Topiknyitó: Törölt felhasználó 2015. 08. 13. 18:30

Klímaváltozás  

A brit kormány lecsap a palagáz-kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokra



A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.



A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.



A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
upgrayeddAKS
upgrayeddAKS 2015. 11. 11. 12:09
Előzmény: #635  pitcairn2
#640
"a talajszonda esetében is fal- vagy padlófűtés kell... "

...vagy pedig mélyebbre kell fúrni :)
Én amúgy abból indultam ki, amit az amcsi közkönyvtárak, iskolák és (néha) kórházak alkalmaznak. Most nem akarom megint előkeresgélni, de volt egy részletes táblázatom, amiben a lefúrt mélység is benne volt, teljesítmény, stb.
Abban kb. 10 m volt a módusz és nagyjából 60 m a medián. Nyilván felmérték, mekkora energia-igényük lesz, és ahhoz igazították a mélységet. Legalább is én mint nem iparági szereplő, "megfigyelő", laikus érdeklődő ezt gondolom. Ettől még lehet, hogy a 2000-es évek közepén megvalósított beruházásoknál a maiak jobbak ill. eltolódnak a talajkollektor irányába.
pitcairn2 2015. 11. 11. 12:05
Előzmény: #628  upgrayeddAKS
#639
kapsz ehhez egy linket is
link

pitcairn2 2015. 11. 11. 12:04
Előzmény: #628  upgrayeddAKS
#638
a geotermikus energiahasznosításhoz, minimum 50 méter mély talajszonda kell, de istenigazából 100 méter mélységtől indul be a buli

a geotermikus gradiens nálunk vmi 5 Celsius fok/100 méter mélység

pitcairn2 2015. 11. 11. 11:57
Előzmény: #628  upgrayeddAKS
#637
ezt írtad különben:

"hogy lenyomnak egy fémrudat mondjuk 10 m mélységig"

10 méter mélységben is a talajban tárolt __napenergiára__ építesz...

PS.: azt meg hiszi a piszi, hogy hagyni fogják a bányakapitányságok, hogy tízezrével létesüljenek több száz méter mély talajszondák az országban...

gondolom majd a vízbázis védelmére fognak hivatkozni meg hasonlók...
pitcairn2 2015. 11. 11. 11:44
Előzmény: #632  upgrayeddAKS
#636
megfelelő telekméret esetén a felső talajrétegben tárolt napenergiát hasznosító rendszerek a gazdaságosabbak

"Bár a köztudatban az terjedt el, hogy a függőleges talajszonda biztonságosabb, gazdaságosabb energiaellátást biztosít, mint a vízszintes talajkollektor, a megvalósult rendszerek adatai azt bizonyítják, hogy - szakszerű méretezés mellett – gyakorlatilag azonos COP értékű rendszerek létesíthetők belőlük. Ha rendelkezésre áll elegendő terület, nem a függőleges szonda tekinthető ma a legjobb megoldásnak, elsődlegesen magas telepítési költségei és drága engedélyeztetése miatt.

A vízszintes talajkollektoros rendszer kisebb családi házaknál is közel egymillió forinttal olcsóbb, mint az azonos teljesítményű függőleges szondásé. "

A föld, mint hőforrás
link

pitcairn2 2015. 11. 11. 11:37
Előzmény: #632  upgrayeddAKS
#635
a talajszonda esetében is fal- vagy padlófűtés kell...

"Érdemes továbbá észben tartani, hogy a Föld hõjét használó fûtési megoldások nem képesek akkora hõt termelni, ami elegendõ lenne radiátoros fûtéshez, így csak padló-, vagy falfûtésnél alkalmazhatók. Ebben az esetben viszont megfelelõ hõszigeteléssel kell ellátni az épületet, valamint az épület hõszükségletének felmérése sem árt."

link

summa summarum

szerintem a napenergiát hasznosító talajkollektoros rendszer az életképesebb

valószínűleg a __karbantartása__ is egyszerűbb, elvégre másfél méter mélyre nem olyan bonyolult leásni ha vmi félremegy...
pitcairn2 2015. 11. 11. 11:32
Előzmény: #632  upgrayeddAKS
#634
nem olyan egyértelmű az, hogy melyik a gazdaságosabb

pl. talajszondát igen bonyolult fúrni...

"Ott van rögtön az építési engedély. A talajkollektorhoz nem kell, viszont a talajszonda engedélyköteles, aminek elhagyása esetén súlyos bírságra számíthatunk. Szintén fontos észben tartani, hogy – mivel a talajszonda fúrása a mélyebb rétegekben lévõ ivóvízkészletben is kárt tehet – a területileg illetékes bányakapitányság engedélyére is szükség van."

link

elemes
elemes 2015. 11. 11. 11:29
Előzmény: #626  Törölt felhasználó
#633
az atomerőművek füstje.
upgrayeddAKS
upgrayeddAKS 2015. 11. 11. 11:22
Előzmény: #631  pitcairn2
#632
Benne bizony. Meg ez is:

"Kiváló új építésű házaknál, ahol a kollektorok fektetése könnyen megoldható és egy jól megtervezett felületfűtés esetén könnyedén és olcsón hűthetünk-fűthetünk egész évben. Régi épületek esetén, csak akkor alkalmazható, ha olyan alacsony hőmérsékletű felületfűtési rendszerünk van, amellyel alacsony fűtési előremenő hőmérséklettel (35-50°C) a leghidegebb napokon is ki tudjuk fűteni a házat. Más esetben a hidegebb napokon megnő a villamosenergia fogyasztásunk és olyan villanyszámlákkal számolhatunk, mellyel megtakarítást nem várhatunk."

Mondom én, hogy a hatásfok döntő jelentőségű. Hiába olcsóbb egy rendszer nyáron, ha mondjuk télen inged-gatyád rámegy. Nyáron meg persze, hogy jobban felmelegíti a talajt a Nap...
pitcairn2 2015. 11. 11. 11:10
Előzmény: #628  upgrayeddAKS
#631
de ez különben az eredeti linkben is benne volt:

"További jelentős megtakarítás, hogy a nyári hónapokban __hűtésre__ is használhatjuk a hagyományos Split klímával szemben __töredék áron__. Régi rendszer átalakítása esetén a hűtés-fűtés kombinációval tudunk gyors megtérülést elérni."

link

pitcairn2 2015. 11. 11. 11:02
Előzmény: #628  upgrayeddAKS
#630
Hőszivattyú - passzív hűtés
link

pitcairn2 2015. 11. 11. 11:00
Előzmény: #628  upgrayeddAKS
#629
az idézetedből inkább az jön le, hogy:

1. sokkal olcsóbb a kivitelezés
2. alacsonyabb hatásfokú a működtetés

ebből nem jön ki szükségképpen az, hogy "az üzemeltetése elismerten drágább"...

+ ezt __léghűtésre__ is lehet használni

ha egy passzívházzal párosítod akkor jóformán fűtőanyag-felhasználás nélkül is üzemeltetheted a házat...
upgrayeddAKS
upgrayeddAKS 2015. 11. 11. 10:47
Előzmény: #621  pitcairn2
#628
Ez kb. OK is, de én nem a felső néhány méterről írtam. Ez van amúgy a linkedben is:

"A talajkollektoros rendszer kialakítása kedvezőbb költségű, mint talajszondák vagy kutak fúrása. Ezzel szemben hőforrás hőmérséklete nem olyan magas és állandó egész évben, mint fúrás esetén, így a rendszer hatékonysága valamivel alacsonyabb."

Tehát az üzemeltetése elismerten drágább. Mondjuk arra azért kíváncsi vagyok, hogyan hozzák ki jobban anyagilag azt, hogy a ház alapterületének kb. 3-szorosát kb. 1 m mélyen felássák annál, hogy lenyomnak egy fémrudat mondjuk 10 m mélységig, ahol gyakran még ásni/fúrni sem kell, csak kell egy "oszlopleverő gép", amivel benyomnak egy rudat a talajba. Egy hasonló mélységű ivóvíz-kút fúrása amúgy is kihozható kb. 50e-ből, akkor meg mire fel drága a talajszonda?
upgrayeddAKS
upgrayeddAKS 2015. 11. 11. 10:35
Előzmény: #623  pitcairn2
#627
Nem.
Arra utaltam, hogy a földhő lényegében a geotermikus folyamatokból ered, mint ahogy a lemeztektonikának is az az eredője.
Az, hogy vannak olyan berendezések, amik a Napnak a felső talajrétegre gyakorolt felmelegítő hatását aknázzák ki, az egy másik dolog. Te kb. 1 meg 2 méterről írtál, én meg előtte pár hsz.-szel 10-100 méteres intervallumról. Mivel sem gondolatolvasó nem vagyok, sem a jövőbe nem látok sajnos, így nem tudhattam, hogy ezzel az 1-2 m-rel fogsz előhozakodni. Amúgy megnézném én télen ennek a talajkollektoros hőszivattyúnak a hatásfokát, amikor a talaj lényegében 0 Celsius alatti, és (bár még ebből is nyilván ki lehet nyerni energiát, hiszen ez még mindig messze van a 0 Kelvintől) jó esetben 1-2 fokot sikerül kinyerni valószínűleg jó nagy áramfogyasztás mellett. (De megnézem majd, erről mit ír a gyártó...)
Törölt felhasználó 2015. 11. 11. 09:43
Előzmény: #625  elemes
#626
elemes
elemes 2015. 11. 10. 08:06
Előzmény: #624  pitcairn2
#625
pitcairn,

engem egyébként nem kell győzködnöd a szélkerekek okozta problémákról, egyébként sem tartom igazán perspektivikusnak (a szélkerék szél alatti olfalán több kilométeres örvénylő légáramlás van, amely jelentősen rontja az oda helyezett szélkerekek hatásfokát és növeli a mechanikai igénybevételét, tehát egy szélpark magányos szélkerék elméleti adatainál jelentősen gyengébben termel -- csak a befektetők ezt nem tudják).
pitcairn2 2015. 11. 09. 17:07
Előzmény: #622  pitcairn2
#624
jav.:

"a talajkollektoros hőszivattyú rendszer azonban a NAP energiájával működik: "

pitcairn2 2015. 11. 09. 17:06
Előzmény: #618  upgrayeddAKS
#623
ezzel a "szemantika, szintaktika" váltással arra akartál utalni, hogy nem ismered a talajkollektoros hőszivattyú által hasznosított energiaforrást? :)

"A Föld felszíni rétegeiben egész évben egyenletesen raktározódik __a Nap hőenergiája__. Ezt használja ki a talajkollektoros hőszivattyú. 1"

link

pitcairn2 2015. 11. 09. 17:04
Előzmény: #620  Bekre_Pal
#622
A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia

a talajkollektoros hőszivattyú rendszer azonban nem a NAP energiájával működik:

"A Föld felszíni rétegeiben egész évben egyenletesen raktározódik a __Nap hőenergiája___. Ezt használja ki a talajkollektoros hőszivattyú. 1,2 – 2 méter mélyen vízszintesen lefektetett csőrendszerrel vonja el a talaj hőjét."

Talajkollektoros hőszivattyú
link
pitcairn2 2015. 11. 09. 16:59
Előzmény: #618  upgrayeddAKS
#621
a talajréteg felső néhány méterében tárolt energiának __semmi köze__ sincsen a geotermikus energiához...

Topik gazda

aktív fórumozók


friss hírek További hírek