Dúl a brókerbotrány, mellyel kapcsolatban az MNB alelnöke a parlament gazdasági bizottságának keddi ülésén beszélt. Windisch elmondta, hogy mintegy 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki a Quaestor, mely ráadásul a Buda-Cashhez...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=211195
"Magyarország a dematerializált értékpapírok szabályozása kapcsán korábban azt a megoldást választotta, hogy a tulajdonosi hozzárendelés a befektetési szolgáltatónál történik meg, ami azt jelenti, hogy az értékpapírokat nyilvántartó Kelernél a brókercégek, befektetési szolgáltatást nyújtó bankok a saját nevükön vezetnek számlát, s ezen csak a teljes, ügyfelek tulajdonában lévő értékpapír-állomány látszik, az nem, hogy ténylegesen melyik ügyfélnek mije van. Ez adott lehetőséget a cégeknek a csalásokra."
Gratulálunk a rendszerváltáskor 'jól átgondolt' liberális pénzügyi rendszert kidolgozóknak....majd az azt felügyelőknek...
kvázi MINDEN eddigi PSZÁF döntéshozót kéretik felelősségre vonni/megbüntetni ... (+ még a devizahitelek miatt is kaphatnának)...
...ez volt a liberális 'PIAC' mindent szabályoz elv... ami eleve magában rejtette a lopás kontroll nélküli lehetőségét...
...ki tudja hány cég csinál(t) ilyesmit még... sok éven át....
1. Olvasni tudsz-e? Mert amit linkeltél, NEM a BEVA, hanem még mindig az MNB nyilatkozata.
2. Nem kérdés, hogy a BEVA is ezen az állásponton lesz.
3. Ugyanakkor ezt itt senki nem vitatta, a vita nem ezen volt, tehát a fenti állításod is hamis (nem először fordul elő).
- A quaestoros ügyfelek helyzete összetettebb, mint a másik két szóban forgó brókercégnél lévőké: a létező 58 milliárd forint értékű kötvény után a Beva nem fizet kártalanítást, ezt vagy a Quaestor-csoport vagyonából kell visszafizetni, vagy felszámolás esetén a csoport vagyonából a felszámoló biztosnak kell majd megtéríteni.
- A Quaestor létre sem jött, nem létező kötvényei esetében más a helyzet: az MNB állásfoglalása szerint itt az ügyfeleknek a brókercéggel és nem a kötvény kibocsátójával szemben van követelése, így ennél a 150 milliárd forintos tételnél tehát a Bevának kell helyt állnia.
ORBITÁLIS ÉLETÖSZTÖN
Kósa Lajos elmondta Bolgárnak, hogy már korábban is az volt a véleménye, hogy hiba közpénzt magas kockázatú brókercégben tartani, és ezt a miniszterelnök úr is osztotta.
Sőt az MNB is, miután 2013-ban megkapta az ÁSZ jelentését, hogy hány szabálytalanságot követ el a Quaestor, amit azonnal orvosolni kell, továbbá amikor Tarsoly Csaba 2015. március 9-én megírta nekik, hogy öncsődöt kér maga ellen, másnap már ki is szállt hozzájuk.
Orbán Viktor még gyorsabb volt náluk, és amikor a Buda-Cash ügyben pórul járt polgármesterek március 4-án elmentek hozzá, akkor ezt a február 25-i kormányülésen elmesélte a minisztereinek és utasította őket, hogy minden pénzt vegyenek ki a brókercégektől. Mert működött benne az életösztön. És így a kisbefektetőknek is több marad.
Ez annyira így volt, hogy Lázár János is világosan emlékezett rá, hogy a miniszterelnök a március 11-i kormányülésen utasította őket erre.
Amikor pedig Tarsoly Csaba március 10-én levelet írt hozzá, Orbán már előző nap válaszolt rá.
Azért, mert Rogán szerint Magyarországon a társadalmi illemszabályok azt kívánják, hogy ha valakinek küldenek egy levelet, arra szülessen egy válasz, még ha az dodonai is, mint ebben az esetben történt.
És azért utasította Orbán Varga Mihályt, hogy tárgyaljon Tarsollyal az állami hitelkérelméről, mert nem akarta zavarni a 150 milliárdos fiktív kötvényekkel a túlságosan leterhelt rendőrséget és ügyészséget.
Ibolya főügyész pedig megmondta, hogy azért nem tartóztatták le Tarsolyt 17 napig, mert egy ilyen ügy alapos nyomozást igényel, ha pedig tanúként kihallgatták volna előtte, az teljesen tönkrevághatta volna a nyomozást, hiszen egy potenciális gyanúsítottat sosem szabad előtte tanúként kihallgatni. Magyar Gyuri bácsi is orbitális butaságot mondott, amikor ezt általános gyakorlatnak nevezte, hiszen csak a sukorói perben, a moszkvai kirendeltség perében, a Hagyó és a Hunvald perben, továbbá a debreceni gyilkosság perében történt ilyesmi a közelmúltban.
Annyira nem akarták, hogy Tarsoly gyanút fogjon, hogy amikor március 9-én a Quaestor vezér megírta az MNB-nek, hogy 150 milliárdnyi fiktív kötvény bocsátott ki, a Nemzeti Nyomozó Iroda azonnal elrendelte a nyomozást ismeretlen tettes ellen.
Amikor pedig az ellenzék a Parlamentben mégis bizonyos lassúságot emlegetett, Tállai államtitkár keményen megmondta nekik: Ne kérjenek ma számon senkit. Páratlan gyorsasággal vannak előzetes letartóztatásban emberek, még nemzetközi összehasonlításban is. Külföldön is megirigyelnék a magyar ügyészség tevékenységét.
De a leggyorsabb Szász Károly volt, aki már 2010 szeptemberében számos szabálytalanságot állapított meg PSZÁF elnökként, amit a Quaestornak pár hónapon belül orvosolnia kellett volna, ezt sajnos elfelejtették ellenőrizni, ezért kapott Nagykereszt helyett most, március 15-én csak Középkeresztet.
Izgulni pedig még most sem kell, hiszen Matolcsy elmondta a Buda-Cash, a Hungária és a Quaestor bedőlése után, hogy ezek nem rendszerszintű problémák.
Tarsoly jóindulatára mi sem jellemzőbb, hogy azért ruházta át a vezérigazgatóságot Orgován Bélára, mert tudta, hogy érvénytelen lesz, mivel Orgován 4 év 3 hónapot ült gyilkossági kísérletért és utána öt évig semmiféle cégben sem tölthet be tisztséget, ami még nem járt le.
Sőt, vissza is vonta a kinevezését, csupán öt szállodalánc és a Győri szórakoztató komplexum vezérigazgatását hagyta meg Orgovánnak, a győri stadionnal egyetemben.
És öncsődöt is kért maga ellen március 9-én, csak ez valahogy máig kimaradt a Cégközlönyből.
A külügy pedig villámgyorsan intézkedett, s a miniszterelnök február 25-i óhajának megfelelően március 9-én, az utolsó pillanatban, amikor a kisbefektetők már hiába álltak sorba, vissza is kapták 3,8 milliárdnyi állampapírjukat a Quaestortól.
Méghozzá úgy, hogy nem is kérték, egyszerre csak megérkezett készpénzben.
És nem is volt több pénzük ott, csupán 72 milliárdnyi részvényükre vigyázott a Quaestor, de kizárólag technikai okból.
A Quaestor több éves nemes igyekezetét mi sem jelzi jobban, mint az a levél, amelyet március 9-én Tarsoly Csaba a munkatársainak írt, így szól: A mai napon véget ért egy álom és egy olyan harc, amit sok éve vívunk a magyar pénz és tőkepiacon! Sokszor vívtunk nemes és nemtelen harcot, és belebuktunk abba a 25 éves küzdelembe, amit ügyfeleinkért és saját magunkért tettünk.
A miniszterelnöknek pedig pontosan megindokolta, miért dobtak piacra 150 milliárdnyi fiktív kötvényt: Történelmi okok miatt a Quaestor csoport vállalati kötvény kibocsátásokkal is finanszírozta növekedését, működését és befektetéseit. Márpedig ha valakik, ők tudják, hogy a történelmi okok mindennél előbbre valók, hiszen mindketten évtizedek óta a magyarság üdvéért dolgoznak.
Szijjártó Péter is ékesen cáfolta, hogy semmi köze az ügyhöz, ott sem volt a moszkvai vízumközpont és a moszkvai kereskedelmi kirendeltség avatásán, amelyet a külügyminisztérium a Quaestorral és az előzetesben ülő Kiss Szilárd feleségével közösen nyitott meg, így ezeken beszédet sem mondhatott.
Amikor pedig megtudta, hogy Tarsoly – akit a kilencvenes évek óta jól ismert Győrből – miket művelt, azt mondta, hogy az országban az első tízben volt, akik a legjobban megdöbbentek meg a legcsalódottabbak volt. A 3,8 milliárd visszaérkezése is őt érte a legváratlanabbul, mint mondta: ez úgy tűnik, mintha én nagyon tettem volna bármit, hogy ezt ő vagy a cég megússza? Ne vicceljünk már!
Összefoglalva tehát teljesen egyetérthetünk Rogán Antallal, aki szerint ez szocialista brókerbotrány, továbbá L. Simon Lászlóval, aki szerint ízléstelenség Quaestor ügyben a Fidesz felelősségét firtatni.
150 milliárdnyi fiktív kötvényt sózott el a Quaestor
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=211195