Majdnem minden bank áthárította a tranzakciós illetéket
2013. március 11. | 13:06
A pénzintézetek 94 százaléka áthárította a tranzakciós illetéket az ügyfelekre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) beérkezett adatok szerint.
A hét eleje meglehetősen szomorúan kezdődött a hazai fizetőeszköz számára. A pénteki 300-as szintekről 303 fölé emelkedett hétfő reggel az EUR/HUF kurzusa, így a következő komolyabb szint 306 körül jöhet, hogy megállítsa a hirtelen gyengülést.
A pénteki jegybanki akció, melynek keretében a két korábban kinevezett MNB alelnök, Király Júlia és Karvalits Ferenc jogköre drasztikusan csökken, elbizonytalanította a szereplőket. Ez ugyanis jelentheti azt, hogy már márciusban nem-konvencionális eszközök bevezetésére készülhet az MNB új vezetése, hiszen a két alelnök mandátuma amúgy is március végén, illetve július elején lejár. Nem segít a helyzeten a hétfői alaptörvény módosítás sem, melyben az Alkotmánybíróságot igyekszik megkerülni a Parlament.
Hol lehet a forintgyengülés vége? Technikai alapon a 306-os szint állhat először a forintgyengülés előtt, de nem kizárt - ha a nemzetközi hangulat is kedvezőtlenebbül alakul – hogy a 310-15-ös szinteket is meglátogassa az EUR/HUF kurzusa az elkövetkezőkben. Utána azonban stabilizálódhat a helyzet, év végére inkább 290 körüli forintárfolyamot várunk, hiszen a kormánynak szerintünk nem érdeke, hogy tartósan gyengüljön a hazai fizetőeszköz. Ennek ugyan van gazdaságélénkítő hatása, de az csak középtávon jelentkezik, míg a jelentős negatív hatások már azonnal érzékelhetők lesznek.
Nőhet ugyanis a devizahitelek miatti aggodalom, az infláció kisebb mértékben csökkenhet és a GDP arányos államadósság is megugorhat. Ezek pedig a választásokhoz közeledve egyre égetőbb témák lesznek, így a kabinet valószínűleg verbálisan igyekszik majd erősíteni a forintot (Varga Mihály, új nemzetgazdasági miniszter hétfő délután tart beszédet). Ha minden kötél szakad, akkor az MNB nyíltpiaci műveletekkel is beavatkozhat, azonban ezzel az eszközzel csínján kell bánni, hiszen a devizatartalék összege véges.
Hogy viselik a vállalatok a forintgyengülést?
A vállalatok számára vegyes képet fest a helyzet, az OTP például egyértelmű vesztesek közé tartozik, a Richter és Egis duó pedig a nyertese a történetnek. A MOL és a Magyar Telekom esetében vegyes a kép, de inkább javíthatja a profitabilitást a gyengülő forint.
Az OTP esetében a jelentős devizahitel állomány miatt rondíthat bele az amúgy kedvező képbe a hazai deviza leértékelődése. A pénteki gyorsjelentés alapján csaknem megállt a portfólióromlás a legnagyobb hazai banknál, így jelentősen csökkenhet idén a céltartalékolási igény, ami profitrobbanást hozhatna. A mostani forintgyengülés azonban más megvilágításba helyezi a történetet, hiszen így nem várható, hogy a tavalyi második félévhez hasonlóan kedvezően alakul az újonnan késedelembe esők száma, ami pedig további magas céltartalék igényt gerjeszthet. A hétfői árfolyamesés így érthető, ami azonban javulhat, ha oldódik a feszültség a forint kapcsán.
A Richter és az Egis exportaránya 90 illetve 80%, így bevételük devizában (rubel, euró, USA dollár) van, költségeik nagy része pedig forintban. Bár az árfolyam mozgás hatását részben fedezik e cégek a profitra a devizahitelek ellenére is jelentősen pozitív hatást gyakorol a forintgyengülés.
A MOL esetében alapvetően pozitív a hatás, elsősorban a dollár-forint árfolyam határozza meg a bevételek alakulását. Negatívan hat azonban, hogy a gyengülő forint miatt emelkedő üzemanyag ár csökkenti a hazai keresletet, így a finomítói üzletág (downstream) eredményét rontja e tényező. A MOL devizahitelein is veszteség keletkezhet a gyengülő forint miatt, de ezt a hatást bőven ellensúlyozza a növekvő kőolaj kitermelési (upstream) bevétel.
A Magyar Telekom esetében - mivel a cég fő piaca Magyarország és a költségei is főként forintban merülnek fel - így kisebb hatása van a profitra. A devizahitelek itt is negatívan hatnak ugyan, de a montenegrói és macedón leányvállalatok teljesítménye forintban mérve javul. Egyértelmű pozitív árfolyamhatás viszont, hogy ahogy gyengül a forint, úgy erősödik a spekuláció, hogy a 60%-os főtulajdonos, Deutsche Telekom esetleg kivásárolja a cég többi részét.
Amerikai bankrablás?
Pozitív eredményeket hozott a csütörtöki banki stressz-teszt Amerikában. A vizsgált 18 pénzintézetből 17 megfelelt a követelményeknek. Ami negatívum, hogy a Morgan Stanley és a Goldman Sachs éppen csak átcsúszott a megmérettetésen.
A vizsgálatok során azt modellezték, hogy egy súlyosabb válság - 12,1%-os munkanélküliségi ráta, 50%-os árfolyamesés és 20%-os ingatlanáresés - során képesek lennének-e a bankok tőke-ellátottsági rátájukat az 5%-os küszöb felett tartani vagy sem. Ha az előbbi feltételekkel vizsgáljuk a veszteség mértékét, akkor a 18 pénzintézet 462 milliárd dolláros összeget bukna. Az aggregált Tier-1 rátájuk (alapvető tőkeelemek/kockázatokkal súlyozott eszközérték) pedig a jelenlegi 11,1%-ról 7,7%-ra esne 2014 végére.
A Goldman Sachs esetében a jelenlegi 13,6%-os Tier1 ráta 5,8%-ra, míg a Morgan Stanley esetében a 13,9%-os mutató 5,7%-ra apadna.
A sztori azért érdekes, mert a Fed a héten jelenti be, hogy mely bankok tőkeallokációs programját fogadja el. Ha a tavalyi állapotból indulunk ki, ami például a Bank of America-t arra kötelezte, hogy ne emeljen osztalékot, akkor a befektetők kezdhetnek aggódni a készpénz visszajuttatási programokkal kapcsolatban az előbb említett bankok esetében is. Ez pedig minden bizonnyal egy időre véget vetne az amerikai bankszektor nagyágyúinak menetelésében.
utána egyértelmű, hogy meglesz
de sajna lehet, hogy előtte is, bár nem kéne
nem gondoltam volna még ezt a csorgást se, de 400 talán megtartja
ha nem, akkor ott qva nagy gáz van (mondjuk már rég...) :-((
eszembe jutott, hogy boros mindig azt az ostobaságot nyomja hogy a jegybank miért nem nyírja ki a spekulánsokat beavatkozással mikor a ft ellen mennek, :o))
gondoltam megnézem mi lehet most a reakciója a kérdésben
de talán a következő műsor lesz érdekesebb mikor 310 nél járunk majd
Ha lenne pénzed holnap mit vennél max. befektetési idő 1 hónap?