Mi lesz veled Magyarország?  

Még egy dolgot hozzátennék. Öcsém, ha az elmúlt évben felderített egyházi pénzügyi botrányokat, az elintézésük módját, és az azt jócskán megelőző pedofil és egyéb botrányokat figyelembe véve még mindig kitartasz az egyház mellett, nos, hát akkor lelked rajta.....

Így van, Giordano Bruno a megmondhatója, mekkora érték valójában, amiről beszél. A kereszténység egy lehetséges vallás, egy a sok közül. Amit meg Európáról mond: Igen, valóban hatalmas fejlődés volt, amíg voltak kifosztható földrészek. Összességében véve magyar fül számára kellemes, gondolatmentes beszéd. Szerintem a mai magyarok számára elég ciki lenne ilyeneket beszélni. Ha nem, no, az nagyon nagy baj.

a technológia fejlődése miatt, nem kell már a kétkezi munkaerő ezt be kéne látni végre, sőt lassan a mesterséges intelligencia térhódítása miatt a szellemi munkaerőre sem lesz szükség

Annak ellenére nem meggyőzőek a statisztikák, hogy 1 munkahelyre felvesznek vagy 2-3 közmunkást.

Amúgy ez a mi leszünk a mindenből tömegtermelő "Új-Kína" elég kommenista szemlélet és ráadásul alapvetően hibás, mert az utóbbi időkben bebizonyosodott, hogy Magyarország akkor versenyképes, ha minőségi és/vagy komoly kézi munkát igénylő, máshol nem előállítható és/vagy nem előállított termékeket árul. Kína szeméttel 5x olcsóbban és 10x hamarabb elárasztja/elárasztotta a világot.

1millió munkahelyet bezárnak, 1milliót meg nyitnak méghozzá szalag mellett! És kész!
Új is meg 1millió is akkor...
Meg Viktor megmondta gyártási központ legyünk -és nem mást mondott. Ez meg tudjuk mivel jár..

-3000 munkahely, OV-nak fel kell kötnie a gatyeszt hogy meglegyen az 1millió új munkahely!

Győrben sikerült elkerülni Eperjes kinevezését, de úgy tűnik a nácik nem adják fel, sajnos Budapesten Dörner lett az Új Színház igazgatója:

link

LV. évfolyam 39. szám, 2011. szeptember 30.
Előfizetési információk


Összetett keresés

Publicisztika
Interjú
Visszhang
Páratlan oldal
Feuilleton
Próza
Vers
Könyvkritika
Műbírálat

ÉletElső oldalRiport




Váncsa István

a szerző további cikkei


A nagy menetelés

LV. évfolyam 39. szám, 2011. szeptember 30.


nyomtatható verzió hír küldése


Élet és Irodalom

Hadat üzentünk a mai kor kihívásainak, hadat üzentünk adósságainknak, hangoztatta múlt vasárnap a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, dicséretes összhangban avval, amit az ő legfőbb főnöke úton-útfélen mondani szokott. Evvel együtt most maradt bennünk némi bizonytalanság, ugyanis nem igazán értjük, hogyan lehetséges hadat üzenni egy kihívásnak, hiszen az a szó eredeti értelmében nem más, mint valakinek versenyre, küzdelemre, vetélkedésre, párbajra hívása, felszólítása, azaz átvitt értelemben hadüzenet. A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint tehát hadat üzentünk a hadüzeneteknek, ami egyfelől oly ritka szép gondolat, hogy csak a legfőbb főnök retorikai teljesítményeivel vethető össze, másfelől viszont igen komolyan veendő kijelentés, hiszen most mégiscsak egy olyan ország hadügyminisztériumának a képviselője beszél, amely ország világhatalmaknak is hadat szokott üzenni, s amely mögött a legyőzhetetlen Magyar Honvédség csapásmérő ereje áll.

Azt is leszögezte az államtitkár, hogy nem kell hozzá forradalom, Magyarországra békeidőben is veszély leselkedik. A mondat szemantikai elemzéséből minimálisan két dolog derül ki, egyfelől az, hogy a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint most békeidő van, más szóval megfeledkezett arról a körülményről, hogy legalább ötszáz napja forradalmi időket élünk, másfelől pedig az derül ki belőle, hogy a forradalmi idők az államtitkár szerint is fölöttébb cudarok. Személyes tapasztalatainkkal ez maximálisan összevág, persze a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára másfajta veszedelmekre gondol, mint mi. „Nemcsak természeti katasztrófákkal kell szembenéznünk, hanem a globalizációval is" - mondja ő az MTI tudósítása szerint. Hogy hadat is üzen¬nénk neki, mármint a globalizációnak, azt külön nem említi, de minek is. Tudvalévő, hogy mi, magyarok harcolni akarunk az államadósság, a munkanélküliség és a bankok ellen, továbbá a számtan, a történelem, az alkotmányjog és az összes többi tantárgy, illetve diszciplína ellen, különös tekintettel az olyanokra, mint a makroökonómia, a nemzetközi gazdaságtan, az ökonometria és a többi burzsoá áltudomány. Nyilván a globalizáció ellen is harcolni akarunk, bár az nem tudomány, hanem a fene tudja, micsoda. Most viszont ez ügyben is elbizonytalanodtunk kissé, az történt ugyanis, hogy egy másik államtitkár, bizonyos Cséfalvay nevezetű, felrótta az LMP egyik képviselőjének, hogy parlamenti felszólalása antiglobalista színezetű, és így a jobbikosok multiellenes beszédmódjára rímel.
Sto gyelaty, kérdezzük mi, magyar emberek e vészterhes időszakban, amikor az egyik államtitkár szerint nemcsak természeti katasztrófákkal nézünk szembe, hanem a globalizáció­val is, viszont ez utóbbit egy másik államtitkár szerint bírálnunk se szabad, mert akkor eljobbikosodunk. Minthogy azonban mi, magyarok egyre inkább részt akarunk venni a jövő alakításában, látjuk értelmét annak, hogy beszéljünk a közös ügyeinkről - legalábbis így mondta a legfőbb főnök a Blikknek -, ezért aztán ismerni szeretnénk a globalizációra vonatkozó hivatalos álláspontot, mert tudatlanságban maradván méltatlanná válunk a Nemzeti Együttműködés Rendszerére, és en¬nél rosszabb el se képzelhető.
Tisztánlátásunkat segíti valamelyest az, amit a legfőbb főnök épp három hónapja, a Tom Lantos Inté­zet megnyitóján mondott. „Ma azért gyűltünk össze, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Ma¬gyarország szövetségét tovább erősítsük, e szövetség harcos hírnökei előtt tisztelegjünk, és Magyarország és az Egyesült Államok szövetségének újabb erős bástyáját ünnepeljük." Csakhogy szűk egy hónap elteltével Tusnádfürdőn az derült ki, hogy a nyugati világ - amihez emberi számítás szerint az Egyesült Államok is tartozik - fáklyája kialudt, a nyugat most éppen összeomlóban van, nekünk pedig ettől a veszélyzónától minél gyorsabb ütemben távolodnunk kell.
Eszerint tehát a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára precízen fogalmazott, a globalizáció igenis Damoklész kardjaként lebeg a magyar emberek feje fölött, így az a helyes, ha futunk, ahogy a lábunk bírja. Cséfalvay ellenben hülyeségeket beszél, mert ha a föntebb említett LMP-képviselő felszólalása antiglobalista volt, és „a jobbikos képviselők multiellenes beszédére hasonlított", akkor a legfőbb főnök még Zagyva György Gyulától is jobbra áll valamivel.
Szeptember vége felé átadták a Bosch új miskolci gyárát, ez alkalomból a legfőbb főnök újfent szép és tartalmas beszédet mondott, de most nem tért ki arra a már ismert körülményre, hogy a végső összeomlás szélén tántorgó nyugati világnak rólunk kell példát vennie, ha el akarja kerülni a legrosszabbat. Azt se mondta, hogy az új korszakváltásban való helyes berendezkedés receptje nyugaton ma nem szerezhető meg. Most egészen másra helyezte a hangsúlyt: „Ha jól figyeltünk, akkor arról is hallhattunk a legelőször beszélő igazgató úr szavaiból, hogy mitől sikeres az ő gyáruk. Ha az ember sikeres akar lenni, akkor sikeres emberektől kell tanulnia." Jelen esetben konkrétan a németektől. Himmelherrgott!, fakadnak föl a lelkünk mélyén szunnyadozó tiborci indulatok, pedig ez csupán a kezdet. „Szeretném elmondani Önöknek, hogy Magyarország is azt az utat akarja járni, mint amelyik úton az Önök gyára jár" - folytatta a legfőbb főnök, akitől korábban azt tanultuk, hogy Magyarország a nyugati gazdaságból és a nyugati kultúrkörből kifelé vezető utat akarja járni, és minél fürgébben kíván járni rajta. Eszerint tehát a Bosch is jön velünk. Azt is mondta, hogy „a magyarok hasonlóan gondolkodnak a válságról és a jövőről, mint Önök". Vagyis a Bosch tulajdonosai, menedzserei és dolgozói egyképp úgy vélekednek, hogy a válság nem győzi le Magyarországot, hanem a magyarok győzik le a válságot, mi ugyanis így tanultuk ezt a legfőbb főnöktől, tehát ennek megfelelően gondolkodunk, hogyan másképp.
Jövőképünk e hét derekán vált teljessé, amikor a legfőbb főnök az Idősügyi Tanács alakuló ülésén kijelentette, hogy „Magyarország megkezdi azt a nagy menetelését, amellyel megkísérli, hogy egy bajba jutott európai gazdasági rendszertől, annak a válságövezetétől minél messzebbre tudjon jutni".
Most már minden kerek és világos.
Ami pedig konkrétan a nagy menetelés mibenlétét illeti, helyes, ha Örkény A nagy menetelés című egyperceséhez fordulunk. „Elöl a tojás, utána Berengár király, őutána a fél bicikli, aztán Jézus Mária Szent József és Bertolt Brecht, utoljára Takariko Kiriwi, a szemüveges asztalitenisz-világbajnok. Mennek, mennek, mendegélnek. Mennek, mennek, egy szót se szólnak. Még ma is mennek, ha meg nem haltak."
Hát így lesz valahogy.

A lap internetes változatának frissítése a pénteki megjelenést követő hétfőtől történik.

Impresszum
Magunkról
OFFLINE média ajánlat
ONLINE média ajánlat
Kapcsolat

én csak azt nem tudom , hogy hogyan kellene élnie a sokmilliárdnyi kisembernek ahhoz , hogy majd minden ország rentábilis és fejlődőképes is legyen egyben ..

kevesebbet kellene kapnunk fizetést ? ..., ugyanakkor többet vásárolnunk /pörögjön a gazdság/ ? ugyanakkor több tartalékot is képezzünk ?..., az áremelkedéseket szó nélkül fedeznünk ?...., ugyanakkor többet adózzunk ?..., többel finanszírozzuk az eü-t ?... , ugyanakkor egészségesebben élve a drágább bio élelmiszert vennünk ?..., energia takarékos környezetet teremtve szűkebb családi környezetünkben abba is beruházni / pl hybrid autóra cserélni a meglévőt ?

vagy hogy? hogyan képzelik ?

már az.

álom minimálbér, álom kereset, álom....

éhbérország.

már az.

álom minimálbér, álom kereset, álom....

éhbérország.

nehéz ügy. oroszok, kínaiak, szaudiak nem segítenek. ahmedinezsádnál lehetne még próbát tenni.

"Orbán: Nem lökhetik vissza az országot a görög útra
2011. október 7., péntek 16:35 InfoRádió / MTI

Senkinek nem hagyjuk, hogy visszalökje Magyarországot a "görög útra" - jelentette ki Orbán Viktor a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) nyolcadik országos kongresszusán pénteken, Budapesten.

Viktor nem bízik senkiben, maga akarja csinálni. Már félúton van.

összefoglalva:

nem orvosolható már semmi sem a világban a mindenféle válság miatt , új cuccra van szükség , mint például a devizaadósok megsegitése.

A bankok lökdösik országunkat a görög csőd mintára afelé, de mi nem hagyjuk.

gazdaságilag is szar van a világban , és ráadásul veszekednek a nagy nemzetek is egymással ..

mi is evickélünk de csak addig tudunk amíg a takarónk ér.

hű keresztény /antalli felfogás /létünkre munkahelyeket kell életerős emberekkel produkálnunk meg az otthonokat segíteni cselekvéssel, hagyni kell a nihilizmust és a cinizmust .

mi erősek vagyunk és az összefogással ez az ország megújul ami így biztonságot is ad.

a szentírás is egy új ég új föld mércéjét kínálja föl nekünk

ennyi .. a többi /is/ csak rizsa

Vicces, hogy egy fogalmi tisztázásra 2 mínuszt kaptam. Mondjuk amennyi ember fejében nagy itt a sötétség, nem lep meg, ha csak ez megy némelyeknek.

"Orbán: Nem lökhetik vissza az országot a görög útra
2011. október 7., péntek 16:35 InfoRádió / MTI

Senkinek nem hagyjuk, hogy visszalökje Magyarországot a "görög útra" - jelentette ki Orbán Viktor a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) nyolcadik országos kongresszusán pénteken, Budapesten.

A kormányfő beszédében kifejtette: az évek óta tartó világválság aligha orvosolható a jelenlegi keretek között, alapvető fordulatra van szükség, mert nemcsak gazdasági, pénzügyi, ökológiai válság dúl, hanem szellemi is, és valószínűleg ez a többi válság alapja. "A teremtőjétől elszakadt embernek bomlik a hite, az erkölcse, a családja, a társadalma. Önző lesz, és pillanatnyi érdekeit többre tartja az igazságnál. (...) Megtapasztalhatjuk ezt manapság is a devizaadósok megsegítésének akadályozásában" - mondta.

Mint fogalmazott, az ország hajója egy hosszan tartó és egyelőre végeláthatatlan válság viharában imbolyog a nyugati világ összes országának hajójával együtt, és egy sem, a legnagyobbak sem mondhatják, hogy biztosan elkerülik a jéghegyet vagy a zátonyt, ráadásul a hajósok között sem felhőtlen a viszony.

A magyar kormány sem képes csodákra - folytatta -, "nem nyújtózkodhatunk tovább, csak ameddig a takarónk ér, és ezt a takarót is állandóan szaggatják a nemzetközi valutapiacról idecsapó inflációs hullámok, amelyek eddig hogy, hogy nem soha nem sodortak a mi fedélzetünkre arannyal telt kincses ládákat".

Elfogyóban van a cselekvés

Orbán Viktor szerint a cselekvés és a tettek lehetőségét kell hangsúlyozni. Először azt kell tisztázni - emelte ki -, hogy "mi keresztények vagyunk", sőt - az antalli felfogás szerint - aki európai, az keresztény, mert keresztény kultúrában nevelkedett, kereszténynek lenni pedig annyit jelent, mint cselekedni. A keresztény kultúra a cselekvés kultúrája, a cselekvés az, ami szilárd alapot biztosított az európai civilizáció számára. Ma azonban elfogyóban van a cselekvés, elveszett a tett, a cselekvő, dolgos és munkát végző ember tisztelete a civilizációból. Éppen az veszett el, ami Európát és a Nyugatot nagy és győztes civilizációvá tette, a cselekvés tisztelete - vélekedett, hozzátéve, hogy ez a legtöbb mai baj alapvető forrása, ez vezetett az európai országok "iszonyatos eladósodásához", a csőd felé csúszó gazdaságokhoz, a nihilizmus, a cinizmus elterjedéséhez, a deviancia, a bűnözés és a szélsőségek elharapódzásához.

Az "új idők utópiái" az európai civilizáció szívét sebezték meg a cselekvés- és munkaellenességgel - fogalmazott, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy az az utópia "csúfos véget ért", amely a fedezetlen kölcsönt és a munka nélküli, spekulatív gyarapodást hirdette, vagyis véget ért a bankárok és a hitelek korszaka, ám mégis sokan "próbálnak kapaszkodni a kipukkadt léggömb foszlányaiba", és úgy gondolják, jól lehet boldogulni munka nélkül is.

Vissza kell térni a cselekvés útjára, vissza kell adni a tettek rangját, helyre kell állítani a munka státuszát, a munkát végző emberek megbecsülését - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ezért tesznek meg mindent az új munkahelyek teremtése érdekében, ezért akarnak mindenkit visszavezetni a munka világába, és ezért kell kimondani, hogy nem helyes, ha munkaképes, életerős, egészséges emberek munka nélkül akarnak jövedelmet kapni az államtól. Kiemelte ugyanakkor például azt, hogy megvédik a magyar családok otthonait, "akik egy hazugságra épülő korszak áldozataivá váltak, és a bankok immár olyan pénzt követelnek vissza tőlük, amit sosem adtak oda nekik".

Mint mondta, a legerősebb, leghatékonyabb cselekvő közösség a nemzet, "a nemzetek nélküli nemzetköziség utópiája is szétfoszlott". Magyarország megújulásának is a sikeres XXI. századi magyar nemzet megteremtése a célja, amely sikeres magyar nemzet rendet és biztonságot jelent minden törvénytisztelő tagja számára; amely mindenkinek tud értelmes munkát adni, amelyből el is lehet tartani egy családot, sőt aki szorgalmas, az gyarapodhat is; amely gondoskodik az idős emberekről, és valódi lehetőséget nyújt a felnövekvő nemzedékeknek; és ahol munkából lehet saját otthont teremteni, amelyet azután senki nem vehet el. Szerinte a XXI. századi magyar nemzet attól lesz sikeres, hogy hisz a tettekben és a cselekvésben, az emberek erős, felelős, összetartó közösségében.

"Mi ezen az úton indultunk el, erősek vagyunk, és senkinek nem hagyjuk, hogy a +görög útra+ visszalökje hazánkat - jelentette ki Orbán Viktor, hangsúlyozva: 2012-ben reális cél, hogy Magyarország elrugaszkodhasson az európai válságzónától.

A miniszterelnök beszédét azzal zárta, hogy ha "a KÉSZ a Szentírás szavait, az örökkévaló mércét, az új ég és az új föld mércéjét kínálja fel a megújuló Magyarországnak - békességben, tisztán és feddhetetlenül -, akkor a magyar kormány nevében én ezt csak üdvözölhetem és megköszönhetem, sőt azt mondhatom, hogy Magyarországnak ma éppen erre van a legnagyobb szüksége".

Kövér: Mindenkire szükség van

A kereszténységre szüksége van Európának és szüksége van Magyarországnak - mondta Kövér László, a KÉSZ országos kongresszusán.

Az Országgyűlés elnöke kiemelte, szükség van mindenekelőtt azokra az értékekre, amelyek mentén az európai ember mindig is boldogult. A kereszténység története sok-sok emberi példát állít elénk arról, hogy érdemes így élni - fűzte hozzá.

Az igazság szabadsága nélkül nincs és nem is lehet megújulás, de a változásnak mindenekelőtt a lelkekben kell végbemennie - emelte ki Kövér László, hangsúlyozva: mindenkire szükség van."

Szoda, kevered a fogalmakat. Amiről te beszélsz, az a makrójövedelem, amit valóban szoktak tartalmilag a GDP-vel azonosítani, de ez egy közgazdasági és inkább elméleti kifejezés. És a leírt összefüggés ennek a nemzeti jövedelemnek a FELHASZNÁLÁSA. Amiről stock írt, az meg ennek a jövedelemnek a KELETKEZÉSE.

És amit /fő-ről írtál: a GDP egy értékösszeg, az alapból nincs osztva a lélekszámmal. A GDP/fő az, amiről beszéltél.

Ha a többség nem normakövető, akkor a normakövető kisebbség válik a többség szemében abnormálissá...

Olvasni talán tudsz.?
Forrás:link
Ezt a stílust pedig tartogasd a másik topikba(nak)