na most a rutintalanságomról lehet szó: de én nem látom egyik kategóriában sem megjelenni a részvényt... valaki felvilágosítana - természetesen nagy röhögés mellett? :)
Nem lepődnék meg,hogy a Random azért vesz részt a kibocsájtásban mert van egy opciójuk Norbival kölcsön részvényekre,így a Random tudná biztosítani a shortolást.
pl engem erdekel :) de csak mert a pince elott szep kis plafont jartak mar be hasonlo cegek.
de egyelore hang vagyok belevenni. ilyen megfigyelos lesz a mai napom.
Tehat a terv itt az, hogy akkor "rasozzuk Mari neniekre majd ket kezzel".
En egyetlen egy dolgot nem ertek: Az elso tozsdei napon ki fog benn allni a veteli oldalon???
Mert ugye normalis esetben azok a (tobbnyire) kisbefektetok, es "kimaradt" alapok, akik nem tudtak reszt venni a kibocsataskori jegyzesben, vagy nem fogadtak el az ajanlatukat tul alacsony ar miatt. Na de ez a papir (a naivakon kivul) senkinek a vilagon nem kell, aligha lesz ebbol 1 mrd lejegyezve. Tehat mar a tozsdei indulo nap elott barki aki akart, kaphatott belole. Mari neni tehat mar lejegyezte a reszvenyet, megvan neki 990 Ft-ert, aligha fog nyitaskor ezzel AKTIVAN foglalkozni. Figyeli persze a hireket, esetleg a BET honlapot, de nem fog stop-loss utan kapkodni (leven azt sem tudja, hogy van olyan).
Tehat meg egyszer: az eladoi oldalon ott all Norbi vegtelen meretu pakkal. Kire lehet ezt az elso nap raonteni??? Van itt olyan, aki nem vesz reszt a jegyzesben, hanem azt gondolja, hogy "na akkor majd 985-on" megcsipek egy adagot???
Vagy az arfolyamkarbantarto elkezdi majd magat venni (!!!), es a lejegyzett 1mrd forintot Norbiek egybol be is nyomjak a tozsdere, hogy felverjek az arfolyamot??
Úgy látom jelentős számú elméleti és nem túl sok gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakértúő gyűlt össze shortolás témakörben. Eltekintve a daytrade-től, plusz nem tudom a random rendszere hogy működik, elmondanám hogy néz ez ki a valóságban.
Odamész a brokicégedhez és szólsz hogy szeretnél mondjuk 1000 MOL-t beshortolni. A brokicég megmondja, hogy ő, saját számláról, vagy gyakrabban valamelyik ügyfele tud-e kölcsönadni. Ha igen, akkor kölcsönveszed az 1000 MOL-t, ami mondjuk most 13 millió forint értéket jelent, és jellemzően ennél nagyobb pénzösszeget, 15-17 millió forintot kell cserébe letenned óvadékba. Ez lehet cash, vagy diszkontkincstárjegy, állampapír, ilyesmi. Esetleg lehet másik részvény is, de akkor nagyobb mennyiségre lesz szükség. Tehát mondjuk 5000 Richter. Arról is megállapodtok hogy mikor kell visszaadnod a papírt legkésőbb. Mondjuk 3 hónap. És arról is hogy mennyi a kölcsönzési díj, ez erősen szór. Éves 1-6% között bármi.
Ezután szépen eladod a papírt és vársz. majd valamikor visszaveszed, és visszaadod.
Ennyi.
Kisebb papíroknál szinte lehetetlenség, mert nem nagyon találsz aki értelmezhető mennyiséget kölcsönad.
A CIG esése is annak volt köszönhető, hogy a sok bennfentes, aki 50, 125, meg 250 forinton jegyzett örömmel osztotta 7-8-900 körül ki a papírokat. Nem a jegyzők tolták le az árat.
Ebből a szempontból az a kérdés, hogy Norbiék vállaltak-e eladási korlátozást, vagy a nyílt piacon további papperokat adhatnak-e el. Ezt nem tudom, de az árfolyamlefutás szempontjából érdekes lehet. Ha nem adnak ők el, akkor simán lehet hogy pár hétig viháncolás lesz a papírban a jegyzők között, amíg el nem kezd esni.
A véleményem erről:
a napon túli shortok a brokicég részéről határidős ügylettel vannak fedezve. Ennek a díját fizeted meg.
napon belül meg szerintem nincs fedezve. Záráskor így nincs több rv. mint amennyi valóságban.
A norbi napon túli shortjához határidős norbi ügyletet kell majd kötni, ami igencsak nehéz lenne...
Elolvastam a Random és az Erste oldalát short ügyben: számomra az derül ki belőle, hogy ezen szolgáltatók igenis birtokolják a papírt amit short szolgáltatás folyamán én shortolok a piacon, azaz eladom a létező papírt egy vevőnek, aki a továbbiakban birtokolja ezt a papírt és záráskor vagy napon túli ügylet esetén adott pillanatban én megveszem a papírt vkitől és ezt adom vissza brókercégemnek. A Random is, de az Ertse egyértelműen megadja, hogy pl. Ricsi esetében tök mindegy mekkora kaliberű ügyfél vagyok max. 200 db-ot shortolhatok és további feltétel, hogy a Bázisártól ( előző kereskedési napi tőzsdei záróár) való max.
eltérés 13% lehet, valamint Piaci ártól (ERSTE nyilvántartásai szerinti utolsó kötés ára a BÉT-en való max. eltérés) való 2% lehet.
Azaz a szolgáltató egyértelműen birtokolja a short szolgáltatás nyújtása folyamán a papírokat amit díjazásért shortolhatok (eladhatok egy vevőnek) és majd meg kell vennem az ügylet végén a szolgáltatónak való visszaadás érdekében. Mindeközben a szolgáltató saját belső "paraméterek" alapján szintén kereskedik a papírral, hogy neki akkor is jó üzlet legyen, ha éppenséggel egy 4000-es Ricsit shortolok és visszaadom a szolgáltatónak 3800-ért, akkor is megérje neki pl. 100.- shortolási díjért szolgáltatást adni nekem, miközben a papírját 200 ponttal leshortoltam.
Accept előző válaszával együtt kérdés, hogy a broki csak az árelmozdulás miatt ad kölcsön pénzt, vagy magára a részvényre? Ha magának a részvénynek az árát adja, amit shortolsz, akkor az azt jelentené, hogy ő megveszi, nem? Mert te nem veszed meg ezen az áron, az biztos. És majd mikor zárod a shortod, ő adja, viszont akkor ő bukik rajta?
Ha lenne mínuszos részvényszám, (pl. 10 millió kibocsátott rv esetén 11 millió tartott részvény és -1 millió short) akkor tudnám elképzelni, hogy a szolgáltató az árelmozdulás fedezése miatt kér pénzt a shortra. Vagy ez nem lehet? Mert a részvény ára ha nem veszed meg és a broki sem veszi meg a részvényt, akkor nem kellene, hogy belejátsszon.
Én meg éppen a kérdéseid alapján gondoltam át újra a SHORT lehető legszélesebb témakörét és
"Viszont ha a brókercég nem más részvényét, hanem a saját számlán tartott részvényt adja kölcsön shortra, akkor nem épp maga ellen játszik? Vagy legalábbis a broki és az ügyfél pont ellentétes irányban érdekelt."
kérdéskörben egy biztos:
- Befektetési szolgáltató saját tulajdonában, illetve az általa kezelt portfolióban lévő
értékpapírok kölcsönadási
díja az értékpapírok árfolyamértékére vetített időarányos X%
- Befektetési szolgáltató az ügyfél által a befektetési szolgáltatónál letétbe helyezett vagy az ügyfél számára
értékpapírszámlán nyilvántartott értékpapírokat
kölcsönkérheti, ennek díja a kölcsönzött értékpapírok
árfolyamértékére vetített időarányos X%
- Befektetési szolgáltató az ügyfél által a befektetési szolgáltatónál letétbe helyezett vagy az ügyfél számára
értékpapírszámlán nyilvántartott, ügyfelek között bonyolított értékpapír-kölcsönzésében bizományosként
közreműködhet, ennek díja a kölcsönzött értékpapírok árfolyamértékére vetített időarányos X%
szolgáltatások léteznek, azaz vagy a saját tulajdonában lévő papírokat adja kölcsön short ügyletre az ügyfelének, vagy más ügyféltől a szolgáltató veszi kölcsön (mondhatjuk úgyis, hogy "béreli", nem tudok hirtelen jobb kifejezést a legegyszerűbb kifejezésre) és ezt adja a shortos ügyfelének.
A Random felületén igen gyakori, hogy kiírja, hogy "XY részvény (leginkább FHB esetében láttam) a továbbiakban már nem shortolható !", azaz a Random példája valamint a fentebb leírtak alapján úgy gondolom az adott szolgáltató kizárólag meglévő papír alapján nyújthat short szolgáltatást(!) és tőlem mint mezei ügyféltől pedig pénzbeli fedezetet(!) követel meg, hogy shortolhassak. Ha ez igaz, akkor
"ők csak pénzt kölcsönöznek
Bekre_Pal"
Pali állítása nem helytálló...meret igenis kell, hogy a szolgáltatónak legyen papír a birtokában amivel szolgáltatást adhat nekem ...
ha ez így igaz, akkor visszajutunk a legizgalmasabb kérdéshez: egy szolgáltató mikor veszi meg a short szolgáltatás nyújtásához a papírt (kibocsátáshoz képest milyen áron) és mekkora kockázatot vállal, hogy esetleg annyira leküldik a mélybe eladással, shortolással (most ez mindegy), hogy a short szolgáltatás díjából már nem térül meg neki a beszerzési ára ... ezt még mindig nem tisztáztuk !!!
Norbi Update Nyrt.
link
(Vagy ez már tényleg a vég...?)