a tegnapi falbontó események is végképp feltették bennem a kérdést, hogy mi lesz az országgal?, mert véleményeket hallani a FIDESZ-ről, Gyurcsányról, holott a kérdés az, hogy mi lesz veled Magyarország?, erre kell a választ keresni!
Azért ez a hivatkozás meglehetősen zavaros okfejtést tartalmaz, az egyes fogalmak tetszőleges körű átértelmezésével, (pl. a biblia, mint alkotmány), feltevéseinek tényként való közlésével, stb. Ezért meg sem kísérlem értékelni és kritikailag elemezni (hosszabb lenne mint a "mű" maga).
Az elején van benne egy utalás az alkotmány "más szóval társadalmi szerződés" voltára, melyet egy Kant nevű ember azért igen alaposan és logikusan már körüljárt, bár ő magáról az "államról" írt, függetlenül annak deklaratív formájától. Nézőpontja lényegében igen közel áll az enyémhez.
Megjegyezném még, hogy az alkotmány, bár a jogrendünk szerint törvényi formában jelenik meg, nem egyszerűen egy törvény, nem is szükségképpen törvény (lehetne például alapító okirat vagy kiáltvány is), sőt nem is "A TÖRVÉNY", hanem mindenek előtt egy elv, norma, értékrend deklarációja, melyet az állam az adott és megnevezett államforma jellemzőjeként határoz meg.
Fontos itt megjegyeznem, hogy az alkotmány ilyetén módon nem az államiság, hanem az államforma (az állam lényegi jellemzőjének) kifejezője, hordozója és kifejtése. Azaz például Magyarország esetén az államiság történetileg lehet folyamatos, azonban az államforma biztosan nem az. Így az alkotmány előszóval való ellátása esetén legfeljebb arra utalhatunk mely korábbi történeti tapasztalatunkból okulva gondoljuk, hogy ezen elveket rögzítenünk kell (pl. hogy a mindenkori többség és hatalom elvi korlátozása alapvető nemzeti érdek).
Vegyük észre azt is, hogy alkotmányt általában az államforma / alapelvek /értékrend változásával szoktak készíteni, kiegészíteni, módosítani, éppen a korábbi formával (vagy annak hibájával, hiányosságával) szemben, nem pedig a korábbi államforma folytatásaként. Számomra például nem csak felháborító, de teljességgel elfogadhatatlan lenne, ha alkotmányunk a Werbőczi "Hármaskönyv" bármely folytonosságát kívánná megjeleníteni.
Súlyos tévedés azt hinni, hogy az alkotmányból levezethetőek a törvényeink (hisz akkor a törvénykezés "csak" alkotmány értelmezés lenne. A helyzet valójában fordított, a törvényeinknek vonatkoztatási rendszere az alkotmányban leírt elvek által kifeszített tartomány, melynek korlátait a törvények nem léphetik át.
Persze még sokáig lehetne részletesen fejtegetni a fenti gondolatmenet, azonban itt sem a hely, sem a forma nem alkalmas erre, másrészt gondolataim lényege már az eddigiek alapján is világos.
Noha bizonyára voltak előzményei, a magyar alkotmányosság kezdetének az Árpádok honfoglalás korabeli, 851-es Vérszerződés esküjének öt pontját tekinthetjük. Ebben már rögzítik a tagok és a fő egymáshoz való viszonyát, és a közösen szerzett gazdasági javakról is rendelkeznek. A középkori, majd a modern magyar hagyomány, a magyar történelmi folytonosság jegyében egészen a második világháborút követő évekig az alkotmányosságot folytonosnak tekintette.
Az legfeljebb jogforrás gyüjtemény, de szerintem semmiképp nem alkotmány.
Az alkotmány szerintem a legfontosabb jogalkotási alapelvek olyan (hierarchikus és ellentmondás mentes) gyüjteménye, mely biztosítja és garantálja a mindenkori jogalkotók elképzeléseinek korlátait, mérce és mérték is egyben. Primátusa és precedenciája van az esetleges jogi ellentmondások feloldásában, valamint a jogszabály alkotások céljai és módszerei tekintetében.
Azaz az alkotmány feszíti ki azt a vonatkoztatási rendszert, melyben az egyes jogszabályok elhelyezhetővé, vizsgálhatóvá és értékelhetővé válnak.
Ilyen szerepet a korábbi jogszabályaink, jogelveink közt szerintem nem találunk, azt legfeljebb a "koronázási eskü" tartalmazott.
Forrása, formája és ideiglenessége számomra lényegtelen, hiszen minden alkotmány szükségképpen ideiglenes.
Nem múltunkat, hanem jövőnket kell meghatározza. Mivel "önmeghatározó", így előzménye, azaz történelmi öröksége (bármit jelentsen is ez) szintén érdektelen.
"A magyar történeti alkotmány 1000 éves jogalkotásunk legfontosabb jogszabályait tartalmazza a hozzájuk kötődő történelmi és kulturális háttérrel, összegezve mindazt az államszervezési és államigazgatási tapasztalatot, mely a Vérszerződés megkötése óta szabályozza a magyar társadalom életét.
A jelenleg hatályos alkotmányunk kartális alkotmány. A törvényszöveg tanusága szerint a törvény alkotók sem tekintették véglegesnek, ideiglenes jelleggel került megalkotásra.
Ma alapkérdés, hogy hatályos (ideiglenes) alkotmányunk vajon számonkérhető, átlátható politikai közéletet teremt-e? Gátat tud-e szabni gazdasági kiszolgáltatottságunknak? Képes-e választ adni népességünk kóros fogyatkozására?
És végül: az 1949-es sztálinista keretbe bemásolt, külföldi mintákból fordított és többször módosított szöveg mennyire tekinthető történelmi örökségünknek? Mennyire sajátunk?"
"összegezve mindazt az államszervezési és államigazgatási tapasztalatot, mely a Vérszerződés megkötése óta szabályozza a magyar társadalom életét."
És ök képviselik a magyarországi cigányságot 3:27 honnan is jöttem.Kiváncsi volnák ugyan milyen végzetségel rendelkeznek ezek a képviselök, akik a riportban szerepelnek.Mikor lesz már politakai megtisztulás és a múlt normárlisab élete a embereknek .Javaslom szünjön meg a segély, semi értelme a dolgozo embert csak a állam kilopja .A segélyesek meg röhögnek a dolgozo emberen ,népszavazást irjanak ki aki nem dolgozik dögölyön éhen ennyi .
Törölt felhasználó2010. 11. 19. 18:58
#27143
Magyarok Szövetsége állásfoglalás
A magyar nemzetnek történelmi lehetősége van visszatérni ezer éves történeti alkotmányához.
A Magyarok Szövetsége ebben látja a magyar nemzet biztonságos jövendőjének megteremtését.
Szövetségre hívunk mindenkit, aki egyetért a jogfolytonosság helyreállításával.
Mi lesz veled Magyarország?