A sors jóvoltából úgy alakult az életem, hogy egy ideje a családi háztartást, így a konyhát is nekem kell vezetnem…. , s ez így is marad az idők végezetéig…..
A lényeg: Segítsetek főzni!
Olyan recepteket várok Tőletek, amit saját kezűleg el is készítettetek!
Az én mai keverésem: Tárkonyos csirkemell
A csíkokra/kockára vágott kb fél kg filézett csirkemellet 1 db apróra vágott, dinsztelt vöröshagymán pirítom, párolom. Majd megszórom 1 ek szárított/friss morzsolt tárkonnyal, ízlés szerint só, bors. Rá egy ek mustár, egy kis doboz tejföl, egy ek méz, összeforralom, a végén egy ek 6% almaecet. A mustárral, ecettel óvatosan, ne legyen nagyon savanyú. Verzió: a tejfölözés előtt be lehet staubolni 1-3 ek liszttel, s mehet rá 0,5-1 dl víz. Így több és kevésbé folyós lesz a szaftja, nem csorog le a köretről.
Tálalni főtt tésztával, vagy nokedlivel, reszelt sajttal meg lehet szórni.
1./Nem szeretem az ellen..ellen... elleneket. A szabadságharcokat sem szeretem....
Én valamiÉRT(!!) szoktam dolgozni..., néha keményen.
2./A népszavazás pézbe kerül (sokba), úri huncutság, a demokrácia (farkas)bőrébe bújtatva.
3./Én is csípem a csípőset/atomerőset.
Szumma./ Indítványozom a közfelkiáltást/írást. Legyen a totyik neve ezentúl: édes-savanyú- CSÍPŐS !!!
Agyrém ez az egész,... :)))
Passzolom ezt a pénteket. Skótok, meg mindenki lenyugodtak. Megyek wellness-ezni, hosszú hétvégére... nem kell főznöm, svéd asztalos bőség... :))
Még az is érdekelne vaddisznópörköltbe a szokásos fűszereken kívül ki-mit tesz? Ezt a férfiak tudják szuperül elkészíteni úgyhogy mindenkitől szívesen fogadok tanácsot.
Sparhelt ügyedben először a kémény problémát kell megoldanod. Nem egyszerű. A kémény a lakóépületek egyik nagyon kényes gépészeti berendezése. Szélsőséges hőterhelések, statikus és dinamikus terhelések, vízelvezetés (savas), külső vízszigetelés, belsőépítészeti elem is. Egyszóval nem egyszerű a dolgod, ha nincs kéményed és újat kell építtetned. Ajánlom a Schiedel, vagy Leier kéményeket. + jó szakember szükséges a kivitelezéshez.
Régi sparhelt is javítható, ha a fém részeit csak esztétikai korrózió érte, s nincsenek átégve. A tűztér samottozható. A kereskedelemben lehet kapni samott lapokat, ezeket flexszel, kővágó koronggal szépen lehet a megfelelő méretűre alakítani.
Én vigyázok a tűzhelyemre, ezért minden nyáron a nagykormozás alkalmával javítom a samottozást. Az idén nyáron nagy felújításon esett át a drágám. A tűzterét a fent leírtak szerint újra samottoztam.
:)
Szia diki!
Hááát igen...! Azok a régi, igazi fából készült masszív bútorok...
:)
Nem, az én mérlegem nem hattyús. Stabil függőleges (egyensúlyi) pálcához viszonyítva áttételen keresztül a lengő pálca (mutató) mutatja a súly eltérést.
Ó azok gyönyörűek lehetnek!
Nekem nincs ilyen igazi érték....
Ami örökségből van, az a néhány bögre, egy ütött kopott mérleg szintén olyan ami mindenkinek volt, húzogatni kell a súlyt rajta(60-as évek) ám remekül működik. De ezek a kincseim! A nagyi bútort ha sikerül linkelnem akkor felteszem majd, mert az a büszkeségem...:)
Hmm...fejtett babot én is vettem.
Nálunk ma rakott zöldbab, meg holnapra töltött paprika készült.
Meg paradicsom és csemege ubi befőzés. Pihenésképp irok, már leszakad a lábam...:)
ui.:a Te portád is szivesen megnézném....:)
jó háziasszony vagy ezt már máskor is megállapítottam.
"A sparhelt hallatán legtöbbször egy lepukkant, szutyok konyhára/lakásra gondolnak az emberek."
70év alatti ismerőseim közül csak kettőnek van sparheltje, nos mindkettő nagyon gazdag, mondhatni milliárdos.
Ennyit erről....:)))
A 70 feletti rokonok pedig szintén rendelkezdek modern eszközökkel is. Csak szeretik a sparheltet, mert télen ez egyszerre fűtő és főző eszköz is. Szóval ne gondold h "csak" negatív előjellel lehet ilyesmire gondolni.
Klassz lehet a házatok, szerintem mi "rokon lelkek" vagyunk a nagyi féle háztartásvezetéssel.
Másik ilyen "mániám" a vaslábos....:))
De képzeld elmeséltem itthon h neked van stb.....
A férjem reakciója:
Igen az jó lett volna a konyhában. De hova raknád?!
Meg meg kell oldani a kályhacső kivezetést és szerintem újat kéne venni, azok a régieknek kiégett már a tűzterük, meg rozsdásak.
És már arról beszélt h szerinte mennyiből lehetne megoldani!
Szóval lehet h lessz egy sparheltem...:)))
Tényleg ha már Te ilyen tapasztalt vagy ez ügyben, kikérném a véleményed. Nekem a nagyi sparheltje teljesen jó volna, vagy egy régi. A króm rozsdásodását meglehet javítani, de gondolod a tűztér kiéghetett...?!
Vagy esetleg egy új nem füstöl-kormol annyira...?!
Mert ha ilyen problémák nincsenek nekem szimpatikusabb a régi.
Látom ti is értékelitek a régi idők dolgait. Tőlem is többször kérték a diófából készült, ötszirmú virágot formázó félsülködőtükröt és a kétajtós szekrényét. Imádom őket. Miután többször rám jön a rendezkedés odacsődítek pár embert, mert irdatlan nehezek, igazi fa. A lakás fele része a múlt, a felső rész a modern világ. Akartam már kérdezni, hogy neked is a hattyút ábrázoló mérlegkaros mérleged van? Mai menü: fejtett bableves, rakott krumpli házi kolbásszal. A májkrémet én is elkészítem, de lehet megpróbálom nyúlmájból, az külön el van téve.
Szia emerald!
A sparhelt hallatán legtöbbször egy lepukkant, szutyok konyhára/lakásra gondolnak az emberek. Pedig a franciáknál (azt hiszem ők mérvadók a konyhában is) teljesen elfogadott ez a konyhai sütő-főző berendezés. Pl: link Nálam nem ilyen van, hanem magyar Salgó tűzhely. Új építésű, tornácos, parasztház jellegű, a mai építési technológiákkal készült családiház konyhájában jól megfér egymás mellett a sparhelt, a villany főző, a kiegészítő padlófűtés, drága nagyim cca 100 éves kredence és a modern eszközök/bútorok.
A sparhelt a kölök korombeli hangulat utáni vágyam miatt kikerülhetetlen volt...:)
Anno, ikerházunk konyhájába szerettem volna én is egy sparheltet, na de idehoztam már a nagyim 50-es évekbéli konyhabútorát a modern mellé.
Az én drága uram hagyta is mivel akkoriban halt meg a nagyi, tudta mennyire szerettem és ez egy kötődés volt.
Na de egy sparhelt?!
Hát kémény sincs a konyhában, kicsi is ez a konyha, hát hova rakjuk?! mondta Ő.
Na jó, gondoltam, rendes tőle hogy legalább azt a dohos szagú, ütött kopott konyhabútort elviseli nekem, a sparheltről lemondtam.
Kár volt!
A konyhabútort felújítattuk, természetesen már nem dohos, sőt gyönyörű!
Nem nagyon van vendégünk aki meg ne csodálná(nem mert valami különleges, hanem: nekünk is volt ilyen, nosztalgiáznak) és már a férjemnek is tetszik....:)
A sparheltet is megkedvelte volna, szereti rakni a tüzet, meg ha finomak készültek volna rajta....
Libamájkrém:
A hízott libamáj mellé, sütéskor teszek 1-2db csirke vagy pecsenyekacsa májat, a testháj "tepertő" kockáit is hozzáadom, ha az nem elég egy kis zsírt is.
Ez is turmixba megy mind.
Elég libamáj ízű lessz így is, de nem egy anyagi csőd mégse.
Meg hát én imádom hidegen vékonyan felszeletelve a libamájat pirítósra kenve, hagymával, csemege uborkával, tehát nagyobbrészét inkább csak simán zsírjában rakom el. Sokáig eláll-na ha megmaradna...:)
Fontos:
A tepertőt aranybarnára kell sütni, és aki bizonytalan h a zsírjából minden csepp víz elpárolgott, óvatosan figyelve nehogy megégjen sütheti még az "üres" zsírt mert így áll el sokáig.
Na és a köret!
Ej de szétszórt vagyok....::D
Főzünk sósvízben krumplit, majd ha kiszedtük a húst, tepertőt, üvegekbe a zsírt, nem tesszük mosogatóba a lábost!!!
Hanem az alján ragadt kis tepertődarabkákra, (pár csepp zsír is marad benne akaratlanul is) öntjük a meleg krumplit, megsózzuk és abban törjük össze. Picit várunk majd pár perc múlva jól felkaparjuk az edény alját-oldalát bele a krumpliba.
A férjem mikor elősször ette, felkiálltott ez szenzációs és utoljára a gyerekkorában a nagymamája csinált ilyen krumplit.
Ne próbáljon meg senki sót belerakni, mert nem lessz ropogós a tepertője, hanem ragadni fog.
Ám el fogtok ámulni hogy a hús íze mégsem lessz sótlan!
Fedő alatt közepes lángon forrásig melegítjük majd kis lángon kb egy 1-1,5 órát fedő nélkül éppen csak rotyogtatjuk.
Mikor a tepertő elkezd halványsárgás színt kapni, ami még messze van a késztől, akkor a húst ki kell szedni egy jénaira, vagy tepsibe kevés zsírt egy két kanálnyit(amiben főtt) aláteszünk.
Addigra a hús olyan omlóssá válik h szinte leesik a csontról.
Nekem néha le is esett, darabokban halásztam ki a tepertő mellől...:)
Ezért sütöm át a bőrét inkább sütőben.
Vagy megy azonnal a sütőbe pirítás céljából, vagy le kell fóliázni és megy hűtőbe mert akár egy nap múlva is készre lehet sütni.
Kb 200fokon 20-25 percre. Sütés előtt már lehet sózni, de nem kell nagyon.
A tepertő pedig sülhet míg pirosas nem lessz, kivételkor még puha, de mire kihül ropogóssá válik.
Ha leméritek egy azonos térfogatú bolti ill. A magatok által sütött tepertőt, azt tapasztaljátok h a bolti 2-3x nehezebb.
Mert nagyon sok zsír maradt benne! Pedig ez se lessz "száraz" csak nem kell zsírba harapni....:))
Ebből a mennyiségből lessz kb 2,5-3 üveg zsír, négy embernek ebéd, meg egy kis tepertető.
Ha valami nem érthető, vagy furcsa kérdezzetek bátran....:))
Konfitált liba/kacsasült mondják a franciák,
avagy libasült, tepertő, libazsír lábosban, nagyitól egyszerre készítve....:)
Ezt az ételt gyakorlott és kezdő háztartást vezetőknek is ajánlom, mert ha betartjátok az útmutatást lehetetlen h ne sikerüljön.
Viszont mennnyei!
Ugye így ősszel, télen jól jön ha van zsír, tepertő, amit rögtön megjegyeznék ahogy én készítem nem hizlalóbb mint egy szalámis kenyér! Az hogy mindez egy vasárnapi ebéd "mellékterméke" további haszon...:)
A hús, ki mit szeret, liba/kacsa mindegy. Ám bármely részét meg lehet így sütni, nem csak a drága combokat. Például én előnyben részesítem a szárnytövet. Ezek úgy néznek ki mint valami mini combok, de árban harmada annak.
Tehát jó nagy lábas kell hozzá.
Én egy ikeás vas magasfalú lábasban készítem.
Veszek kb 1-1,5kg húst, kb 2kg bőrös hájat
DE aki nem akar háj toklászolással kínlódni, az vegyen szép testhájat, így ugyan alig lessz tepertője, de legalább nem megy el a kedve az egésztől.
Tehát a mosott áttoklászolt hájat nem túl apró kb 5x5-ös kockákra vágom, bedobok egy adagot a lábasba majd erre megy a hús.
A maradék háj a tetejére kerül és mivel vizes volt mind csak 1-2dl vízzel öntöm fel.
Nincs se fűszer, se só, se semmi rárakva!
édes-savanyú
Sziasztok!
A sors jóvoltából úgy alakult az életem, hogy egy ideje a családi háztartást, így a konyhát is nekem kell vezetnem…. , s ez így is marad az idők végezetéig…..
A lényeg: Segítsetek főzni!
Olyan recepteket várok Tőletek, amit saját kezűleg el is készítettetek!
Az én mai keverésem: Tárkonyos csirkemell
A csíkokra/kockára vágott kb fél kg filézett csirkemellet 1 db apróra vágott, dinsztelt vöröshagymán pirítom, párolom. Majd megszórom 1 ek szárított/friss morzsolt tárkonnyal, ízlés szerint só, bors. Rá egy ek mustár, egy kis doboz tejföl, egy ek méz, összeforralom, a végén egy ek 6% almaecet. A mustárral, ecettel óvatosan, ne legyen nagyon savanyú. Verzió: a tejfölözés előtt be lehet staubolni 1-3 ek liszttel, s mehet rá 0,5-1 dl víz. Így több és kevésbé folyós lesz a szaftja, nem csorog le a köretről.
Tálalni főtt tésztával, vagy nokedlivel, reszelt sajttal meg lehet szórni.
Jó étvágyat!