a tegnapi falbontó események is végképp feltették bennem a kérdést, hogy mi lesz az országgal?, mert véleményeket hallani a FIDESZ-ről, Gyurcsányról, holott a kérdés az, hogy mi lesz veled Magyarország?, erre kell a választ keresni!
Nem emlékszem rá, hogy ugyanezt bemásoltad volna a Fidesz kordonbontásánál...
Ráadásul szokás szerint kamuzol is, mert Lendvai csak nyilatkozott az ügyről, nem kordont bont.
De világos, hogy te elítéled, hogy a szocik egyáltalán nyilatkozat szintjén támogatólak állnak hozzá egy kordonbontáshoz, miközben tapsikoltál, amikor a Fideszesek effektíve kordont bontottak.
Nem akarok akadékoskodni, de annak idején volt egy tv. ami előírta egyes korosztály (réteg) számára a KÖTELEZŐ MNYP tagságot.
Nem lehetett választani, hogy belép vagy nem lép be.
Akkor úgy volt a tv. most pedig így.
Vagdalkozás.... szerintem tényeket soroltam fel, melyik nem igaz?
Perröl egyelöre nem beszéltem, hanem az Alkotmánybíróság szerepéröl. 1 év alatt nem tudott semmiféle határozatot hozni a sokszáz beérkezö indítvány ügyében. Mégis miért van az Alkotmánybíróság, ha nem erre? Nem volt ez egy igen fontos ügy, amit kiemelten kezelhetett volna?
Egyetlenegy olyan indítvány nem volt, ami valóban alkotmányellenességre hívta fel a figyelmet?
----------------------------
"Ha önként átadtad a pénzed az nem kényszer-államosítás, ha maradtál, akkor meg nem lehet csak úgy államosítani. Mit nem lehet ezen érteni?"
Szerintem: csak azok adták át önként a pénzüket, akik saját maguk nyilatkoztak arról, hogy k iszeretnének lépni az MNYP-böl. Akiket ennek hiányában léptettek vissza, az alkotmányellenes.
Ezentúl pedig, hogy lehet vki MNYP-tag úgy, hogy nem a nyugdíjpénztára kapja meg a fizetéséböl levont járulékot? Ezt minek neveznéd? Ez nem állmosítás?
Ès azt minek nevezed majd, ha adott MNYP nem tud toavább müködni, mert nem kapja meg a tagjai járulékát? Ekkor is majd önként adja az MNYP tag a pénzét az államnak?
"Varju László független országgyűlési képviselő, a Demokratikus Koalíció politikusa, aki Lendvai Ildikó és Harangozó Tamás szocialista képviselőkkel érkezett a helyszínre, csavarkulccsal kezdte meg a kordon bontását, miután országgyűlési képviselői igazolványát felmutatta, és így a biztonsági őrök átengedték a kordonok között. Ezt látva a szimpatizánsok és a kint rekedt éhségsztrájkolók ledöntötték az MTVA főbejárata előtt felhúzott kordon bal oldalát, majd elfoglalták az éhségsztrájkolóknak eredetileg kijelölt helyet. Az események láttán a biztonsági őrök az épületbe távoztak."
Érdekes szituáció. Amikor Orbánék bontották a kordont ezen személyek KÖZTÖRVÉNYES BŰNÖZÉST emlegettek....
Gondolom a mostani tettük a DEMOKRÁCIA MEGVÉDÉSE....
Stumpf már fele annyira dús már csak a narancslében... és lesz még jobb is.
Már most sem hoznak meg minden döntést a Fidesznek és egyre jobban égni a fog a pofájuk, amikor az Alkotmány nevében talpnyalnak. Egy-két embert oda lehet rakni, akit soha nem fognak meghatni az olyanok, mint Alkotmány szelleme a kellő helyen és időben, de előbb-utóbb a legtöbben rá fognak döbbenni... és kényszer sem lesz, mert 2/3-ad nélkül be lesznek oda betonozva. Ez hosszú távon a demokrácia irányába fog hatni, mert nincs az a kényszer, hogy holnap ki fognak dobni. (Legfeljebb egyéb ügyekkel lehet zsarolni. De, ha ilyenek nincsenek, akkor...)
Lehet vagdalkózni, de a tények, attól tények maradnak, a jogi lehetőségek meg nem fognak megváltozni. Én csak jót akarok, amikor leírom, hogy nem lehet csak úgy nekiesni az államnak. Csak olyan dologgal lehet, ami biztosan megállja a helyét... és azt meg nem szabad évekig sem feladni... mert egy ilyen ügy évekig szokott tartani. (Egyértelmű műszaki szakértői vélemények mellett is el lehet húzni egy ügyet évekig, nemhogy egy ilyet.)
Jogilag nem olyan egyszerű ez az ügy, mint, ahogy az igazságérzet diktálja.
De pl. mint, ahogy írtam a tisztességtelen magatartás és hasonló kategóriák jogilag megállhatják a helyüket. Kártárítési ígény is fennállhat.
A "jobb ajánlat" tevése viszont nem meríti ki a zsarolás tényállását. (Azzal is megbuksz a bíróságon.)
Arról meg, hogy nem figyelem az eseményeket, csak annyit, hogy te nem figyeled mit írtam. Ha önként átadtad a pénzed az nem kényszer-államosítás, ha maradtál, akkor meg nem lehet csak úgy államosítani. Mit nem lehet ezen érteni?
Ami ettől eltér, ott állhat fenn kártérítési igény. (Mármint nyertes.)
Egyébként a demokráciákban is meghatározza az állam, hogy ki és milyen körülmények között kaphat nyugdíjat, akár fizetett, akár nem. Merthogy olyan is jogosult lehet, aki egyáltalán nem fizetett, vagy olyan sem, aki fizetett.
Ebből, valamint abból a tényből következően, hogy a társadalom elöregszik, valamint nagy a munkanélküliség - egyre kevesebb dolgozóra jut egyre több nyugdíjas - nem is tehet mást az állam, minthogy szabályoz, különben csődbe megy. Ezt próbálják elkerülni, ezért próbálják módosítani a nyugdíj-jogosultságra vonatkozó szabályozást.
És az, hogy ez sajnos úgy történik, hogy add-hopp ötletelnek, aztán vagy lesz belőle botrány, vagy nem, vagy lesz belőle per vagy nem, vagy megnyeri vagy nem, az egy másik kérdés.
Márcsak azért is, mert egy vesztes per többe kerül. Csak tudni kell a tényállást megfogalmazni és bizonyítani, mert ez a vagdalkózás ugyanolyan ostoba ötletelgetés, mint az előbb felsoroltak. Csak az állam megengedheti magának a te(mi) pénzedből, te(mi) meg nem.
Hiába kér x pénzt a mnyp tag, ha a nem mnyp tagnak sem lesz pénze, aki meg mindent odafizetett.
És hiába ígértek fűt fát.
Ezzel az erővel maga a választás intézménye alkotmányellenes az igérgetések miatt. Hülyeségeket beszélni, meg ígérgetni, sajnos nem alkotmány ellenes, sőt a bűncselekmények tényét sem egyszerű bizonyítani. Annyit tudsz csinálni, hogy nem szavazol rájuk többé. Ez a demokrácia... meg az, hogy, ha tudsz valamit bizonyítani, feljelentést teszel és nem adod fel.
megértettem volna, ha valamilyen politikai maszlaggal kiadnak valamilyen állásfoglalást ami politikailag illetve érdemben ártalmatlan lett volna és nem hatott volna az MNYP lenyúlási törvényre.
NODE az, hogy lapítanak mint szar a fűben egy (1) éven keresztül?????????????
Undorító, szégyenteljes, ennél nincs lejjebb............... olyan szívesen leültetném mindannyiukat elém, és annyira leüvölteném a fejüket...
irdatlan düh tombol bennem emiatt (is). nagyon bántja erősnek vélt igazságérzetem.
"Az államosítás önkéntes volt, itt legfeljebb valami "tisztességtelen magatartás" probléma merülhet fel, aminek a jogi kimenetele bizonytalan. Különösen, hogy nem tudjuk a végkimenetelét a dolgoknak... azaz teljesíti-e azt, hogy jobban fial az államnál a pénzed, mint a pénztárakban. (Mert ugye ez volt az alku tárgya.)
A pénztárak megszüntetésével ezt már nem is fogjuk megtudni... "
Önkéntes állmosítás egy "ici-pici" kormányzati ráhatással, zsarolással (aki nem lép vissza, nem kap állami nyugdíjrészt), hülyeségek terjesztésével a pénztárokról. Mindez mehet így?
Ès legföképp: annak kell nyilatkoznia, aki maradni szándékozik??? Automatikusan megszünö jogviszony a pénztártag és a pénztár között úgy, hogy egyikük sem nyilatkozik a jogviszony megszüntetéséröl? Ez alkotmányos lenne? Kétlem.
"Ami nincs államosítva (nem hagytál államosítani), azt nem veheti el. Ha ezt próbálná meg, azonnal nyernéd a pert."
Te figyeled az eseményeket? Èpp most készülnek erre. Ha nem is azonnali elvétellel, de pl. azzal, hogy a korábbi ígéret és a 14 hónapos befizetés "eltérítés" kárpótlásának ígérete ellenére soha többé nem kívánják az MNYP tagok befizetéseit a Pénztáraknak utalni.
Hát ez mi? Az alkotmányosság mintapéldája? Nem azért lett és maradt (!!!) MNYP tag valaki, mert ott kívánja nyugdíjának egy részét megteremteni a munkája utáni levonásokból?
Ha ezt valaki alkotmányosnak látja, akkro vagy az alkotmánnyal van a baj, vagy pedig az illetövel...
"Amit meg az államkasszába fizettél be (meg a többi [nem] MNYP tag), azzal meg sajnos a bácsikánk - gyakorlatilag - azt csinál, amit akar. Simán csődbe mehet az állami nyugdíjrendszer és senki nem kap semmit."
Demokratikusan müködö országban nem csina´l az állam ezzel azt, amit akar. Aki belefizetett, az kap belöle. Aki nem fizetett bele, az nem kap. Csöd esetén persze senki sem kap. De eddig nagyon nem erröl volt szó, simán kizárták ebböl jogtalanul (AB nem látta???) az MNYP-ben maradókat, majd most hirtelen év végén gyooorsan visszavonták ezt egy teljesen hülye indokkal.
Továbbra is: SZÈGYEN mind az, hogy ez így egy demokratikus (???) országban megtörténhet és ehhez Alkotmánybíróságunk is asszisztál.
Mi van azokkal az AG tagokkal, akit nem a kormány ültetett be oda. Ök rendben találják ezt az egészet??? Hogy tudnak szembenézni önmagukkal ezek után?
Stumpf István politológus /2010 július/
"1989 és 1990 között a Hazafias Népfront utolsó alelnöke, 1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, 2010 júliusától alkotmánybíró." link
Pokol Béla politológus tanár (Corvinus) /2011 szeptember/
"1998 és 2002 között a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselője. 2011-ben alkotmánybíróvá választották" link
Balsai István politikus, ügyvéd /2011 szeptember/
"1990 és 2011 között előbb a Magyar Demokrata Fórum, később a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője"
NEM volt önkéntes az államosítás, az nem önkéntes, ha zsarolnak a nyugdíjjogosultság elvesztésével, illetve nagyon sok közalkalmazott ismerősöm elmondta, hogy kerek perec megmondták nekik, hogy erőteljesen javalt a visszalépés...
„A globális melegedés ma már nyilvánvaló!” – jelentette ki a Heteknek Nováky Béla, a Magyar Tudományos Akadémia hidrológiai bizottságának szakértője. „Mivel a víz mennyisége a körforgásban állandó, ezért ez a Föld csapadékeloszlására annyiban lehet negatív hatással, hogy az eddig is száraz területek még kevesebbet kapnak, míg az esővízben gazdagabb területek, így például Szibéria vagy Alaszka, még csapadékosabbá válhatnak. A kérdés csak az, hogy mi itt, Magyarországon mit kezdünk majd a szibériai esővel?” – hagyja nyitva a kérdést a kutató, aki szerint annak ellenére, hogy az Atlanti-óceán szintje folyamatosan növekszik a sarkvidék jegének olvadása miatt, világszerte mégis arról beszélnek, hogy Európa egy része vízhiánnyal küzd majd. „Egyelőre úgy néz ki, hogy a víz szintjének emelkedése maximum csak méterekben mérhető majd. Nyilván ez sem kevés, de arról talán még nem beszélhetünk, hogy országok tűnnek majd el” – teszi hozzá.
A 2007-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottságának tagjaként tevékenykedő Nováky úgy látja, hogy amíg Európa északi részeit jótékonyan érintheti a csapadékeloszlás változása, addig a délebbi és a keleti részek jóval kevesebb esőhöz juthatnak majd.
„Magyarország éghajlata változni fog, az elkövetkező évtizedekben a mostani déli országok mediterrán klímája lesz a jellemzőbb. A kevesebb csapadék pedig egyfajta láncreakciót indíthat el, hiszen megváltozik a Magyarországra évszázadok óta jellemző növényvilág, az erdőségek határvonalai, ami szintén kihat majd az állatvilágra, s az egész pedig az élelmiszer-iparra, így az emberekre is. Ezzel ellentétben a magasabb hőmérséklet még nagyobb vízigényt fog indukálni, melynek a kielégítése egyre nehezebb lesz. Mindemellett a vizek és a talaj párologtatása is nőni fog, ami újabb szükséget eredményez. Szintén érdekes lehet tavaink helyzete. A Balaton esetében például a 2003-as aszályos időszak – amikor szinte át lehetett sétálni az egyikről a másik partra – tízszer gyakoribbá válhat. Természetesen különböző forgatókönyvek vannak arra, hogy ez pontosan milyen idő alatt játszódik majd le, de a folyamat egyértelműnek tűnik.”
A szakértő szerint a magyar lakosság vízellátásának helyzete is változások előtt áll. „Azt azért nem merném állítani, hogy az ivóvízellátás veszélybe kerülhet a közeljövőben, de az ivóvíz minősége sokat romolhat. Az biztos, hogy a mezőgazdaság, illetőleg a víz más irányba történő felhasználása területén sokkal hatékonyabban kell gazdálkodnunk a rendelkezésünkre álló mennyiséggel. Gondolok itt akár ciszternák, decentralizált víztározók kialakítására is.” Nováky az Alföld gazdag felszín alatti vizeire is kitért: „Talán nem túlzok, ha azt mondom, a föld alatt a magyar lakosság számára akár ezer évig is elegendő ivóvízkincs rejtőzhet. Az alföldi parasztemberek azonban azt vették észre, hogy a talajvíz szintje süllyedni kezdett az utóbbi időben, aminek köze lehet a felszín alatti vizek kitermeléséhez is. Ezért azt csak korlátozott mértékben lehet kibányászni, a megfelelő utánpótlással párhuzamosan” – rögzítette a tényeket Novák
"Újabban a klímaváltozás és a csapadékeloszlás összefüggése a kedvenc témám” – vallotta be lapunk megkeresésére Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója. „Az utóbbi időben a vízzel kapcsolatos problémák előtérbe kerültek, aminek az is oka lehet, hogy az emberiség túlterheli a »rendszert«. Nemcsak a fogyasztásáról, hasznosításáról van szó, hanem méginkább a szennyezéséről. A víz nem olyan, mint az olaj, nem fog elfogyni, állandó a mennyisége. Azonban egyre lassúbb a megtisztulása, ami nagy probléma. Szintén figyelmeztető jel, hogy nemzetközi prognózisok szerint bizonyos területek egyre szárazabbakká válnak, s bizony ilyen a Kárpát-medence is. Az alföldi Homokhátság például ma már gyakorlatilag félsivatagnak, sivatagnak tekinthető” – összegezte meglátásait a professzor, aki szintén azt erősíti meg, hogy az elkövetkező évtizedekben a vízhiányos állapot negatív hatásai csak fokozódni fognak. „A 19. században a súlyosan aszálykáros évek száma hét volt, a 20. században már tizennégy, az elmúlt harminc évben pedig összesen nyolc. Hamarosan elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag kétévenként következik be közepesen aszályos esztendő. Az aszály szerencsére egy rövidebb időre beálló vízhiány, és ezen jelentőségét tekintve talán túlmutat a »szárazodás« problémaköre. Ez már egy jóval hosszabb folyamat, amely kihat a különböző természeti tényezőkre, így a kőzetekre, az altalajra, a vízkészletre is. Összetett problémákat generál, mondjuk talajzsugorodást is, mely súlyos építészeti problémákat eredményezhet. Amit tényként már most rögzíthetünk, hogy Magyarországon egyre erőteljesebben figyelhetőek meg a »szárazodás« szimptómái, és ennek egy távoli, de nem irreális következménye lehet a sivatagosodás.”
Láng professzor szerint a fentieken kívül szintén probléma, hogy egyre változékonyabb az időjárás, hirtelen lezúduló esők váltják a száraz napokat, így az esővizet is nehezebben tudja megtartani a talaj és a növényzet. Nováky Bélához hasonlóan a megoldást ő is a víztározók, vízgyűjtő hálózatok kiépítésében látja. „A magyarországi GDP jelentős részét kitevő összeget jelenthetne a jövőben, ha az esővizet megfelelően tárolnánk. Annyi előrelépés mindenesetre már történt, hogy az országgyűlés 2008 márciusában elfogadott egy nemzeti stratégiai programot, amely az éghajlatváltozások hatásaira reagál.” Persze a program megvalósulásának igazodnia kell majd a nemzetközi trendekhez is. Több állam (pl. az Egyesült Királyság) ugyanis erőteljes lépéseket tervez a klímaváltozást generáló szén-dioxid kibocsátásának drasztikus csökkentésére. Igaz, egyes szakértők a jövőben nem a konfliktusok feloldását, hanem épp ellenkezőleg, a fokozódását várják. „Elképzelhetőnek tartom, hogy bizonyos harci konfliktusok közvetlen vagy közvetett okaként a víz szerepeljen a jövőben. Ne felejtsük el például korábban az iraki hadmozdulatokat, valamint az afrikai incidenseket sem, amelyek így vagy úgy, de a vízlelőhelyekért folytak. De reménykedjünk, hazánkban talán nem romlik ennyire a helyzet!” – tette hozzá a kutató."
"Holoda Attila, a Mol eurázsiai kutatás-termelési igazgatója arról szólt, hogy a Mol-nak van technológiája a kitermelés fokozására a magyarországi gázmezőkön. A Mol szakértője beszámolt arról, hogy a magyar olajtársaság az utóbbi 5-6 évben jelentős erőfeszítéseket tett a meglévő mezőkön a földgázkihozatal növelésére. Ebben Magyarország élen jár - tette hozzá. Kifejtette: a Mol azért ért el kiemelkedő eredményeket ezen a területen, mert ott tevékenykedett, ahol a legkisebbek a kockázatok, tavaly például nyolc kutatófúrásból hat "találat" volt. Igaz, ma már nagy méretű találat nincs, az 50-200 millió köbméter kapacitás kicsi az ország felhasználásához képest, de " a sok kicsi sokra megy" - fűzte hozzá Holoda Attila."
Erre varrjál gombot...
Először tájékozódj, mielőtt hülyeségeket írkálsz.
Mi lesz veled Magyarország?