Csak idő kérdése, hogy a Bitcoin elsöpri a pénzügyi rendszert?  

Gyorsan hozzáteszem, még mielőtt bárki félreértené: én egyáltalán nem a Bitcoin mellett foglalok állást, nincs is amúgy. A Bitcoint speki szemmel tartom jó sztorinak. A technológiát magát pedig közgazdaságilag életképes alternatívának egy jövőbeli pénzrendszerben (ami vagy teljesen ezen alapul, vagy legalábbis értelmezhető részt vesz ki belőle egy vagy több ilyen virtuális pénz).

"Az ostoba tömeghatásoktól."

Mesélj. Hogyan védi pl. a törvény a Ft-ot a tömeghatásoktól? Ha most összeszakadna a világ (durvábban, mint 2008-ban mondjuk), akkor miként védené?

""Elég gyenge a jelenlegi pénzre nézve a dolog, ha csak annyi szól mellette, hogy erre kötelezik a szereplőket..."
Az, hogy még valami kötelező, az nem szükségszerűen rossz."

Félreértettél. Én arról beszéltem, hogy egy - bármikor átírható - törvény általi kényszer, az nem egy az eszköz jellegéből fakadó közgazdasági előny. Hanem egy - akár könnyen múló, emberek által deklarált - állapot. Lásd aranystandard vs. jelenlegi pénzrendszer. Akkor pontosan ugyanez a vita lezajlott az aranyhoz kötött pénz és az e nélküli hitelpénz vitájában.

Azt értsd meg, hogy minden pénz mögött végső soron a bizalom áll.

"Nem teljesen így van ez. Egy nemzeti valutát a törvény is védi"

1. Mitől védi? A piactól? Ugyan már. Akkor mitől is?
2. Törvény... - amit bármikor, akár 1 nap alatt, akár visszamenőleg megváltoztathatnak.

"Mégha esetleg valakinek nem is teszik a dolog attól még a nemzeti valutát kell használnia az adott országban."

Igen, ez igaz. A törvényi kényszer lépéselőny a jelenlegi pénznek egy virtuális pénzzel szemben. De ha ez nincs már...? Vagy ha a virtuális pénz már annyira elterjedt, hogy még így is jobban megéri a szereplőknek abban elszámolni...? Itt most a jelenlegi pénzrendszer vs. virtuális pénz elvi, közgazdasági előnyeit/hátrányait akarjuk összemérni. Elég gyenge a jelenlegi pénzre nézve a dolog, ha csak annyi szól mellette, hogy erre kötelezik a szereplőket... Egy időben kötelező volt azt is vallani, hogy a Föld lapos.

"Abból, amit eddig írtam azt hittem, hogy világos. A Bitcoin mögött nincs semmi csak bizalom. Az új virtuális pénzek megjelenésével ez a bizalom más virtuális pénz mellé állhat, hisz az internetes hívő szabadon és függetlenül dönthet így, hogy mire pazarolja a bizalmát."

Ez pontosan igaz a jelenlegi pénzekre is... Bizalom az alapja és a pénzt birtokló dönthet.

"a függetlenség és a szabadságban hihetetlen kockázat is vannak."

Pontosan mik is?

"Ha a bizalom az, ami a pénz mögött van, akkor milyen előnye virtuális pénznek a sok hátránya mellett?"

Minden pénz végső soron a bizalomtól függ. Ebben nincs különbség a mai pénz és a virtuális pénz között. Csakhogy a mai pénzek értékét befolyásolja a politika, a pénzmennyiség, stb. Ezek többletkockázatok a mindezektől független, véges virtuális pénzhez képest.

"a virtuális pénzek sikere a ostoba tömegszimpátiától függ"

MINDEN pénz értéke végső soron ettől függ.

"Ha elolvasod az idézeteket, akkor nyilvánvalóvá válik hogy a Bitcoin bizony a tipikus példája annak, mikor egy pénz értéke az emberi bizalomtól függ."

Minden pénz értéke, funkcióinak betöltése a bizalomtól függ. Egy virtuális pénz mögött semmi nincs, csak a bizalom.

Szerintem valamit félreértettél abból, amit írtam.

"Nem a penz mikentje a garancia arra, hogy az emberi termeszet megvaltozik. A penz csak egy eszköz."

Igen. Csak nem mindegy, hogy ez az eszköz függ-e az emberi természettől, vagy nem. Az emberi természettől való függés pedig a bizalmon keresztül a pénz értékét és funkcióinak szerepét rontja. A jelenlegi pénzek függenek. Egy bitcoin szerű virtuális pénz nem függ. A mai pénzeknek nem csak a használatukban mutatkozik meg az emberi természet (mert az világos, hogy a virtuális pénznél is így lenne), hanam az eszköz tulajdonságaiban magában is (értékteleníthető, hígítható - ezt nem lehet megtenni egy jó virtuális pénzzel).

Megint megjegyzem: én ilyenkor általában a technológiáról beszélek (virtuális pénz) és nem konkrétan a bitcoinról.

"De ez nem előny akkor. Mert nem valami minőségi előnyről van szó, ami valami olyanból fakad, amit a másik nem tud behozni vagy lefaragni, hanem pusztán egy adminisztratív állapot adja a különbséget. Én nem a különbségre voltam kiváncsi, hanem az előnyre. Különbség van, de előny sajnos nincs."

És miért nem az szerinted? Ez a legfontosabb kérdés, a 2. ebből következik.

"De ez is csak egy adminisztrativ elony, amit akarmikor lehetne mas penzek eseteben is behozni."

Persze, lehetne, mindent lehetne. A politikusok lehetnének nem korruptak is, de azok, a bankok lehetnének nem ennyire nyerészkedők, hanem hosszabb távra tekintők, de nem azok. Mert mindenhol ember van, aki kapzsi. A virtuális pénz mögött viszont nem áll semmilyen ember, döntés, tehát végső soron minden ilyen kockázattól mentes.

"Nem azért nem olvastam el, mert nem akartam, hanem mert nem tudtam. "
Szívesen bemásolom a két írást:

"A virtuális ezüst

2013. december 02. hétfő, 17:25
/
Fizikus

A bitcoin 2009-es megjelenése óta gyakorlatilag bárki kreálhat új decentralizált virtuális devizát. Persze tudni kell hozzá programozni, de semmi forradalmit nem kell kitalálni, a technológia adott. A bitcoin bányász programjába (ami nyílt forráskódú) csak egy kicsit kell belepiszkálni, és kész is van az új pénznem, már csak rá kell venni az embereket, hogy használják. Az utóbbi 1-2 évben meg is jelent több tucat különböző virtuális deviza.

Egy részük eleve csak azért készült, hogy az alkotója egy pénznem atyjaként tarthassa magát számon, az mégiscsak menő, még ha érdemit a technológiához nem is tesz hozzá az illető. Azonban vannak komoly próbálkozások is, melyek célja a bitcoinnál optimálisabb pénz létrehozása.

A bitcoint manapság gyakran hasonlítják az aranyhoz, hiszen sok közös tulajdonságuk van: limitált összmennyiség, oszthatóság, bányászni kell (még ha a bitcoin esetében ez egészen mást is jelent, mint amit megszoktunk). Ha a bitcoin a virtuális arany, akkor a virtuális ezüst neve litecoin. Piaci kapitalizációját tekintve ez a második számú decentralizált pénz, a jelenleg forgalomban levő litecoinok összértéke közel 750 millió dollár (a bitcoin esetében 12 milliárd körül járunk).

Működését tekintve a litecoin nagyon hasonlít a bitcoinhoz: bányász program telepítésével lehet bányászni, e gépek hálózata végzi a litecoin tranzakciók hitelesítését, és virtuális pénztárcában tartható. A különbség egyrészt az, hogy az utalások gyorsabban átmennek, átlagosan 2,5 perces ciklusokban történnek az elszámolások (bitcoinnál ez 10 perc), másrészt a bitcoinhoz képest négyszer szaporábban keletkeznek, vagyis a végső összmennyiség is négyszer annyi lesz belőle, egészen pontosan 84 millió. Vagyis inkább kisebb fizetések végrehajtására tervezték, amikor számít az extra gyorsaság. 2011-es indulása óta eddig kb. 23,5 milló litecoin keletkezett.

Mindez azonban nem tűnik lényeges különbségnek, és valóban, az igazi újítás nem is ez. A bitcoin tranzakciók hitelesítését végző bányász program ideje túlnyomó részét ún. hashek számolásával tölti. Az a probléma, hogy erre a feladatra célhardver készíthető. Ez egy olyan eszközt jelent, ami erre van optimalizálva, semmi mást nem tud, de azt nagyon, csak úgy hasítanak rajta a hashek. De miért is baj ez?

A bitcoin tranzakciókat a bányász gépek hitelesítik. Bárki futtathatja a bányász programot, és az összes tranzakciót ellenőrzi az összes bányász. Lényegében a hálózat azt a tranzakciót fogadja el hitelesnek, amit a többség elfogad annak. Ha valakik csalni próbálnak, azt a többség nem fogja hagyni. Fontos, hogy minél több bányász legyen, hiszen annál nehezebb csalni. Ha viszont csak drága, kizárólag erre a célra használható, speciális célhardverekkel lehet hatékonyan bányászni, akkor azt csak relatíve keveseknek éri meg üzemeltetni. A bányászás koncentrálódik, így pedig a csalás viszonylag kevés ember összefogásán múlna.

A bitcoin bányászás egyelőre túl jó biznisz ahhoz, hogy ez mostanában gondot okozzon. A bányászok sokan vannak, hiszen ők kapják az újonnan keletkező bitcoinokat. Később azonban egyre kevesebb bitcoin keletkezik majd, tehát egyre kevesebbeknek lesz kifizetődő a bányászás, koncentrálódnak, és a csalás lehetősége reálissá válhat. A litecoin erre a problémára nyújt elegáns megoldást. A litecoin bányászok ún. scrypt algoritmust futtatnak, melyek a számítógép egyetlen erőforrásából igényelnek sokat: memóriából. Tehát nem építhető hozzá drága célhardver, így az egész probléma fel sem merül. Ugyanakkor ne felejtsük el, a bitcoin esetében is még sok-sok év, talán évtized, amíg mindez baj forrása lehetne.

A bitcoin szárnyalását végignézve többeknek támadhatott az az ötlete, hogy addig kell megvenni tetszőleges decentralizált pénzt, amíg fillérekért kaphatóak. E stratégiát játszók száma az utóbbi napokban elérte a kritikus tömeget, ami jól látható e pénzek, többek között a litecoin árfolyamán is. Egy hónapja még 2,5 dollárt kértek érte, majd néhány nap alatt az ára megközelítette az 50-et (közel 20-szoros emelkedés!), most 30 felett tanyázik valamivel. Egészen elképesztő, sokkal durvább teljesítmény, mint amit a bitcoin valaha is produkált. Hasonlóan alakult több másik decentralizált pénz ára is.

A bitcoinnal kapcsolatban egyáltalán nem vagyok biztos, hogy lufi-e vagy sem. A többiek viszont már egyértelműen annak tűnnek. Ezeket a pénzeket sehol sem fogadják el fizetség gyanánt, egyetlen nagyobb piacon sem kereskednek velük, csak kisebb, gyanúsabb hátterű (pl. orosz) tőzsdéken. A legfontosabb pedig, hogy nincs mögöttük az a hatalmas közösség, ami a bitcoin mögött ott áll. Nyilván ezekben a tényekben idővel változás történhet, és akkor majd újra kell értékelni a helyzetet, például régebben felröppentek olyan hírek, hogy a litecoint bevezetik a bitcoin mellé valamelyik vezető tőzsdére. De akkor is, ha semmi sem változik, ezt a lufit is még sokáig fújhatják."
(privatvagyonkezeles.hu)

A második cikk:

" Az ideális pénzrendszer 2. – Kockázatra kényszerítve

2014. február 07. péntek, 11:25
/
Fizikus

Az ember már csak olyan, hogy amíg nincs baj, addig nem szeret gondolkodni. Sokkal inkább hajlamos a krach beütése után kitalálni, hogy korábban mit rontott el. Például a nagy gazdasági világválság során Amerikában a bankok között több lépcsőben végigsöprő csődhullám azok körültekintőbb szabályozása mellett jóval szelídebb lehetett volna. A bank veszélyes üzem: a forrás oldalon 90 dollár betét mellett nagyságrendileg csak 10 dollár (vagy kevesebb) saját tőke van. Vagyis ha ebből a pénzből kihelyezett hitelein 10 dollárnál többet veszít, akkor már nem tudja teljes egészében visszafizetni a betéteket, csődbe megy. Márpedig akkoriban ez tömegesen fordult elő.

Persze a káosz bekövetkezte után elindult a töprengés, vajon hogyan lehetne egy biztonságosabb bankrendszert felépíteni. Az 1930-as évek legmenőbb közgazdászai, a Chicagói Egyetem professzorai elő is álltak a megoldással, amely Chicago Plan néven vált ismertté. Javaslatuk szerint a bankrendszert ketté kell bontani egyrészt olyan bankokra, melyek a hitelezést végzik, másrészt olyanokra (és számunkra most ez a lényeges), melyek a fizetési forgalmat intézik. Ez utóbbiaknak teljes tartalékolásúaknak kell lenniük, vagyis ha valaki pénzt helyez el náluk, azt a bankok nem hitelezhetik ki. Végső soron tehát nem is veszíthetik el, abszolút biztonságosak lennének. Egyfajta pénzraktárként működnének, hogy a pénzt mégse otthon kelljen tartani. A számlavezetésért és a fizetési forgalom intézéséért pedig díjat számítanának fel.

Mindez a pénzügyi rendszer nagyon radikális átalakítását kívánta volna és a banklobbi elérte, hogy ne valósuljon meg. Helyette más elvek szerint bontották szét a rendszert: kereskedelmi és befektetési bankokra. Így legalább a bankok nem tőzsdézhetik el a betétesek pénzét. Ez is valami. Ugyanakkor a korábbiaknál talán kicsit kevésbé, de a bankbiznisz a mai napig veszélyes üzem maradt.

Mint ahogy ez a legutóbbi hitelválság során ismét bebizonyosodott. De mi is az alapvető probléma a bankokkal? Az, hogy csak akkor tudom a pénzem kezelését a manapság minimális elvárások szerint intézni (könnyen és gyorsan utalni, nem fizikai formában vesződni vele), ha azt bankba teszem. Még ha nem is bízom bennük, félek, hogy esetleg ügyetlenül hiteleznek és aztán nem tudják visszafizetni, oda kell adjam nekik a lóvémat. Nincs más választásom. A pénzügyi rendszer arra kényszerít, hogy partnerkockázatot vállaljak.

Ez a kockázat általában nem tűnik veszélyesnek, hiszen normál időkben a bankok többnyire nem mennek csődbe, ha pedig mégis, akkor arra az esetre ott van a betétbiztosítás. De mint azt az utóbbi évek eseményei megmutatták, ez nem mindig elég, nem csak valami harmadik világbeli diktatúrában tűnhet el a bankba tett pénz, hanem a fejlett piacokon vagy az EU-ban is. Az izlandi bankok brit vagy a ciprusi bankok orosz betétesei ezt pontosan tudják. Igaz, csak ritkán lesz baj, de akkor nagy, bankba tenni a pénzt bizony kockázatos.

A problémák újbóli felszínre törésével menetrend szerint elindult az agyalás arról, hogy mit rontottunk el, és hogyan lehetne jobban csinálni. Az egyik vonalon komoly elméleti munka folyt. Egy 2010-es IMF tanulmány (The Chicago Plan Revisited címmel) leporolta a Chicago Plant, és alaposan megvizsgálta, modellezte, hogy mi történne egy olyan világban, amiben a bankrendszer teljes tartalékolású lenne. Az eredmények szerint a gazdaság kevésbé ciklikus módon, stabilabban és erősebben növekedne, kisebb adósságok halmozódnának fel és az inflációs kockázatok is kisebbek lennének. Talán túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, ugyanakkor nem ártana jobban utánajárni a kérdésnek. Ez pedig egyáltalán nem történik meg, nincs rá motiváció, hiszen senki sem gondolja komolyan, hogy a közeljövőben alapjaiban meg lehetne változtatni a bankrendszert.

Egy másik vonalon viszont már konkrét, gyakorlati kísérlet indult a témában. 2009-ben egy tisztázatlan kilétű ember létrehozott egy újfajta virtuális pénzt, a bitcoint. Ennek részleteivel, működésével most nem fárasztanám az olvasót, régebben már írtam erről.

A bitcoin nem az eredeti elképzelések szerint, de végső soron megvalósítja a Chicago Plan teljes tartalékolású bankmodelljét. Mégpedig úgy, hogy nem is kell külön bankokat fenntartani a fizetési forgalom bonyolításához, ezt a szolgáltatást a pénzrendszer maga nyújtja számunkra. Úgy tudunk bitcoinokat tartani virtuális pénztárcánkban, hogy nem kell partnerkockázatot felvállalnunk (bankba tenni a pénzt), mégis képesek vagyunk könnyen, gyorsan és olcsón utalni vagy utalást fogadni. Nem csoda, hogy a bankrendszer nem rajong érte, hiszen a létét fenyegeti.

Természetesen a bitcoin semmire sem végső megoldás, jelen formájában nem lehet a bankok hosszú távon sikeres kihívója. Azonban egy működő és használható alternatíva, ami ösztönzőként hathat a bankok biztonságosabbá tételére vagy akár kijelölhet egy irányvonalat a pénzügyi rendszer reformjához."
(privatvagyonkezeles.hu)

Üdv: