Vasárnapi ebéd előtt a korcsmában.
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama
Tudok olyanról, aki már tett lépéseket hivatalosan, csak nem hangosan. Lett is sírás-rívás belőle, pedig végig sem ment a folyamat, éppen csak meglobogtatott 2-3 oldalt a megfelelő helyen. Elég jól kiszámítható, hogy mi lesz, ha megunja. Teljes sajtóvisszhang, célkeresztbe állított menedzsment és igazgatóság a választások előtt. Politikában ez nem jó ómen az álmoskönyv szerint. De ha a sajtó nyilvánossága kell, akkor az lesz, aligha kérdéses. Tegyük fel a végső kérdést! Mi veszíteni valónk maradt mostanra? Szerintem semmi.
Lehet. Meg az is jó lenne, ha lehetne, hogy pl. a Láma által sokat emlegetett Rába nyugdíjpénztár, és annak tagsága (=Rába munkavállalók) gondolnák úgy, hogy nekik stratégiai okokból (munkahely létezésének biztosítéka) kellene pl az 50% feletti részből megvenni 10%+1 szavazatot, és hosszú távon birtokolni. "Tiéd a gyár.." Pénzük talán van rá. Ilyen árfolyamon nekik ez szinte "ingyen van", hiszen messze értéken alul tudnak vásárolni, és amíg nem sz.rják össze magukat egy bármilyen felvásárlási ajánlattól, addig éppen az a pakk biztos kézben lenne a garancia mindenkinek(!), hogy nem lehet a tőzsdéről kivezetni, állami céget csinálni a Rábából. Megkockáztatom, hogy azonnali átárazódást okozna. De másik irányból nézve azt is megkockáztatom, hogy ha a menedzsment mellett nekik sem kell rész a cégből, akkor miért kelljen bármilyen részvényesnek? Hogy kilopják a szemét? Hogy pereskedéssel juthasson a pénzéhez, ha egyáltalán? Lehet, hogy jobb kikényszeríteni valahogy az állam ismételt ajánlatát a maradékra, és odalökni nekik a sok teszetoszát? Miért védjük mi meg őket, ha se osztalék, se árfolyamnyereség?
Bonyolult kérdések ezek, és akiknek módja lenne közvetlenül cselekedni azok lapítanak. Szomorú. 2016 legnagyobb csalódása a Rába. Szerintem jövőre eljön a változtatás ideje.
Szerintem lenyomják az árat 1100 környékére és ott átpasszolják egy Fideszes havernak az 50% feletti részt.
Ezután lesz névértéken egy zártkörű tőkeemelés.
Ezért dobta a vezetőség is 1320-as árfolyamnál 1200.forinton a teljes részvény mennyiségét.
Nem igaz.hogy nincs olyan részvényes akiezeket dolgokat nyilt publicisztikus helyeken nem verné nagy dobra kikényszeritve hatékony kommunikáciot s lépéseket.
Ez az egyik lehetőség. A másik az, hogy eddig szerencsétlenkedtek, de rövidesen változni fog. A menedzsmentnek vannak számviteli elméletei erre, aminek a jelentősége messze nincs arányban a mostani állapot kártékonyságával.. Ezt a legutolsó rendes közgyűlés határozata szerint belátták, de annyit szerencsétlenkednek továbbra is vele, hogy azt kell gondoljam a folytatás is ilyen kétesélyes: A) feljelentés sorozat, és kormányváltásnál pár kalitkába zárt madár, B)kiegyezés, helyére kerülő árazás, esetleg állami támogatás is az audival azonos szinten.
Egyre jobban zavar ez az évek óta tartó taknyolás a Rába részvényeivel. A részvény tőzsdei jelenléte erősen megkérdőjelezhető, hiszen az árfolyama már régen függetlenedett a cég valós teljesítményétől. Ezt a menedzsment azzal is demonstrálja hogy tartósan nem birtokolnak saját részvényt.
Jó lenne, ha valaki elmagyarázná nekem, hogy ha a városréti telek a Rába NYRT tulajdona, akkor miért nem szerepel valós értékben a vagyonleltárban? Sokat beszéltek -évek óta- hogy ma már lassan megduplázódna a részvény értéke, ha a telket a vagyon részeként kezelnék. Lehet, hogy a diskurzust e témában félreértem, de ha így van ahogy írom, akkor ez az anomália nem más, mint egy spekulációs telekpanama.
...kiegészítenem szükséges a hozzászólásomat, - abban a tekintetben -, hogy előfordult már itt a topikban, olyan vélemény, hogy a Rába számára a "befektetési" ingatlana, - úgy mond -, "PROFIL IDEGEN"...!
...a valóságban, - ez a vélemény -, rendkívül csalárd...!
...ugyanis, ez az állítás nem más, mint a befektetési ingatlan elidegenítését alátámasztó "szükség", szándékos hamisítása, amely indoklás, - a hozzá nem értők számára -, "fülbemászó dallam"...!
...mint a mesebeli holló számára, - a róka éneke -, hogy kiejtse a szájában lévő sajtot...!
...ugyanis, a Rába számára, - az ingatlan elidegenítése -, a jövőbeli horribilis lehetőségeinek, az elvesztésével jár!
...holott, az ingatlan hasznosítása, - parkosítással -, megőrizhető, a jövő horribilis fejlesztései számára...!
...ez a stratégia, a mindenkori részvényesek számára is perspektív, miután az ingatlan mindenkori valós értéke, - megjeleníthető a mérlegben -, amely az egy részvényre jutó saját tőke mértékét (a részvényesek biztonságát) növelő körülmény...!
...az elidegenítése azonban, - hiába korszerűsít az értékéből az üzem -, az előbb, vagy utóbb (egyre gyorsabb ütemben) elavul...!
...a hosszútávú bérletbeadás azonban állandó jövedelmet biztosít a Rába számára és mint fejlesztési hitelfedezethez, bármikor felhasználható...!
...persze, az előnyös bérletbe adhatóságnak a feltétele, a kellő horribilis frekventáció létrehozása, amelynek a kitalálása és a létrehozása a Rábáé, mert ennek elvesztése, a hozamokat horribilisen csökkentené...!
...a parkosítás erre adna kellő időt, ugyanis az általam már korábban vázolt kezdeti lehetőség, cca. 5 ha területen megindítva, - projektként -, kevés kockázattal, bevállalható, még profil idegenként is...!
...a gond az, hogy ez az 5 ha-os - frekventációt megteremtő projekt helye -, nem akárhol lehet, az ingatlan területén...!
...ennek időszükségletét is biztosítja a parkosítás, mert a "sajt kiéneklését" lehetetleníti el...!
...továbbá, nem igazán nagy kunszt a Rábának, a terület stratégiájának kialakításához egy, - akár nemzetközi -, ÖTLET PÁLYÁZATOT lebonyolítani...!
...amelynek eredményeit, beépítheti a megalapozott fejlesztési stratégiájába, a Rába üzemei és a részvényesei érdekében...!
...de hogy összehasonlíthatóak legyenek a "számszaki értékek", - a TE értékedet (1.100 Ft/rv.) átszámítva -, cca. 30.000 Ft/m2 érték adódna...!
...amihez képest, a 300 eFt/m2 érték cca. 10 szeres mérték...!
...még egyszer, - soha nem vitattam -, hogy EGYBEN, és KÉNYSZER HELYZETBEN (mondjuk a Rába csődbemenetele esetén, egy árverésen), bizony még a 10 eFt/m2 érték elérése is kétséges...!
...merthogy, - egy ilyen árverésen -, szerintem, maximum egy árverező jelenne meg ("okosban", vagy "apuci", vagy az "önkori", és esetleg, - talán -, a Mészáros érdekeltség), - ami ugye -, verseny korlátozó tényező...!
...na most, a felszámoló ilyenkor, - ugye -, széttárhatja a karját, mint az ügyvédek, egy bukott per után...!
...azonban ennek a lehetőségét, - jó magam -, 0,001 %-ban gondolom reálisnak...!
...az általad becsült érték, - a Rába és a részvényesei érdekének szempontjából -, kifejezetten hátrányos, nem is kis mértékben...!
...merthogy, semmiféle kényszer sincs, - pillanatnyilag -, ennek az ingatlannak az elidegenítésére...!
...tudomásul illene venni, - hogy ez a szerencsés fekvésű ingatlana a Rábának -, a JOGELŐDEINEK a H A G Y A T É K A...!
...azaz, messze nem PIACI ÁRÚ...!!!
...akkor válhatna "piaci árúvá", ha önmagában a cég kerülne kényszerhelyzetbe, például csődbe...! ...Ennek elérése persze nem nagy kunszt, ám azt gondolom, hogy az már bünti eset lenne, a javából...!
...a hasznosítása azonban kifejezetten Rába érdek, amelynek a volt "SIMA CSARNOK" (Budapest, Népstadion mellett), stb. példája okán, - CSAK -, a hosszútávú bérletbe adás útján kerülhető el, - a Rába számára -, a horribilis értékvesztés, amit az elidegenítése okozna...!
...merthogy, csak a jelenlegi értékét, - ÁTLAG -, 300 eFt/m2 értéken lehet valószínűsíteni (összehasonlítható értékek alapján), amely sokkal magasabb érték, az általad vizionált 1.100 Ft/rv értéknél...!
Rába és a láma
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama