A brit kormány lecsap a palagáz-kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokra
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)
FÉL MÉTERREL NŐHET A TENGERSZINT EGY OLVADÓ GRÖNLANDI GLECCSER MIATT
Az északkelet-grönlandi gleccser egyre gyorsabban csúszik a tenger felé, és elegendő jég van benne ahhoz, hogy globálisan megemelje a tengerszintet
A Science című amerikai tudományos folyóiratban közölt jelentés szerint a melegedő óceánvíz miatt a Zachariae Isstrom gleccser vége 2012-ben elvált attól a mederkőzet-vonulattól, amelyen addig pihent.
A műholdas és a levegőből gyűjtött adatokra épülő tanulmány szerint a jégár gyorsabban csúszik lefelé, és egyre több jéghegy törik le róla, aminek következtében évente ötmilliárd tonnányi jég kerül az óceánokba.
Grönlandon elegendő jég van ahhoz, hogy több ezer év alatt teljesen elolvadva nagyjából hat méterrel növelje a globális tengerszintet. A grönlandi, az alpesi és az antarktiszi jégolvadás nagyjából 20 centiméterrel növelte az óceánok vízszintjét 1900 óta.
Az ENSZ klímabizottságának becslései szerint a globális tengerszint 26-82 centiméterrel növekedhet az évszázad végéig.
A gleccserek fogyása az elmúlt száz évben már elég közismert (felmelegedés persze nincsen), de a látványos változásnál többet hordoz magában egy különösen nagy gleccser esete Grönlandon. A Zakariás gleccser jelenleg évente 5 köbkilométernyit fogy (és a fogyás üteme egyre gyorsul). Ennek az egyetlen gleccsernek a víztartalma a föld óceánjaira szétterítve közel fél méter.
Egy ezzel szomszédos gleccser olvadása is felgyorsult a 2012-es mérések szerint, de ott az ütem lényegesen lassúbb (egy jég alatti hegy fékező hatásának köszönhetően), ezért az abban levő (kicsivel nagyobb) jégtömeg átszámítása tengerszint-emelkedésre csupán szenzációhajhászás lenne.
Törölt felhasználó2015. 11. 12. 18:30
#652
Óriásira nőtt az Antarktisz feletti ózonlyuk
Az Antarktisz feletti ózonlyuk nagysága megközelítette a 2006-os rekordméretet és már akkora, mint Észak-Amerika.
A különböző szabályozásoknak köszönhetően az ózonréteget romboló kemikáliák (klorofluorkarbonok; CFC-k) mennyisége csökkent a légkörben, így az ózonlyukak elkezdtek begyógyulni. A vegyszerek azonban nem tűntek el teljesen az atmoszférából - a tavaszi és nyári hónapokban (jelenleg nyár van az Antarktisz térségében) a pólusok környékére koncentrálódnak és ezzel évente szezonális ózonlyukak keletkeznek.
Októberben például az antarktiszi ózonlyuk területe elérte a 10 millió négyzetmérföldet (26 millió négyzetkilométert)
ami alig kevesebb, mint a kilenc évvel ezelőtti rekordnak számító 10,42 millió négyzetmérföld (hozzávetőleg 27,92 millió négyzetkilométer).
Az idei ózonlyuk formálódásáról a német űrügynökség, a DLR készített animációt, amely az augusztusi és október közötti időszak állapotváltozásait mutatja.
A kutatók úgy vélik, hogy a bolygónk déli pólusa felé áramló, szokatlanul meleg légáramlások tehetők felelőssé a jelenlegi helyzetért.
A földi légkör legalsó rétegében, a troposzférában az ózon az egészségre káros anyag, a szmog egyik összetevője, mely leginkább a nagy forgalmú városokat sújtja. Képes viszont bizonyos frekvenciájú ultraibolya sugárzást elnyelni, így jelenléte a troposzféra feletti sztratoszférában létfontosságú a földi élet védelme szempontjából.
én speciel leginkább a hagyományos ételemben vett geotermikus energiára mondtam azt, hogy versenyképtelen (forró levegő, termálvíz energetikai hasznosítása meg hasonlók)
az általad említett talajszondás hőszivattyúban sokkal nagyobb fantázia van mint ezekben
pl. a termálvízből kiváló vegyi anyagok lerakódnak a csövekben és viszonylag rövid időn belül ki lehet dobni mindent...
ill., ha nem sajtolod vissza a kitermelt termálvizet, akkor az lényegében súlyos környezetterheléssel együtt járó környezetszennyezés lesz (az efféle rengeteg oldott anyagot tartalmazó mélységi vizet vhogy nem csípik a halak)
pl. itt is ezt írják:
"A hévizek jelentős részénél az összes sótartalom, illetve a nátrium egyenérték százaléka meghaladja a felszíni vízfolyásokba és közcsatornákba szennyvízbírság nélkül
bevezethető terhelési határértéket"
A TERMÁLVIZEK KÖRNYEZETTERHELÉSI
ÉS GAZDASÁGI HATÁSA link
én is csak a felső talajrétegben tárolt napenergiára építő talajkollektoros hőszivattyúban láttam fantáziát, de nem hinném, hogy - összességében - nagyon versenyképes lenne a hagyományos fűtési rendszerekkel, mivel nem nagyon terjed a felhasználása
Törölt felhasználó2015. 11. 11. 13:03
Törölt hozzászólás
#649
Törölt felhasználó2015. 11. 11. 12:58
#648
Kevesebb gyerek születhet a klímaváltozás miatt
MTI2015.11.11. 11:281
A klímaváltozás valószínűleg hozzájárul az amerikai születési ráta folyamatos csökkenéséhez - állítják a szakemberek, akiknek előrejelzése szerint a század végére évente százezerrel kevesebb gyerek jön világra az Egyesült Államokban. link
A geotermikus gradiensben országon belül is szép nagy szórás van. Olaszo.-ban is vannak helyek, ahol 26, és van, ahol ennek kb. 1/10-e. Mo.- térképeket a geotermikus gradiensről még nem láttam, de biztosan akad olyan is. (Pár adatot majd kikeresek...) Termálvizet/hévizet is lehet 1000 m mélyről is felhozni meg 200 m-ről is.
"Mindent összevetve talán csak a hőszivattyúkkal nincs gond: lefúrsz a földbe, letolsz egy 10-100 m hosszú fémrudat (attól függően, hogy mekkora kapacitásra lesz szükség), és hőcserével megoldod a fűtést ill. a hűtést."
Mint előbb írtam, az amcsi adatokra támaszkodtam. Ha azóta van jobb, akkor OK. Ez esetben ma is tanultam valamit :)
Klímaváltozás
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)