Moderáció: Felfüggesztés a teljes fórumból - 2026-03-03 11:45-ig (15 nap, 0 óra, 0 perc) A moderátor indoklása: A következő esetnél jön a végleges kitiltás.
Elvileg arra akarják ráhúzni, hogy a tagállamok közötti beruházás védelmi egyezményekben szereplő választottbírósági kikötések ellentétesek az EU joggal, azok alapján nem lehet kártérítést kérni (Achmea-ügy). De szerintem a MOL ügye nem ide tartozik. Nem gondolom, hogy a jogászok elnézték volna.
Nem akarnak fizetni, ezért bokáznak az Európai Bizottságnál, hogy a választottbírósági íteleteket ne kelljen végrehajtani. Lásd lent, amit belinkeltem.
Érdekes lenne felülről megmondania a magyar államnak, hogy egy tőzsdei cég tegyen a horvátok kedvére az INA átadásával. Kárt okozva ezzel a részvenyeseknek. Ha időközben visszaveszi az állam az alapítványi részvényeket, akkor pedig a magyar államnak is kárt okoznának. Büntetőjogi szempontból is izgalmas lenne...
"A brüsszeli testület végezetül az EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó uniós szabályok betartására szólítja fel Magyarországot. Az Európai Bizottság véleménye szerint Magyarország nem lépett fel az EU-n belüli beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó, az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában megállapított tilalom megsértése ellen. Az indokolással ellátott vélemény tárgyát képező jogsértések a magyar állam ellenőrzése alatt álló Mol Nyrt., valamint a Mol által ellenőrzött vállalatok olyan intézkedéseiből erednek, amelyek sértik az unión belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárás tilalmát – tájékoztattak." https://privatbankar.hu/cikkek/nemzetkozi/fohet-a-feje-magyar-peternek-eljarasokat-inditott-brusszel-magyarorszaggal-szemben-.html?utm_source=rss&utm_medium=referral
Ez az RRF, ott az idő rövidsége miatt muszáj is lesz új tervet beadni, hiszen a 2021-ben beadottat már nem lehet megvalósítani. Illetve most már lengyel példára valószínűleg az MFB számlájára kellene lehívni a pénzeket és onnan szétosztani majd projektekre. A SAFE pénzeknél szerintem kevesebb mozgástér lesz módosítani. Persze be lehet rendelni egy csomó harcászati eszközt külföldi hadiipari cégektől, mint a románoknál, csak szerencsére a partnereknek gyártókapacitás kiépítése is a célja.
Közvetlenül nem tett az állam pénzt a 4iG-be. Befektettek a magántőkealapba. Szerintem itt a befektetés a kulcsszó. Nem ingyen pénz. A tőkebfektetésnél konkrétan meg van határozva, hogy milyen üzeti tevékenységbe fektetnek be, meghatározzák a hosszú távú üzleti tervet, a futamidőt, a hozamelvárást, és exit elképzelés is van.
Kivel utazott volna? A hadiipari megrendelések zöme államoktól származik, a stratégiai iparági jelleg miatt a politika mindig jelen van a háttérben. Még az USA-ban is. A fegyvervásárlásokról, befektetésekről való döntések is sokszor állami vezetői szinteken dőlnek el. Nyilván demonstrálni kell a politikai támogatást.
Amikor intézményi működés volt, minden egyetem hasonlóan ki volt véreztetve. Ez az állami fenntartás velejárója. Az alapítványi egyetemek viszont nagyon sok pénzt és technikai oktató és kutató felszerelést szereztek piaci cégektől, például gyártó multivállalatoktól. És pont ez lenne a lényeg: oktatási és kutatási területen is kiszolgálni a piaci szereplőket. Na ez nem működik intézményi fenntartásban. Nem csak a kevesebb pénz miatt, hanem egyszerűen nincsenek motiválva sem az egyetemi dolgozók a piaci együttműködésre. Személyes véleményem, hogy nem szabad az alapítványi működési modellt annulálni. Ki kell gyomlálni a működésükből azt, ami nem jó, biztosítani kell a stabil és önálló gazdálkodás kereteket és távolabb kell őket helyezni a politikától. Intézményi működéssel nem lesznek az egyetemek függetlenebbek, sőt...
Elvileg kekva-törvény hatalyon kívül helyezésével vissza lehetne szerezni az állami tulajdonú részvényeket a MOL-ban, Richterben. Viszont ez azzal járna, hogy beszántanák az alapítványi egyetemeket és a fürdővízzel együtt kiöntenék a gyereket is. Az alapítványi működés ugyanis elvileg rugalmasabb, mint a korábbi intézményi. Mindenki megint visszatérhetne a rugalmatlan államháztartási szabályokhoz és számvitelhez. Baromi sok pénzbe kerülne újra a pénzügyi-számviteli rendszerek államháztartásra átállítása és még ösztönözve sem lennének az egyetemek a piaci szférával való nagyobb együttműködésre, ami már sok helyen megindult azóta. Visszatérne a "költségvetés majd megfinanszírozza" szemlélet. Jelenleg szerintem az például az ELTE semmivel sem működik jobban, mint mondjuk a BME. De írhatnék vidéki egyetemet is, mint mondjuk Debrecen.
A Vodafone-ra felvett eurós hitel után még csak kamatfizetés van, 5 év a türelmi időszak, 2028-ban kell a tőkét majd először fizetni. Viszont van annyira jövedelmező az üzletág, hogy ezzel nem lesz gond. Az N7 esetében vagyonértekelés készült. Elvileg az alapján tiszta. Az N7 Holdingon belül próbálkoztak amúgy gyártással az elmúlt években, de nem volt túl sikeres. Visszaigazolódott, hogy gyártási tevékenységet 100%-os állami tulajdonú cégnél csak kis hatékonysággal lehet működtetni. Hatékonyabb, ha egy piaci céget bevonnak ebbe, mintha egy kizárólag állami csecsen élő szervezet csinálja.
Felfüggesztés a teljes fórumból - 2026-03-03 11:45-ig (15 nap, 0 óra, 0 perc)
A moderátor indoklása:
A következő esetnél jön a végleges kitiltás.