A technikai
elemzés a fundamentális elemzéssel szemben nem foglalkozik a vállalat
értékével, hanem teljes egészében a piaci kereslet és kínálat elemzésére
támaszkodik. A technikai elemzők ezért egyedül a részvények árfolyamát
figyelik, hiszen abban megmutatkozik a kereslet és kínálat változásának minden
mozzanata. Mivel az árfolyamgrafikonok (chartok) a kereslet és kínálat időbeli
változását mutatják meg grafikus, szemléletes formában, a technikai elemzőket chartistáknak
is szokták nevezni.
A modern technikai elemzés gyökerei a 20. század elejére tehetők,
de már a 17-18. századból is ismerünk feljegyzéseket, írásokat a piac technikai
megközelítéséről európai és ázsiai íróktól egyaránt. Charles Dow, a Dow Jones
& Co. egyik alapítóján kívül többek között John Magee és Welles Wilder
ismert fel olyan koncepciókat és alkotott meg olyan indikátorokat, amiket a mai
napig használnak a technikai elemzők. Korunk talán legnevesebb technikai
indikátor gyártója Tom DeMark (DeMark mutatók).
Fontos
kiemelni, hogy bár a technikai elemzés eszköztára sok mindent elárul egy adott
instrumentum (részvény/piac/deviza/stb) állapotáról, nem jelent tökéletes és
végső megoldást a vételi és eladási pontok meghatározására. Természetesen
ugyanez igaz a fundamentális elemzésre.
Mindig TA –ra hivatkoztak, látni, hogy nem működik.
Majd ha tulajdonosok ugy gondolják, hogy kész a munka, akkor
lehet akár oszti, és mehetünk fel.
Amúgy megjegyzem, hogy a tőzsdén ilyen játékot, taktikázást,
manipulációt még nem láttam.
Pedig 2000 óta figyelem, akkor még bekellet menni a bankba,
és papíralapon adtuk a megbízást.
Kiszámíthatóbb volt, mint most online.
NEW OPUS GLOBAL