"Kutatás: 90 multi felelős igazán a klímaváltozásért?
Egy új kutatás szerint az üvegházhatásért, illetve a klímaváltozásért felelős gázok kibocsájtásáért kétharmad részt mindössze kilencven nagyvállalat felelős. 1751 óta állítólag 1450 gigatonna mérget juttattunk a légkörbe.
A 21. század klímaválságáért mindössze kilencven nagyvállalat felelős; ők termelik az üvegházhatásért felelős gázok mintegy kétharmadát – állítja egy új kutatás, amelyet a Climatic Change (Klímaváltozás) nevű magazin közölt.
A dokumentum, melyet Al Gore volt amerikai alelnök, Nobel-békedíjas környezetvédelmi aktivista „komoly előrelépésként” üdvözölt, egy nyolcéves kutatásra alapozva azt állítja, hogy az olaj-, gáz és széniparban tevékenykedő óriáscégeké a fő felelősség a környezetszennyezésért. „Több ezer olaj- gáz- és szénipari szereplő van a világon, de csak néhány tucat számít igazán” – vélekedett a tanulmány egyik szerzője, Richard Heede, a coloradói Klímaellenőrzési Intézet munkatársa.
A kutatók becslése szerint a klímaváltozásért felelős gázok több mint a felét az elmúlt 25 évben termelte az ipar – bőven azt követően, hogy a kormányzatok már tisztában voltak a következményekkel.
Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) szeptemberi jelentése szerint, ha nem csökken a légszennyezés mértéke, a világ 30 éven belül kimeríti a „szénbüdzsét” – a szénmonoxid szennyezés olyan mértékét, amelyet átlépve veszélyes módon felgyorsulhat a Föld globális felmelegedése.
A fosszília-égetésben élenjáró Lengyelországban most zajló klímakonferencián újabb célokat fogalmaztak meg, de a korábbiakhoz hasonlóan most sem várható komoly eredmény. A résztvevők felek eddig azon polemizáltak, hogy mely országoknak kell magukra vállalni a klímaválság okozta terheket – az olyan hagyományos légyszennyezőknek, mint Amerika, Európa, vagy az olyan feltörekvő gazdaságoknak, mint Kína, vagy India.
914 gigatonna széndioxid
A kutatás szerint a 90 legsúlyosabb környezetszennyező adja a globális széndioxid- és metánkibocsájtás 63 százalékát. 1751 és 2010 között a felmérés becslése szerint 914 gigatonna (egy gigatonna ezermilliárd kilogrammnak felel meg – a szerk.) széndioxidot eresztettek a levegőbe. A 90 „topszennyező” – hét cementóriást leszámítva – az olaj-, gáz-, vagy széniparban tevékenykedik.
A szakértők most abban bíznak, hogy Heede tanulmánya segítségével lendületet kaphatnak a klímatárgyalások. „Talán sikerül kijutni a zsákutcából. Számos ország szennyezi a levegőt, amelyekről általában szó sem esik. Például nem beszélünk Mexikóról, Lengyelországról, vagy Venezueláról. Nem csak arról van szó, hogy ki a szegény és ki a gazdag, hanem szembenállás van a gyártók és fogyasztók, de az erőforrásokban gazdag és erőforrásokban szegények között is” – vélekedett Naomi Oreskes, a Harvard történészprofesszora.
John Ashton, Nagy-Britannia korábbi klímavédelmi különmegbízottja szerint, ha nem sikerül egy generáción belül áttérni a széntüzelésű energiarendszerről a szénmentes energiatermelésre, akkor képtelen lesz a világ megfékezni a gyorsuló globális felmelegedést. Ez azonban, tekintettel a jelenlegi szénalapú növekedési modellre, a szakértő szerint „alapvető kihívás”.
Égető helyzet
Ahogy arról korábban beszámoltunk, klímaszakértők szerint a pusztító erejű Haiyan tájfun kialakulása is összefüggésben állhat a klímaváltozással. Azt például már sikerült bebizonyítani, hogy a klímaváltozás drámai mértékben növelte a hőhullámok és áradások kialakulásának veszélyét.
Will Steffen, az Ausztrál Nemzeti Egyetem professzora például azzal indokolta ezt, hogy a tájfunok, hurrikánok és a trópusi viharok hatalmas energiájukat a tengervíz felmelegedéséből nyerik. „Tudjuk, hogy a tengerfelszín hőmérséklete világszerte emelkedik, így a klímaváltozás szinte közvetlenül hat a viharok természetére” – jelentette ki. Kulcsfontosságú ugyanis a tenger felszíne és a vihar legmagasabb pontja közötti hőmérsékletkülönbség, mivel ez a jelenség valóságos hőforgóként működteti a vihart. Kutatók szerint a klímaváltozás növeli ezt a hőmérsékletkülönbséget.
Myles Allen, az Oxfordi Egyetem professzora pedig úgy véli: tudományos kutatások kimutatták, hogy a klímaváltozás miatt óriási légörvények alakulhatnak ki. „A jelenlegi tudományos álláspontban vita van afelől, hogy a klímaváltozás növeli-e a hurrikánok méretét. Egyes nézetek szerint bizonyított, hogy fennáll az intenzívebb hurrikánok kialakulásának veszélye” – közölte a professzor. Sőt egy tanulmányában kimutatta: a 2000-ben történt angliai árvíz nagy valószínűséggel a globális felmelegedés miatt történt. A professzor egy másik munkája szerint a három évvel ezelőtti, 50 ezer halálos áldozattal járó oroszországi extrém hőség is több mint valószínű, hogy a klímaváltozás miatt alakulhatott ki.
atv.hu / ml / The Guardian
Egy új kutatás szerint az üvegházhatásért, illetve a klímaváltozásért felelős gázok kibocsájtásáért kétharmad részt mindössze kilencven nagyvállalat felelős. 1751 óta állítólag 1450 gigatonna mérget juttattunk a légkörbe.
A 21. század klímaválságáért mindössze kilencven nagyvállalat felelős; ők termelik az üvegházhatásért felelős gázok mintegy kétharmadát – állítja egy új kutatás, amelyet a Climatic Change (Klímaváltozás) nevű magazin közölt.
A dokumentum, melyet Al Gore volt amerikai alelnök, Nobel-békedíjas környezetvédelmi aktivista „komoly előrelépésként” üdvözölt, egy nyolcéves kutatásra alapozva azt állítja, hogy az olaj-, gáz és széniparban tevékenykedő óriáscégeké a fő felelősség a környezetszennyezésért. „Több ezer olaj- gáz- és szénipari szereplő van a világon, de csak néhány tucat számít igazán” – vélekedett a tanulmány egyik szerzője, Richard Heede, a coloradói Klímaellenőrzési Intézet munkatársa.
A kutatók becslése szerint a klímaváltozásért felelős gázok több mint a felét az elmúlt 25 évben termelte az ipar – bőven azt követően, hogy a kormányzatok már tisztában voltak a következményekkel.
Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) szeptemberi jelentése szerint, ha nem csökken a légszennyezés mértéke, a világ 30 éven belül kimeríti a „szénbüdzsét” – a szénmonoxid szennyezés olyan mértékét, amelyet átlépve veszélyes módon felgyorsulhat a Föld globális felmelegedése.
A fosszília-égetésben élenjáró Lengyelországban most zajló klímakonferencián újabb célokat fogalmaztak meg, de a korábbiakhoz hasonlóan most sem várható komoly eredmény. A résztvevők felek eddig azon polemizáltak, hogy mely országoknak kell magukra vállalni a klímaválság okozta terheket – az olyan hagyományos légyszennyezőknek, mint Amerika, Európa, vagy az olyan feltörekvő gazdaságoknak, mint Kína, vagy India.
914 gigatonna széndioxid
A kutatás szerint a 90 legsúlyosabb környezetszennyező adja a globális széndioxid- és metánkibocsájtás 63 százalékát. 1751 és 2010 között a felmérés becslése szerint 914 gigatonna (egy gigatonna ezermilliárd kilogrammnak felel meg – a szerk.) széndioxidot eresztettek a levegőbe. A 90 „topszennyező” – hét cementóriást leszámítva – az olaj-, gáz-, vagy széniparban tevékenykedik.
A szakértők most abban bíznak, hogy Heede tanulmánya segítségével lendületet kaphatnak a klímatárgyalások. „Talán sikerül kijutni a zsákutcából. Számos ország szennyezi a levegőt, amelyekről általában szó sem esik. Például nem beszélünk Mexikóról, Lengyelországról, vagy Venezueláról. Nem csak arról van szó, hogy ki a szegény és ki a gazdag, hanem szembenállás van a gyártók és fogyasztók, de az erőforrásokban gazdag és erőforrásokban szegények között is” – vélekedett Naomi Oreskes, a Harvard történészprofesszora.
John Ashton, Nagy-Britannia korábbi klímavédelmi különmegbízottja szerint, ha nem sikerül egy generáción belül áttérni a széntüzelésű energiarendszerről a szénmentes energiatermelésre, akkor képtelen lesz a világ megfékezni a gyorsuló globális felmelegedést. Ez azonban, tekintettel a jelenlegi szénalapú növekedési modellre, a szakértő szerint „alapvető kihívás”.
Égető helyzet
Ahogy arról korábban beszámoltunk, klímaszakértők szerint a pusztító erejű Haiyan tájfun kialakulása is összefüggésben állhat a klímaváltozással. Azt például már sikerült bebizonyítani, hogy a klímaváltozás drámai mértékben növelte a hőhullámok és áradások kialakulásának veszélyét.
Will Steffen, az Ausztrál Nemzeti Egyetem professzora például azzal indokolta ezt, hogy a tájfunok, hurrikánok és a trópusi viharok hatalmas energiájukat a tengervíz felmelegedéséből nyerik. „Tudjuk, hogy a tengerfelszín hőmérséklete világszerte emelkedik, így a klímaváltozás szinte közvetlenül hat a viharok természetére” – jelentette ki. Kulcsfontosságú ugyanis a tenger felszíne és a vihar legmagasabb pontja közötti hőmérsékletkülönbség, mivel ez a jelenség valóságos hőforgóként működteti a vihart. Kutatók szerint a klímaváltozás növeli ezt a hőmérsékletkülönbséget.
Myles Allen, az Oxfordi Egyetem professzora pedig úgy véli: tudományos kutatások kimutatták, hogy a klímaváltozás miatt óriási légörvények alakulhatnak ki. „A jelenlegi tudományos álláspontban vita van afelől, hogy a klímaváltozás növeli-e a hurrikánok méretét. Egyes nézetek szerint bizonyított, hogy fennáll az intenzívebb hurrikánok kialakulásának veszélye” – közölte a professzor. Sőt egy tanulmányában kimutatta: a 2000-ben történt angliai árvíz nagy valószínűséggel a globális felmelegedés miatt történt. A professzor egy másik munkája szerint a három évvel ezelőtti, 50 ezer halálos áldozattal járó oroszországi extrém hőség is több mint valószínű, hogy a klímaváltozás miatt alakulhatott ki.
atv.hu / ml / The Guardian
Mi lesz veled világ?
Mint mindennek ezeknek is van hatásuk a Magyar tőzsdére.
Ezt most találtam nagyon érdekes,demokrácia értelmezés.
link