Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
bronz 2022. 10. 11. 20:41
Előzmény: #8079  Stiv
#8080
Ha meg akarunk tőlük szabadulni, akkor hagyni kell, hogy rájuk dőljön ez a fosrakás, amit 2010 óta építettek.
Látszik egyértelműen, hogy megállt a tudomány, nincs semmiféle gazdasági csoda EU pénz nélkül.
Tudom, fájdalmasabb verzió, de remélem, az EU nem adja be könnyen a derekát és ezek végképp belebuknak.
Stiv
Stiv 2022. 10. 11. 18:49
Előzmény: #8077  bronz
#8079
A legjobb az lenne ha nem töltenék ki a 4 évet, ezek is felmérhetetlen károkat csinálnak az országnak...
Ilyen analfabéta , gyenge kormányra nincs szükség....Aki volt és eljátszotta a bizalmat azt be se kellene engedni a parlamentbe...
Törölt felhasználó 2022. 10. 11. 18:17
Előzmény: #8077  bronz
#8078
És az se okozna gondot, hogy ki jöjjön utánuk. Bemennék az ELTE jogi karra és a Corvinusra, a felső évesek között találomra teljesen véletlenül kiválasztanék 100 embert, hogy jöhetnek, szerintem egészen biztosan fényévekkel jobbak lennének ennél a csapatnál. 
bronz 2022. 10. 11. 18:00
Előzmény: #8075  Stiv
#8077
El lehetne gondolkozni azon, hogy lemondjanak és eltakarodjanak a politikai szemétdombra az MSZP után.
Sosem gondoltam, hogy a néhai MSZP-SZDSZ-t valaki alul fogja múlni, nekik sikerült.
Stiv
Stiv 2022. 10. 11. 17:42
#8076
EURHUF 429.54
Stiv
Stiv 2022. 10. 11. 17:41
#8075
Varga Mihály elárulta, mit lehetne csinálni az euró bevezetésével
.
El lehet gondolkodni a belépésen az ERM 2-es árfolyamrendszerbe, de ez a kérdés nincs a kormány napirendjén – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter egy keddi háttérbeszélgetésen, ahol az idei és a jövő évi költségvetési kilátásokról is beszélt.
https://index.hu/gazdasag/2022/10/11/varga-mihaly-penzugyminiszterium-eurobevezetes-gazdasagi-osszefoglalo/
Stiv
Stiv 2022. 10. 11. 17:27
Előzmény: #8069  geza77
#8074
Már nekem is elegem van ezekből, totál alkalmatlanok az ország vezetésére.....A magyar tőzsdét azt hiszem  abbahagyom , ekkora alapkamatnál amúgy sincs értelme csinálni........
Shabani
Shabani 2022. 10. 11. 17:01
Előzmény: #8065  Stiv
#8073
Inkább 20% kor kell vinni. Talán megallna akkor az eses. 
geza77
geza77 2022. 10. 11. 16:58
Előzmény: #8071  Törölt felhasználó
#8072
köszönöm Fire!  Bár nehezen akaródzik, itt mindent felszámolni, sőt ezen a FO$ árfolyamon leváltani, de amit itt ezek létrehoztak, na abban élni szerintem kínszenvedés, gyötrelem lesz. Fizetni az elmúlt 12 év számláját...
ezért is küldeném orvbánnak malopcsynak és tolvaj bandájának a következő számot :  https://www.youtube.com/watch?v=sW3TAmHgMhM&list=PLH_E_TdlnHivfew5r2WN6wU4v7homkmpn&t=25s
máshogy tagolva leck mich am arsch (nyalják ki a seggem!)
Törölt felhasználó 2022. 10. 11. 16:47
Előzmény: #8069  geza77
#8071
Sok szerencsét, Géza.
zintan
zintan 2022. 10. 11. 16:46
Előzmény: #8069  geza77
#8070
Jól teszitek, svájc egy élhető ország minden tekintetben. A gyermekem is ott él 3 éve. Előtte németbe volt 3 évet, de az közel sem olyan jó. Sv-ban közel dupláját keresi, igaz a lakhatás és a kaja kicsit drágább. De át lehet menni németbe bevásárolni, és áfát is vissza lehet igényelni a határon. Szóval hajrá srácok ! :)
geza77
geza77 2022. 10. 11. 14:35
Előzmény: #8067  Stiv
#8069
már én is beadtam kint az önéletrajzomat... elég volt!!! több ismerősöm is van, ma épp egy vidéki 8 fős vállalkozó hívott fel és mondta, h irány svájc... A kilátástalan, reménytelen jövőkép miatt sem a vállalkozni vágyóknak, sem a fiataloknak nincs itt maradásuk... mi motiválja az embereket? hogy nem fognak éhen halni, ha 2 helyett dolgoznak?
Stiv
Stiv 2022. 10. 11. 14:31
Előzmény: #8066  geza77
#8067
Mindenki hülye csak mi előzünk a kanyarban...Az állandó forintesés miatt a fiatalok elmennek külföldre dolgozni és ezért a kormány a felelős........
geza77
geza77 2022. 10. 11. 14:18
Előzmény: #8065  Stiv
#8066
Stiv
Stiv 2022. 10. 11. 14:09
#8065
Tovább kell emelni az alapkamaton, még 2-3% - ot legalább....Már valamit kellene csinálni, minden kereskedési  napra jut 2 forint esés...3 hete 400 alatt voltunk...
.
EURHUF 429 felett.....De csodás....
Stiv
Stiv 2022. 10. 11. 10:24
#8063
Az Orbán-kormányok ideje alatt háromszorosára nőtt az Ausztriában dolgozó magyarok száma
.
Jellemző a kivándorlás is: sosem dolgozott még annyi magyar például Ausztriában, mint amennyit idén júliusban az osztrák társadalombiztosítás adatbázisában nyilvántartottak: közel 114 500 magyar munkavállaló volt ekkor a szomszédos országban ekkor, míg 10 évvel korábban ez a szám éppen csak meghaladta a 40 000 főt.
https://piacesprofit.hu/cikkek/gazdasag/az-orban-kormanyok-ideje-alatt-haromszorosara-nott-az-ausztriaban-dolgozo-magyarok-szama.html?oldal=2&utm_source=rss&utm_medium=referral
Stiv
Stiv 2022. 10. 11. 10:13
#8062
Infláció: jövőre még rosszabb is lehet a helyzet...Az elemzők szerint 2023 is még nehéz lesz.
.
Továbbra is egyre szélesebb körben érzékelhető az erőteljes árnyomás: a fogyasztói kosár 140 főbb termék- és szolgáltatáscsoportját nézve már 61 esetben haladja meg az éves bázisú áremelkedés a 20 százalékos ütemet, vagyis a fogyasztói kosár 44 százalékáról beszélünk. Az infláció a fogyasztói kosár 75 százalékában pedig már magasabb, mint 10 százalék.
.
A mai adatok fényében az idei éves átlagos infláció elérheti a 14 százalékot. Jövőre akár ennél is magasabb, 15 százalék körüli lehet az átlagos árszínvonal emelkedése. Rendkívül magasan zárhat az infláció az év végén, ami igen jelentős áthúzódó hatással bír a 2023-as átlagos inflációs mutatóra - véli Virovácz. 
.
A monetáris politikának a nagyobb gondot most a forint folyamatos gyengülése okozza, amely áttételesen tovább növeli a jövőbeli inflációs nyomást. A jegybank várhatóan tovább dolgozik majd a monetáris transzmisszió javításán és a likviditás szűkítésén.
https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/dragulas-ksh-aremeles-inflacio-makro.761338.html
Stiv
Stiv 2022. 10. 11. 10:10
#8061
Hétfőn este megjelent a Magyar Közlönyben az a négy, valamint további két kormányrendelet, amelyeket a kormány azért léptet hatályba, hogy hozzáférjen az európai uniós támogatási pénzekhez.                          A Magyar Közlönyben hivatalosan a következő jogszabályok jelentek meg:
  • 2022. évi XXVII. törvény Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről;
  • 2022. évi XXVIII. törvény Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes törvények módosításáról;
  • 2022. évi XXIX. törvény Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosításáról;
  • 2022. évi XXX. törvény Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításáról;
  • 382/2022. (X. 10.) Korm. rendelet A közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről szóló 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendelet módosításáról; valamint
  • 383/2022. (X. 10.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről.

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek