Dúl a brókerbotrány, mellyel kapcsolatban az MNB alelnöke a parlament gazdasági bizottságának keddi ülésén beszélt. Windisch elmondta, hogy mintegy 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki a Quaestor, mely ráadásul a Buda-Cashhez...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=211195
Szerintem sem járhatott a fiktív kötvények után kamat. Igazság szerint ezeket a kamatokat vissza kellene szolgáltatni azoknak, akik azt felvették, esetleg éveken keresztül, és azt a pénzt be kellene fizetni az Alapba. Viszont a kamatok fordulókor tőkésedtek és újabb kötvényeket vettek belőle, illetve vettek, ha éppen az valódi volt, nem vettek, ha fiktív volt, csak szerettek volna...
Ki lehetne talán ezt számítani.
Viszont aki kivette kamatokkal együtt a fiktív kötvényei után, az jóhiszemű jogalap nélküli gazdagodó, és ha felélte, nem követelhető vissza.
De áttételesen az állam is fog fizetni, mivel amit az alap (= bankok, pénzügyi szolgáltatók) nem tudnak behajtani a Q. felszámolását képező vagyonból + büntetőeljárásban lefoglalt vagyonból (2 különböző dolog), azt leírhatják az adóból, így kevesebb adó fog befolyni. Tehát az állam is részt vállal ebben.
"Egyébként a Quaestor esetében igy utólag nem tüntethette volna fel magát eladónak ha állitólag a Hruria kötvényét forgalmazza."
Ez jó nagy hülyeség megint. Nézz már utána az alapoknak!
Megismétlem, ha a Q értékpapírcégen keresztül OTP-t veszel a tőzsdén, akkor is a Q értékpapír lesz a szerződésedben az eladó. Ettől még az OTP részvénynek az OTP a kibocsátója, a papírral kapcsolatos jogviszonyod (kötelezettségek, követelések) vele áll fenn.
Törölt felhasználó2015. 04. 23. 15:04
Előzmény:
törölt hozzászólás
#8312
Igen, de ha az állam kártalanít, akkor az is közpénz = adófizetők pénze.
Csak a pereskedés esetén rájön még a kamat, a perköltségek, így az adófizetőknek még több pénzt kellene kifizetni. Kinek lenne ez jó?
Különben meg a bankok leírhatják az adóból, ami nem folyik be a Q. vagyonból + a büntetőeljárásban lefoglalt magánvagyonból, így áttételesen az állam fizeti majd meg - évek múlva - azt, amit nem tudtak behajtani. Csak nem kamatokkal, és nem perköltséggel növelten.
Megismétlem, ha a Q értékpapírcégen keresztül OTP-t veszel a tőzsdén, akkor is a Q értékpapír lesz a szerződésedben az eladó. Ettől még az OTP részvénynek az OTP a kibocsátója, a papírral kapcsolatos jogviszonyod (kötelezettségek, követelések) vele áll fenn.
"Akitől te általában veszed forgalmazója közvetitője az ügyletnek."
Ilyen jogilag nincs. A brokicég a bizományosi adásvétel eladója ha te részvényt/kötvényt veszel.
Így aztán az, hogy a te Q kötvény vásárlásodkor a Q értékpapír volt az eladó, abban semmi meglepő nincs, hiszen ezen a brokicégen keresztül vetted. Ettől még a kötvény kibocsátója a Hruria Kft volt.
Eddig egyebkent egyetlen elfogadhato ervet talaltam, a fiktiv kotvenyek vonatkozasaban. Nevezetesen fiktiv kotvenynek valoban nem lehet kamata. Ez megfontolasra kesztet, es bar kotvenyem nincs, de tovabbra is kiallok a becsapott, megtevesztett emberek mellett, meg akkor is ha penzugyi tudasuk hianyos volt. Kialltam a devizasok mellett is bar adossagom sem volt semmilyen formaba, es az o felelosseguk szerintem sokkal nagyobb volt sorsuk rosszra fordulasaban.
Arra nem képes hogy értelmesen válaszoljon igen v.nem látott szerződést.
Hrurián simán átugrik. Nem képes pénzügyi alapfogalmakat értelmezni.
De másoktól elvárná hogy rendelkezésekre törvényekre szabályzókra való hivatkozásokat értelmezzenek.
Tudod a figura csak a sajat szabalyai menten vitazik, a szabalyokat csak o modosithatja, megtanult par evtized alatt egy lecket, es azt unasig ismetelgeti. Amit megtanult az rendben van helytallo. Bajban akkor van ha az elet elter a sematol
150 milliárdnyi fiktív kötvényt sózott el a Quaestor
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=211195