Na próbáljuk meg ezt a topikot BUXnak és határidejének. Eros 12-13topikja teljesen kihalt, elavult, Eros befejezte a tradet. Sokan nem is tudják mi az.
Felminősítettek négy magyar bankot
2016. november 7. 20:09 english version
Magyarország múlt heti felminősítése után menetrendszerűen megérkezett a bankok felminősítése is: négy magyar hitelintézet adósbesorolását módosította felfelé a Moody's.
A magyar államadósságot múlt pénteken Baa3-ba, vagyis immár befektetésre ajánlott kategóriába sorolta át a hitelminősítő stabil kilátás mellett, így várható volt, hogy a bankok minősítését is felülvizsgálja.
A mostani átsorolások az alábbi bankok hosszú, illetve rövid lejáratú devizában denominált kötelezettségeinek különböző kategóriáit érintik:
MFB,
OTP Bank Nyrt.,
OTP Jelzálogbank Zrt.,
K&H Bank.
A ma közzétett minősítés nem érinti az Erste Bankot, az MKB Bankot, a Budapest Bankot és az FHB Jelzálogbankot sem. Utóbbival kapcsolatban a múlt héten tette közzé felminősítő véleményét az intézmény.
igazából bárki nyer usában, ricsinek nem lesz jó hír...
"Hillary Clinton győzelme után sokan eladhatják a papírjaikat, és árfolyamesés jöhet az egészségügyi szektorban. Ha Trump nyer, a hadiipari papírok árfolyama emelkedhet."
Vettem még Mtel-t !
Ma lehetetlen lesz nagyobb tételt
zárni, kitépni nem akarom a könyvet!
Holnap $ fogok venni!
Az új kereskedési stratégia első lépése: Nem kell sietni nem maradsz le semmiről legfeljebb kisebb a nyerőd!:
Később fogok nyitni és megpróbálom tovább
futtatni a pakkokat!
"MEGKÉRDŐJELEZHETETLEN A MAGYAR MODELL SIKERE
ÉVEKET KÉSETT, DE MEGÉRKEZETT A FELMINŐSÍTÉS · A VERSENYKÉPESSÉG NÖVELÉSE A KÖVETKEZŐ LÉPÉS
Matolcsy György
Az új magyar gazdasági modell eredményeit – a Moody’s felminősítését követően – immár a nemzetközi hitelminősítők is teljeskörűen elismerik. Magyarország 2016-ban újra a befektetésre ajánlott országok között szerepel mindhárom nagy hitelminősítő intézet értékelésében. Az ide vezető úton a költségvetési és a monetáris politikában is jelentős fordulatra, gazdaságpolitikai irányváltásra volt szükség. Ez tette lehetővé a növekedési fordulatot, és markáns javulást eredményezett a legfontosabb gazdasági mutatók, valamint az ország kockázati megítélésének alakulásában.
A nagy nemzetközi hitelminősítők behozták lemaradásukat, és mára egyhangúlag elismerik a 2010 után végrehajtott gazdaságpolitikai fordulat sikerességét. A hitelminősítők már a világgazdasági válság előtt, 2006-ban elkezdték rontani Magyarország adósbesorolását. Már ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy 2002 után a költségvetés túlzott költekezése és a háztartások devizában történő eladósítása árán mesterségesen magasan tartott növekedés fenntarthatatlanná vált.
A kétezres években a magyar gazdaságot az általános egyensúlytalanság, az állam és a családok szintjén is megfigyelhető túlzott eladósodottság és az adósságból fenntartott, majd pedig kifulladó növekedés jellemezte. 2002 és 2008 között átlagosan 61 százalékos munkaerőpiaci aktivitás mellett a költségvetés átlagosan 6-7 százalékos hiányból finanszírozta a gazdaság mesterséges növekedését. Mindez azt eredményezte, hogy Magyarország már a 2004-es uniós csatlakozástól kezdve túlzottdeficit-eljárás alá került, ami nyilvánvalóvá tette, mennyire elhibázott a költségvetési politika.
Ugyanekkor a magas jegybanki alapkamat, valamint az erős forintárfolyam a háztartásokat is a devizahitelek csapdájába terelte. Ez később egyéni és nemzetgazdasági szinten is a legsúlyosabb következményekhez vezetett. A külső eladósodásra építő gazdasági növekedés már 2006 után kifulladt. 2009-ben, a válság kibontakozásának évében a gazdaság az előző esztendőhöz képest 6,6 százalékkal visszaesett, a munkanélküliségi ráta pedig rövid időn belül két számjegyűre emelkedett.
ÉVEKET KÉSTEK A HITELMINŐSÍTŐK
A növekedési fordulat elérése érdekében a költségvetési politikában Magyarországnak nem megszorításra, hanem olyan strukturális reformokra volt szüksége, amelyek nem hagyományos eszközökkel egészültek ki. A hitelminősítők ugyanakkor – a „régi recept”, azaz a megszorítási politikába vetett hitük miatt – ezt még nem ismerték fel, így 2011–12-ben is folytatták hazánk leminősítését. Valójában ekkor már a válságból való kilábalás és a megelőző évek hibás gazdaságpolitikájának teljes körű megreformálása zajlott, de ezt a gazdaságpolitikai fordulatot a hitelminősítők csak az elmúlt hónapokban kezdték nyilvánosan elismerni.
Azt, hogy a hitelminősítők indokolatlanul sokáig késtek, nemcsak az évek óta jelentősen javuló gazdasági mutatók bizonyítják, hanem a nemzetközi tőkepiacok egyértelmű reakciója is. Magyarországra már az elmúlt években is sikeres országként és befektetési célpontként tekintettek a befektetők. Különösen fontos, hogy az a kockázati felár és kamat, amit a magyar államadósság megújítása után fizetni kellett, folyamatosan csökkent, és ma már a lengyel értékeknél is kedvezőbb, holott néhány évvel ezelőtt a két ország kiindulóhelyzete egészen eltérő volt.
A befektetők mellett az elemzők is elismerték a magyar gazdaságpolitikai fordulatok sikerességét. A hitelminősítők mégis 2016-ban jutottak el odáig, hogy hazánkat újra befektetésre ajánlott országként tartsák számon, miközben ez szakmailag már réges-rég indokolt lett volna. De lássuk, honnan indultunk, és milyen lépések vezettek a mai eredményekig!
ELKERÜLTÜK AZ ÖRDÖGI KÖRT
A 2010-es csapdahelyzet ismeretében a gazdaságpolitika új döntéshozói számára a két legfontosabb feladat az egyensúly és a növekedés helyreállítása volt. Fontos hangsúlyozni, hogy míg korábban vagy az egyensúly, vagy a növekedés elérése jelentette a dilemmát, a magyar gazdaságnak egyszerre mindkettőre szüksége volt. Az egyensúlyt nem megszorításokkal, hanem növekedésbarát reformokkal kellett megvalósítani.
Csak ezzel lehetett elkerülni a görög válságkezelési kudarcot, amellyel kapcsolatban később a Nemzetközi Valutaalap is beismerte, hogy hibázott az országra rótt túlzott kiigazítási kényszer miatt. Görögország ördögi körbe került, hiszen a túl sok és túl nagy mértékű megszorítás visszavetette a gazdasági növekedést, így a csökkenő adóbevételek következtében végül mégis romlott a költségvetés egyensúlya, ami újabb és újabb megszorításokhoz vezetett.
Az új magyar gazdaságpolitika azonban nemcsak hazánk eladósodottságának tartós csökkentését tűzte ki célul, hanem a reálgazdaság dinamizálását is. Ezt a kettős törekvést kezdetben azért volt nehéz elfogadtatnunk, mert a nemzetközi szervezetek által kínált „étlapon” nem létezett megszorításoktól mentes, egyensúlyjavító, de egyúttal növekedésbarát megoldás. Így kénytelenek voltunk saját „menüt” összeállítani, amely új, innovatív intézkedéseket tartalmazott a hazai gazdaságpolitika autonómiája és a politikai stabilitás megőrzése mellett. Az olykor nem hagyományosnak számító intézkedések kulcsszerepet játszottak annak a mozgástérnek a bővítésében, amelyre a közép-hosszabb távon ható, fenntartható növekedést biztosító strukturális reformok meghozatala érdekében szükség volt. A nem hagyományos reformoknak az egyensúly megteremtésén és a munkára ösztönzésen keresztül a növekedési kilátások javítását kellett elérniük. Ez vezethetett el a növekedési fordulathoz, amelyhez elengedhetetlen volt a fiskális és a monetáris politikai fordulat egyaránt.
ADÓSSÁGCSÖKKENTÉS: ÉLEN AZ UNIÓBAN
A költségvetési fordulat alapjait 2010 derekán egy 29 pontos akcióterv teremtette meg, amely arra volt elegendő, hogy a költségvetés hiánya a tervezett 7 százalékról 4,5 százalékra mérséklődhessen. A növekedési fordulatnak 2011-ben az első Széll Kálmán-terv adott újabb lendületet. Mivel korábban az adórendszer a munkavállalás ellen hatott, e téren mindenképpen gyökeres irányváltásra volt szükség. A magyar gazdaságpolitika alakítói számára egyértelmű volt, hogy az a leginkább növekedésbarát megoldás, ha az adórendszer a munkát terhelő adók helyett a fogyasztási adók irányába tolódik el. Magyarországon ez valósult meg a személyi jövedelemadó egykulcsossá alakításával, majd az adókulcs csökkentésével.
A költségvetés rendbetétele ugyanakkor további lépéseket is igényelt. Szükségessé vált a nagyobb teherbírású ágazatok (bankok, távközlési és energetikai cégek) fokozottabb bevonása a közteherviselésbe. A feketegazdaság mindeközben jelentősen visszaszorult, és az elmúlt évek gazdaságfehérítő intézkedéseinek következtében ma már úgy nő a költségvetés áfabevétele, hogy közben nemhogy nem emelkedik az áfakulcs, hanem egyre több alapvető termék került át a kedvezményes áfakulcs hatálya alá.
A felelős költségvetési politika lehetővé tette az államadósság finanszírozásának optimalizálását. A költségvetési egyensúlyt és a gazdasági növekedést egyaránt javító intézkedések hatására Magyarország 2013-ban kikerült a 9 évig fennálló túlzottdeficit-eljárás alól, és a költségvetés hiánya tartósan 3 százalék alá süllyedt. Ezzel összhangban az államadósság aránya 2011 után évről évre mérséklődött, 2015 végéig már összesen 6 százalékponttal. Az Európai Unióban ezen időszak alatt Magyarország volt képes egyedül csökkenteni minden évben az államadósságát.
A külső eladósodást felváltotta az államadósság stabilabb belföldi finanszírozása, ezen belül a lakossági állampapírok kaptak növekvő szerepet. Míg a devizában lévő államadósság aránya 2011-re 52 százalékra emelkedett, idénre ismét 30 százalék alá, a historikus mélypont közelébe süllyedt. Az egészségesebb adósságszerkezet kialakulásához a jegybank által 2014-ben indított Önfinanszírozási program is jelentős mértékben hozzájárult.
TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ LÉPÉSEK
A 2013 után bekövetkező monetáris politikai fordulat során a Magyar Nemzeti Bank nemcsak az inflációs cél biztosításához járult hozzá, hanem széles körben támogatta a gazdaságot is. Az MNB új vezetése – szakítva a korábbi hibás működési modellel – kreatív, célzott eszközöket vezetett be, amelyek megfelelő választ jelentettek a kihívásokra.
A fordulat részeként történelmi mélypontra csökkentett alapkamat több módon is kedvező hatást gyakorol a magyar gazdaságra. A jegybank Monetáris Tanácsa összesen 610 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre, amelynek köszönhetően az alapkamat historikusan alacsony szintre (0,9 százalék) került. A sikeres monetáris politikának köszönhetően – a korábbi évtizeddel ellentétben – napjainkban nem fenyeget a célértéket jelentősen meghaladó infláció. Az alapkamattal párhuzamosan a lakossági, vállalati hitelek kamatlábai is csökkentek, ezáltal olcsóbbá vált a hitelfelvétel és a törlesztés, ami segítette a gazdasági növekedést.
Másrészt az állampapírpiaci hozamok is mérséklődtek, amely jelentősen csökkentette az államadósság finanszírozási költségét. Csak ez a kamatmegtakarítás 2013 és 2018 között összesen mintegy 6 százalékponttal csökkenti a hiányt és a GDP-arányos államadósságot.
A mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása is a gazdaságpolitika alapvető céljának tekinthető, melyben az MNB, mandátumának megfelelően, aktív szerepet vállalt. A Magyar Nemzeti Bank által indított, hitelezést és növekedést támogató programok (növekedési hitelprogram, piaci hitelprogram) a kkv-k kedvező hitelhez jutását segítik elő, ami a gazdasági növekedésre is jótékony hatással van. Az elmúlt évek gazdasági növekedésének közel fele köszönhető a jegybanki programoknak.
Az MNB számos olyan lépést is végrehajtott az elmúlt években, amely a pénzügyi stabilitás elérését és a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálta. A lakossági devizahitelek teljes körű kivezetésére a Magyar Nemzeti Bank új vezetése alatt került sor. A jegybank által lehetővé tett és segített forintosítás 2014 őszén a lehető legjobb időzítéssel történt meg, ugyanis nem sokkal később a svájci jegybank feladta az addig érvényben lévő árfolyamküszöböt, amit a svájci frank jelentős felértékelődése követett. Ha ez a devizahitelek forintosítása előtt történt volna meg, ma akár 70 százalékkal is magasabb lenne az ügyfelek törlesztőrészlete. A forintosítás révén hazánk egyik legnagyobb pénzügyi kockázata szűnt meg, ami történelmi jelentőséggel bíró lépésnek számít.
A MAGYAR PÉLDÁT KÖVETIK
2013-tól a fegyelmezett, felelős költségvetési politika és az innovatív monetáris politika korábban nem látott összhangot teremtett a gazdaságpolitika két ága között, ez az együttműködés pedig megteremtette a növekedési fordulat lehetőségét. Az egyensúly vagy növekedés közötti választás már nem dilemma. A költségvetés egyensúlyba került, az egyenleg évek óta a maastrichti hiánycélnál is jobban alakul. Mindez a reálgazdaság növekedése mellett valósult meg: az elmúlt három évben a magyar gazdaság átlagosan 3 százalékot meghaladó ütemben növekedett. Idén a munkanélküliségi ráta 5 százalék alá süllyedt. A növekvő reálbérek következtében a belföldi forrásokra támaszkodó fogyasztás a reálgazdasági növekedés egyik fő hajtóereje lett.
A megteremtett egyensúly és a növekedési fordulat után a versenyképesség további erősítését kell előtérbe helyeznünk. Ehhez elengedhetetlen, hogy csökkentsük a versenyt korlátozó akadályokat a gazdaságban. Lengyelország jó példával szolgálhat hazánk számára, ők ugyanis akkor (a kétezres évek elején) valósították meg a szükséges versenyképességi reformokat, amikor Magyarországon megkezdődött az eladósodásra építő, fenntarthatatlan növekedési modell működése. A lengyel gazdaság visszaesés nélkül jutott túl a válságon, a gazdaság dinamikus bővülése pedig azóta is töretlen. A versenyképesség átfogó, több területre kiterjedő javulásával Magyarország is hasonló eredményeket érhet el. A tartós felzárkózás biztosításához azonban a gazdaság összes szereplőjére szükség van.
A szerző a Magyar Nemzeti Bank elnöke"
BUX index, BUX határidő, BÉT!
Ha valakit érdekel BUX Hajrá!