1967-es ENSZ Űrügyi-határozat (UNOOSA), nevezetesen, ,,az űr mindenkié”, könnyen belátható, hogy ez az álláspont nem tartható. A határozat megköti a kormányok és a magántársaságok kezét, hiszen képtelenség égitesteket, aszteroidákat, vagy egyéb űrbéli területeket birtokba venni. A szerződés értelmében a Hold az emberiség öröksége, vagyis használatba vétele csakis közös erőfeszítésekkel történhet. Bár az üzenet szép és gesztusértékű, a megállapodás egyik legnagyobb fogyatékossága, hogy a ’80-as évekhez képest elavult. Éppen ezért nem is írta alá az USA, Kína és Oroszország sem. Utóbbiak célja azonban nem a modernizálás, hanem a saját maguk és vállalataik helyzetbe hozása. Az úttörő ezúttal is az USA, ezt követi az orosz, majd az európai űrügynökség. A nemzetközi joggal összhangban hozott legújabb törvények szerint, az abiotikus, vagyis a földi mércével mérve ,,nem élő” anyagok birtokolhatók. A biotikus, vagyis szerves anyagok pedig a kormányok számára érhetők el a birtoklás tekintetében. 
Az űrbányászat távlati célpontja a Mars bolygó, amely szilárd felszínnel bír, könnyebben terraformálható mint Naprendszerünk többi égiteste, illetve található rajta víz. A harmadik legnagyobb kőzetbolygóként pedig mélye ígéretes érceket rejthet. Mégis sokkal valószínűbb, hogy az első bányák aszteroidákon jelennek majd meg. Ezekből csaknem 16 ezer kering nem messze a Földtől. Ezeknek a kisbolygóknak a felszínén olyan értékes anyagok lelhetők fel, mint: szén, foszfor, antimon, cink, ón, ólom, indium, arany és ezüst. Mindez pedig elég csábító bármely bányatársaság számára. Ugyanis a bányászkolóniák létrehozása, az üzemanyag, illetve a finomítóüzemek létesítése bár eléggé költségesek, megtérülésüket több dolog is segíti. A sikeres fúrás ugyanis nem lesz többé a siker legnagyobb értékmérője. Az ércek elérhetőek lesznek elektromágnesekkel, illetve a szén-dioxid-átpréselésen alapuló Mond-féle eljárással, a fagyott üstökösökben rejtőző gázok pedig olvasztással és párologtatással. Talán a legértékesebb űrbéli nyersanyag a víz lesz, hiszen az nem csak az űrhajósok ellátásához járulhatna hozzá, hanem molekuláira bontva, üzemanyagként is funkcionálhatna. A bányászipar első fecskéit jelentik az amerikai Deep Space Industries, Planetary Resources és a kínai Origin Space. Oroszország jelenleg a jogi keretrendszeren dolgozik, de sejthető, hogy a munkát valamelyik oligopol vállalat végzi majd. Legfigyelemreméltóbb űrversenybéli játékos ezúttal Luxemburg. A kis hercegség 100 millió eurós támogatást és 200 milliós hitelkeretet nyitott azon cégek számára, amelyeket az országban jegyeznek be. Ugyanakkor a közgazdászok, XVI. századi árrobbanást vizionálnak, amelyet akkor a spanyol-amerikai gyarmatokról származó arany és ezüst dömping okozott. Tehát, ha a Psyché teljes aranytartalma a földre jönne, akkor az arany árfolyama bezuhanna, mint az akkori spanyol arany. Nézetük szerint, a nyersanyagok értékének, emberek közötti kiosztásával nem lesz mindenki automatikusan gazdag. Az inkább csak rontani fog a meglévő vagyoni helyzeten, hiszen nagymértékű infláció generálódna, amit árrobbanás követ majd. A borúlátóbbak, mint például az Euro Pacific Capital brókercéget vezető Peter Schiff azt állítják, hogy a Psychéhez hasonló újabb hihetetlen bejelentések spekulációs nyomás alá helyezik a befektetőket. Ez elképesztő kilengéseket, illetve károkat okoz a tőzsdének és a világgazdaságnak. Akárhogy is, az űrbányászat megjelenése egészen biztosan egy új korszakot fog magával hozni az emberiség történelmében, a világgazdaságban és a nemzetközi kapcsolatokban. Megbolygatja a nemzetállami szuverenitást; államokkal azonos erejű magáncégek és föderatív szövetségek emelkednek majd fel és buknak el."

Helyesbítek. Mucikásban. Elnézést a figyelmetlenségem miatt.

Komolyakat hozol ma este, már várom a következőt, lehet hogy ez lesz: megnyomta a laboros szemét a mikroszkóp a sok nézés közben, perli a gyártót mert azóta más szemmel néz a Backstreet boysra is.

"Becsapva érzi magát egy indonéz koporsókészítő, aki a házának tetejét átütő meteoritot 14 ezer dollárért (4,2 millió forintért) adta el egy amerikainak, de kiderült, hogy az űrkőzet ennél sokkal többet ér. A jakartai média tavaly novemberben számolt be róla, hogy az Észak-Szumátrán élő Joshua Hutagalung házának tetejét három hónapja áttörte egy égből pottyant meteorit. A 34 éves férfi a Jakarta Postnak elmondta, hogy a kőzetet egy amerikainak adta el 14 ezer dollárért, és csak most tudta meg, hogy valójában 1,8 millió dollárt (545 millió forintot) érhetett.
"Ha ez igaz, akkor hazudtak nekem, és nagyon csalódott vagyok" - nyilatkozta az újságnak a 34 éves férfi."

Tíz malacfestménnyel kiállítás, én sose voltam ennyire bátor.

"Noha nincsenek hüvelykujjaik, a tudósok egy új kísérlet során disznókat arra képeztek ki, hogy orrukkal használjanak egy botkormányt. A kutatók szerint mindez jól mutatja az állatok a viselkedési és kognitív rugalmasságát. A szakemberek a disznókat tartják az egyik legokosabb emlősöknek. Ezek az állatok tudják, hogy melyik ember kedves velük és melyik nem, de meg tudják különböztetni egymástól az ismerős és az idegen sertéseket is. A Fülöp-szigetekhez tartozó Visavan szigetlánc sűrű erdeiben élő, cebui disznókról (Sus cebifrons) dokumentálták, hogy a szájukban tartott kéreg segítségével ásnak búvóhelyet. 
De ott van jó példaként Pigcasso is, egy művészies sertés, amelyet egy dél-afrikai gazdaságból mentettek ki, és akit mentője különleges festmények készítésére képzett ki. Az állat ráadásul elég termékeny művész, hiszen már tíz festményének akadt vásárlója, sőt saját kiállítása is volt."

"Alig hűlt ki Donald Trump széke, amikor az új amerikai elnök, Joe Biden máris átrendezte az Ovális Irodát. Ez persze mindig az új lakó joga, de nem mindegyikük szokta űrbeli kövekkel ékesíteni az irodáját. Biden viszont éppen egy Holdról származó kődarabot szeretett volna nézegetni, kapott is a NASA-tól egy 300 grammos kőzetmintát, amit még az Apollo program idején, 1972-ben vésett ki egy holdsziklából Eugene Cernan és Harrison Schmitt – ezidáig az utolsó két ember, aki a szomszéd égitesten járt. Az amerikai szaksajtóban máris találgatások indultak, hogy ezzel a gesztussal vajon Biden a folytonosságot jelezte-e az amerikai űrprogramban, és fél évszázad múltán végre tényleg visszatérhetnek-e amerikai űrhajósok a Holdra, ahogy azt Kennedy óta szinte az összes elnök ígérgeti.Nem tudom elképzelni, hogy Biden egy holdkövet állítson ki az irodájában, majd hátat fordítson a Hold-programnak– nyilatkozta a Time-nak John Logsdon, a Washington University űrkutatási intézetének professzora. A szakma elismert tudósaként Logsdon több nyilatkozatában is hangsúlyozta, hogy a holdra szállás várható csúszásától függetlenül az amerikai űrprogram általában jó formában van, és az új adminisztrációnak is erre tekintettel kell kialakítani űrpolitikáját. Erről azonban, egy gesztuson túl, egyelőre nem sokat tudunk."

Mars ezennel kipipálva... várjuk az újabb "tudományos" híreket az élet, világmindenség (meg minden) témákban.

Ezt most túl okoskodtad, magadnak adtál kötényt. :))

a kapzsi, a buta, és két (vagy több) füstölgő romhalmaz...

Hogyhogy? A Föld - ezen logika mentén - a  saját légkörét akkor emberi beavatkozással szerezte?

csak az arabok lelkesedését értékelem, igaz a mars rakétájukat is egy amerikai egyetem csinálta. :))