Köszi a válaszokat (többieknek is). Ritkán shortolok, ezért nem is vagyok benne igazán otthon. A részvény adás-vétel OK, határidő adás-vétel (akár short) OK, de a részvényeknél kicsit bonyolultabbnak tűnik, főleg ez a fedezetlen short.
Viszont ha a brókercég nem más részvényét, hanem a saját számlán tartott részvényt adja kölcsön shortra, akkor nem épp maga ellen játszik? Vagy legalábbis a broki és az ügyfél pont ellentétes irányban érdekelt.
kölcsönszerződést kell kötnötök és onnan megy, mint az ágybaszarás
sóberobi betolja 900-on, eladod a háziasszonyoknak ott, és egy hét múlva visszafizeted az előre eladott papírok árát beszerzéskor 300-ért. nem alacsony a kamat meg a tranzakciós költságek, akár egy normál erste jutalékszintre is felmehet normál helyen a befektetés, de valójában nudli
Én egyáltalán nem shortolok. Az eddigiek alapján számomra a legfontosabb kérdés ebben a témában, hogy a brókercégnek kell-e feltétlenül papírral rendelkeznie short szolgáltatás nyújtásához vagy csak az ügyféltől kell a pénzbeli fedezetet megkövetelnie?
CIGnél sem volt short, itt sem lesz. Ahogy elnézem az ide írogatók közül a valóságban még senki nem próbált kis papírt shortolni. Gyakorlatilag lehetetlen. Kivéve napon belül. És esetleg nagyon kis mennyiségekre
"Az állampapírpiaci és részvénypiaci árjegyzők, valamint az elsődleges forgalmazók a bejelentési és közzétételi kötelezettségek, valamint a fedezetlen short korlátozások alóli (az árjegyzési és az elsődleges forgalmazói tevékenységükkel összefüggésben fennálló) mentességükről – amennyiben élni kívánnak a mentességgel – bejelentést kell tenniük az illetékes hatóság felé. Az MNB a mentesség igénybevételét megtilthatja, ha úgy ítéli meg, hogy az adott természetes vagy jogi személy nem felel meg a mentesség feltételeinek."
Ha jól értem a Buda-Cash elsődleges forgalmazó és kérheti a fedezetlen shortot ...
"Shortolni csak úgy lehet ha valaki kölcsönad."
Ha eladói pánik alakul(na) ki és vmely brókercég felhalmozza, akkor máris megvan a lehetőség rá, hogy ügyfelei short megbízást adjanak ... de amúgy nem foglalkoztam még vele, hogy egy frissen kibocsátott papír esetében milyen szempontok alapján veszi fel egy brókercég a papírt a shortolási üzletlehetőség beindítására - ügyfelei számára. A CIG lehetne valszeg egy jó példa, hogy a brókercégek miként is indították be a short lehetőséget benne ...
"Kivéve a daytrade ott van fedezetlen short ha engedi a brókercég."
2012. november 1-én hatályba lépett a 236/2012/EU rendelet a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról ( link ), valamint az ehhez kapcsolódó egyéb uniós jogszabályok (826/2012/EU, 827/202/EU, 918/2012/EU és a 919/2012/EU végrehajtási rendeletek) (továbbiakban együttesen: Jogszabály).
A fedezetlen short ügyletekre vonatkozó tilalom a day-trade ügyletre irányuló üzletkötésre is kiterjed.
1. Magyarországon fedezetlen short nincs, minden a KELER-en keresztül megy, és részvényt shortolni CSAK úgy tudsz ha kölcsönkérsz papírt. Kivéve a daytrade ott van fedezetlen short ha engedi a brókercég. Napon túli fedezetlen short a BÉT-en nem lehet, és nincs.
2. A short-ra kölcsönvett részvényt ismét kölcsön lehet adni shortra.
3. A kölcsönszerződésben bele van írva hogy mikor milyen feltételekkel kérheti vissza a kölcsönadó a papírt. Vissza kell adni, ha kéri, és kész, nincs mese.
Lehet-e több short pozíció nyitva, mint ahány részvény van, vagy a kibocsátott részvényeknél csak kevesebb lehet?
- Fedezetlen short révén lehet több is (elvileg tiltott, kérdés mennyire képes az MNB ezt ellenőrízni), fedezett short esetében értelemszerűen nem.
Vagy lehet-e egy short párjaként vett részvényt újra kölcsönadni shortra?
- Ezt short ügylet zárásának értelmezem és akkor nyilván egy új short pozi már önálló új ügylet. (ha másként kérdezted akkor nyilván nem jó a válasz)
És mi van olyankor, amikor a bókercég által kölcsönadott részvényeket az eredeti tulaj értékesíti, mi van akkor a hosszú távú shortosokkal?
- A brókercég és a "hosszútávú shortos" között szerződés van, mint ahogy a brókercég és értékpapír kölcsönadó között is - ez utóbbiak rendezik egymás közt az ügylet lezárását és a brókercégnek kell a papírt biztosítani: ezt vagy új papírral vagy a saját meglévő (azaz nem vkitől kölcsönvett) állományából biztosítja.
Kicsit off-topic:
Tényleg, nagy tételben hogy működik a short? Lehet-e több short pozíció nyitva, mint ahány részvény van, vagy a kibocsátott részvényeknél csak kevesebb lehet? Vagy lehet-e egy short párjaként vett részvényt újra kölcsönadni shortra?
És mi van olyankor, amikor a bókercég által kölcsönadott részvényeket az eredeti tulaj értékesíti, mi van akkor a hosszú távú shortosokkal?
Vágyak (Norbi tervnek hívja) terén nincs hiány, de részletes megvalósítási "akcióterv" sehol sincs. Ha több száz milliót költ a NUL Zrt Magyarországon marketingre, akkor a kicsit nagyobb és drágább árszínvonalú országokban (mondjuk Németország) mégis mennyit kellene költeni, hogy kialakítsanak és felfuttassanak egy kiterjedt hálózatot? Menedzsment és munkavállalók nélkül!
Tényleg kíváncsi vagyok, hogy mekkora pakkot fognak lejegyezni az emberek, és mennyi lesz az árfolyam 3 hónappal a bevezetés után. Ebbe én biztos nem nyúlok bele, de szerintem jópáran megteszik, csak azt nem tudom, milyen elvárásokkal. Vajon mekkora nyereségre számítanak?
Norbi Update Nyrt.
link
(Vagy ez már tényleg a vég...?)