Erzsébetváros utcái elsüllyednek a szemétben, vizeletben és üvegszilánkokban. Építészeti értékeinket alkoholos mámorban úszó "bulituristák" pusztítják; gépjárművek, sokmilliós műemléki homlokzatok, kapuk megrongált maradványai köszöntik reggel a hetedik kerületieket egy-egy "GDP-növelő" átmulatott éjszaka után. Mindezen károk fedezésére született meg a felügyeleti díj intézménye, amit az éjfél után nyitva tartó helyektől szed az önkormányzat. Már ha beszedi…
Sajnos azonban mind a beszedés, mind a fizetési hajlandóság oly csekély, hogy 2018-ban a beszedett adó összege 18 millió forint volt(egy év alatt!), míg csak a takarítási költség a 800 millió forintot súrolja a kerületben.
Jó ez így? Kinek jó?
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2006. június 1-jén lépett hatályba, és komoly hatással volt többek között az üzletek éjszakai nyitvatartásának szabályozására, ugyanis kimondja, hogy
"a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartási rendjét rendeletben szabályozhatja."
A tárgykörben született rendeletek aztán vagy kiállták a Kúria Önkormányzati Tanácsának próbáját vagy nem, esetleg oda sem kerültek.
2013-ban, egy tövénymódosítással debütált az éjszakai nyitvatartáshoz kapcsolódó felügyeleti díj intézménye:
"a települési önkormányzat képviselő-testülete – a helyi sajátosságok figyelembevételével– rendeletben szabályozhatja a világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzletek 24 és 6 óra közötti nyitva tartásával összefüggő – a közbiztonság, illetve a köztisztaság fenntartásához kapcsolódó – többletfeladatokhoz igazodó összegű felügyeleti díjat."
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden, a világörökségi területen, és természetesen annak pufferzónájában, - melybe belső-Erzsébetváros túlnyomó része beletartozik, egy-két utcát leszámítva - működő, 24 órán túl szeszesital kiméréssel és árusítással foglalkozó kereskedelmi egység köteles felügyeleti díjat fizetni, melynek mértéke jelenleg 20Ft/fő/éjszakai nyitvatartási nap, amelyet a működési engedélyben vagy igazolásban meghatározott befogadóképesség szerint kell számítani, összege azonban nem haladhatja meg az üzlet éves korrigált iparűzési adóalapjának 0,5%-át.Mi is számít világörökségi területnek?A 2011. évi LXXVII. törvény 2. § 5. pontja szerint a világörökségi terület a világörökségi helyszín és annak védőövezete.
A világörökségi helyszín: az UNESCO Világörökség Bizottsága határozata alapján a Világörökség Jegyzékbe felvett, világörökségi címmel rendelkező – a törvény 1. mellékletében meghatározott – helyszín, amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület.
A világörökségi helyszín védőövezete: a világörökségi helyszín környezete, amely az UNESCO Világörökség Bizottságának határozata alapján a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékeinek sértetlenségét, illetve hitelességének védelmét biztosítja, és amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté,vagy jelölték ki, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, védett természeti terület, illetve a védett természeti terület védőövezete.
Sajnos azonban mind a beszedés, mind a fizetési hajlandóság oly csekély, hogy 2018-ban a beszedett adó összege 18 millió forint volt(egy év alatt!), míg csak a takarítási költség a 800 millió forintot súrolja a kerületben.
Jó ez így? Kinek jó?
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2006. június 1-jén lépett hatályba, és komoly hatással volt többek között az üzletek éjszakai nyitvatartásának szabályozására, ugyanis kimondja, hogy
"a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartási rendjét rendeletben szabályozhatja."
A tárgykörben született rendeletek aztán vagy kiállták a Kúria Önkormányzati Tanácsának próbáját vagy nem, esetleg oda sem kerültek.
2013-ban, egy tövénymódosítással debütált az éjszakai nyitvatartáshoz kapcsolódó felügyeleti díj intézménye:
"a települési önkormányzat képviselő-testülete – a helyi sajátosságok figyelembevételével– rendeletben szabályozhatja a világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzletek 24 és 6 óra közötti nyitva tartásával összefüggő – a közbiztonság, illetve a köztisztaság fenntartásához kapcsolódó – többletfeladatokhoz igazodó összegű felügyeleti díjat."
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden, a világörökségi területen, és természetesen annak pufferzónájában, - melybe belső-Erzsébetváros túlnyomó része beletartozik, egy-két utcát leszámítva - működő, 24 órán túl szeszesital kiméréssel és árusítással foglalkozó kereskedelmi egység köteles felügyeleti díjat fizetni, melynek mértéke jelenleg 20Ft/fő/éjszakai nyitvatartási nap, amelyet a működési engedélyben vagy igazolásban meghatározott befogadóképesség szerint kell számítani, összege azonban nem haladhatja meg az üzlet éves korrigált iparűzési adóalapjának 0,5%-át.Mi is számít világörökségi területnek?A 2011. évi LXXVII. törvény 2. § 5. pontja szerint a világörökségi terület a világörökségi helyszín és annak védőövezete.
A világörökségi helyszín: az UNESCO Világörökség Bizottsága határozata alapján a Világörökség Jegyzékbe felvett, világörökségi címmel rendelkező – a törvény 1. mellékletében meghatározott – helyszín, amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület.
A világörökségi helyszín védőövezete: a világörökségi helyszín környezete, amely az UNESCO Világörökség Bizottságának határozata alapján a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékeinek sértetlenségét, illetve hitelességének védelmét biztosítja, és amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté,vagy jelölték ki, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, védett természeti terület, illetve a védett természeti terület védőövezete.
A Fidesz rendbeteszi az országot
link