Több munkahely, több ember – de egyre kevesebb új lakásA nyomás mértékét a Pestel Intézet adatai szemléltetik, amely a Német Építőanyag-kereskedők Szövetsége (BDB) számára készített egy „építési monitort”. Berlinben jelenleg mintegy 2,07 millió lakóegység található – ez alig kevesebb mint 198 200 darabos növekedést jelent a 15 évvel ezelőtti állapothoz képest.
Ugyanebben az időszakban azonban a foglalkoztatottak száma közel 559 800-zal emelkedett, ami csaknem 50 százalékos növekedésnek felel meg. „Általánosságban elmondható, hogy akik Berlinben dolgoznak, azok ott is szeretnének lakni” – nyilatkozta a KURIER-nek Matthias Günther, az intézet vezetője.Ezzel párhuzamosan az új lakások építése összeomlott: 2025-ben mindössze 11 030 lakás készült el Berlinben – 4940-nel kevesebb, mint két évvel korábban. Egy tanulmány szerint mintegy 11 800 lakás áll legalább egy éve üresen; ennek oka gyakran az, hogy az ingatlanok leromlott állapotba kerültek, vagy a tulajdonosok úgy döntenek, hogy nem adják bérbe azokat.
A berlini lakosok 85 százaléka bérelt lakásban él. Azok, akik új bérleti szerződést kötnek, jelentős költségekkel szembesülnek: a Berlin Hyp és a CBRE lakáspiaci jelentése szerint 2025-ben a kínálati lakbérek átlagosan 15,80 eurót tettek ki négyzetméterenként – ez több mint a duplája a 2026-os lakbérindexben (*Mietspiegel*) szereplő 7,71 eurós négyzetméterenkénti átlagárnak.
Eközben a kereslet tovább növekszik: a Pestel Intézet adatai szerint a következő évtizedben évente körülbelül 48 500, az úgynevezett „baby boomer” generációhoz tartozó berlini éri el a nyugdíjkorhatárt. Azoknak pedig, akik a munkaerőpiacon a helyükre lépnek, megfizethető lakhatásra van szükségük a városon belül.A felújítás többletköltségekkel jár – ezt az összeget pedig elő kell teremteni.Akár megvásárolnak egy ingatlant, akár közösségi tulajdonba veszik azt, a felújítás és korszerűsítés költségeit hozzá kell számítani a vételárhoz vagy a kártalanítás összegéhez – ha nem azonnal, akkor néhány évvel később. Ezt a pénzt elő kell teremteni.Günther szerint már puszta bejelentésnek is vannak következményei: az érintett lakástársaságok valószínűleg tartózkodnak attól, hogy beruházzanak ingatlanjaik sürgősen szükséges javításába. Egyszerűbben fogalmazva: amíg a szocializálás fenyegetése ott lebeg, addig a szükséges felújítások és korszerűsítések elmaradhatnak.
„A szocializálás nem fogja csökkenteni a lakbéreket Berlinben – sem önmagában, sem új építésekkel kiegészülve” – mondja Günther. „Legfeljebb a lakbérek stabilizálásához járulhat hozzá.” Ahhoz, hogy a lakbérek ténylegesen csökkenjenek, Berlinnek támogatnia kellene a lakhatást – azaz pénzügyi segítséget kellene nyújtania –, amit azonban a város nem engedhet meg magának.
Ugyanebben az időszakban azonban a foglalkoztatottak száma közel 559 800-zal emelkedett, ami csaknem 50 százalékos növekedésnek felel meg. „Általánosságban elmondható, hogy akik Berlinben dolgoznak, azok ott is szeretnének lakni” – nyilatkozta a KURIER-nek Matthias Günther, az intézet vezetője.Ezzel párhuzamosan az új lakások építése összeomlott: 2025-ben mindössze 11 030 lakás készült el Berlinben – 4940-nel kevesebb, mint két évvel korábban. Egy tanulmány szerint mintegy 11 800 lakás áll legalább egy éve üresen; ennek oka gyakran az, hogy az ingatlanok leromlott állapotba kerültek, vagy a tulajdonosok úgy döntenek, hogy nem adják bérbe azokat.
A berlini lakosok 85 százaléka bérelt lakásban él. Azok, akik új bérleti szerződést kötnek, jelentős költségekkel szembesülnek: a Berlin Hyp és a CBRE lakáspiaci jelentése szerint 2025-ben a kínálati lakbérek átlagosan 15,80 eurót tettek ki négyzetméterenként – ez több mint a duplája a 2026-os lakbérindexben (*Mietspiegel*) szereplő 7,71 eurós négyzetméterenkénti átlagárnak.
Eközben a kereslet tovább növekszik: a Pestel Intézet adatai szerint a következő évtizedben évente körülbelül 48 500, az úgynevezett „baby boomer” generációhoz tartozó berlini éri el a nyugdíjkorhatárt. Azoknak pedig, akik a munkaerőpiacon a helyükre lépnek, megfizethető lakhatásra van szükségük a városon belül.A felújítás többletköltségekkel jár – ezt az összeget pedig elő kell teremteni.Akár megvásárolnak egy ingatlant, akár közösségi tulajdonba veszik azt, a felújítás és korszerűsítés költségeit hozzá kell számítani a vételárhoz vagy a kártalanítás összegéhez – ha nem azonnal, akkor néhány évvel később. Ezt a pénzt elő kell teremteni.Günther szerint már puszta bejelentésnek is vannak következményei: az érintett lakástársaságok valószínűleg tartózkodnak attól, hogy beruházzanak ingatlanjaik sürgősen szükséges javításába. Egyszerűbben fogalmazva: amíg a szocializálás fenyegetése ott lebeg, addig a szükséges felújítások és korszerűsítések elmaradhatnak.
„A szocializálás nem fogja csökkenteni a lakbéreket Berlinben – sem önmagában, sem új építésekkel kiegészülve” – mondja Günther. „Legfeljebb a lakbérek stabilizálásához járulhat hozzá.” Ahhoz, hogy a lakbérek ténylegesen csökkenjenek, Berlinnek támogatnia kellene a lakhatást – azaz pénzügyi segítséget kellene nyújtania –, amit azonban a város nem engedhet meg magának.
Eurós részvények vitasarok