Az is milyen, hogy holnap lejár a határidő és holnap mond valamit a mol. Azt olvassa el mindenki holnap, és döntsék el holnap hogy hogyn tovább szankciók...
Szerintem vucsics azt akarja hogy írja alá a mol, hogy örök életig 100% ban üzemel majd a finomító, ez ugye ellátás és adóbevételi kérdés is. Gondolom a mol szakmai alapon vállalna 60%-ot az igények és karbantartások okán.
"Szerbia ebből a szempontból sérülékenyebb, mert kisebb a mozgástere és kevésbé integrált az uniós energia piacba." Éppen ezért a Mol lenne jelen esetben a jobb választás, jelenleg éppen a szereb elnök veszélyezteti az országuk ellátását. Ha tényleg baj lenne a kőolaj elérhetősége, az minket is sújtana,erre garanciát nem lehet adni.
Hogy az alapproblémára rávilágítsak... Képzeld el, hogy az alaptörvénybe bekerül, hogy a Shortelek felhasználónéven a Portfolió fórumon posztoló magánszemély vagyona nemzeti tulajdon. Vagy az állami támogatásból vásárolt elektromos autók nemzeti tulajdon (mindegy, hogy a te pénzed is benne van). Mondjuk ezekből a jogszabály tervezetekből legalább az kiderült, hogy szerencse, hogy nem Melléthei-Barna lett az igazságügyminiszter, hanem egy jogi kari dékán... Nem is értem, higy ezeket miért nem az IM készíti elő.
Az Orbán féle maffia kormány törvényesítette a közpénz és közvagyon ellopását! Minimum vagyonelkobzás és minimum 10 év börtön jár minden neresnek! A főkolomposoknak több! Orbánnak, Lázárnak, Matolcsynak, Mészárosnak, Szíjj Lászlónak, Garancsinak, Balásynak életfogytig!
Igen, ez Magyarországra is igaz bizonyos mértékig. Az energia ellátásban nincs „100%-os garancia”, még az EU-ban sem. A különbség inkább az, hogy ki mennyire sérülékeny egy adott sokkra.Magyarország helyzete ebből a szempontból vegyes.Erős az orosz gáz függőségünk,viszont EU és regionális hálózatba vagyunk integrálva,több irányból is van vezetékes kapcsolat,van tárolókapacitás,és krízis esetén az EU-s koordináció is számítana.Szerbia ebből a szempontból sérülékenyebb, mert kisebb a mozgástere és kevésbé integrált az uniós energia piacba.
Tehát a „kétharmaddal bármit lehet” részben igaz, részben nem. Rövid távon nagyon sok mindent át lehet vinni, de hosszabb távon a gazdasági és politikai következmények ugyanúgy számítanak.Ezért a valódi kérdés általában nem az, hogy „megtehetik-e”, hanem az, hogy mire használják,mennyire átgondoltan,és mennyire maradnak meg a fékek és ellensúlyok, bizonyos minimumai.
"Ha bármilyen EU-s vagy regionális politikai konfliktus miatt szűkülne az ellátás, Szerbia gyorsan sérülékennyé válna." Ez így ránk is igaz lehet, erre senki se tudna garanciát vállalni, mi történik ha.
A szerb államnak és MOL-nak alapvetően közös érdeke, hogy a pancsovai finomító működjön és legyen stabil ellátás. De Aleksandar Vučić valószínűleg nem technikai, hanem politikai és stratégiai garanciákról beszél.A szerb oldal félelme nagyjából ez lehet.Szerbia nagyon erősen függ egyetlen nagy finomítótól és importútvonaltól.Az orosz kapcsolatok miatt folyamatos a szankciós és geopolitikai kockázat.Ha bármilyen EU-s vagy regionális politikai konfliktus miatt szűkülne az ellátás, Szerbia gyorsan sérülékennyé válna.Ezért próbálnak előre biztosítékokat kérni.Hosszú távú szállítási, tranzit vagy tárolási garanciákat.A kommunikáció viszont tényleg sokszor úgy hangzik, mintha új problémát találtak volna ki egy olyan helyzetben, ahol az érdekek amúgy eléggé egy irányba mutatnak. A MOL sem érdekelt abban, hogy leálljon egy regionális partner finomítója.
Igazából nem értem mi faszt akar a szerb fél, hangoztatja, hogy garanciát kér az olajfinomítójuk működésére, az ellátás biztonság miatt, szerintem a Mol sem akar mást, vucic feltalálta a lukban a lyukat.
Jogilag azért ez nem ennyire egyszerű. Attól, hogy az állam „adta” a vagyont az alapítványoknak, attól még a vagyon átadásával az alapítvány önálló jogi személy lett, saját vagyonnal. Az alapítványi vagyon főszabály szerint már nem az állam tulajdona, hanem az alapítványé.Az állam ezért nem tudja csak úgy „visszavenni” a részvényeket, mert az már kisajátításszerű lenne. Ahhoz általában kellene,törvényi alap,valamilyen közérdek,és nagyon valószínűen kártalanítás is.Más kérdés, hogy egy új parlamenti többség többféleképpen is hozzányúlhat a rendszerhez. Például,módosíthatja az alapítványokra vonatkozó szabályokat,lecserélheti bizonyos kuratóriumok működési kereteit,szigoríthatja az összeférhetetlenséget,visszaszerezhet egyes jogosítványokat,vagy peres úton próbálhat megtámadni bizonyos vagyonjuttatásokat.De az, hogy „elveszik a részvényeket és kész”, komoly alkotmányossági és nemzetközi jogi vitákat indítana el.Abban viszont van igazság, hogy ha egy alapítvány mögül kivennék a stratégiai vagyont, akkor maga a szervezet könnyen kiüresedhetne. Egy alapítvány működésének ereje tipikusan a rábízott vagyonból jön. Vagyon nélkül sok alapítvány valóban formálissá válna vagy megszűnhetne.
Lássuk be, a csodagazdagodások is azért messze mutattak... Amikor a "közpénz elvesztette közpénz jellegét".... És igen lehet problémás amit írtál, egyet is lehet vele érteni, de azért lássunk tényszerűen, hogy ez az érem másik oldala ami reakció egy erre ellentétes tényleges tevékenységre.
Igen,de viszont fontos korlát, hogy:a vagyon nem kerülhet az alapítóhoz úgy, mintha „vissza venné” az alapítványba adott vagyont,és a megjelölt kedvezményezettnek általában az alapítvány céljához hasonló célra kell fordítania a vagyont.Ha az alapító okirat erről nem rendelkezik, vagy a megjelölt személy már nem létezik,nem jogosult, akkor a bíróság dönthet a vagyon hasonló célú felhasználásáról.Az alapítványoknál pont az a lényeg, hogy az oda rendelt vagyon „elkülönül” az alapítótól, ezért megszűnéskor sem automatikusan öröklődik vissza hozzá vagy a családjához.
A tulajdon most is az államé, miért ne vehetné vissza az alapítványoktól a részvényeket, azok meg azt csinálnak amit akarnak, vagyon nélkül semmit, mennek a levesbe.
MOLly tulajok topikja
Ha az Otisoknak is van gyűjtőtopikja, ne aprózódjanak el apró témákba a Mollysok se.